Déli Hírlap, 1971. október (3. évfolyam, 231-256. szám)
1971-10-11 / 239. szám
Helyes vágányon a magyar vonat Hazaérkezett a válogatott (Végh Gyula, az MTI kiküldött munkatársa jelentette Párizsból.) 1971. október 9-e remélhetően több okból is emlékezetes marad mind a magyar, mind pedig a francia labdarúgás számára. A magyarok versenyben maradtak a továbbjutásért, a franciák — akik már páholyban érezték magukat — lógó orral távoztak a colombes-i stadionból. A franciák nem így képzelek el stdaionjuk búcsúztaít, amit 43 évi „szolgálat” n rövidesen lebontanak. A párizsi vendégszereplés azt mutatja, hogy Valami ismét megindult, és a magyar labdarúgás eddig bizony csikorgó gépezete újra olajozottan kezd járni. A mérkőzésen érthetően a nagy tét okozta küzdelem jelleg domborodott ki, de amikor a görcsös feszültség felengedett, a szó szoros értelmében játszani kezdett a csapat. Nemegyszer pazar technikai megoldások ejtették ámulatba a hazai közönséget is, amely nem fukarkodott a tapssal. Feltétlenül' dicsérendő a fegyelem is, amely mind taktikai téren, mind pedig a pályán való viselkedésben megnyilvánult. Illovszky Rudolf szövetségi kapitány első rövid nyilatkozatában nem akart kiemelni . senkit, pedig Zámbó Sándor ezen a mérkőzésen olyan balszélső játékot produkált, amilyet Titkos Pál, vagy a későbbiek folyamán Czibor Zoltán óta nem lehetett látni. Kemény és rögös volt az út, amely Párizsig vezetett. Á végállomás még messze van. A magyar labdarúgás vonata azonban — úgy tűnik — most jó sínen halad. A hátralevő három csoportmérkőzés dönti el az elsőséget. Totó Nem szabad tehát a mostani siker fényében elbizakodni, mert nemcsak a két francia —bolgár találkozó eredményétől, hanem a budapesti magyar—norvég mérkőzéstől is függ, hogy tovább játszhatunk-e az Európa-bajnoksá- gon. A gólkülönbség szempontjából ugyanis nem mindegy, hogy hány gólt lőnek a csatárok. A vasárnap megjelent francia lapok az elmúlt két év legsúlyosabb csapásaként emlegetik válogatottjuk vereségét. A bolgárokat nehezebb ellenfélnek tartják, s ezért már elveszettnek hiszik esélyüket a továbbjutásra. Boulogne, francia szövetségi kapitány csak ennyit mondott: „A magyarok olyan technikai varázst hoztak magukkal erre a mérkőzésre, s olyan nagyszerű játékot produkáltak, amellyel csak győzni lehetett...” Revelli szerint senkit sem szabad vád alá helyezni a vereségért, ez „üzemi baleset” volt. A magyar válogatott tegnap este hazaérkezett. Illovszky megérkezés utáni rövid nyilatkozatában már a norvégok elleni mérkőzésről beszélt, s arról, hogy a mostanihoz hasonlóan jól akarunk rajtolni a világbajnoki selejtezőkön is. A szombati 2:0-ás magyar győzelemmel végződött ÉB- találkozó után a következő a helyzet a második csoportban: DVTK-fölény a vívóversenyen 1. Magyaro. 2. Bulgária 3. Franciao. 4. Norvégia 5 3 11 8—5 7 4 2 11 8—4 5 4 2 11 7—5 5 5 0 1 4 5—14 1 Meglehetősen kevés alkalmuk van a vívóknak arra, hogy országos vereseny keretében összemérjék tudásukat. Éppen ezért volt érthetetlen az, hogy a DVTK által rendezett országos II. osztályú párbajtőr és III. osztályú női tőrversenyen a DVTK, az ÓKSE és a sárospatakiak vívóin kívül más egyesület versenyzőit nem láttuk vasárnap a sportcsarnok pástján. Igaz, az északi területen párbajtőrrel csak a vasgyári vívók foglalkoznak, ám mégis érthetetlen, hogy a 11 DVTK-s versenyzőn kívül még csak nevezés sem érkezett erre a viadalra. A női tőrversenyen 23 in? dúló volt. Ez a szám akár a duplája is lehetett volna, ha a vasgyáriak több felszereléssel. rendelkeznek! Ugyanis, a DVTK csak azokat a vívóit tudta elindítani, akiknek vívóruhát is tudott adni! Pedig az indulók között — 1. Békéscsaba—Szeged 2:2 X 2. MÁV DAC—Dunaújv. 3:1 1 3. Pénzügyőr—Oroszlány 0:0 X 4. FÖSPED—Dorog 3:2 1 5. Bp. Spart.—Várpalota 2:1 1 6. Özd—Ganz-MÁVAG 2:0 1 7. Vác—Vasas IIzó 1:1 X 8. Rakamaz-Nyíregyh. 1:1 X 9. Nagybátony—Leninv. 1:1 X 10. Gyöngyös—SKSE 0:0 X 11. Esztergom—BVSC 2:1 1 12. BKV Előre—KISTEXT 0:0 X 13. Cegléd—Budafok 0:1 2 POTMÉRKÖZÉSEK: 14. Almásf.—Szív. MÁV 1:0 1 15. Gy. Dózsa—P. Ércb. 1:1 X 16. Bauxit b.—KOMÉP 1:0 1 DVTK-KTE 6:4 Szombaton és vasárnap Kecskeméten folytatta szereplését a kötöttfogású birkózó bajnokságban a DVTK. Az első ellenfél, az Abonyi Tsz SK csapata nem érkezett meg, így a diósgyőriek csak a Kecskeméti TE ellen mérkőztek. A tíz súlycsoportból ez alkalommal is csak hétben tudtak versenyzőt szőnyegre küldeni a diósgyőriek. A méíkőzés részeredményei a következők voltak: 48 kg-ban Homolya Károly ellenfél nélkül győzött. Az 52 és 57 kg-bgn a vasgyáriak nera indítottak versenyzőt. 62 62 kg-ban Rácz—Varró döntetlen. 68 kg-ban Rusznyák pontozással győzött Farkas ellen. 74 kg-ban Veres ugyancsak pontozással verte Szabót. 82 kg-ban Berdó Balas- sát verte pontozással. 90 kg- ban Juhász pontozással győzött Péhly ellen. 100 kg-ban a gyengébb képzettségű Fekete ellen Hajdú döntetlent ért el. Nehézsúlyban a kecskeméti S. Tóth ellenfél nélkül győzött. A végeredmény 6:4 a DVTK javára. Az NB II. A-csoportjában kitűnő rajtot vett KVSE birkózói ezúttal sem vallottak szégyent. Győrött a kötöttfogású bajnokság III—IV. fordulójában ismét sikerült egy győzelmet aratniuk, s ezzel továbbra is a táblázat második helyén állnak. Hosszú, több mint hatórás fárasztó autóbuszutazás után senki sem várta, hogy a Vegyész- birkózók első mérkőzésüket 40 perc (!) 'alatt befejezik. A Zalka KFSE együttesét ilyen rövid idő alatt fektették a szó szoros értelmében két vállra! Ugyanis, valamennyi KVSE-birkózó tusgyőzelmet aratott! Back, Hanzel, Kónya, Pirint, Peles, Ha esi, Budavári, Kovács, Ruszó és Hudák szerezték a 10:0 arányú győzelmet. ♦A második mérkőzésükre érthetően már „kijött” a fáradtság. A Csepel Autótól 7,5:2,5 arányú vereséget szenvedtek, de tegyük hozzá: erős bírói segédlet eredményezte a csepeliek ilyen arányú győzelmét: Back és Kónya nyert, Ruszó pedig döntetlenül végzett. — M — DVTK—Ferencváros 2:2 (2:2) Elszomorítóan kevesen néz- \ ték meg vasárnap délelőtt a diósgyőri stadionban az öregfiúk mérkőzését. Pedig a távolmaradók nagy élményt szalasztottak el, hiszen pél- 1 dául ismét a pályán láthatj ták volna a „tanár urat”, Lázárt, aki csupán a mérkőzés kegyeleti célja miatt vállalkozott hosszabb szünet után ismét játékra. De láthatták volna, hogy milyen ügyesen és technikásán fociznak még azok, akiknek annak idején sok-sok ezer : ember tapsolt. A mérkőzés első gólját az újonc öregfiú, Mathesz Imre rúgta. Később Dobó nagyAfféfika Borsod a bajnok A hát. végén bonyolították le a női atlétikai csapatbajnokság NB I. B. keleti csoportiának küzdelmeit. A második fordulóban 14 számból 9-et a borsodiak nyertek. A pontversenyben 32 pontos előnnyel fölényesen nyerték a bajnokságot. Eredmények: 100 m: 1. Károly 12,6, 400 m: 1. Gőz 57,8 (megyei csúcs). 1500 m; 2. Utri 4:50,4, 4x100 m: 1. Borsod 50,4, gerely: 2. Halász 35,22, távol: 1. Gyülvészi >560. diszkosz: 1. Nyitrai 50,02 , 200 m: 2. Gyülvészi 26.9, 800 m: 4. Békés 2:31,2, magas: 2. Jeges 158, 100 gát: 1. Utri 16,0, 4x400 m: 1. Borsod 4:08, súly 1. Veréb 13,10. A meghívásos súlylökő versenyt Nyitraf 14,52-vel nyerte. A pontverseny végeredménye: 1. Borsod megye 117, 2. Békéscsaba 85, 3. Salgótarjáni KSE 77, 4. Balassagyarmat 57, 5. Bp. Vörös Meteor 52 ponttal. szerű lövéssel növelte a diósgyőri gólok számát. Ezután a ferencvárosiak percei következtek, hiszen még a félidő befejezése előtt Dtórai két góljával kiegyenlítettek. A második félidő már nem hozott újabb gólokat. A két csapatban a következők szerepeltek : DVTK: Tóth — Werner, Kiss, Szigeti — Mathesz, Török — Palicskó, Dobó, Tiba, Fekete, Bujtor. Csere: Futó, Gsányi, Czerva, Kiss. FTC: Gulyás — Neumann, Kocsis, Tolonits — Szabó, Dékány dr. — Zárai, •Németh, Lázár, Nárai, Gyetvai. Csere: Tenk, Jurkovics. H. K., és nyilván a csak „szemlélők” táborában is — jó néhány tehetséges vívóra figyeltek fel a szakvezetők. Az élete első versenyén induló Lengyel Éva és Varga Mariann például döntőbe került, sőt, az utóbbi bronzérmet is szerzett! Üjra a páston láttuk ötévi kihagyás után a volt országos közép- iskolás bajnok Faragó Katalint, s az ismét visszatért Vt- licsné Novotni Erzsébetet is. Párbajtőrben „háziver-, senyt” vívtak a vasgyári versenyzők. Itt említést érdemel Tóth Barna, aki ugyancsak élete első versenyén szerepelt, s a döntőben a negyedik helyen végzett. Egyébként mindkét verseny színvonala megfelelt az adott kategóriák szintjének. % A női tőrverseny végeredménye: 1. Villcsné Novotni Erzsébet (DVTK), 2. Soós Virágh (ÖKSE), 3. Varga Mariann (DVTK), 4. Faragó Katalin (DVTK), 5. Kaprinai Tiibomé (ÖKSE), 6. Adorján Ilditoi (DVTK), 7. Bazsó Gizella (Sárospatak), 8. Lengyel Éva (DVTK), 9. Reineoker Hedvig (DVTK). A párbajtörverseny végeredménye: L Korpás L„ 2. IiptákGy., 3. Zámborszkt L., 4. Tóth B„ 5. Paitócs B„ 6. Gyöngyösi L, 7. Gyöngyösi K., 8. Stoffel G., 9. Vida A, (valamennyien a DVTK versenyzői). S. K. tk Molnár előtt a labda, s csupán néhány lépést kellett tennie ahhoz, hogy másodpercekkel később már a jobb oldali képen latható ünneplő kupac középpontjába kerüljön. (Szabó István felvétele) Nehezen ment a góllövés 7 MVSC-KKFSE 2:0 (0:0) A korai kezdés ellenére is közel kétezren gyűltek össze a Kubik lelátóin, azok a lelkes szurkolók, akik kiváncsiak voltak a listavezető MVSC játékára. A mérkőzés előtt arról lolyt a iegtöbb vita, hogy vajon a Vasutas támadók megis- métlik-e múlt heti pompás teljesítményüket; nem maradt-e a góllövő cipő Leninvárosban? Nos, ami a játékot illeti, azzal különösebb probléma nem is volt, de a góllövés bizony ezúttal nehezen ment. A találkozó végén annak a nézőnek volt igaza, aki így summázta a látottakat: „Nem elég a fölény, és a sok helyzet; azokat be Is kell rúgni!” S a mérkőzés mottója valóban ez is volt. Már az első percekben két nagy helyzet alakult ki a vendégek kapuja előtt, de Kiss magasan a kapu fölé lőtt, pedig a kapu is üres volt! A Vasutasok lendületét a főiskolások sorozatos szabálytalanságokkal igyekezték megtörni, melyekbe igen gyakran szándékos durvaságok is becsúsztak. A vendégek ezzel a harcmodorral nemcsak a játék folyamatosságát tördelték szét, hanem a helyüket keveset változtató, s az ellenfél 16-osán belül igen tartózkodóan játszó Vasutas-támadókkal Jókor jött győzelem Osd—Guns-\IÁV'AG 2:0 (0:0) Ózdon a szurkolók az eddig elherdált 5 popt miatt siránkoznak leginkább. Ha valaha szükség volt a pontra, akkor az éppen most, hiszen a két egymást követő fordulót idegenben játssza a csapat, Oroszlányban, illetve Zalaegerszegen, ahol aligha terem számukra babér. Ózd: Csank — Abuczki, Murányi, Mahai, Kovács, Várallyai (Egri), Dolezsál, Szendrei, Csuhány, Fűkő, Tóth. Edző: Zalai László. Az első elfutás az ózdi Tóth nevéhez fűződik, de hosszan szöktette magát. Ezután Kovácsot lerúgták, ez a sors várt Dolezsálra is. Keményen védekeztek a fővárosiak, gyors elfutásaik veszélyesek voltak. A 10. percben 3:0 volt a szögletarány a vendégek javára, sőt Bősze gólt is szerezhetett volna, lassan indulták az ózdiak, támadásaik kiismerhe- tőek voltak, Dolezsál lövését bravúrosan mentette a kapus, majd Monostori 20 méteres bombája súrolta a felső lécet. Ezután előbb Csuhány, majd Tóth hatalmas lövését védte remek reflexszel a kapus. Tóthot lesen fújta le a bíró gólhelyzetben. Ezután Szendrei javíthatott volna, de 1 m-ről (!) sem talált a hálóba. Abuczki 20 m-es lövését óriási szerencsével védte a kapus. Szünet után góllal kezdett a Kohász. Dolezsál a kapu közelében végzett el egy szabadrúgást, Csuhány előtt kétszer is felpattant a labda, míg harmadszorra a rengeteg láb között a hálóba került a labda. Ezután kitámadtak a vendégek is, és Ananiádisz majdnem egyenlített. Ezután ismét Csank mentett nehéz helyzetben. A 67. percben fellazult a Ganz védelme. Csuhány a félpályáról elindult Szendrei elé küldte a labdát, aki lerázta a védelmet, és a kifutó kapus mellett a hálóba lőtt, 2:0. * Hullámzó játékot, de csak közepes színvonalat láthatott a közönség, inkább a két 16-os között folyt a játék, és az ózdi csatárok rengeteg hibával játszottak. A mérkőzés két érdekessége: a két leggyengébben játszó játékos szerezte a gólokat és a két legjobb csatár Abuczki és Murányi volt. Jók: Abuczki és Murányi a mezőny két legjobbja, de tétszett Csank és Kovács is. V. Z. szemben mindig időt kaptak a közbelépésre. Jobbára a fővárosiak térfelén folyt a játék, de igazi helyzet a 30. percig nem alakult ki. Ekkor egy 22 méteres szabadrúgás után csattant a felső lécén Kiss' lövése, majd röviddel utána Kun mentett a túlsó oldalon, önfeláldozó belevetődéssel. Az utolsó tíz percben csak a mindkét oldalon előforduló „keménykedés” okozott izgalmat, no meg az utolsó percben fütty után hálóba jutott Kiss lövése. Fordulás után perceken keresztül szinte kapujához szegezte ellenfelét a hazai csapat, s valamennyi csatára előtt nyilt gólszerzési alkalom, de a háló nem zörrent. „Nagybátony már vezet!” — türelmetlenkedtek a szurkolók a meddő fölény láttán; mintegy követelve a határozottabb és gólratörőbb játékot. A csereként beállt Molnár jól is osztogatott, de :ő sem növelte a támadósor átütő erejét. A 62. percben Krompaszky éles, lapos szabadrúgását a KKFSE gólvonala előtt Molnár csípte el. majd a kapu közeléből az alapvonalon túlra (!) rúgta a labdát. Egy perc múlva azonban nem hibázott a csatár. Kunfalvi nagy partdobását Molnár élesen fejelte a hálóba, s ezzel megszerezte az MVSC- nek a vezetést, 1:0. A szórványos ellentámadások a jól záró védelem mellett nem jelentettek veszélyt Kun kapujára. A 72. percben Kiss egy ajándékba kapott labdával elfutott, de a 16-os- ról elhamarkodottan — óriási helyzetben — a vetődő kapusba lőtt. Három perccel később javított a miskolci balösszekötő. Miután a 16-oson három védőt is kicselezett, Kunfalvi elé adott, aki azonnal visz- szapendérítette a labdát, s a Vasutas „gólkirálynak” nem okozott különösebb gondot a háló megpörrentése, 2:0. A biztos győzelemmel a Kun — Buczkó, Herr, István, Krompaszky, Loczker, Lip- ták, Kunfalvi. Maróthy (Molnár), Kiss, Karczagi összetételben játszó MVSC továbbra is listavezető maradt. A vasárnapi találkozón Buczkó, ■ Krompaszky, Loczker és Kiss ’átszőtt. az átlagosnál iobbar MONOSTORI GYULA