Déli Hírlap, 1971. október (3. évfolyam, 231-256. szám)

1971-10-11 / 239. szám

Képzőművészeti kiállítás Lenin városban Ma nyitják meg Leninvá- rosban Ózd és* Lenin város képzőművész alkotóköreinek közös kiállítását. Az anyagot a két város KISZ-bizottsága pályázatára beküldött grafi­kák, festményei;, gipszpláket- tek, reliefek adják. A minő­sítést Seres János és Mazsa- • roff Miklós festőművészek végezték. Az öt első helye- • zettet a KISZ Borsod megyei 3izottság jutalmazza. A kiál­lítást e hónap második felé­ben Ózdon is bemutatják. Litván diáklány operája A litván televízió bemu­tatta Yurate Baltrameyunair te, 17 éves diáklány gyer- mekoperáját, melyet Antanas laranauskas, XIX. századi ríván költő „A kismedve be- ■ "gsége” című műve alapján rt. Yurate Kaunasban végzi iskoláját, majd megpályázza a konzervatóriumot. Kedvenc időtöltései közé tartozik a zongora, a nyelvtanulás, a rajz és a versírás. Múzeumi Csaknem tíz évvel ezelőtt készült az épülő, de már akkor is szép Kazincbarcika-Üiva­rosról a ielvétel. Nem a húsz év a sok... KAZINCBARCIKA MISKOLCON hétfő Ma délután fél 6 órakor a Herman Ottó Múzeum ' elő­adótermében dr. Zádor Tibor megyei múzeumigazgató „Borsod sportjának múltja — Tervek egy sporttörténeti fü­zetsorozat megjelentetésével kapcsolatban” címmel tart előadást. Ma délután 4 órakor kezdődik és szombaton ér véget a Kazinc­barcika Miskolcon című változa­tos és bő programú rendezvény- sorozat. A megnyitót követően, délután 5'"órakor nyílik meg a Miskolci Galériában a Kazinc­barcika 1971 című város- és ipar­fejlődési, történeti kiállítás, mely megyénk fiatal városát ismerteti meg a miskolci közönséggel. A XIII. századtól találko­zunk az oklevelekben, levél­tári anyagokban Sajókazinc, Barcika és Bérén te községek, 1948-ban Kazincbarcika köz­r­* Kiút és szabadság Kegyetlen dolog, ha erő­szakos külső ok következté­ben szűnik meg létezni az a régi, természetes közeg, amelyben egyedül elképzel­hetőnek tűnt az élet. Ennél csak az kegyetlenebb, ha az életösztön arra serkent, hogy élni kell az új adott világ­ban, az új körülmények kö­zött is. És főként meg kell változni. Üg”, hogy elfogad­ják, úgy, hogy befogadják, létezzen az ember és lehe­tőleg — emberi tulajdonság — minél jobban. A Novellák a képernyőn című tv-műsor szombat esti adásában Franz Kafka: Ér­tekezés egy akadémián című novellájából készült NSZK filmet láthattuk. Egy majom mondja el emberré válásá­nak történetét. Kétszeresén gyilkos a szatíra. A drámai erejű monológ, amely vissza­tetsző emberi magatartásfor­mákat pellengérez ki, egy majom szájából hangzik el. De elgondolkoztató is ez a monológ: vissza tetszőik-e va­jon valóban ezek az emberi magatartásformák? Lehet-e mást csinálni, mint amit a sarokba szorított, „ketrechez feszülő” ember tesz? A majmot vadfogók kerí­tik hálóba az őserdőben. Vé­di magát, hát megsebesül. és sebesülten ketrecbe ke­rül. Rács mögé, ahonnét nincs kiút. Vagy ha van, ak­kor azért az élettel kell fi­zetni. Még egy lehetőség: meg kell változni. Át kell alakulni, ha felhúzzák a rá­csot. Ennek viszont az a fel­tétele, hogy a továbbiakban az rendelkezik az elengedet- tel (nem szabadon engedet­te!), aki börtönéből kiszaba­dítja. A természet, az élet tör­vényeire hivatkozva lehet vadul követelni a szabadsá­got, mely minden élőlény természetes igénye. De, ha ez az élet pusztulásával <jár, akkor „végtelen nyugalom­mal”, az esélyek kínzóan precíz latolgatásával „kiutat” lehet találni. „Az ember ta­nul, tanul elkeseredetten, ha nem tehet mást.” Á gyilkos szatíra áttételes bonyolultsága letisztul, ele­venbe vág. ^ Érvényesnek kell, hogy érezzük akikor is, ha távol áll tőlünk a kafkai életmű esetleges bizarrsága* ha nem is azonosulunk min­denben az íróval. Klaus Kammer játssza a majmot, az embert. Alakí­tásának és Kálmán György magyar hangjának jelentős része van abban, hogy a né­ző a képernyőn történtekkel úgy él együtt, mintha saját -életét is élné. M. M. ség nevével. 1951. január 28-án a két faluból egyesült (Sajókazinc, Barcika) Ka­zincbarcikát városi rangra emeli, egyszersmind Beren- te községet hozzákapcsolja a Minisztertanács rendelete. Ezek a Miskolctól alig 20 kilométerre levő, nagyon fia­tal Borsod megyei város leg­korábbi „személyi” adatai. Öe sorolhatjuk tovább. 1951. szeptember 1-én a Városbe­ruházó Vállalat megkezdi a nagyarányú építkezéseket. A várossal egyidőben épül a Borsodi Hőerőmű és a Bor­sodi Vegyikombinát. Két év múlva átadják az első óvo­dát és bölcsődét, megnyílik az első általános iskola. (Ér­dekes és kínálkozik az ösz- szehasonlítás: ma hat általá­nos, két középiskola, két iparitanuló intézet, 10 óvoda működik a városban, van gyógypedagógiai és zeneisko­la és a közeljövő tervei kö­zött újabb három iskola sze­repel. A múlt évben megnyi­totta kapuit a miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetem kazincbarcikai vegyipari és automatizálási főiskolai kara.) A közelmúlt három községe helyén ma csaknem 30 ezer ember él a modern iparvá­rosban, akik büszkék Ka­zincbarcikára. A régiek ott voltak, amikor felhúzták az első felvonulási épületeket. Lokálpatriotizmusukat átve­szik az újonnan jöttek, a fia­tal ■város fiatal lakói. (Az át­lagos életkor 28 év, a lakos­ság ’2,9 százaléka iskolás korú.) Az itt élők gyűjtik és féltő gonddal összerakják a hely- történeti dokumentumokat. Nincs nehéz dolguk, mert a lakosság jelentős része élén­ken emlékszik a 20 évvel ez­előtti időkre, és alig sárgul­tak meg az első rendeletek, utasítások, a város építésé­ért kapott kitüntetések, ok­levelek. Az idegeneknek pe­dig számok, képek, maket­tek, a „hőskor” munkaesz­közei próbálják megmutatni, honnét indult és hová fejlő­dött a város. A statisztikai adatok és a kiállított régi és újabb fotók, tárgyak magu­kért beszélnek a gondos kö­rültekintéssel, sok . hetes munkával készült kiállításon. Illyés Gyula sorai szólnak először a látogatóhoz: „ ... a nyüzsgő hangyanép ... acél vasköteleivel, daruval és eme­lőivel foglyul ejti itt is a Gulliver-természetet.” Bemu- tátják Kazincbarcika közsé­get, a ' csecsemőváros első mozdulatait, Kazincbarcika- Újvárost. Húsz vállalat, intézmény adott segítséget, küldött anya­got, hogy a kiállítás rende­zői kifejezően illusztrálhas­sák: mi az útja, amíg egy város nagyüzemeivel, szám­talan szociális és kulturális létesítményével, korszerű la­kótelepeivel felépül. Nem történelem még, de a kétévtizedes dokumentumok­nak értéket adnak az évek. Nem a húsz év sok, a válto­zás óriási. Ezért nézi a láto­gató kuriózumként az első ' épületek falainak felhúzásá­nál használt vakolókanalat. (makai). I . • Mi Vasas műszaki és kulturális napok Diósgyőri vasas műszaki és kulturális napok kezdődnek ma a Bartók Béla Művelő­dési Központban. Este 6 óra­kor Ember vagyok címmel előadás lesz, majd műsoros estet ad a művelődési köz­pont Vasas Pódiuma (vezeti: Szép László), kamarakórusa (vezényel: Juhász Tibor), tánckara (koreográfus: Man- ninger György), fúvószeneka­ra (vezényel: Dénes István) és Szinkron zenekara (veze­tője: Zselencz László). A több napos program október 13-i, szerdai . rendezvénye­ként műszaki kisfilmeket .mutatnak be a diósgyőri nagyvállalatok szocialista brigádjainak. A vetítés dél­után 3 órakor kezdődik a Bartók Béla Művelődési Köz­pontban. Október 15-én dél­után 3 órakor pedig Tok Miklós, Miskolc megyei város tanácselnökhelyettese nyitja meg a fiatalok választását megkönnyítő pályaválasztási kiállítását a diósgyőri vasas­klubban. Október 15-én és október 19-én ugyancsak a pályaválasztás előtt álló álta­lános iskolai tanulóknak lesz .műszaki kisfilmbemutató. Nemcsat az országhatárt lépték át... Szimfonikusaink Szlovákiában Fut az autóbusz. Még borsodi tájakon járunk, nincs új látnivaló. Közeli szomszédaim beszélgetését akaratlanul is hallom. — Az SZTK-ban jegyzik az adataim. Munkahelye? — kérdezi az orvosírnok.. — Mondom, hogy a Miskolci Szim­fonikus Zenekar. — Igen, igen, de hol dolgozik? Nevetünk. A miskolciak jobbára tudják, hogy van a “városnak egy zenekara, de hogy ez rendes,. nyilvános munkahely, státuszokkal, be­tegbiztosítással stb., az még szokatlan. Az, hogy az együt­tes évente 90 hangversenyt tart, már csak a tanácsi je­lentésekben szerepel. Hogy nedves, szűk helyiség az ott­honuk, hogy frakkjaikat — melyeket hajdan urak és pin­cérek borral locsoltak — a Bizományi Áruházban vásá­rolták, az már igazán belső ügy. A pöstyéni luxus hotel­ben azért valamennyien meg­bámuljuk a fiatal főpincér ki­fogástalan frakkját. Senki nem szól, csak ednevetjük magunkat... Kodály-dallamok, tiki-taki Panaszt egyébként egész úton nem hallok. A zenészek i örülnek az első külföldi tur­nénak; szeretnének bizonyí­tani. Á tanárok — mert több­ségük tanít — már napokkal az indulás előtt igyekeztek megtartani óráikat, s bár ké­ső este érkeztünk haza, reg­gel már mindenki ott volt az iskolában, akinek ott kellett lennie... Az első állomás Érsekúj­vár. Megnézzük a teret, ahol a szerencsétlen Ocskay bri- gadéros élete kioltatott. To­vább nem is igen kell men­ni. Itt a templom, a Partizán Szálló, a művelődési ház, a múzeum, s ugyancsak itt ala­poznak egy hatalmas áruhá­zát. Este Kodály-dallamok rin­gatnak álamba, reggel pedig a tiki-taki hangjaira ébre­dek. A szlovákiai gyerekek legalább olyan lelkesedéssel gyakorolnak, mint a magyar muzsikusok. (A tiki-takit — mondták a srácok — még tő­lünk importálják.) Az üzle­tekben persze más magyar árukat is felfedezhetünk. A' hazai könyvek és lemezek (Érsekújvárott általában két­nyelvű felirat látható az üz­leteken) bennünket is becsa­logatnak a boltokba. Magyar •nyelvű könyvekből igen bő a választék. Tűzkeresztség i Szlovákiában nem ritkák a magyar műsorok. Híres beat- együtteseinket úgy ismerik, mint itthon. Hazai szimfoni­kus zenekar azonban Érsek­újvárott soha nem szerepelt. A terem akusztikája jó, a próbával elégedett Mura Pé­ter karnagy, de lesz-e közön­ség? Nővé Zámkyban nem népszerűbb a komoly zene, mint mondjuk Edelényben, de akik eljöttek, azok ra­jongói a műfajnak. Már itt el kell játszani a Háry inter- mezzót, amit ráadásként tar­togatott a zenekar. A tűzkeresztség után bol­dogok vagyunk. Sokan kér­nek autogramot, s mindenki magyarul beszél. Mint kide­rül, az érdeklődők Pozsony­ba járnak hangversenyt hall­gatni. A mércéjük tehát sem­miképpen sem lehet alacsony. GYARMATI BÉLA (Folytatjuk) Oramatuzsálemek A varsói óvárosban, az egyik emlékmű-házban óra­múzeumot nyitottak meg. Három teremben gyűjtötték össze a több mint 800 régi órát bemutató kiállítást, az egykori aranyműves órás, lát- szerész, ötvös- és bronzmű­ves céhek tagjainak mun­káit. Az újonnan megnyitott óvárosi múzeum épületének homlokzatán gyönyörű ze­nélő órát helyeztek el: a lá­togatók ennek csengő hang­jai mellett vonulnak be a múzeum termeibe. HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.20: KI nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Népi zene. — 13.45: Vá­laszolunk hallgatóinknak! — 14.00: Édes anyanyelvűnk. — 14.15: Két szonáta. — 14.40: Hi­das Antal: Ficzek ún Regény- részlet. — 15.10: A Gyermekrádió műsora. — 15.45: A Magyar Nép­dal Hete. — 16.05: Borodin: II. szimfónia. — 16.32: Lakáshelyzet 1971-ben. — 16.52: Lóránd—Gál: Hej, te Duna. Kantáta. — 17.20: Gounod: Faust. Részletek. — 17.30: Nagy Izabella riportja. — 17.50: Dalt dedikál: Buday Ilona. — 18.00: Húszas Stúdió. — 19.30: Népdalok. — 19.45: Irodynski: Derűs gyermekszoba. Rádiójá­ték. — 20.11: Egy rádiós napló­jából. — 21.25: Maria Callas éne­kel. — 22.20: A Stúdió 11 ját­szik. — 22.35: Zürichi Fesztivál 1971. — 0.10: Filmzene. Petőfi rádió: 12.00: Vitnyédi lakodalmas játék. — 12.29: Ca- rissini: A megdicsősültek boldog­sága. — 12.45: A színháztörté- nész mondja. — 13.03: Kamara­zene. — 14.00: Kettőtől ötig. — 17.00: ötórai tea. — 18.43: Köz­kívánatra! — 19.35: Hangver­senyközvetítés az Erkel Színház­ból. — Közben 20.35: Az Esti Krónika különkiadása. — 21.25: Nőkről nőknek. — 22.05: Csó­kolj meg, Katám! Részletek. — 23.15: Nótacsokor. Miskolci rádió : A hét első nap­ján ... — Hogyan teljesítik ex­portkötelezettségeiket? — Ahol a fő hangsúly az állattenyésztésen van ... — Előkészületek a va­dak téli takarmányozására. — Kórusmuzsika. — Hétről hétre. — Magatartás, ízlés, közvéle­mény ... — Az Antikvárium az olvasómozgalom szolgálatában... — Megyei sporteredmények. — Slágerkoktél. Bratislava! televízió: 16.20: Hí­reik. — 16.25: Pedagógusok mű­sora. — 16.45: Nyelvklub. — 17.15: Arcképcsarnok. — 17.43: Telesport. — 13.15: Fúvószene. — 18.25: Népdalok. — 18.40: Kultu­rális híradó. — 19.00: Tv-hiradó. — 19.30: Publicisztikai film. — 20.00: Holt lelkek. Tévéjáték 2. rész. — 21.10: Emberek és törté­nelem. — 21.50: Tv-hiradó. — 22.10: A labdarúgás hírei. Filmszínházak: .Béke (f4): Hé barátom, itt van Sabata! (színes olasz, felemelt helyárral!); hn6, 8): Bilincsek (jugoszláv, 16 éven felülieknek!). — Kossuth (f3, fő, f7): Baleset a tengerparton (szí­nes francia). — Filmklub (6): Spartacus I—II. rész (színes ame­rikai, dupla helyárral!). — Fák­lya (f5. f7): A fekete zászlók városa (színes jugoszláv). — Pe­tőfi (f5, f7) : Hé barátom, itt van Sabata! (színes »olasz, fel­emelt helyárral!). — Ságvári (f5, hn7): Fogd a pénzt és fuss! (színes amerikai). — Szikra (5, 7): Eper és vér (színes ame­rikai, 14 éven felülieknek!). — Táncsics (f5, f7): A Kreml to­ronyórája (színes ’ szovjet). Miskolci Nemzeti Színház (f8): A Miskolci Szimfonikus Zene­kar hangversenye. (A-bérlet.) Kiállítások: Libresszó (13—20 óra között): Bozsik István gra­fikái. — Kossuth Művelődési Ház (10—18 óra között): Palóc^-piatyó kiállítás. K.EDD Kossuth rádió: 8.15: Nóták. — 8.32: Gyermekrádió. — 9.07: Rimszkij-Korszakov: Az arany­kakas. Közvetítés Moszkvából. — 11.12: Fiatalok Stúdiója. — 11.37: Törvénykönvv. Petőfi rádió: 8.05: Olasz mu­zsika. — 8.50: Slágerbolt. — 9.26: A népdal dicsérete. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.45: Prognózis az ókori orvostudo­mányban. Televízió: 9.55: Iskolatévé: Tör­ténelem. — 11.05: Kém!«. — 11.53: Filmesztétika

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom