Déli Hírlap, 1971. október (3. évfolyam, 231-256. szám)
1971-10-06 / 235. szám
Levegővel tisztítják a Gyöngyöst s|c Korszerű berendezés segítségével az anyag szilárdságát méri Berthóti Lajos vegyésztechnikus a BVK-ban (Káprai János felvétele) Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság dolgozói tovább folytatják a védekezést a nyolcvanöt tonna tömény nátriumhidroxiddal szennyezett Gyöngyös patakon. A patakmeder négy kilométer hosszú szakaszát — különböző távolságokban — homokzsák-gátakkal zárták el. A mérgező anyag közömbösítésére harminc tonna kénsavat engedtek a vízbe. A kedd reggeli mérések szerint a víz minősége jelentősen javult. A továbbiakban a patak partján úgynevezett levegőztető berendezést állítanak munkába: nagy mennyiségű levegőt nyomnak a fel- duzzasztott patakba, hogy meggyorsítsák a lúg és a sav keveredését, és elősegítsék a vízbe került mérgező anyagok százszázalékos közömbösítését. Egy lakás „út 45 ezer torint Megkezdték Salgótarján első házgyári elemekből készülő lakóházának szerelését. A 43 lakásos épület elemeit speciális jármüvekkel, közúton szállították a miskolci házgyárból Salgótarjánba. A szerelést megelőzően a tanácsi építőipari J vállalat tíz szakmunkása dolgozott kétAlapozás előtt a HCM Benépesültek a munkásszállók (Folytatás az 1. oldalról) Az ÉRDÉRT- és MODUL- barakkok fokozatosan benépesültek, csupán a távfűtés várat egy kicsit magára, de mint ahogy Forgó Sándor építész-csoportvezető, a Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet munkatársa elmondotta; ez ideig minden a tervezett ütemben készült. Rövidesen üzemelni kezd az oiajfűtéses kazán is, ez biztosítja a munkásszállások fűtését. A berendezések 95 százaléka már üzemkész állapotban van. Az olajkazánról fűtik majd az éttermeket, az irodákat és a konyhákat is. Átadtak már ugyanis egy kétezer személyt ellátó éttermet, amelyik egyelőre az Egyetemvárosból kapja az ételt, most még csak a melegítő berendezések működnek. Két új étterem Az új gyár területén nemsokára újabb két éttermet építenek, amelyeket majd a kétezer személyes központi konyha lát el. Ugyanis jövő márciustól már ezren dolgoznak az új létesítményen. Csűrös István, a 31. sz. Állami Építőipari Vállalat építésvezetője arról tájékoztatta lapunkat, hogy az ellátás kifogástalan, az építők munkáját egyelőre semmi nem zavarja. Az építésvezetőség olyan törzsgárdával rendelkezik, amelynek tagjai több mammutberuhózásnál álltak már helyt az elmúlt évtizedekben. A HCM-nél főként borsodi, szabolcsi szakmunkások dolgoznak, és az igényeknek megfelelően sokan rendelkeznek különféle gépkezelői képesítéssel. A 31. sz. vállalat egyelőre kétszáz szakmunkással és segédmunkással vesz részt az előkészületi munkákban. Az alapok készítésével párhuzamosan még újabb felvonulási és melléképületek átadására kerül sor. kitűnt a jegenyesor Rengeteg munka akad jelenleg a tereprendezésnél, mert a régi gyár közelsége miatt a mezsgyén levő jegenyesort is el kellett tüntetni, a régi kerítéssel együtt. Ezenkívül csapadékelvezető csatornákra, árkokra is szükség van. Most készül az AFIT új telepe mellett négy szolgálati lakás, ami átmenetileg, amíg erre szükség lesz, munkásszállást helyettesít. Dolgoznak az út- és vasútépítők is, hogy a szükséges építőanyagok zavartalanul és időben érkezzenek meg a születő gyáróriáshoz. NAGY JÓZSEF • • Ülést tartott a H1SF városi bizottsága Tegnap délután négy órakor ülést tartott a Hazafias Népfront városi bizottsága. A megjelent kerületi és körzeti elnököket és titkárokat Szu- chy Róbert, a Hazafias Népfront városi titkára tájékoztatta a Hazafias Népfront V. kongresszusa helyi előkészületeiről. Értékelték az előző kongresszus határozatainak végrehajtását, majd az új népfrontbizottságok és elnökségek megalakítása szerepelt a napirenden. szer két hétig Miskolcon, hogy az új technológiát begyakorolja. Az épület kivitelezési költsége 13,5 millió forint, s ezt részben abból a 13 millió forintból fedezik, amit a Salgótarjáni Kohászati Üzemek a IV. ötéves terv időszakára 150 lakás első bérlőkijelölési jogának megváltása címén a Salgótarjáni városi Tanácsnak befizetett Az első salgótarjáni házgyári lakóépület költségvetésébe természetesen a mintegy 190 kilométeres közúti szállítás árát is betervezték, ez lakásonként 45 000 forint. Mind az építtetők, mind a kivitelezők szeretnének megnyugtató választ kapni arra a kérdésre: nagy távolságra történő szállítás esetén is kifizetődik-e a házgyári elemek használata. Új zenei vetélkedő „Muzsikus fiatalok” címmel a Magyar Televízió, a Művelődésügyi Minisztérium és a KISZ Központi Bizottsága versenyt hirdetett a zeneművészeti szakközépiskolák hegedű, fuvola és magánének szakos hallgatód részére. A verseny célja, hogy lehetőséget adjon a zenei pályára készülő fiatal tehetségek felkutatására, felkészültségük bemutatására. Mintegy 200 jelentkezőből előzetes válogató után a képernyőn 41 résztvevő indul. A középdöntőket október 15-től 1972 májusáig bonyolítják le, havi 1—2 adásban. A győztesek számára gálaestet rendeznek a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Tizenöt és fél telefonfülke A miskolci Postaigazgatóság helyettes vezetője ekként válaszolt a lapunkban megjelent jegyzetre: „A vizsgálat alkalmával megállapítottuk, hogy a Chlepkó Ede utca 2. szám előtt elhelyezett nyilvános távbeszélőfülkét ismeretlen személyek megrongálták és az üveg betörésén kívül az ajtót is használhatatlanná tették Az ajtó megjavítására, illetve annak pótlására az intézkedést megtettem, bár meg kell jegyezni, hogy annak újbóli felszerelése a közeljövőben nem várható.” Biztos vagyok benne, hogy a Chlepkó Ede u. 2. számú ház s a környék lakói nem örülnek ennek a válasznak. Dörmög- nek, s azt mondják: hogy az ördög vinné a vandál ron- gálót!... Hiszen, ha volna ördög! De ha volna is, győzné-e a pokol munkaügyi osztálya létszámmal? Mert, ha mindegyik elátkozott miskolci vandálért eme fekete közeget kellene szalasztani, a flaszterhoz verődő paták zaja fülsiketítőbb volna, mint a tiki-taki. Nem túlzók. Hivatalos forrásból szerzett néhány adattal bizonyítok. 1967 és 1971 között 1866 esetben rongáltak meg telefonfülkéket és berendezéseket... A Miskolci Kertészeti Vállalat több százezer forintra tehető szándékos kárról nyilatkozik... A MÁV miskolci Igazgatóságának területén 1971. január 1-től június 30-ig — tehát fél év alatt — a személy- kocsikban levő alkatrészek, tartozékok megrongálásával, illetve azok ellopásával (igen: ellopásával, és nem eltulajdonításával!) a rongálok és a tolvajok 15 852 esetben 239 229,70 forint kárt okoztak. Ismétlem: egyetlen félév alatt! És végül — s most tessék megfogózkodni — a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat 1970-es adata: a jelzett évben az okozott kár becsült értéke 4—5 millió forint között mozog. Szinte hihetetlen. Háromszor is kérdeztem a MIK főmérnökétől: nem téved-e? Sajnos, nem ... Am az a miskolci lakos téved, aki azt hiszi, hogy mindehhez semmi köze. Hiszen a vandál rongálok nem a maguk zsebére „dolgoznak”. A miénkre. Mármint azokéra, akik nem rongálunk. Csak bosszankodunk. Bosszankodunk, hogy még ez sincs, az sincs, pedig de kellene már... Ha felépül egy új lakótelep, még meg se melegedtek az új otthonukban a lakók, máris panaszolják: nincs nyilvános telefon. A posta siet a beszereléssel. A készülék működik egy-két-három hétig. Aztán valaki megrongálja. Ismét a panasz: van és még sincs. S közben számolni elfelejtünk. Az a 156 ezer forintos telefonrongálás 15 és fél telefonfülke ára. Ennyivel kevesebb jut. Meg aztán... De fölösleges a bizonygatás. Nyilvánvaló, hogy a megrongált tárgyakat javítani kell, az ellopottakat pedig pótolni. Az viszont egyáltalán nem természetes, hogy mindannyiszor mi, feddhetetlen állampolgárok fizessünk érte, akik eleve megteremtettük a költségeit. Fizessenek azok, akik megrongálják és ellopják! Csakhogy ez nem olyan egyszerű. Mert. hogy fizessenek, ahhoz le kellene fülelni őket. „No de én!?” Igen, én is! És mi, mindannyian. Csak azt ne mondjuk, hogy az ezer és ezer esetnél soha egyetlen szemtanú sem akadt. Volt, tudom nem is egy. Csak éppen a kitört üvegajtóért nem szólt a házfelügyelőnek; a megrongált telefonért a legerősebb szomszédjának, hogy segítsen: kapják el a tettest; a legközelebbi rendőrnek, hogy legalább személyleírást adjon a vandálról, akit néhány perccel ezelőtt a két szemével látott. Sokszor türelmetlenkedünk, ha — mint mondani szokás — nem mennek rendjén a dolgok. De a magunk érdekében legyünk végre türelmetlenek azokkal szemben is, akik bele- nyúlkálnak a saját pénzünkért a saját zsebünkbe. Azokat a felelőtlenek által elpocsékolt milliókat okosabb dolgokra is elkölthetnénk. így csakugyan az ördög viszi el. A rongáló meg marad a nyakunkon. Hát, ha engedjük. . CSALA LÁSZLÓ Lyukszalag-olvasó Lyukszalag-olvasó berendezés érkezik az év végéig a Számítási és UgyvitelterA borpincészet tudománya A teraszos kis parcellákon szedik már a szőlőt, a nagyüzemi művelésű táblákon még várnak a szürettel To- kaj-Hegyalján. Évszázados tapasztalatok bizonyítják ugyanis, hogy ilyenkor, októberben minden csepp napsugárra szükségük van a szőlőszemeknek, három-négy naponként egy-egy fokot is ugorhat a mustmérő. * A száraz, hegyaljai őszön, és a különleges összetételű vulkáni talajon kívül a sajátos szőlőfajták, és a páratlan pinceklíma nem kis mértékben járulnak hozzá a tokaji bor erejéhez, zamatéhoz. Tudták ezt a régiek is. Ezért foglalkozott Zemplén vármegye az 1348. október 3-i közgyűlésén a Hegyalján honos és hasznos szőlőfajták „lajstromba” szedésével. Termesztendő jobb minőségű venyigéknek a következő fajtákat fogadták el: furmint, góhér, török góhér, mazsolagóhér, hegyes, fejér bogár, veres bogár, veres furmint, veres kecskecsecsű, rózsás muskotály, gyöngyfejér, királyédes, fekete purcsiny, leányszőlő, aranykaszőlő, fekete muskotály és petrezselyemszőlő. A többit, mintegy 30 fajtát, kiirtásra ítélték, „mert bőv termést hozván, tökéletesen gyümölcseiket meg nem érlelik”. A régi szőlőfajták közül jelenleg a furmint, muskotály és a később ide került hárslevelű a legelterjedtebb és legjellegzetesebb venyige. Ugyanis ezek a legalkalmasabbak az aszúsodásra. Szeptember második felében a duzzadó bogyók kicsattannak, töppedni kezdenek, és október közepére magas cukorfokú szemekké aszúsod- nak. * Hanem erővé, tűzzé, szívet- lelket hevítő lobogássá a szüret után kiesurranó nektár valójában csak a penészgombáktól mohos, mély sziklapincékben érik. így hát külön tudománya van Tokaj- Hegyalján a borpincészetnek is. Egy 1796-ból származó feljegyzés szerint a must első forrása szabad levegőn történjék, ezért eleinte szellős fedél alatt kell tartani, s csak azután kell legurítani a hordókat a pincébe. A pincegádor keletre nyíljék, déli oldalát be kell fedni, hegy megvédjék a napsugaraktól. Száraz, tiszta legyen a pince, boron kívül mást nem szabad benne tartani. Pipázni tilos a pincében. Szüret után a gazda fő kötelessége sorra kótolgatni a boroshordókat, hogy nem do- hosodik vagy ecetesedik-e valamelyiknek a tartalma. A dohot úgy vették ki a régiek a borból, hogy a bort tiszta hordóba töltve, kenderkötelet eresztettek bele. Háromnégy nap múlva kihúzták a folyadékból, s ezt a műveletet addig ismételték, míg a kötél minden dohot magába nem szívott * A mai borászok is egyetértenek azzal, hogy a talajon, éghajlati tényezőkön és a szőlőfajtákon kívül a to- kaj-hegyaljai sziklapincék klímája és nemes penésze is hatással van a tokaji bor érésére. Van egy sajátos pincegomba, a racodium cellare, amely egy környezetben él a tokaji borral. Csakis ott képződik, ahol valódi tokajit tárolnak. A tokaji bor és a hegyaljai pincék nemes penésze egymást kívánja, egymást élteti. És hogy milyen kellemes foglalkozás volt minden időben a borpincészet Tokaj- Hegyalján, erre nézve leghitelesebb tanúnk maga Csokonai Vitéz Mihály, aki pataki diákkorában nemcsak Kövy Sándor közleckéit látogatta szorgalmasan, hanem a jó barátok tolcsvai, mádi, tokaji pincéiben is szívesen belefelejtkezett olykor egy kis pincészeti „tanulmányba”. Ennek eredményeképpen született 13 kedves bordala, köztük egy a mádi borról: Igyunk, barátim, a komor Bú lángja nem csatázik, Ha mádi borral a gyomor, A kis pokol megázik. Igyál! ne, e szölögerezd nevével öblödet fereszd. Vigadj, öcsém! ma holnap Zsákjába dughat a pap .,. vező Vállalat miskolci egységéhez. A kiegészítő berendezésekkel együtt, mintegy egymillió forintba került. Különösen a kereskedelmi vállalatoknak jelent nagy segítséget az új számítógép, ugyanis nemcsak a lyukkártyákat, hanem az egyszerű számlázógépek lyukszalagjait is közvetlenül fe1 dolgozza. REFLEKTOR Ma Budapesten a Technika Házában a Közlekedéstudományi Egyesület rendezésében előadás hangzik el az új távbeszélő szabályzat és díjszabás problémáiról. 3^c Balaton) üreden folytatja munkáját a termelőszövetkezeti jogászok első országos tanácskozása. ift Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen ünnepélyesen megnyitották a tanévet. 3)c Gyulán felavatták az öregek napközi otthonát. Szekszárdon megnyitották a Tolna megyei műszaki napokat. Tiszavasváriban megkezdődött a Szabolcs megyei fiatal népművelők kétnapos konferenciája. ★ Za- laegerszegen az új megyei növényvédő állomás épületében kétnapos országos növényvédelmi tanácskozás kezdődött.
