Déli Hírlap, 1971. október (3. évfolyam, 231-256. szám)
1971-10-04 / 233. szám
Csuvasföldi jegyzetek (1.) a miskolciaké a szó Ki tud róla? jjc Rajzolónk panaszkodott: nehezen lehet tejkonzervhez jutni Miskolcon. Ő maga ezt a mego'dást javasolja a beszerzéshez. A mi megjegyzésünk: ha netán valaki tudna az „eltűntről”, értesítse... nem, nem a rendőrséget, hanem a konzerv után sóhajtozó rajzolónkat. (Jármay György rajza) Múzeumba kerül a Rorárius? Lapunk szeptember lti-i számában „Szolgálat kölcsön- ruhábari’ címmel közöltük Nagy Lászlóné Miskolc, Zsol- cai kapu 3. szám alatti lakos panaszát. A panaszt a miskolci Patyolat Vállalat igazgatója, Barta K. Gyula kivizsgálta, s ennek eredményéről az alábbiakban értesített bennünket: Vállalatunk 13. számú fióküzletében két nyilvántartási számra tisztításra vállalták a munkásőrzubbonyt és nadrágot. Az őszi csúcs- forgalom miatt a tisztítással határidőre nem készültek el, s így a zubbonyt szeptember 2-án szállítottuk ki a felvevő fióküzletbe, a nadrágot pedig ügyfelünk személyesen vette át szeptember 10-én központunkban. Szeretnénk felhívni a' figyelmet a panaszos cikkének utolsó soraira: „Most már amiatt aggódunk, hogy egyáltalán előkerül-«' a ruha. vagy sem ..E gondolatokat nyilván a boSz- szúságból fakadó rosszindulat sugallmazta, mivel ügyfelünk a ruháját már egy héttel korábban átvette.” ★ lat cikkünkkel kapcsolatban az alábbiakat válaszolta: „Szomorúan olvastuk a 62. számú bolttal kapcsolatos panaszt, ahol a Desodor Spray-t magasabb áron árusították. Vállalatunk nem változtatta meg a termék árát, amely Jelenleg is 24 forint. A téves ár alkalmazásáért a bolt vezetője felelős, még akkor is, ha a vásárlás időpontjában szabadságon volt. A boltban az ár megírása során a Spray-t felcserélték a Soleddel, amelynek ára viszont valóban 36 forint. Elismerjük, ez az utólagos magyarázat a történteken mit sem változtat. Nagy Gusztávné- tól elnézést kértünk, s a két ár közötti különbözetet címére feladtuk. Ezzel egyidőben a bolt vezetőjével szemben intézkedést foganatosítottunk.” Lapunk szeptember J-i számában „Nem mindig az utas a hibás” címmel közöltük Boncsér Károlyné miskolci lakos észrevételét. A panaszt Hernádi László, a Miskolci Közlekedési Vállalat igazgatója kivizsgáltatta. A vizsgálat eredményéről az alábbi levélben értesítette szerkesztőségünket: Alaptalan panasz Hegymegi László, Miskolc, Széchenyi u. 20. szám alatt lakó nyugdíjas azzal a panasszal jött be szerkesztőségünkbe, bogy a lakását karbantartó MK-szak- emberek hanyag, lelkiismeretlen munkát végeztek; azaz nem is végeztek, hanem félbehagyva a tennivalókat, elmentek. Panasza ügyében megkerestük a Miskolci Ingatlankezelő Vállalatot, ahol Kurtyák Antal főmérnöktől a következő tájékoztatást kaptuk! — Én magam Is a helyszínen győződtem meg arról, hogy Hegymegi László panasza alaptalan. Mivel egy rendkívül régi és vizes lakásról van szó, amely szanálásra ítéltetett, tulajdonképpen nem is lett volna érdemes pénzt fordítani a karbantartására. Ennek ellenére vállaltuk a munkát. A nedvesség miatt azonban várni kell a vakolat kiszáradásával, csak ezután következhet a festés, majd a parketta helyreállítása. Munkásaink akkor végeztek volna lelkiismeretlen munkát, ha nem várnak, hanem azonnal lefestik a falat, megcsinálják a parkettát. A helyszíni vizsgálat során ezt sikerült Hegymegi Lászlóval Is megértetnünk. „VUlamoskocsi-vezetőnket jegyzőkönyvileg meghallgattuk. Ennek során beismerte a cikkben foglaltakat. Arra hivatkozott, hogy mivel forgalmi okok miatt öt-hat perc késésben volt, félt attól, hogy nem tudja a menetidejét tartani. Ezért indította a megengedettnél korábban a villamost. Munkavállalónkat a történtekért felelősségre vontuk, figyelmeztetésben részesítettük, s kioktattuk az előírásoknak megfelelő magatartásra. Kérjük értesítésünk szíves tudomásul véte•f« •* Beismerte hibáját Rosszul tájékoztatott a MÁV iegyirodá»a A lapunkban megjelent kei panaszra érkezett válasz a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalattól. Szeptember 14-én Gyarmati Imre miskolci lakos hűtőgéppel kapcsolatos panaszát közöltük. A BTK-től érkezett válaszból kitűnik, hogy olvasónk (és hasonló sorsú társai) érdekét miniszteri rendelet védi, »amely kimondja: ha a garancia alá eső hibás készülék valamilyen oknál fogva nem javítható, illetve a javítás cserekészülék kiadása nélkül 30 napnál, cserekészülés adása esetén pedig 60 napnál tovább tart. a vásárló kérheti készüléke kicserélését. A szerviz ez esetben köteles a rossz készülék bevonása mellett csereutalványt adni a vásárlónak. ' amelyre bármelyik üzlet azonos, vagy hasonló tí- dusú készüléket szolgál ki. esetleg a vételárat is visszatéríti. A BIK azt tanácsolja Gyarmati Imrének: amennyiben a közo’t feltételek fennállnak, keresse fel a szervizt, s onnan kérjen csereutalványt. Szeptember 20-án ,,Miért drágább a Desodor Spray?” címmel közöltük Nagy Gusztávné miskolci lakos panaszát. A Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi VállaF. J. miskolci olvasónk 1971. szeptember 25-én Nyék- ládházán keresztül Leninvá- rosba szeretett volna utazni. Betért a MÁV Széchenyi utcai jegyirodájába és érdeklődött: van-e olyan vonat Nyéklád- házára, amelyhez csatlakozást kap Leninvárosba. Azt válaszolták: igen. 17,23 perckor indul. Mivel szombat volt. s két gyerekkel szeretett volna utazni, még egyszer megkérdezte: biztos-e a válasz? Továbbra is állították: igen, 17,23 órakor megy a vonatja. Indulás előtt 10 perccel, karján a két gyermekkel, zsebében a retúrjeggyel, kiment a Tiszai pályaudvarra, ahol megtudta: szombaton az a bizonyos 17 óra 23 perces •vonat nem közlekedik. Legközelebb csak 19 óra 35 perckor indul olyan vonat Nyék- ládháza felé, amelyhez csatlakozása van Leninvárosba. Mivel olvasónk úgy tudta, hogy néhány perc múlva a Béke-térről autóbusz indul, gyorsan taxiba ült, s rohant az autóbuszpályaudvarra, ahol el is érte a leninvárosi járatot. Visszafelé is autóbusszal jöttek, majd a két felhasználatlan vasúti menetjeggyel megjelent a MÁV Széchenyi utcai jegyirodájában. Ott közölték velQ, hogy sajnos, nem áll módjukban visszaváltani a jegyet, olvasónk ugyanis nem bélyegeztette azt le a pályaudvaron. F. J. kérdése: helyesen jártak-e el vele szemben a jegy- idoda alkalmazottai? MINTEGY SZÍV ALAKÚ LEVÉL Repülőgéppel Moszkva alig több, mint két óra, onnan vonattal Csebokszári, a csuvas főváros 21, összesen 23 óra számunkra az út. Jó eleink mokány kis ■ lovaikon hol hajtva, hol hajtatva mennyi idő alatt értek el mai hazánkig?! Forró nyarak és kemény telek országa- Csuvasia. De a táj most ártatlan szelídséggél takargatja lassan sárguló színei mögé a tél keménységét ... Arany Bulgária „Nem merek vitatkozni a tudósokkal. Történészek, nyelvészek, etnográfusok vallják és bizonyítják, hogy valamikor a Volga mentén létezett egy hatalmas, gazdag és kulturált ország. Ezt az országot Arany Bulgáriának nevezték. Határai messze terjedtek, népe szabad volt és független. Más történészek, nylevészek és etnográfusok viszont azt állítják, hogy mindez legenda. Ilyen ország nem létezett... Megint mások azt mondják, A mindennapi életünket át- meg átszövő jogi szabályozás világában vajon ki gondol arra, hogy életünk egyik leggyakoribb kísérőjelensége: a szerződés? Ha valamelyik boltban tíz deka cukorkát vásárolunk, ha villamosra ülünk, ha színházjegyet váltunk, éppen úgy szerződést kötöttünk, mintha házingatlanunkat adtuk volna el, vagy lakásbérleti jogviszonyt létesítettünk volna. Mi- is tehát a szerződés? A szerződés két, vagy több személy joghatás kiváltására irányuló egybehangzó akarat nyilvánítása. A szerződés mindig akarati viszony: a felek, a szerződő személyek, valamit akarnak és ezt az egyező akaratukat úgy juttatják kifejezésre, hogy abból mindegyikükre kölcsönösen jogok és kötelezettségek származnak. A szerződés megkötését mindig anyagi érdek mozgatja, tartalmát hogy ezek is tévednek. Létezett valamikor az Arany Bulgária, de nem Dzsingisz kán előtt, hanem jóval később és határa valahol mesz- sze Keleten, Szibériában volt...” * E meditáció a csuvas nép és Csuvasia múltját illetően egy magyar embertől való. Egy meg nem jélent cikkéből. Megírásának dátuma 1933. Az ok: Csebokszári- ba hívták össze annak idején az útépítés élenjáró dolgozóinak kongresszusát. Ezen a kongresszuson a fefiti sorok írója, a magyar Zalka Máté (Lukács tábornok) is részt vett. Csuvas földjén kereste, kutatta és szolgálta is annak idején a történelmi barátságot. Kodály Zoltán itthon adta ki . kis füzetét, amelyben másfélszáz csuvas népdalt jegyzett? le, dolgozott fel, megtalálva a népi dallamok mélyén az ősi párhuzamosságot. És ismét csak Zalka Máté az, aki pompás hasonlattal, egyetlen mondatba sűrítve rajzolta meg a csuvasföldet. „Csuvasföld, ha a térképen pedig az árucsere • törvénye, az egyenérték határozza meg. Ez utóbbi szerint a szolgáltatásnak és az ellenszolgáltatásnak nagyjában azonos értékűnek kell lennie. Szerződést bárki köthet, ákit a jogrend jogalanyként tart nyilván. Ezek nálunk: az ember, az állam és a jogi személy. A szerződés tárgya az a szolgáltatás, amire a szerződés irányul (tíz mázsa szén, egy személygépkocsi, házingatlan stb.). A felek általában bármire szerződhetnek, kivéve azokat a tárgyakat, amelyek nem forgalomképesek (pl. bányát eladni nem tehet), vagy amelyeknek megkötését a törvény tiltja (erkölcstelen ügyletek). Hogy a szerződésnek milyen formáját választják a felek, azt általában szabadon döntik el. Jogunkban a szerződéseknél a típusszabadság érvényesül. DR. NOVAK ISTVÁN nézzük, olyan, mint egy vékony ágon függő nagy levél. Az ág a Volga. Gorkijtól Ka- zányig. És Csuvasföld úgy terül el a Volga anyácskától délre, mint egy szív alakú levél...” Hét évszázada Remek és telibe talált hasonlat. Ez a föld, ahol az évi csapadékmennyiség átlagosan alig haladja meg a 400 millimétert, ahol helyenként ujjnyi vastag csak a termőtalaj, a Volga adta és adja az életet. Itt lelkesedik ugyan mék két foly«>cska, a Szura és a Szvijaga, de a víz, a folyó fogalma egy és oszthatatlan a Volgával. A jelenlegi főváros, Csebokszári is jó négyszáz évvel ezelőtt a Volga magasabb partján létesült és a jelenlegi igen gyors ütemű fejlődése sem nyújtóztatja át csápjait a Volga másik oldalára, ami már nem csuvasföld. Mert itt az Adil (a Volga) mellett élnek már hét évszázada a csu- vasok, az északi, egykor erdős területeken. Annak idején, átkelvén a Volgán túlra, még magyar szót hallhattak volna, hiszen Juliánus barát még szót értett az őshazájában maradiakkal. De ez már nem monda, hanem történelem. A számüzöttek útja A vonat szinte sikíikTá“Í:é- les nyomtávú síneken. Égy óra még, vagy annyi sem. és megérkezünk Csebokszári- ba. Kereken háromezer kilométer hazulról. Messze elkerültünk. őseink innen, mi onnan ide. Itt húzódhatott valamikor, a cári időkben a vlagyimiri országút. A számüzöttek útja volt, ezen vonultak tovább, egyre tovább, az Uralon túl is néha. Vagy csak ide a környékre. Szimbirszkbe például. A vonat ablakában valóságos erdei tűnnek fel az almafáknak. S a fák tövében apró kis dácsák. Piros motor- kerékpár hever a töltés oldalán, fehér hajú öreg csuvas I piszmog rajta. Fel sem fi- I syel a vonatra, amint elsuhan ’ a háta mögött... És messziről feltűnik a csuvas televízió hatalmas adótornya. t (Folytatjuk) GYURKÖ GÉZA Jogi kislexikon » A szerződések if Terefere az őszi napsütésben (Strohmayer László felvéte) Megírtuk — válaszolnak Az elmúlt hét végén bezárt a népszerű Rorárius. Ezzel kapcsolatban írt szerkesztőségünkhöz Dudás Lászlóné, Miskolc, Széchenyi u. 31. sz. alatti lakos. „Azt rebesgetik — olvastuk levelében —, hogy a Rorárius múzeumba kerül! Nemcsak én sajnálnám, ha valóban így történne... Népes tábora van ugyanis azoknak, akik nem érzik jól magukat a műanyag asztalokkal, modern székekkel berendezett úgynevezett ,mai’ presszókban, nem szeretik a nagy forgalmat, s inkább meghitt, csendes helyre vágynak. Olyanra, mint a Rorárius volt. Nem jutna hely egy hasonló létesítményre az ország második városában?! Sok-sok társam nevében is remélem, hogy az elmúlt pénteken nem végleg búcsúztunk kedves RorinktóL..”
