Déli Hírlap, 1971. szeptember (3. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-27 / 227. szám

t Esfykapuztak s a végén örültek a pontnak! Vasas Ikarus—MVSC 1:1 (1:0) A mérkőzés előtt a lelátón arról folyt a vita: vajon sike­rül-e olyan gólkülönbséggel nyerni a hazaiaknak, ami ele­gendő a táblázat élére kerüléshez? Az óvatosabbak — aki­ket a többség lehurrogott — úgy vélekedtek; csak nyerjen a csapat, mert hogyha gyengébb is az ellenfél — a sportban minden lehetséges! S ők voltak azok, akik „ráhibáztak”! Az első lendületes MVSC- támadás után, melyet Kiss hatalmas fölélövése fejezett be — pedig üres volt a ka­pu! — mintegy fél órán át kiegyenlített küzdelem folyt a pályán, s a két 16-os kö­zött hullámzott a játék. Meg­lepetésre, a vendégek nem álltak be védekezni, s a ke­veset mozgó hazai támadókat jól időzített megelőző szere­lésekkel semlegesíteni tud­ták. A vasutas középpályá­sok gyakran túlzottan be­ékelődtek az első hullámba, így még biztosabbá tették a szoros emberfogással és sal­langmentesen játszó vendég- védelmet. Igaz, a hátvédné­gyes nagyon biztosan állta útját az Izzó három előretolt csatára kísérletezéseinek, s Kun is csak unatkozott a kapuban. Erőtlenül és igen sok hibával játszott mindkét támadósor, igazán nem is ke­rültek veszélybe a kapuk. A félidő második felében fokozatosain fölénybe került a Vasút. Előbb Karczagi gu­rított mellé gyatrán nagy helyzetből, majd röviddel utána Kunfalvi elől mentet­tek üggyel-bajjal a fővárosi védők. A kitűnően játszó Locker és a „lepjobb csatár­nak" bizonyuló Buczkó jobb­nál jobb labdákkal indította társait, sőt nagyszerű felfu­tások után, lövésekkel is kí­sérleteztek, de egy közeli Molnár fejesen kívül, emlí­tésre méltó esemény alig tör­tént. A 44. percben Herr óriási hibát vétett. Könnyű hely­zetben mellérúgott, s a to­vábbguruló labdából az Izzó megszerezte a vezetést, 1:0. Fordulás után „ketonfalat" húztak a fővárosiak kapujuk elé, s ez, a továbbra is igen puhán játszó vasutas táma­dókkal szemben eredményes­nek is bizonyult. Szinte per­cenként hangzottá nézőtérről az „Ébresztő, Vasút!” kiáltás. A csatárok azonban tovább­ra is a gólvonalra akarták bevinni a labdát, távoli lövé­sekre nem vállalkoztak. Kiss, majd Lipták egyenlíthetett volna, de jó helyzetben pon­tatlanul lőttek. Szöglet — szögletet követett, és szinte nyomaszóvá vált a Vasút fö­lénye. Kiss elől mentett ön­feláldozó belevetődéssel a fő­városi kapus, s a kipattanó labdával „Maróthy „szabadí­tott fel”. Röviddel ezután Kiss óriási szabadrúgását csak másodszorra tolta szög­Nowy Sacz—Vasgyár 1:0 (1:0) Szerencséjük volt a DV- TK-stadionban mérkőző len­gyel és miskolci orvosoknak, hiszen a tavaszi mérkőzés visszavágóját kitűnő időben játszották le tegnap délután. A vasgyári kórház orvosa! Lengyelországban 5:l-re győztek, de most nagy fölé­nyük és sok gólhelyzetük el­lenére, vereséget szenvedtek. A mérkőzést eldöntő egyet­len gól a 22. percben esett, amikor Gurbovicz elcsípett egy rövid hazaadást, s a te­hetetlen kapus mellett, kö­zelről a hálóba lőtt A vas­gyáriak ezután is sok hely­zetet dolgoztak ki, de a lö­vések rendszerint a kapu fö­lé vagy mellé szálltak. A két csapat a következő játékoso­kat szerepeltette: Nowy Sacz: Sekula — Dzik, Stepniowski I., Step- niowski II., Gurbovicz, Ja­nik, Szalajko, Bogucki, Kaj- da, Kowalski I., Kowalski II., Fortuna. Vasgyári kórház: Emőke — Kovács, Szerdi, Dankó I., Dankó II., Kiss L., Papp, Székely, Csire, Szúnyogh, Kaáli, Szűcs, Kiss I. Egy tucat helyett négy . Őst'—Pécsi Bányász 4:0 (1:0) Ózd. 2000 néző. Vezette: Borzási. A Kohász mérlege igen rossz! Hét mérkőzésből egyet sem nyert eddig. A három megszerzett pontból kettőt idegenben ért el. 5:14 a gól- aránya, és az utolsó helyen kullog. Csoda, ha Özdon mégis kétezer ember kíván­csi a labdarúgók játékára. Az igazság az, hogy a játékkal eddig sem volt baj, inkább a góllövést hiányolta a közön­ség. Talán tegnap új felvo­nás kezdődött Ózdon? Még emlékeznek az ózdiak a Nyári Totó Kupa küzdel­meire. A Pécs akkor is 4 gólt kapott. A csapat az indigót ismét betette gépezetébe. Szendrei a kifutó kapusba lőtt, Dolezsál az oldalhálót találta el, Várallyai lövése súrolta a kapufát, Tóth éles lövése a lábakon akadt el, Csuhány az üres kapuba sem talált be. Ekkor (20. perc) a Kohász már a hetedik szög­letét érte el. Óriási volt az ózdi nyomás míg végre Ko­vács utat talált a hálóba. 1:0. A gól után ugyan csökkent az iram. de a közönségnek tetszett a hazaiak szélen ve­letre az Izzó kapuvédője, majd Maróthy tisztán állva, is a kapu mellé fejelt. Egy kapura játszott az MVSC, egy váratlan ellentá­madásnál mégis a vendégek növelhették- volna előnyüket. A 78. percben Herr és István is hibázott; a gólvonal előtt végigguruló labdát azonban a fővárosiak jobbszélsője is el­vétette. A hajrában fokozó­dott a nyomás. A 85. percben Kiss az oldalvonal mellől lőtt be egy szabadrúgást, s Loc­ker csukafejessel juttatta a labdát a hálóba, 1:1. A to­vábbiakban idegessé vált a hangulat, rengeteg szabályta­lanság csúszott a játékba. Az igen alacsony színvona­lú mérkőzésen az MVSC az alábbi csapattal „harcolta ki'’ az egyik pontot: Kun — Buczkó, Herr, István, Krom- paszky, Locker. Molnár (Krisztián), Lipták, Kunfalvi (Maróthy), Kiss, Karczagi. Edző: Szentmarjay Tibor. Az MVSC-ből maradéktala­nul csak Locker teljesítmé­nyét lehet dicsérni, de Bucz­kó is jobban játszott az át­lagosnál. MONOSTORI GYULA A „kerékasztal99 véleményét Hz eredmény igen, a játék kevésbé Magyar védelem—Bulgária 2:0 A brazil és a jugoszláv mérkőzés után azt irtuk, hogy: .......jó, jó, de igazán örülni csak akkor tudunk majd, ha tét­re menő nemzetközi mérkőzést nyer meg a magyar váloga­tott!” Nos, a magyar labdarúgók legjobbjai megszerezték ezt az örömet. Reméljük, a hátralevő EB selejtező mérkőzéseken sem veszik el a kedvünket. A szombat délutáni mér­kőzésről az volt az első vé­leményünk, hogy lelkes, eredményes, de még nem igazán jó magyar futballt láttunk. Nem véletlenül írtuk alcímünkben a „Magyar vé­delem” nevet, hiszen csatár­sorunk nem valami fényesen szerepelt. (Megelőzve az aláb­bi véleményeket, érthetetlen­nek tartjuk, hogy élvonalbeli játékosok, öt-hat nappal ko­rábbi mérkőzésük után, nem tudják kipihenni fáradtságu­kat.) Véleményünk megerősí­tésére képzeletbeli kerékasz­talunkhoz idéztünk több sport- újságíró kollégát. Vasárnap megjelent írásaikból vett idé­zetekkel „válaszolnak”: a Népsport tudósítói, Lukács László (Népszabadság), Ván­Sikertelen idénykezdet A városi rangadót a MEAFC nyerte zetett támadó játéka, lendü­lete. Fordulás után, a 46. perc­ben Tóth éles lövése akadt meg a hálóban. 2:0. Utána Fükő fejese alig kerülte el a felső lécet. Az 54. percben Szendrei remek lövése ki­pattant — az egyébként jól védő kapusról — és Csu­hány bukfencezhetett örö­mében, mert lábáról a léc | alatt kötött ki a labda. 3:0. A mezőny legjobbja, Dole­zsál lehetetlen cselekkel el­fektette a védelmet, de lab­dája a kapust találta el, majd az ismét elébe patta­nó labdát újból a kapuvédő­be lőtte. Csuhány a kapus kezébe fejelt. Fükő a kapufa tövére fejelt, Várallyai is alig lőtt mellé. A 69. perc­ben Fükő kapott remek lab­dát, nem habozott, 25 méter­ről a léc alá bombázott. 4:0. Szendrei viszont a felső lé­cet remegtette meg, majd fe­jesét a kapus a kapufa segít­ségével mentette. Ózd: Katona — Abuczki, Murányi, Machai, Kovács. Várallyai, Dolezsál (Zalai II.). Szendrei. Csuhány, Fii- kő (Egri), Tóth. Edző: Zalai László. i SMAFC—DVTK 102:63 (52:23) A diósgyőriek kezdő ötöse — Király, Kelemen, Gallyas, Sztanev, Baumann — magas emberekből állt, ám ez csak a játék kezdetén volt biztató. Az első kosarait ugyan sze­mélyiből a vasgyáriak sze­rezték, az ex-válogatott Tvordy és Orbay vezetésé­vel azonban a technikailag is képzettebb, kevesebb hi­baszázalékkal dobó soproni­ak magas centereik révén egyre-másra szerezték pont­jaikat. A 6. percben már 13 ponttal vezettek. A műegye­temisták zónája sokkal hatá- rozottabbnak bizonyult, mint a vasgyáriak emberfogásos védekezése, s a palánkról le­pattanó labdákat is rendre a vendégek szerezték meg. A gyakori cserék sem sokat ja­vítottak a DVTK játékán, mert sem a zárások, sem a távoli dobások nem sikerül­tek. Fordulás után Király rögtön összeszedte ötödik hi­bapontját is, így a vasgyári­ak védekezése még bizonyta­lanabbá vált. Ugyanakkor a kitűnő soproni zóna távoli dobásokra kényszerítette a DVTK játékosait, s a lepat­tanó labdákból gyorsan in­dítva, továbbra is nagy biz­tonsággal dobta kosarait a ' SMAFC. A 10. percben a vendégek már 40 ponttal (81:41) vezettek, s innét már csak a „százas” határ volt az ellenfelük. A DVTK szá­mára a bajnoki nyitány si­kertelen volt, s ha játékuk nem javul, nem sok esélyük lesz a bentmaradást illetően sem. Kosárdobók: Eperjesi (14), Gallyas, Brandstütter (10— 10), Kelemen (9), Nagy, Bau­mann (6—6), Sztanev (4:, Király, Harcos (2—2). Az át­lagosnál jobb teljesítményt Baumann, Sztanev és Eper­jesi nyújtott. MEAFC-MVSC 68:62 (34:29) Nagy küzdelmet, de csak kö­zepes színvonalú játékot hozott az NB II. helyi rangadója, mely­nek jelentőségét az is növelte, hogy a bentmaradás szempont- iából különösen az MVSC-nek volt fontos a két bajnoki pont megszerzése. Ez a tény meg Is határozta a részt vevő csapatok taktikáját, melyet elsősorban a biztonságos védekezés jellemzett. A megszerzett labdákból a zöld- fehérek lérohanásokkal, gyors Indításokkal, az egyetemisták pe­dig zárásos támadásokkal, „zic­cer-helyzetek” teremtésével kí­sérleteztek. A kosarak sokáig fel­váltva estek, és némi előnyre csak a félidő végén tett szert a palánk alatt határozottabb ME- AFC. Szünet után változott a játék képe. Az egyetemisták egészpályás letámadással is gyakran kísérleteztek, s előnyük birtokában nyugodtabban ado­gattak. Igyekeztek a helyzeteket kidolgozni, de továbbra is nagy hibaszázalékkal dobtak palánkra. Az MVSC végig nagy akarással küzdött, s mikor a MEAFC kez­dő ötöséből többen Is kiponto­zódtak, játéka is jobb volt ellen­ielétől. Ez viszont csak a hát­rány csökkentésére volt elegen­dő. Kosárdobók: Magyar (16), Bát- ki (14), Sípos (9), Varga, Bukta (S—8), Bardócz (7), Rónai (6), illetve Pázsitka (18), Novotni (12), TSrők (9), Kormos (8), Lan­tos (7), Nagy L. (6). Nagy K„ Justh (1—1). Jók: Bukta, Bar­dócz, Bátkí, Illetve Novotni, Lan­tos, Pázsltka. DVTK—BP. BELKER SC 67:54 (37:24) Kicsit szokatlan volt a vasgyá­ri lányoknak a szabadtéri pálya, ám a technikailag képzettebb együttes már az első perctől kezdve biztosan irányította a já­tékot. Zónavédekezésük végig határozottnak és nagyon bizton­ságosnak bizonyult. Ugyanakkor bátor betörésekkel és zárások után kialakított „ziccer-helyze­tek” értékesítésével egyre-másra szerezték kosaraikat. Különösen (Szabóné (Lugosi), Szimkó és Vízkeletiné volt kitűnő dobófor­mában. A mérkőzés egyes sza­kaszaiban 20 ponttal is vezetett a DVTK, ám a végén kissé tü­relmetlenekké váltak a vasgyári lányok, s a több pontatlan do­bás következtében megszerzett labdákból a fővárosiak szépítet­tek az eredményen. Kosárdobók: Szabóné (21), Szimkó (20), Vízkeletiné (15), Csathó, László, Pojevácz, Tóth, Jászka (2—2). Különösen Szabó­né. Szimkó, Vízkeletiné és sé­rüléséig Csathó nyújtott igen jó teljesítményt. Az NB III. harmadik forduló­jában az LMTK biztos győzelmé­vel továbbra is a lista élén ma­radt. Meglepetést keltett viszont a Debreceni FÉTSE Nagykálló- ban elszenvedett veresége. A nőt mezőnyben biztosan nyert a két bainokjelölt — az MVSC és az LMTK — míg itt. veresége elle­nére is. a Miskolci Postás jó já­téka volt a kellemes meglepetés. A férfimérkőzések eredményei: Tiszavasvár—Nyíregyházi FMGT 34:53 (16:18), Nagykélló—Debrece­ni FETSE 76:69 (30:42), KFSC— DASE II. 78:71 (46:40). LMTK— Nyíregyházi TK 82:68 (48:44). A női mérkőzések eredményei: KFSC—MVSC 47:53 (26:32). LM­TK—Nyíregyházi VK 73 :64 (49 :35). Miskolci Postás-Egri Gárdonyi SK 41 -43 (21:25). M. GY. dór Kálmán (Népszava) és Zsolt Róbert (Magyar Nem­zet). Milyen volt a színvonal? Zsolt: „Nem volt megnyugta­tó a magyar csapat játéka __az első félidőben.” Népsport: „A játéknak ez után kell jönnie (Hlovszky). Szeretem az ilyen kemény, küzdelmes ösz- szecsapásokat (Boulogne).” Hogy játszott a magyar csapat? Népsport: „Kevés Igazán jó teljesítmény akadt.. Lukács: a magyar csapat alakul, erősödik, anélkül azon­ban, hogy már elégedettek le­hetnénk.” Vándor: .......... minden elisme­rést megérdemel, rászolgált az előlegezett bizalomra ...” Zsolt: „ ___minden egyes játé­kosa teljes odaadással küzdött.” Tekintettel arra, hogy eltérőek a vélemények, azt is „megkér­deztük”, hogyan született az el­ső gól? Zsolt: „... a labda a bal fel­ső sarok felé repült, az előzőleg kimozdult kapus beleütött, és kezéről a felső kapufára, majd a hálóba pattant.” Vándor: ........... Mihailov szinte engedi, hogy a kerek bőr a fe­je felett a bal kapufa éléről a jobb alsó sarokba vágódjék.” Lukács: „... a labda óriási ováció közepette a kapufára, s onnan Mihailov hátáról a hálóba pattant.” (A tv-ben — az Is­métlésnél Is — így lehetett lát­ni!) Kik voltak jók? Népsport: „Géczi, Vldáts, Zám- bó. Szűcs.” Vándor: „Géczi, Juhász, Pán- csics, szűcs és Fazekas.” Lukács: „Géczi, Páncsics, Vl­dáts, Szűcs.” Zsolt: „Géczi, Szűcs, Fazekas.” Milyennek látja a Jővót? Népsport: „Reméljük, a sike­res őszi rajt megnyugtatja őket: és a következő fontos találko­zón, Franciaországban Is, Ideha­za a Népstadionban is egyre töb­bet és egyre jobban fognak ját­szani !” vándor: „A magyar csapat. .. gmútatta, hogy egy pillanatig mondott le a továbbjutás lehetőségéről!" Zsolt: „Ezzel az eredménnyel ismét megnyílt a magyar válo­gatott előtt a továbbjutás lehe­tősége.” Lukács: „Elsősorban arra lesz szükség, hogy a csatársor játs­szon sokkal jobban, mint ahogy szombat este a Népstadionban.” Befejezve a „kerekasztalt”, megálapíthatjuk, hogy az idézett és nem említett vé­lemények egybehangzóan re­ményt keltőnek ítélik meg a szombati eredményt, de a részletekben eltérő vélemé­nyek azt is igazolják, amit mi így fogalmazunk meg: még mindig sokat kell javulnunk, hiszen ezen a mérkőzésen is a régi magyar futball legjel­lemzőbb tulajdonsága, a szel­lemes támadójáték hiányzott leginkább. Október 9-ig nincs sok idő különösebb változta­tásra, legalább annyit kelle­ne megtudni tehát, miért játszhatnak fáradtan váloga­tott labdarúgók egy ilyen fontos nemzetközi mérkőzé­sen, amikor csak egyetlen dolguk volt: a lehető legjob­ban felkészülni. HORVÁTH KÁLMÁN EB-SELEJTEZÖ II. CSOPORT 1. Bulgária 4 2 118-45 Franciaország 3 2 1-7-35 3. Magyarország 4 2 116-55 4. Norvégia 5 — 1 4 5-14 1 Ez van még hátra: Franciaor­szág—Magyarország, Magyaror­szág—Norvégia, Franciaország— Bulgária, Bulgária—Franciaor­szág. Súlyemelő VB Vasárnapra virradóra, be­fejeződtek Peruban a súly­emelő világbajnokság nyol­cadik súlycsoportjának küz­delmei. A nehézsúly győztese a szovjet Kozin, élete világ- bajnokságán három arany- és egy bronzérmet szerzett! Nyomásban világbajnok Kozin (szovjet) 200, 2. Krajcsev (bolgár) 187,5, 3. Vezzani (olasz) 185 kg. Szakításban világbajnok Grützner (NDK) 165, 2. Kan- gasniemi (finn) 162,5, 3. Krajcsev 155 kg. Lökésben világbajnok Losch (NDK) 205, 2. Grütz­ner 205, 3. Kozin 202,5 kg. A nehézsúlyú verseny ősz- szetett világbajnoka: Kozin (552,5), 2. Grützner (547,5), 3. Krajcsev (545 kg). A magyar Ambrus László, aki 527,5 kg-mal tartja a magyar csúcsot, Limában csak kerek 500 kg-ot (175, 145, 180) teljesített, és ezzel a 10. helyet szerezte meg. Az éremtáblázaton Ma­gyarország egy arany-, négy ezüst- és egy bronzéremmel az 5. helyet foglalta el. Amennyiben a telexjelen­tés időben megérkezik, akkor a magyar idő szerint, mára virradóra befejeződött ólom­súlyú versenyről a 8. olda­lon számolunk be. Női slalom: először! Az LKM vizkiemelöje mel­lett, a Sajó jobb partja teg­nap délelőtt szurkolók buz­dításától volt hangos. Három ország, közel 60 versenyzője adott egymásnak találkozót délelőtt kilenckor Miskolc város első nemzetközi sla- lomversenyén. Külön jelen­tősége volt az eseménynek, hogy Magyarországon először mutatkoztak be női slalomo- sok. A nem kis ügyességet kí­vánó sportnak hazánkban még kevés híve van, de ez a verseny is bizonyította, hogy nagyon sok tehetséges fiatallal rendelkezünk. A K—1 női végeredmény: 1. Csizmarekova (K. Loko­motív) 415, 2. Harasztova (K. Lokomotív) 439, 3. Pályi Ol ga (Miskolci Vízügy) 443 pont. A K—1 férfi végeredmé­nye: 1. Soták (K. Lokomo­tív) 276. 2. Osecki (Bp. Hon­véd) 290, 3. Simon (M. Víz­ügy) 303 pont. A C—1 férfiak mezőnyé­ben egy hibapont döntött Nagy Sándor javára: 1. Nagy S. (M. Vízügy) 314, 2. Csiz- marek (K. Lokomotív) 3L5. 3. Szolnoki S. (MVSC) 368 pont. A C—2 férfiak mezőnyé­ben az osztrák páros bizo­nyult a legjobbnak: 1. Seindl —Müller 237, 2. Veréb— Kvaszta (M. Vízügy) 329, 3. Nagy S.—Nagy J. (M. Víz­ügy) 389 pont. A C—2 vegyes végeredmé­nye: 1. Csizmarikova—Csiz­mánk (K. Lokomotív) 310, 2. Kvasztáva—Kvasztó (K. Lokomotív) 413, 3. Farkas Éva—Nagy Sándor (M. Víz­ügy) 431 pont A K—1 férfi csapat ered­ményei: 1. Csecki, Víg, Pék (Vegyes), 2. Simon, Harsányi, Hegedűs (M. Vízügy), 500, 3. Laskó, Szlávik, Mezei (MV­SC) 590 pont. C—1 férfi csapat: 1. Csíz- marik, Vojtonik, Kiss (Ve­gyes) 574, 2. Nagy S„ Nagy J., Csontos (M. Vízügy), 579, 3. Szolnoki, Balog, Liksai (MVSC) 742 pont. A lengyelek visszavágta k

Next

/
Oldalképek
Tartalom