Déli Hírlap, 1971. október (3. évfolyam, 231-256. szám)

1971-10-06 / 235. szám

Levegővel tisztítják a Gyöngyöst s|c Korszerű berendezés segítségével az anyag szilárdságát méri Berthóti Lajos vegyésztechnikus a BVK-ban (Káprai János felvétele) Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság dolgozói tovább folytatják a védeke­zést a nyolcvanöt tonna tö­mény nátriumhidroxiddal szennyezett Gyöngyös pata­kon. A patakmeder négy ki­lométer hosszú szakaszát — különböző távolságokban — homokzsák-gátakkal zárták el. A mérgező anyag közöm­bösítésére harminc tonna kénsavat engedtek a vízbe. A kedd reggeli mérések szerint a víz minősége jelentősen ja­vult. A továbbiakban a pa­tak partján úgynevezett le­vegőztető berendezést állíta­nak munkába: nagy mennyi­ségű levegőt nyomnak a fel- duzzasztott patakba, hogy meggyorsítsák a lúg és a sav keveredését, és elősegítsék a vízbe került mérgező anya­gok százszázalékos közömbö­sítését. Egy lakás „út 45 ezer torint Megkezdték Salgótarján első házgyári elemekből ké­szülő lakóházának szerelését. A 43 lakásos épület elemeit speciális jármüvekkel, köz­úton szállították a miskolci házgyárból Salgótarjánba. A szerelést megelőzően a taná­csi építőipari J vállalat tíz szakmunkása dolgozott két­Alapozás előtt a HCM Benépesültek a munkásszállók (Folytatás az 1. oldalról) Az ÉRDÉRT- és MODUL- barakkok fokozatosan bené­pesültek, csupán a távfűtés várat egy kicsit magára, de mint ahogy Forgó Sándor építész-csoportvezető, a Szi­likátipari Központi Kutató és Tervező Intézet munkatársa elmondotta; ez ideig minden a tervezett ütemben készült. Rövidesen üzemelni kezd az oiajfűtéses kazán is, ez biz­tosítja a munkásszállások fű­tését. A berendezések 95 szá­zaléka már üzemkész álla­potban van. Az olajkazánról fűtik majd az éttermeket, az irodákat és a konyhákat is. Átadtak már ugyanis egy kétezer személyt ellátó étter­met, amelyik egyelőre az Egyetemvárosból kapja az ételt, most még csak a me­legítő berendezések működ­nek. Két új étterem Az új gyár területén nem­sokára újabb két éttermet építenek, amelyeket majd a kétezer személyes központi konyha lát el. Ugyanis jövő márciustól már ezren dol­goznak az új létesítményen. Csűrös István, a 31. sz. Ál­lami Építőipari Vállalat épí­tésvezetője arról tájékoztatta lapunkat, hogy az ellátás ki­fogástalan, az építők mun­káját egyelőre semmi nem zavarja. Az építésvezetőség olyan törzsgárdával rendelke­zik, amelynek tagjai több mammutberuhózásnál álltak már helyt az elmúlt évti­zedekben. A HCM-nél főként borsodi, szabolcsi szakmun­kások dolgoznak, és az igé­nyeknek megfelelően sokan rendelkeznek különféle gép­kezelői képesítéssel. A 31. sz. vállalat egyelőre kétszáz szakmunkással és segédmun­kással vesz részt az előké­születi munkákban. Az ala­pok készítésével párhuzamo­san még újabb felvonulási és melléképületek átadására kerül sor. kitűnt a jegenyesor Rengeteg munka akad je­lenleg a tereprendezésnél, mert a régi gyár közelsége miatt a mezsgyén levő jege­nyesort is el kellett tüntetni, a régi kerítéssel együtt. Ezenkívül csapadékelvezető csatornákra, árkokra is szük­ség van. Most készül az AFIT új telepe mellett négy szol­gálati lakás, ami átmenetileg, amíg erre szükség lesz, mun­kásszállást helyettesít. Dol­goznak az út- és vasútépítők is, hogy a szükséges építő­anyagok zavartalanul és idő­ben érkezzenek meg a szü­lető gyáróriáshoz. NAGY JÓZSEF • • Ülést tartott a H1SF városi bizottsága Tegnap délután négy óra­kor ülést tartott a Hazafias Népfront városi bizottsága. A megjelent kerületi és körzeti elnököket és titkárokat Szu- chy Róbert, a Hazafias Nép­front városi titkára tájékoz­tatta a Hazafias Népfront V. kongresszusa helyi előkészü­leteiről. Értékelték az előző kongresszus határozatainak végrehajtását, majd az új népfrontbizottságok és elnök­ségek megalakítása szerepelt a napirenden. szer két hétig Miskolcon, hogy az új technológiát be­gyakorolja. Az épület kivite­lezési költsége 13,5 millió fo­rint, s ezt részben abból a 13 millió forintból fedezik, amit a Salgótarjáni Kohászati Üzemek a IV. ötéves terv időszakára 150 lakás első bérlőkijelölési jogának meg­váltása címén a Salgótarjáni városi Tanácsnak befizetett Az első salgótarjáni házgyári lakóépület költségvetésébe természetesen a mintegy 190 kilométeres közúti szállítás árát is betervezték, ez laká­sonként 45 000 forint. Mind az építtetők, mind a kivite­lezők szeretnének megnyug­tató választ kapni arra a kérdésre: nagy távolságra történő szállítás esetén is ki­fizetődik-e a házgyári ele­mek használata. Új zenei vetélkedő „Muzsikus fiatalok” cím­mel a Magyar Televízió, a Művelődésügyi Minisztérium és a KISZ Központi Bizott­sága versenyt hirdetett a ze­neművészeti szakközépisko­lák hegedű, fuvola és ma­gánének szakos hallgatód ré­szére. A verseny célja, hogy lehetőséget adjon a zenei pá­lyára készülő fiatal tehetsé­gek felkutatására, felkészült­ségük bemutatására. Mintegy 200 jelentkezőből előzetes válogató után a kép­ernyőn 41 résztvevő indul. A középdöntőket október 15-től 1972 májusáig bonyolítják le, havi 1—2 adásban. A győztesek számára gála­estet rendeznek a Zenemű­vészeti Főiskola nagytermé­ben. Tizenöt és fél telefonfülke A miskolci Postaigazgatóság helyettes vezetője ekként vá­laszolt a lapunkban megjelent jegyzetre: „A vizsgálat alkal­mával megállapítottuk, hogy a Chlepkó Ede utca 2. szám előtt elhelyezett nyilvános távbeszélőfülkét ismeretlen szemé­lyek megrongálták és az üveg betörésén kívül az ajtót is használhatatlanná tették Az ajtó megjavítására, illetve annak pótlására az intézkedést megtettem, bár meg kell jegyezni, hogy annak újbóli felszerelése a közeljövőben nem várható.” Biztos vagyok benne, hogy a Chlepkó Ede u. 2. számú ház s a környék lakói nem örülnek ennek a válasznak. Dörmög- nek, s azt mondják: hogy az ördög vinné a vandál ron- gálót!... Hiszen, ha volna ördög! De ha volna is, győzné-e a pokol munkaügyi osztálya létszámmal? Mert, ha mind­egyik elátkozott miskolci vandálért eme fekete közeget kelle­ne szalasztani, a flaszterhoz verődő paták zaja fülsiketítőbb volna, mint a tiki-taki. Nem túlzók. Hivatalos forrásból szerzett néhány adattal bizonyítok. 1967 és 1971 között 1866 esetben rongáltak meg telefonfülkéket és berendezéseket... A Miskolci Kertészeti Vállalat több százezer forintra tehető szándékos kárról nyi­latkozik... A MÁV miskolci Igazgatóságának területén 1971. január 1-től június 30-ig — tehát fél év alatt — a személy- kocsikban levő alkatrészek, tartozékok megrongálásával, il­letve azok ellopásával (igen: ellopásával, és nem eltulajdo­nításával!) a rongálok és a tolvajok 15 852 esetben 239 229,70 forint kárt okoztak. Ismétlem: egyetlen félév alatt! És végül — s most tessék megfogózkodni — a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat 1970-es adata: a jelzett évben az oko­zott kár becsült értéke 4—5 millió forint között mozog. Szinte hihetetlen. Háromszor is kérdeztem a MIK főmérnökétől: nem téved-e? Sajnos, nem ... Am az a miskolci lakos téved, aki azt hiszi, hogy mind­ehhez semmi köze. Hiszen a vandál rongálok nem a maguk zsebére „dolgoznak”. A miénkre. Mármint azokéra, akik nem rongálunk. Csak bosszankodunk. Bosszankodunk, hogy még ez sincs, az sincs, pedig de kellene már... Ha felépül egy új lakótelep, még meg se melegedtek az új otthonukban a la­kók, máris panaszolják: nincs nyilvános telefon. A posta siet a beszereléssel. A készülék működik egy-két-három hétig. Aztán valaki megrongálja. Ismét a panasz: van és még sincs. S közben számolni elfelejtünk. Az a 156 ezer forintos tele­fonrongálás 15 és fél telefonfülke ára. Ennyivel kevesebb jut. Meg aztán... De fölösleges a bizonygatás. Nyilvánvaló, hogy a megron­gált tárgyakat javítani kell, az ellopottakat pedig pótolni. Az viszont egyáltalán nem természetes, hogy mindannyiszor mi, feddhetetlen állampolgárok fizessünk érte, akik eleve megte­remtettük a költségeit. Fizessenek azok, akik megrongálják és ellopják! Csakhogy ez nem olyan egyszerű. Mert. hogy fizessenek, ahhoz le kellene fülelni őket. „No de én!?” Igen, én is! És mi, mindannyian. Csak azt ne mondjuk, hogy az ezer és ezer esetnél soha egyetlen szemtanú sem akadt. Volt, tudom nem is egy. Csak éppen a kitört üvegajtóért nem szólt a házfel­ügyelőnek; a megrongált telefonért a legerősebb szomszéd­jának, hogy segítsen: kapják el a tettest; a legközelebbi rendőrnek, hogy legalább személyleírást adjon a vandálról, akit néhány perccel ezelőtt a két szemével látott. Sokszor türelmetlenkedünk, ha — mint mondani szokás — nem mennek rendjén a dolgok. De a magunk érdekében le­gyünk végre türelmetlenek azokkal szemben is, akik bele- nyúlkálnak a saját pénzünkért a saját zsebünkbe. Azokat a felelőtlenek által elpocsékolt milliókat okosabb dolgokra is elkölthetnénk. így csakugyan az ördög viszi el. A rongáló meg marad a nyakunkon. Hát, ha engedjük. . CSALA LÁSZLÓ Lyukszalag-olvasó Lyukszalag-olvasó beren­dezés érkezik az év végéig a Számítási és Ugyvitelter­A borpincészet tudománya A teraszos kis parcellákon szedik már a szőlőt, a nagy­üzemi művelésű táblákon még várnak a szürettel To- kaj-Hegyalján. Évszázados tapasztalatok bizonyítják ugyanis, hogy ilyenkor, ok­tóberben minden csepp nap­sugárra szükségük van a sző­lőszemeknek, három-négy naponként egy-egy fokot is ugorhat a mustmérő. * A száraz, hegyaljai őszön, és a különleges összetételű vulkáni talajon kívül a sajá­tos szőlőfajták, és a páratlan pinceklíma nem kis mérték­ben járulnak hozzá a tokaji bor erejéhez, zamatéhoz. Tudták ezt a régiek is. Ezért foglalkozott Zemplén várme­gye az 1348. október 3-i köz­gyűlésén a Hegyalján honos és hasznos szőlőfajták „lajst­romba” szedésével. Termesz­tendő jobb minőségű venyi­géknek a következő fajtákat fogadták el: furmint, góhér, török góhér, mazsolagóhér, hegyes, fejér bogár, veres bogár, veres furmint, veres kecskecsecsű, rózsás musko­tály, gyöngyfejér, királyédes, fekete purcsiny, leányszőlő, aranykaszőlő, fekete musko­tály és petrezselyemszőlő. A többit, mintegy 30 fajtát, ki­irtásra ítélték, „mert bőv termést hozván, tökéletesen gyümölcseiket meg nem ér­lelik”. A régi szőlőfajták közül je­lenleg a furmint, muskotály és a később ide került hárs­levelű a legelterjedtebb és legjellegzetesebb venyige. Ugyanis ezek a legalkalma­sabbak az aszúsodásra. Szep­tember második felében a duzzadó bogyók kicsattan­nak, töppedni kezdenek, és október közepére magas cu­korfokú szemekké aszúsod- nak. * Hanem erővé, tűzzé, szívet- lelket hevítő lobogássá a szü­ret után kiesurranó nektár valójában csak a penészgom­báktól mohos, mély szikla­pincékben érik. így hát kü­lön tudománya van Tokaj- Hegyalján a borpincészetnek is. Egy 1796-ból származó fel­jegyzés szerint a must első forrása szabad levegőn tör­ténjék, ezért eleinte szellős fedél alatt kell tartani, s csak azután kell legurítani a hordókat a pincébe. A pin­cegádor keletre nyíljék, déli oldalát be kell fedni, hegy megvédjék a napsugaraktól. Száraz, tiszta legyen a pince, boron kívül mást nem sza­bad benne tartani. Pipázni tilos a pincében. Szüret után a gazda fő kö­telessége sorra kótolgatni a boroshordókat, hogy nem do- hosodik vagy ecetesedik-e valamelyiknek a tartalma. A dohot úgy vették ki a régiek a borból, hogy a bort tiszta hordóba töltve, kenderköte­let eresztettek bele. Három­négy nap múlva kihúzták a folyadékból, s ezt a művele­tet addig ismételték, míg a kötél minden dohot magába nem szívott * A mai borászok is egyet­értenek azzal, hogy a tala­jon, éghajlati tényezőkön és a szőlőfajtákon kívül a to- kaj-hegyaljai sziklapincék klímája és nemes penésze is hatással van a tokaji bor érésére. Van egy sajátos pin­cegomba, a racodium cellare, amely egy környezetben él a tokaji borral. Csakis ott kép­ződik, ahol valódi tokajit tá­rolnak. A tokaji bor és a hegyaljai pincék nemes pe­nésze egymást kívánja, egy­mást élteti. És hogy milyen kellemes foglalkozás volt minden idő­ben a borpincészet Tokaj- Hegyalján, erre nézve leghi­telesebb tanúnk maga Cso­konai Vitéz Mihály, aki pa­taki diákkorában nemcsak Kövy Sándor közleckéit lá­togatta szorgalmasan, hanem a jó barátok tolcsvai, mádi, tokaji pincéiben is szívesen belefelejtkezett olykor egy kis pincészeti „tanulmányba”. Ennek eredményeképpen szü­letett 13 kedves bordala, köztük egy a mádi borról: Igyunk, barátim, a komor Bú lángja nem csatázik, Ha mádi borral a gyomor, A kis pokol megázik. Igyál! ne, e szölögerezd nevével öblödet fereszd. Vigadj, öcsém! ma holnap Zsákjába dughat a pap .,. vező Vállalat miskolci egy­ségéhez. A kiegészítő beren­dezésekkel együtt, mintegy egymillió forintba került. Különösen a kereskedelmi vállalatoknak jelent nagy segítséget az új számítógép, ugyanis nemcsak a lyukkár­tyákat, hanem az egyszerű számlázógépek lyukszalagjait is közvetlenül fe1 dolgozza. REFLEKTOR Ma Budapesten a Technika Házában a Közlekedéstudo­mányi Egyesület rendezésé­ben előadás hangzik el az új távbeszélő szabályzat és díj­szabás problémáiról. 3^c Ba­laton) üreden folytatja mun­káját a termelőszövetkezeti jogászok első országos ta­nácskozása. ift Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen ünnepélyesen megnyitották a tanévet. 3)c Gyulán felavatták az öregek napközi otthonát. Szekszárdon megnyitották a Tolna megyei műszaki napokat. Tiszavasváriban megkezdődött a Szabolcs me­gyei fiatal népművelők két­napos konferenciája. ★ Za- laegerszegen az új megyei növényvédő állomás épületé­ben kétnapos országos nö­vényvédelmi tanácskozás kez­dődött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom