Déli Hírlap, 1971. október (3. évfolyam, 231-256. szám)

1971-10-13 / 241. szám

Spanyol est Spanyolországi útjáról tar­tott előadást tegnap délután a Semmelweis kórház kultúr­termében dr. Tímár Károly, a veszprémi kórház kórbonc­tani főorvosa. Előadását szí­nes diavetítéssel kísérte, melyhez kitűnő hangulati aláfestést nyújtott a magne­tofonszalagra felvett spanyol népzene. A színes diafilmek mennyiségére és minőségére jellemző, hogy országos fotó- kiállításon is bemutatják. Félautomata kötőgépek Az év utolsó negyedében két darab félautomata kötő­gépet kap a Miskolci Házi­ipari Szövetkezet. Az össze­sen nyolcvanezer forint ér­tékű román gépekkel felső kötött árukat gyártanak majd. Kapacitásuk a most is használt kézi meghajtású gé­pek kétszerese, hiszen egyet­len dolgozó gombnyomással működteti mindkét új esz­közt. A csanyiki játszótéren. (Farkas Ida felv.) Sportpalotát avattak Katowicében Miskolc testvérvárosában, Katowicében, a nagy lengyel bányászvárosban megnyílt az új sportpalota, amely mére­teinél és konstrukciójának eredetiségét tekintve a világ egyik legkorszerűbb sportlé­tesítménye. A palota kupola alakú tetőzete háromszáz tonna súlyú, kivilágításához egy olyan speciális villany­telep szolgáltat energiát, amely elegendő lenne egy 50 ezer lakosú város villamos energia igényeinek fedezésé­hez. Ezért a 15 ezer nézőt befogadó központi teremből világítóeszközök beszerelése nélkül lehet színes televíziós adásokat közvetíteni. A sportpalotának van egy há­romezer férőhelyes kisterme (jégpályával) és egy 400 férőhelyes tornaterme is. Pedagógiai bizottságot alakítanak Ülést tartott a HNF megyei bizottsága Ma délelőtt 9 óraikor kez­dődött meg a HNF megyei bizottság ülése. A napirendi pontok között első helyen szerepelt Szebeni Győző — a Moziüzemi Vállalat igaz­gatója, a HNF megyei bizott­ság ailelnöke — beszámolója. A HNF Borsod megyei Bi­zottsága közoktatási kérdése­ket illető állásfoglalásáról beszélt. Vitaindító előadása az MSZMP X. kongresszusa határozatából indult ki: „Tár­sadalmunk szocialista fejlő­désének egyik alapkérdése a dolgozók általános műveltsé­gének emelése és a szakkép­zettség növelése.” A tudomá­nyos technikai forradalom nemzetközi jelentőséget ad e kérdésnek. Ezért van politi­kai jelentősége a pályavá­lasztásnak is: fontos a társa­dalmi, népgazdasági és az egyéni érdeket összhangba hozni. További feladat a fi­zikai dolgozók gyermekeinek támogatása. Szó esett a fel­nőttek tanulásáról is. Okta­tásuknál szem előtt kell tar­tani az egyén anyagi érde­keit is. Befejezésül elmondta, hogy a HNF megyei bizottsága el­sősorban a pedagógus-szak­szervezettel kíván együttmű­ködni. Ezért a további ered­ményes munka érdekében a HNF megyei elnöksége peda­gógiai bizottságot hoz létre. A beszámolóhoz hozzászólt Madarász György, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztály vezetője és Gál Erzsébet, a HNF or­szágos titkárságának munka­társa is. Második napirendi pont­ként Hegyi Imre, a HNF megyei bizottság titkára, or­szággyűlési képviselő a HNF V. kongresszusa előkészítésé­vel kapcsolatos tudnivalókat mondta el. A Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola kihelyezett tagozata (Miskolc, Kun Béla u. 10.) felvételi vizsgára előkészítő tanfolyamot szervez az 1972 73-as tanévre jelentkezni szándékozók részére Az 1972/73-as tanévben RENDSZERSZERVEZŐ és ALTALÁNOS GÉPÉSZ szakra lesz felvétel Jelentkezés a Tanulmányi Hivatalban kapható okmány felhasználásával 1971, október 30-ig Oktatói munkaközösségek alakulnak a KPM Autóköz­lekedési Tanintézet segítsé­gére. Tagjai, a nem hivatá­sos személygépkocsivezetői oktatást végzik. Miskolcon három Leninvárosban, Óz- don, Kazincbarcikán, Sátor­aljaújhelyen egy-egy munka- közösség kezdi meg műkö­dését. Az oktatói munkakö­zösség tagjainak oktatói vizsgával kell rendelkezniük. A képesítést megszerezhetik főfoglalkozású mérnökök és pedagógusok is. A saját sze­mélygépkocsi feltétel, ezzel tanítanak vezetni. Természe­tesen a pótfék és a T-jelzés szintén kötelező. A 8—10 tagú munkaközösségek egyéb­ként teljesen függetlenek, önállóan gazdálkodnak az egységes — a tanintézetével azonos — tandíjakkal. A kezdeményezést öröm­mel üdvözöljük, hiszen ezzel bővítik a jogosítványszerzők lehetőségét, megszüntetik a hónapokig tartó sorban ál­lást és tovább emelik az ok­tatás színvonalát. A munka- közösségek jövőjét és szük­ségességét az is bizonyítja, hogy a személygépkocsi-állo­mányunk 1985-re telítődik csak, akkor éri el a másfél milliót. A DH városfejlesztési fóruma • Lassú a mélyépítés Mi drágítja a lakásokat? Sok a magas épület? A negyedik ötéves tervre előirányzott 11900 lakás fel­építése csak úgy válik le­hetővé, hogy ha sikerül meg­gyorsítani a területek elő­készítését, a közművesítést. Egy házgyári épület össze­szerelését körülbelül fél év alatt végzik el a magasépí­tők. Az alapozás és közmű­vesítés azonban egy, másfél évig is eltart. Ráadásul a mélyépítők sem szabad terü­letre vonulhatnak fel, hiszen — mint a bevezetőben mondtuk — a városban ma már csak szüntelen bontás árán lehet építkezni. Leg­alább egyszer azok a lakók is fellebbeznek, akik kor­szerű, új otthonba költözhet­nek az elavult, régi házból. Kifogásolják, hogy messze van addig megszokott lak­helyüktől a számukra kije­lölt lakás, legtöbben szeret­nének az első, vagy második emeletre kerülni stb. Még több gondot okoznak azonban a magániparosok, magánkereskedők, ők az üz­leti érdekeiket szem előtt tartva igyekeznek a lehető legjobb elhelyezést nyerni. Előfordulhatnak aztán még a szanált területeken közüle- tek is, amelyeknek a költöz­tetése szintén nem egyszerű feladat, összevetve mind­ezt, legalább két évvel a ma­gasépítők felvonulása előtt el kell kezdeni a terület előkészítését. S ha ez megtörténik, akkor még mindig késedelmet szenvedhet a közművesítés a mélyépítők lassúsága miatt. A mélyépítő vállala­tok — hangsúlyozta a Mis­kolci Beruházási Vállalat igazgatója — sokad rangú feladatnak tartják a lakás­építéssel kapcsolatos munká­latokat. Vannak nagyobb volumenű, jövedelmezőbb megrendeléseik, és a tanács­nak a szép szón, rábeszélé­sen kívül alig van eszköze arra, hogy rövidebb határ­időre, gyorsabb ütemre bír­ja őket. Tovább nehezíti a közmű­vesítést, hogy az új — rendkívül szigo­rú — gáztörvény életbe lépése óta nem akad vál­lalkozó gázvezetési mun­kára. A csövek szerelése és ellen­őrzése olyan aprólékos, ne­héz munkát igényel, amit nem tartanak gazdaságosnak a szóba jöhető vállalatok, s mint általában, most is ar­ra hivatkoznak, hogy nincs elég jól képzett emberük a feladatok végrehajtására. A másik, és az előzőnél nem kisebb gond. hogy a tervezett lakásmennyi­ség felépítéséhez körülbe­lül 700 millió forint hi­ányzik. Akkor is, ha feltételezzük, hogy a költségek — építő­anyag-árak stb. — változat­lanok maradnak. Ezt azon­ban, figyelembe véve az el­múlt évek tapasztalatait, aligha lehet feltételezni. Vajon miért bizonyul ke­vésnek máris a pénz? Az emlitett szakemberek több okot említettek a NEB ta­nácskozásán. Már 1969-ben, az első házgyári épület épí­tésekor kiderült, hogy a laká­sok költsége 20—30 ezer fo­rinttal magasabb, mint amit az ÉVM koraibban kalkulált. Időközben született a már említett új gáztörvény, amely nemcsak megnehezíti, hanem meg is drágítja az előközművesítést, újfajta alapozást kellett alkalmaz­ni és bizony az építőanya­gok árai is felfelé mozogtak. Drágítja továbbá az építke­zést, hogy a házgyár kapaci­tását sem lehet megfelelően kihasználni az előkészítő munka lassúsága miatt. Az ÉVM képviselői azt vallották az elmúlt hetekben lezajlott konzultációk alkal­mával, hogy indokolatlanul tért el a város azoktól az előírásoktól, melyek szerint egy adott területen megha­tározott arányban kell öt­szintes és enné] magasabb házakat emelni. A magas­házakban levő lakások nettó költsége ugyanis nagyobb, mint azoké, melyek ötszin­tes épületekben vannak. Ez Így igaz. Csakhogy a város nem számolhat a nettó költ­ségekkel. Nyilvánvaló, hogy ugrásszerűen emelkedik a közművesítés és az útépítés költsége, a szanálandó épü­letek száma, ha nagyobb te­rületen építkezünk. Erre egyébként nincs is mód Miskolcon, hiszen a szűk tér is arra kényszeríti a város- fejlesztőket, hogy minél több magasházat emeljenek. Ez tehát az egyik vitatott kérdés a sok közül. Pontos számításokkal igazolják a városfejlesztők elképzelé­seiket, és azt remélik, hogy a központi szervek segítenek megoldani a problémákat. Annál is inkább, mert mint Nyers Rezső elvtárs hang­súlyozta a megyei pártbizott­ság ülésén: az ország lakás- építési tervét mindenképpen meg kell valósítani. BÉKÉS DEZSŐ Szuperprés B. Platen svéd feltaláló olyan nagy teljesítményű prést szerkesztett, amellyel többek között különlegesen szilárd acélból is lehet spe­ciális eljárással alkatrésze­ket készíteni és nagyméretű mesterséges gyémántokat le­het előállítani. Az új prés egy négyzetcentiméterre ma­ximálisan 15 tonna nyomást tud kifejteni. Debreceniek Patakon, patakiak Debrecenben Az idei múzeumi hónapot egymással együttműködve rendezik meg a debreceni Déri Múzeum, a sárospataki Rákóczi Múzeum és Tudo­mányos Gyűjtemények. A két város közötti kapcsolat nem új keletű, hiszen Debrecent és Sárospatakot évszázadok óta szoros történelmi és mű­velődéstörténeti szálak kötik Statisztika nőkről, férfiakról Az átlagos életkor világ­szerte jelentékenyen megnö­vekedett az utóbbi évtizedek­ben. Ebben szerepe van a ci­vilizáció terjedésének, a köz- egészségügy fejlődésének, az ésszerűbb táplálkozásnak, az egészségesebb életmódnak, a gyermekgondozás javulásá­nak, a szociális ellátás javu­lásának és még több más té­nyezőnek is. Ez magyarázza azt, hogy a születések számá­nak elég nagyarányú csökke­nése mellett a világ lakossá­ga évről évre rohamosan nö­vekszik. Hazánkban is folyamato­san emelkedik az átlagos életkor. Míg a múlt század derekán még alig haladta meg a harminc évet orszá­gunkban az újszülött várható életkora — ma már túlhalad­ja a hetven évet. De még 1920-ban is kevéssel haladta túl a negyven évet az átlag­kor. A férfiaknál 41,0, a nők­nél 43,1 volt az országos át­lag. A nők továbbra is meg­őrizték előnyüket ezen a té­ren. Az életkor átlaga 1948- ban a férfiaknál 58,8, a nők­nél 63,2 esztendő. A további évek során ezt a négy és fél esztendei előnyt a nők tábora majdnem pontosan betartja. 1969-ben az elhaltak korátla­ga a nőknél 67,83 év, a férfi­aknál 63,08 esztendő. Annak ellenére, hogy a csecsemőha­landóság a leánygyermekek­nél jóval nagyobb, mint a fiúknál, az elhaltak száma összességében ebben az évben a férfiak sorából 60,825, a nőktől 55,834 volt. A női nem nagyobb vitali­tását mutatja, hogy hazánk­ban a 15 éven aluli lakosság­ból még csak 951 nő jut ezer férfira, illetve fiúra, 15 és 40 év között 995, de negyven és ötven között már elmaradnak a férfiak: minden ezerre 1124 nő jut, a hatvanon felüliek­nél pedig 1307. Az ország leg­öregebb polgárai, a több, mint másfél millió 60 éven felüli tehát túlnyomó több­ségben nő, az 55 száz éven felüliek pedig csaknem teljes számban. De mi a magyarázata an­nak, hogy a nők tovább él­nek, mint a férfiak? Dr. Haranghy László, pro­fesszor, a gerontológia tudo­mányok egyik legkiválóbb képviselője, a Magyar Geron­tológiai Társaság elnöke így nyilatkozik: — Sokan tévesen azt vall­ják, hogy a nők kevesebbet dolgoznak, kevesebbet isz­nak, dohányoznak a férfiak­nál, és kevesebb izgalomnak vannak kitéve. Ez nem így van. Kutatásaink szerint az okot az ivarsejtek termelésé­ben kell keresni. A nőknél a nemi sejtek termelése a kli­max után megszűnik, a fér­fiaké viszont olykor 70—80 éves korig is megmarad. össze. A két város múzeu­mainak együttműködése ok­tóber folyamán kiállítások. cseréjében, kölcsönös elő­adásokban, tanulmányi ki­rándulások rendezésében nyilvánul meg. Az előadások sorát Módy György nyitotta meg, aki Sá­rospatakon a Déri Múzeum aranykáncseit ismertette. Öt követte dr. Varga Gyula, majd Sz. Kürti Katalin és dr. Dankó Imre előadása kö­vetkezik, akik a Déri Mú­zeum néprajzi anyagával. Déri Frigyes gyűjteményével és egy elfelejtett nagy deb­receni festő, Hrabéczy Ernő művészetével ismertetik meg a közönséget. Ezenkívül be­mutatják a sárospatakiaknak a népi bőrművesség és a debreceni néprajzi gyűjte­mény legértékesebb darab­jaiból rendezett kiállításukat. A sárospataki múzeumok tudományos munkatársai, dr. Üjszászy Kálmán, Dankó Ka­talin, dr. Janó Ákos és Ta­kács Béla szombaton Debre­cenben tartottak előadást a sárospataki Rákóczi-vár épí- téstörténieti kérdéseiről, a zempléni népi építkezések emlékedről és a zempléni üveghutáik művészetéről, dr. Korek József, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató­helyettese pedig a Magyar Nemzeti Múzeum vidéki mú­zeumainak, köztük a pataki Rákóczi Múzeumnak a sze­repét ismertette. Ezenkívül a Déri Múzeumban megnyit t- ták a hegyaljai képzőművé­szek alkotásaiból rendezett kiállítást. Oktatói munkaközösségek

Next

/
Oldalképek
Tartalom