Déli Hírlap, 1971. október (3. évfolyam, 231-256. szám)

1971-10-29 / 255. szám

STOP! EGY PERCRE! Beszéljünk a biztosításról Autósok—-motorosok rovata jjc A Kaspi-tenger mélyén rejlő olajkincs jelszínre hozását már a múlt században tervbe vették. Az első olajkút azonban csak 1947. november 7-én kezdett működni, 100 kilo­méterre Bakutól. Azóta újabb és újabb olajkutakat fúrtak, s város alakult ki a környé­ken. A cölöpökre épült város neve Nejt janié Kamnyi (magyarul olajos köveket jelent).- Képünkön: az ötezer lakosú város — esti kivilágításban. Egy modern „valcoló” Nemrég a 21. évét éppcsak betöltött Laczkó Sándor személyében eggyel növekedett a marosok száma a DI- GÉP B-egységénél. A miskolci fiatalember gimnáziumi érettségivel rendelkezik, amiben niiics semmi különös, hiszen ma már egyre több maturált fiatal válik szak­munkássá. Annyiban azonban eltér az új marós elő­képzettsége az átlagétól, hogy a szakmáját nem ha­zánkban, hanem az NDK-ban, a mintegy 300 ezer lako­sú Karl-Marx-Stadtban tanulta ki. * Tíz év alatt — 1960—70-ig — az Állami Biztosítónál több mint 55-szörösére nőtt a gépjármű kárfizetések ösz- szege. S hogy megfelelően érzékelhető legyen, mint je­lent ez nem pénzben, hanem emberben kifejezve, álljon itt néhány szomorú statisz­tikai adat: öt év alatt — tavaly év végéig — 127 ezer 655 személy sérült meg gép­járműbaleset következtében. Egy város lakossága. Múlt évben 1500 ember vesztette életét, s idén a közúti bal­esetek száma már 10 száza­lékkal több mint tavaly, s 20 százalékkal több a halálos áldozat is, mint akkor volt. Hazánkon jelenleg egy­millió embernek van jogosít­ványa, a következő öt évben háromszázezren vásárolnak személyautót, s ki tudja hány százezren motorkerékpárt. Hatalmas számok ezek, ha meggondoljuk: mindössze 10 milliós nemzet a miénk. A bűnfelt — bűntett! A motorizáció robbanás- szerű fejlődése megkövetelte és követeli a biztosítás fej­lődését is. A gépjárműpark fejlődésével együtt fejlődik tehát az Állami Biztosító fel­adata is. Idén január 1-től már kormányrendelet ter­jesztette ki a kötelező, fele­lősségbiztosítást az állami, a szövetkezeti és a magán ren­delkezésű gépjárművekre. De kiterjed a hazánkban közle­kedő külföldi gépjárművek által okozott károkra is. Nagy jelentőségű, hogy a kötelező biztosítás az isme­retlen gépjárművek által oko­zott személysérüléses baleseti károk térítését is magában foglalja. Talán ez az oka, hogy vannak, akik e bizto­sítási forma bevezetése után helytelenül úgy vélik, hogy a biztosítás most már „men­tesít” a balesetek jogi követ­kezményei alól. Csakhogy a közlekedés írott és íratlan szabályainak durva megsér­téséből keletkezett sérülések, az emberi élet, a testi épség elvesztése — bűntett. S ez­után is bűntett marad, ame­lyet megtorlás követ. Ittas vezetőnek fizetni kell \ A kulturált gépjárműveze­tésért folytatott küzdelemből is kiveszi részét a biztosító, így például azzal is, hogy az alkoholos befolyásoltság kö­vetkeztében keletkezett ká­BÉLYEGGYÜJTÉS Megjelent a Filatéliai Szemle legújabb száma. A szemle igen terjedelmesen foglalkozik a ma­gyar bélyeg 100 éves jubileuma alkalmából rendezett bélyegki- áUftásról és azt képekkel is il­lusztrálja. Szerepelnek a lap­ban a kiállításon díjat kapott gyűjtők is, köztük a miskolci és borsodi kiállítók is. A XX. századi lengyel festé­szet néhány jeles alkotásával is­merkedhetünk meg az ez évi lengyel bélvegna.pi sorozat nyolc címletén. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom méltó megünneplése érdekében házi bélyegbemutatót rendez a Borsod megyei KÖJÁL bélyeggyűjtő kőre. Charles de Gaulle tiszteletére számos bélyeg jelent meg szerte a világon. Franciaország és a volt francia gyarmatok 51 bé­lyeget és 1 blokkot adtak ki a tábornok emlékére, továbbá 23 emlékbélyegzést használtak. Eu­rópában ezenkívül csak Török­ország adott ki ilyen emlékbé­lyeget és blokkot. A tengeren­túli országok 23 bélyeget, 4 blokkot és 1 alkalmi bélyegzést hqztak forgalomba Franciaország volt elnöke emlékére. V. Gy. rókát az ittas vezetőnek kell megfizetnie. A felelősségbiztosítás be­vezetése óta örvendetesen csökkent az ismeretlen, nagy testű gépjárművek által oko­zott kár. Még mindig sok azonban a parkolóhelyen az ismeretlen károkozók száma. Nyilván elsősorban azért, mert a károkozók többnyire nem tudják, hogy mi a te­endő olyankor, ha a gép­kocsi vezetője, vagy tulajdo­nosa nincs jelen? Holott egyszerű: egyrészt a sérült gépkocsin helyezzék el név­kártyájukat, másrészt jelent­sék a biztosítónak az esetet. A biztosító fizet. Jegyzőkönyv-nyomtatvány A KRESZ-módosítás kö­vetkeztében a gépjármű bal­eseti kárügyek többségét — ha személyi sérülés nincs, s 15 ezer forintot nem haladja meg a kár — hatósági el­járás nélkül kell rendezni. Ám kívülálló tanúk nem mindig vannak, s az érde­kelt ' felek gyakran egymás­sal ellentétesen adják elő a történteket. Az így jelentke­ző problémák megoldására az Állami Biztosító 1972-ben egy nyomtatványt bocsát ki, amelyen a helyszínen rög­zíthetők a szükséges adatok. S csupán ezt kell majd az ÁB-hoz eljuttatni, hogy gyorsabban rendeződhessenek a kárkifizetések. Addig is egy jó tanács: a karambol alkalmával, ami­kor a körülmérilyek még rendszerint egyértelműen re­konstruálhatók, a baleset ré­szesei közösen, írásban nyi­latkozzanak a felelősség kér­désében. R. e. A kocsi fékezett és meg­állt a sorompó előtt. Utasai kiszálltak. A határátkeléskor szokásos formaságok annak rendje és módja szerint zaj­lottak le. A bánrévei pénz­ügyőrök gyorsak, udvariasak voltak... És figyelmesek is. Egyiküknek ugyanis feltűnt egy jókora görögdinnye. A gyanú nem volt alaptalan. A dinnyéből 24 ezer forint ér­tékű dcAJár és más külföldi fizetőeszköz került elő. Hasonlóan rajtavesztett az a csehszlovák állampolgár is, aki párnába tömködve, pa­rókának való női hajat akart átcsempészni a határon. Húszezer forintos deviza­bűntettéért a bíróság előtt kellett felelnie. Egymilliós utasforgalom A határon átlépők többsé­ge természetesen azért uta­zik külföldre, hogy élményt gyűjtsön, nem pedig azért, hogy üzleteljen. Aki mégis ezt teszi, az előbb-utóbb rajtaveszt. így történt ez N. L.-né kazincbarcikai lakos esetében is. Az asszony — igaz, át tudott csempészni a határon 60 kilogramm súlyú pamutot —, de Miskolcon, ahol fűnek-fának kínálgatta a csempészett portékát, lebu­kott. Később már hiába szán- ta-bánta bűnét, amelyet egyébként egy 8 ezer forin­tos devizabűntettel is teté­zett. A 20 ezer forintos bün­Jöbb részjegy • Csaknem kétszázezer szö­vetkezeti tagtulajdonos van Borsodban. Az utóbbi idők­ben 7 millió forinttal nőtt a részjegyek állománya. Ez jó­val felülmúlta a korábbi évek növekedésének az ütemét. Több szövetkezetnél a ha­gyományos közvetlen anyagi juttatásokon túlmenően kü­lönféle anyagi érdekeltségi módozatokat vezettek be, amelyeket alapszabályba is foglaltak. Kincses kalendárium Elkészült és megjelenés előtt áll az 1972. évi Kin­cses kalendárium. A több mint negyedszázados kiad­vány ezúttal sem okoz csa­lódást olvasóinak. A hagyo­mányos- naptári részen túl, írásban, képben, rajzban az érdekes, hasznos - és prakti­kus tudnivalók egész kin­csestárát nyújtja az olvasó­nak. Tizenhat oldalas kép­összeállítást kpzöl például a 100 éves Budapestről, gazdag irodalmi részt tartalmaz és összefoglalja az előző eszten­dő belpolitikai eseményeit, elemzi a világ lakosságát fe­nyegető nyolc leggyakoribb veszedelmet, háztartási és divattanácsokat ad, és ter­mészetesen az idén sem hiányzik a kalendáriumból a hagyományos rejtvénypályá- zát, amely ezúttal a mün­cheni olimpiával, kapcspla- tos. Járdák, csatornák ötvenhétmillió forintot for­dít Miskolc megyei város Tanácsa az idén a tanácsi utak és hidak felújítására, korszerűsítésére és közműve­sítésére. Járdát és csatornát építenek — többek között — a Szinva, a Zombori és a Feszty Árpád utcában. tetés és a bírói ítélet nem maradhatott el. Nem könnyű a pénzügy­őrök dolga, hiszen az utazók ellenőrzése nagy tapasztala­tot és nagy emberismeretet kíván. Nem utolsó szempont a gyorsaság és az udvarias­ság sem. Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert a borso­di határszakasz hét átkelő­helyén egymilliós utasforga­lom bonyolódik le. A pénz­ügyőrök becsületére legyen mondva, hogy panasz úgy­szólván alig érkezik a me­gyei parancsnokságra. Mint a kórházban Nagyon igazságtalanok len­nénk, ha csak ezekről, a nagyközönség számára érde­kes csempészhistóriákról szólnánk. A szürkészöld egyenruhás testület tagjainak munkája ugyanis sokkal ösz- szetettebb, sokkal szélesebb körű annál, mint amiről ál­talában a közvélemény tud. Az igaz, hogy az egyik leg­fontosabb tennivalót az egy- egymilliós utasforgalom je­lenti, ám az egyre növekvő' áruforgalom az előzőnél ke­vésbé látványos, de szinte napról napra sokasodó elfog­laltságot ad. Ezen kívül a pénzügyőrök dolga a szesz­adó ellenőrzése, a pénzügyi, vám- és deviza bűncselek­mények és szabálysértések Hogy került oda, hol sa­játította el a szakma tudni­valóit, s általában milyen tapasztalatokat szerzett az ottani munkásokról? — erről beszélgettünk vele. Az ősök nyomdokain Három esztendeje több száz magyar — közöttük számos borsodi — fiatallal felderítése, valamint az utóbbiak elbírálása. — Ugyanúgy, mint a kór­házban, éjjel-nappal ügyele­tet tartunk, hogyha valame­lyik üzembe áru érkezik, azonnal ott lehessünk — mondotta Felvinczy Ernő al­ezredes, a Vám- és Pénz­ügyőrség megyei parancsno­ka. — A mi gyorsaságun­kon is múlik, hogy mennyi ideig vesztegel kihasználatla­nul a vasúti kocsi, vagy a camion. A megyében -száz­nál több állandó (vámkezelé­si hely van a gyárakban, vállalatokon belül, s bizony az itteni szolgálat nincs idő­höz kötve. Jól illusztrálja az elmon­dottakat az a tény, hogy egy év alatt csaknem 100 millió forinttal nőtt a vállalatok importja után megállapított és befizetett vám. Baj van az utánpótlással A pénzügyőr szakma el­öregedőben van. Sokan nyug­díjba mentek, sokan a nyug­díjas kor elérése után is a helyükön maradtak. Szükség volt rájuk. Baj van az utánpótlással. A fiatalokat nem nagyon vonzza ez a pálya. Pedig — állítják a pénzügyőrök — érdekes, szép foglalkozás ez. A látszólagos ' „népszerűtlen­ségért” bőven kárpótol a fe­lelősségteljes, sok lemondást kívánó munka öröme. BRACKÓ ISTVÁN együtt utazott a baráti br- szág jelentős ipari városába. Vele együtt négy egykori diáktársa, a szintén érettsé­gizett Lázár József, Nagy László, Rácz Sándor és Sza­bó András is vállalkozott arra, hogy hasonlóképp ta­nuljon szakmát. A munkásapák, de inkább nagy- és dédapák gyakorla­tát követték, akik ifjúkoruk­ban vándorbottal. a kézük­ben „végigvalcolták” a kör­nyező országokat, némelyek a távolabbiakat is, miköz­ben nemcsak szakmai isme­reteiket, általános műveltsé­güket bővítették, de világ­nézetüket, életszemléletüket is jelentősen megváltoztat­ták, megtanultak legalább egy idegen nyelvet, s nagy-, fokú önállóságra tettek szert. A mi fiataljaink természe­tesen másképp vették nya­kukba a világot, összehason­líthatatlanul jobb körülmé­nyek között éltek távol a ha­zától. Három „magyar ház” Laczkó Sándor hét társá­val együtt egy lakájosán be­rendezett háromszobás la­kásban élt, egy nyolclépcső­házas, nyolcemeletes fbérház- ban, amelynek egyik felét a magyar fiatalok rendelkezé­sére bocsátották. (Még két „magyar ház” volt a város­ban, hiszen mintegy kétezer hazánkfia tanult ott.) A lakást nekik kellett rendben tartaniuk, s főzhet­ket — s emellett ugyanúgy szórakozhattak, művelődhet­tek, járhattak színházba, mo­ziba, táncmulatságra, mint a hazai fiatalok. Üzemi akadémia És a szakmai tanulás? Ba­rátunk a VEB Webstulh-ban (szövőszék-üzemben) sajátí­totta el a marós szakma tudnivalóit. A második év­től a Textima Kombinát ál­tal fenntartott üzemi akadé­miára is járt, ahol a 27 kö­zül hét magyar volt. Német mestereiről és mun­katársairól az a véleménye, hogy ‘ rendkívül pontosak, precízek, s bár kezdetben zárkózottak voltak, csakha­mar felengedett merevségük. Egyikük-másikuk nemegyszer meghívta őt is a Iákására, vagy egy kis sörözésre. Ami a keresetét illeti: ha­vonta 650 márka ütötte a markát, amely összegből 30- at fizetett a lakásra, s kö­rülbelül 200-at az élelme­zésre. Megtakarított pénzé­ből egy év után már motor- kerékpárt vásárolt, hasonló­képpen hét szobatársa is — és a szabad idejükben beba­rangolták az országot, a ten­gerpartra is elmotoroztak. Ezenkívül a KISZ ottani szervezete, valamint az NDK fiataljainak szövetsége, az FDJ által közösen szervezett több napos kirándulásokon is részt vett, ily módon a többi közt járt Drezdában, Lipcsében, Potsdamban. — Nem bánta meg a há­romesztendei távollétet? — Ha nem láttam volna hasinát, akkor nem enge­dem, hogy az öcsém is ott tanuljon. Ö tavalj ősszel utazott az NDK-ba. Nem ve­lem együtt, hanem egy má­sik vállalatnál dolgozott, dol­gozik ma is, s két év múl­va bizonyára ő is megelége­déssel beszél majd ottgni él­tek is; a házban levő klub­szobájukban és 800 magyar nyelvű könyvből álló saját • ményeiről — mondta a DI- bibliotékájukban üthették el GÉP új marósa, hasznosan a szabad idejű- T. I. A BORSOD MEGYEI ALLAMI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT felvételre keres: ragasztott tetőfedő és szigetelő szakmunkásokat, vagy több éves gyakorlattal rendelkező betanított munkásokat, akik vállalatunknál o szakmunkás-képesítést megszerezhetik. Dollár a dinnyében, haj a párnában Hét kapu a határon \

Next

/
Oldalképek
Tartalom