Déli Hírlap, 1971. október (3. évfolyam, 231-256. szám)
1971-10-04 / 233. szám
Nürnoerg A félig romba dőlt Nürn- bergben, a nagy náci pártnapok egykori városában 25 évvel ezelőtt hirdetett ítéletet a háborús bűnösök ügyében a Nemzetközi Katonai Törvényszék. 1946. október 1- én az emberiség lelki ismeretének szava hallatszott, mesz- szire hangzóan, mindenki számára figyelmeztetően. A per krónikája — ma már történelem. A nemzetközi jog történetében vízválasztó szerepet játszott nürnbergi pernek azonban egész századunkra kiható tanulságai vannak. Ezekről beszélgetett a tv Monitor című adásában a külpolitikai újságíró: Pálfy József és a jogász: dr. Tímár István. A történelem során első ízben fordult elő, hogy támadó háború kirobbantóit — jogszerű eljárás után — valóságosan felelősségre vonták. A történelem során első ízben fordult elő, hagy a béke megszegésére irányuló közös tevékenységet bűnös ösz- szeesküvésnek minősítették. A történelem során első ízben fordult elő. hogy politikai, faji, vallási üldözést folytató és népírtó szervezeteket bűnösnék nyilvánították. A háború esinálóinak — Nürnberg óta — nem privilégiumuk többé, hogy egyetlen földi bírájuk csak a történetíró lehet, aki a háború után tíz, húsz, ötven év múlva lép csak a színre. Az ag- resszorok ma büntethetők éppúgy, mint bármelyik közönséges gyilkos. Az emberiség ítélőszékét egyetlen agresszor sem kerülheti el. Nürnberg 25 évvel ezelőtti eseményei figyelmeztetnek. E. A. Uzsonna a Kilián-észak általános iskolájában (Farkas Ida felvétele) István ffy Gyula emlékére PALÓC KIÁLLÍTÁS Rövid szoknyás palóc menyecske fogad a Kossuth Lajos Művelődési Ház előcsarnokában. A fénykép — mért manapság már csak a néprajzosok, filmesek és fotósok kedvéért öltöznek be a palócok és a matyók — csaknem életnagyságú. A feljáratnál pedig lstvánffy Gyula képével találkozik a látogató. A két fotográfia mintegy jelképesen beszél árról a törekvésről, amellyel négy múzeum támogatását igénybe véve, dr. Bodgál Ferenc készül a hét-végén nyíló kiállításra. A több mint félezer tárgyi emléket, dokumentumot felölelő gyűjtemény bemutatásához nemcsak a múzeumi hónap szolgáltat alkalmat. Másfél századdal ezelőtt jelent meg a Tudományos Gyűjteményben az első felhívás, mely a palócok sajátos etnikumának kutatására hívta fel a figyelmet. Valójában azonban csak a századfordulón lendült fel igazán a kutatás. Az akkori eredményeket lstvánffy Gyula és Pintér Sándor neve jelzi elsősorban. A kiállítás apropója így lstvánffy halálának 50. évfordulója. Szomszédok Az októberi Napjaink Miskolc és Borsod megye kulturális életével, mindennapjaival a Napjaink októberi számában jó néhány- írás foglalkozik. Sok szó esik Ellenségünkről, a zajról, mely csaknem minden percünket megkeseríti, ártalmas egészségünkre, és jóformán tehetetlenül állunk vele szemben. Békés Dezső írása ennek a kellemetlen jelenségnek a mibenlétét fogalmazza meg, elhárítására, csökkentésére keres .választ. öt megye — Borsod, Heves, Nógrád, Pest és Szolnok — muzeológusai, szakemberei fogtak össze, hogy felkutassák a legnagyobb néprajzi csoport, a palócság anyagi, szellemi kultúráját, és azok történelmi. előzményeit.* A palóckutatás szervező bizottságának vezetőjétől. Bakó Ferenclöl kért interjút a bizottság munkájáról Pataky Dezső. írását A palócok nyomában címmel közli a lap. A tanítóképzés államosítása Sárospatakon (írta E. Kovács Kálmán) című cikksorozatnak második része a nagy múltú pedagógusképző intézet történetét 1857-től 1950-ig kíséri figyelemmel. Történelmi visszatekintés Oravec János írása is. Ezer- kilencszázűegyvenhatban, két esztendővel a fekete eb esete után címmel a borsodi bányászok felszabadulás utáni életéről ad képet. Munkásműveltség a Diósgyőri Gépgyárban címmel statisztikai adatokkal megtűzdelt felmérés eredményének és tanulságainak összegezése N. Tóth Árpád cikke. A Bíróság előtt (Novák István írása) vázlatos betekintés Borsod fiatalkorú bűnözésébe. Lenkey Zoltánról ,.kiállítása ürügyén” Végvári Lajos ír portrét. A lap utolsó oldalán pedig katowicei festők miskolci kiállításáról olvashatunk. Az évadnyitó premierről, Dosztojevszkij: A félkegyelmű című drámájának a Miskolci Nemzeti Színházbeli adaptációjáról Papp Lajos tollából közöl a lap kritikát. Irodalomtörténeti érdekesség; Szabó Lőrinc riportja Miskolcról. A riportműsor szövegkönyvére Szabó Lőrinc újabb prózaköteténev összeállítása közben Kabdeh ' Lóránt figyelt fel. Az Erdélyi levelek Pomo- gáts Béla, a Kitekintés Sándor László írása. A szomszédos országok irodalmába, a szomszédos országokkal való kulturális kapcsolatokba engednek bepillantást. A könyvismertetést Zimo- nyi Zoltán, Ördögh Szilveszter, Tarján Tamás, Reményi József Tamás, Miklós Róbert és Lengyel Magda írtak. A lapot néhány vers és grafikák egészítik ki. (makai) Ezek után arra kellene válaszolni, hogy tulajdonképpen kik is azok? a palócok, honnan ered maga az elnevezés. Erre egészen megbízható választ dr. Bodgál Ferenc szerint még nem adhat a néprajz tudománya. Azt azonban már kezdettől tudjuk, hogy Heves, Borsod és Nógrád területén élnek a palór- cok, igen jó szomszédságban a matyókkal. Némely feltevések szerint nem is beszélhetünk két merőben különböző csoportról. Népviseletben, díszítőművészetben, természetesen jól fellelhetők a palócok, Illetve a matyók specifikus jegyei (matyó rózsa, palóc tulipán) életmódban, szellemi kultúrában sazónban már nincs ilyen különbség közöttük. Pilar a s/íimadon í Jól megfér tehát egymás mellett a most készülő kiállításon is ' a . palóc és a matyó népéi? * megany- nyi emléké. Az egri. a gyöngyösi, a balassagyarmati és a miskolci múzeum legszebb palóc és matyó anyaga kerül néhány napon belül a közönség elé. Ami a kiállítás struktúráját illeti, á pász- ' torművészet termékei, a szö- vésről-fonásról valló eszközök, népviseletek és a mesterségek bemutatására vállalkozik elsősorban a kiállítás. A színpadon néni méretarányosan ugyan, de mégiscsak láthatunk egy „házbelsőt”; palóc konyhát — pitart — és egy berendezett szobát. Nagyon érdekes, hogy a tánult mesterek (asztalosok, ácsok, szűcsök, fazekasok) miként^ örökítik tovább termékeiken a népművészet szép motívumait. (Szuszékok, ládák, szűrök, székek, fazekak.) A fazekasmésterségnek külön fejezetet szentel a kiállítás. Észak-Magyarország kerámiái a budapesti 'kiállításon is nagy sikert arattak a múlt évben. Jeles napok Bodgál Ferenc arra is gondot fordít, hogy a tárgyak mellett ízelítőt kapjunk a népszokásokból is. (Jeles napok, május, karácsony, húsvét, csalódj események; lakodalom, keresztelő, temetés stb.) Egy-egy híres népművészünk életművébe is bepillantást nyerhet a látogató. A kiállítás megemlékezik Kis Jankó Bori és Nagy István munkásságáról, s néhány darabjával bemutat egy mai fafaragó művészt, a Párádon élő Asztalos Joachimot. A gazdag emlékanyagot dia- ♦ képek egészítik ki, s talán hallhatnak majd az érdeklődők néhány eredeti magnó- felvételt is, melyek a mú- zeológusok gyűjtőmunkájáról is vallanak GYARMATI BÉLA Tanári hangverseny Ritka örömmel hallgattuk végig az Egressy Béni Zeneiskola legutóbbi tanári hangversenyét, Nagy Ferenc (I. hegedű). Nagy Lászlóné, Füzes Mária (II. hegedű), Nagy László (brácsa) és Nhgy Fe- rencné, Weither Ilona (gordonka) művészi produkcióját. A Mozart-, Beethoven- és Dvorák-vonósnégyest megszólaltató együttes élményt adó, „profi" szinten muzsikált. Ez pedig annál is inkább örvendetes, mert ha Miskolcon városi muzsikusok ilyen színvonalon játszanak kvartettet, akkor méltán képviselhetik akár nevükkel is városunkat a Miskolci Fúvósötös mintájára. Ami legfeltűnőbb volt ezen a hangversenyen; a bátor, tömör, egységes hangzásvilág megteremtése. Játékuk biztonsága azt tükrözte, mintha a bemutatkozó koncert mögött több éves összeszokott . gyakorlás, pódiumrutin állna. Minden bizonnyal a zenekari fegyelem magától értetődő rendje volt az alapja koncentrált művészi tevékenységüknek. Szépen kidolgozott, stílusos játékuk találkozott a barátok, a közönség rokon- szenvével, így a pódium és a hallgatóság közötti kapcsolat otthonossá, bensőségessé vált. Mozart D-dúr vonósnégyese (K. 575) 1789 nyarán keletkezett, egyike az. osztrák mester utolsó műveinek. A kvartettet IÍ. Frigyes Vilmos porosz királynak ajánlotta, aki maga is jó gordonkás volt. Ez a magyarázata a feltűnően önálló, szólisztikus igényű csellószólamnak. A művet jellemző mozarti dallamosság áthatja valamennyi tételét. Az együttes tagjai jól megtalálták a ■ mű boldogságforrásának örömteli kifejezését. Az /f-dúr Andante tétel megformálása mintaszerű románchangulatot teremtett. Az Op. 18 No 4 Beethovén- vonósnégyes a fiatalkori „lázadó” hangnemben, a c-moll- ban íródott. Ennek megfelelően a mű tele van hangulati ellentétekkel az izgatott • nyitó tételtől a könnyed Scherzón át a verbunkos elemekkel fűszerezett, feszültséggel teli Fináléig. Az ifjúkori beethoveni lázadás hangulatától eltérő, Dvorák amerikai élményeit rögzítő az F-dúr vonósnégyes. Az ötvenkét éves cseh mester távol a nagyváros forgalmától, spillville-í ma- * gányában, nagyszerű ihletben három nap alatt kom- porfálte a népszerű nevén Néger kvartettet. Talán innen a mű egységes stílusa, érzelmes, vidám hangulata. A Nagy-kvartett előadásában mindkét vonósnégyes gonddal, művészi elmélyült- séggel szólalt meg. Bár a romantikus mű szabadabb, szélsőségesebb megoldására e koncerten nem vállalkoztak, a Dvorák-mű szépen szóló objektív értelmezését el kell fogadni. Az együttes céljai között első helyen szerepel a vonósnégyes-irodalom megismerése. Minden bizonnyal a repertoár kialakítása, a szereplések együtt járnak majd a klasszikus, romantikus, majd a modern művek elhatároló jellegű, különböző stílusú előadásával. BARTA PÉTER EEII3 A Filmhivatal első elnöke Angyal' György, az anti- ,’asiszta ellenállási mozgalom aktív résztvevője hatvan évvel ezelőtt, 1911. október 4-én született Budapesten. Huszonhárom éves korában Franciaországba került, ahol bekapcsolódott, a franciaországi magyarok baloldali szervezeteinek munkájába, majd 1935-ben belépett a kommunista pártba. A Párizsból kapott megbízás alapján tartotta a kapcsolatot az ott élő magyar kommunistákkal, s összeköttetést teremtett a háború éveiben az internáló táborok politikai t'oglyaival. Ezt a feladatát súlyos tüdőbaja mellett is megszakítás nélkül ellátta. Toulouse felszabadulása után, 1944-ben a bevándorolt kommunisták és más ellenállók szervezetében, a CADI- ban- tevékenykedett, jnajd 1945-ben Párizsba költözött, és — a Francia Kommunista Párt aktív tagjaként —. a franciaországi magyarok hetilapjának szerkesztőségében dolgozott. ' Családjával 1946-ban ‘tért haza, s a MAFIRT igazgatója, később pedig a megalakuló Filmhivatal elnöke lett.' 1949-ben hamis vádak alapján letartóztatták, s . kiújult’ betegsége meg abban j az évben végzett vele. HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Népi zene. — 13.45: Válaszolunk hallgatóink- nak! — 14.00: Édes anyanyelvűnk. — 14.05: Donizetti: A csengő. Operarészletek. — 14.39: Ráth Végh István szatirikus írásaiból. — 15.10: Gyermekrádió. — 15.45: Handel: Fúgák. — 16.05: Tamássy Zdenkó dalaiból. — 16.17: Tudományos Híradó. — 16.32: Haydn: Esz-dúr szimfónia. — 17.20: Operettrészletek. — 17.49: Papp Lajos: Cimbalomötös. — 18.00: Sa|- tókonferencla. — 19.40: Kabarészínház. — 20.53: Népi zene. — 21.30: Mozart-áriák. — 22.20: Világhírű előadóművészek. — 22.55: Gondolatok filmekről. — 23.10: Tánczene. — 0.10: Francia kórus- muzsika. Petőfi rádió: 12.00: Zongoramuzsika. — 12.45: Pedagógusszemmel Svédországban. — ;3.03: Cornelius: A bagdadi borbély. Részletek. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.13r Doyle: A sátán kutyája. (Ism.) — 19.15: A la carte. X. rész. — 19.35: Hangversenyközvetítés. — 21.15: Thomas és Heinrich Mann kapcsolata. — 22.25 Népdalok. 23.15: A hét zenemüve. Mendelssohn: Hegedűverseny. — 23.45: Rézfúvós szextett. Miskolci rádió: A hét első napján. — Egy miskolci lalcá$szö- , vetkezet gondjairól. — Ki segíti és ki gátolja boldogulásunkat? — Hétről hétre. — Kórusmuzst- ka. — Egészségügyi dolgozók lesznek. — A>z ifjúsági szervezet erősítéséért, falun. — „Főidény” az Ifjúsági Házban. — Slágerkoktél. — Megyei sporteredmények. Bratislava! televízió: 16.25: Hírek. — 16.30: Pedagógusok fóruma. — 17.00: Orosz nyelvklub. 3. rész. — 17.30: Fair play. Sportmagazin. — 17.15: Egészségügyi tanácsadó. — 19.00: Tv-híradó. — 19.30: „R’'-expedíciő. Publicisztikai sorozat. — 20.00: Híres ku-. tya. Tévéfilm. — 21.00: Csehszlovák előadóművészek. — 21.30: Duna-díj. Fesztiváll aktualitások. — 21.40: Tv-híradó. — 22.00: A labdarúgás hírei. Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 8): A nagy zsákmány (magyarul beszélő színes francia—olasz, felemelt helyárral!). — Kossuth (S3, Í5, f7): Ragyogj, ragyogj, csillagom í (színes szovjet). — Filmklub (6) : Germinal (magyar, 16 éven felülieknek:). — Fáklya (f5. f7): A réztorony (színes csehszlovák). — Petőfi (Í5. f7): Ben Wade és a farmer (amerikai). — Ságvári (f5, hn7): A szép dragonyos hálójában (színes csehszlovák). — Szikra (5. 7): A halott gyanús (magyarul beszélő NDK) : — Táncsics (15. f7): A kezdet (magyarul beszélő szovjet). Kiállítás: Bartók Béla Művelődési Központ' (10—18 óra között): Fotókiállítás az LKM munkás- szállójában, a Vasas Fotószakkpr anyagából. KEDD Kossuth rádió: 8.19: Hallgassuk együtt! — 8.49: Gyermekrádió. — 9.24: Leszedik a szőlőt. Népdaljáték. — 10.05: Ifjúsági Rádió. — 10.35: Zenekari muzsika. Petőfi rádió: 8.05: Fúvószene Lipcséből. — 8.25: Operettrésile- tek. — 9,00: Zenekari muzsika. — 10:00: A zene hullámhosszán. — 11.45: Miért szép? Petőfi: Beszél a fákkal a bús őszi szél című verséről. Televízió: 8.05: Iskoláiévá: Számtan-mértan. — 9.00: Környezetismeret. — 9.55: Fizika. — 11.55: Filmesztétika. Á# alias A Miskolci Közlekedési Vállalat felvételre keres nagy gyakorlattal rendelkező gyors-gépírót. Fizetés megegyezés szerint. KeresUnk továbbá 2 főt takarítói munkakörbe, munkaidő 16— 20 óráig. Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti osztályán. Miskolc, Baross Gábor u. 24. sz. A Volán 3. sz. Vállalat azonnali felvételre keres irodai ügyvitelben jártas, gyakorlattal rendelkező gyors- és gépírót, fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet Miskolc, József Attila u. 70. sz. bejárat a Tüzér utca felől, a munkaügyi főosztályon. Fiatal mérnök korrepetálást vállal matematikából és fizikából. Érdeklődni Szabadság tér 1. II. em, 17 órától. I
