Déli Hírlap, 1971. szeptember (3. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-18 / 220. szám

Megsárgult aktacsomó Bemutató Villamos berendezések be­mutatójára kerül sor szep­tember 21.-én, kedden 10 és 16 óra között a miskolci SZOT-székház előtt, az Egye­sült Villamosgépgyár kiállí­tási autóbuszán. Ezzel egy- időben a MTESZ miskolci székházában előadások hang­zanak el az „M” típusú mű- anyagtokozású elosztóberen­dezésről, a kormányhenge­rekről, a mester- és végál­láskapcsolókról. s még több más villamos berendezésről. Az előadásokra és gyárt­mánybemutatóra minden ér­deklődőt szeretettel meghív és vár az Egyesült Villamos­gépgyár és a MTESZ megyei szervezete. >k Naponta 20—25 tonna „végtelen” hosszúságú papírt sze­letel jel a Diósgyőri Papírgyár modern vágógépe. Most ter­vezik meg hozzá az új kiszolgáló mechanizmust, és így na­ponta 40 tonna anyagot vág fel Nemcsak számokkal dolgoznak Mindenki önmagát „osztályozza” Mennyi 10 felének, meg 20 felének az összege? Írd fel a táblán látható szám­tani sor következő két tag­ját! A gyerekek némán dol­goznak. A füzetben egymás alatt sorakoznak a válaszok. A tanítónő keze alól most hosszú szó hurkolódik a táb­lára: kilencvenkilenc. A gye­rekeknek ugyanezt számmal kell leírni. Másodpercek Gondolkodásra úgyszólván nincs idő. Az idézettekhez hasonló színvonalú hét kér­dés és válasz nem vesz igény­be hét percet. Ezután piros ceruzáért nyúlnak a gyere­kek. Értékelés következik. Tizenöten minden kérdésre hibátlanul válaszolva 7 pon­tot, nyolcán hatot, hárman ötöt és ugyanennyien négy pontot érdemelnek. A hét kérdésből négyet a leggyen­gébbek is megoldottak. A margón mindenki önmagát ..osztályozza”. Radírozás, ja­vítás, vagy csalás nincs. A gyerekeket már tavaly — elsős korukban — önállóság­ra nevelték. A tanítónőnek a munka figyelésére, egy-egy gyerek gyors útbaigazítására csak másodpercek vannak. S mi mindenre lehet fi­gyelni a perc törtrésze alatt! A krétát marokra fogjuk: így ni! Bandikám, a padra nem szabad rajzolni. Olvasd csak el még egyszer a kér­dést ... hangosan! A többiek már biztos meg is oldották. Mutasd csak a füzeted Bea ... A Fazekas utcai Általános Iskola osztályában vagyunk. Az osztályvezető: Raisz Ist­vánná. A gyerekeket nem válogatták ide, az osztály számtanból is a tantervi elő­írásoknak megfelelően dol­gozik, csak a módszerek má­sok, mint általában. Száz művelet Ebben az iskolában a Ma­gyar Tudományos Akadémia kísérletének megfelelően, immár harmadik éve oktat­ják egy-egy osztályban sajá­tos módszerekkel a matema­tikát. Óránként — jórészt feladatlapokkal dolgozva — száz, százhúsz műveletet ol­danak meg a gyerekek. Cél a logikai gondolkodás és a kombinatív készség fej­lesztése. A másodikosoknak a kísérleti osztályban ilyen fogalmak, mint számsor, egyenlet, mérőszám, mérték- egység semmi gondot nem okoznak. Tudják alkalmazni az algebra betűit, s igen jó olvasási készséggel rendel­keznek. Mielőtt beléptem az osz­tályba néhány ellenvetést azért megkockáztattam. Nem fárasztja-e ez a nagyon in­tenzív munka a gyerekeket? Nem szűkül-e le a tanító szerepe csupán programirá­nyítóvá? Az általános akti­vizálás közben, jut-e idő, energia a gyengébb tanulók­ra? Mintatanítás Az óra — ami semmikép­pen nem hasonlított a minta­tanításokhoz — minden kér­désre pozitív választ adott. A másodikosok, szinte já­tékos könnyedséggel dolgoz­tak, nem lankadt a figyelem. Az önellenőrzés feltétlen becsületességre nevel. Fej­lődik a gyerek kifejezési készsége is, mert az osztály egy-egy tanulója szóban is válaszol — a megoldás min­den fokozatát ismertetve — a kérdésre. S végül: talán sehol sem annyira fontos a pedagógus személyisége, mint az ilyen típusú — a cél ér­dekében nagyon változatos munkát végző — osztályban. S hogyha még azt is hozzá­tesszük, hogy a gyerekek nem csupán számokkal, ha­nem kilókkal, forintokkal dolgoznak, akkor semmi riasztót nem találhatunk a kísérletben. A pedagógusok persze óva­kodnak attól, hogy végleges következtetéseket vonjanak le. Ez majd az Akadémia feladata lesz. Az oktatás fo­lyamán kitöltött feladatla­pok' visszakerülnek a kísér­letet végző szakemberek ke­zébe, s csak alapos elemzés után lehet a végső következ­tetéseket levonni... Egy azonban már most is biztos: a kísérleti osztályokban gyor­sabban haladnak előre a gyerekek, s ismereteik ala­posabbak, mint más osztá­lyokban. Szünetre szaladnak a má­sodikosok. Jó kedvvel és jó tüdővel „veszik” a magas lépcsőfokokat. Bizonyára így vizsgáznak majd középisko­lába, egyetemre menet is. De mi lesz azokkal, akiket vala­melyik borsodi faluban egy képesítés nélküli fiatalember oktat? Szeptember 17-én a tanmenet szerint neki is ki kellett nyitni ugyanazt a tankönyvet, amit Miskolcon forgatnak s felolvasni a pél­dát: írd le azokat a kétjegyű számokat, amelyekben a tí­zesek helyén a hatos áll... GYARMATI BÉLA Mikor lesz otthona özv. Nagy Józsefnénak? Ez év februárjában összedőlt özv. Nagy Józselné háza. Az Özugró utca 11. szám alatti lakást áprilisban le is bontották, özv. Nagy Józsefné pedig átmenetileg a vejéhez költözött. An- nabányára. Közben megromlott a családi viszony — onnan el kellett jönnie —, így most az idős asszony teng-leng az is­merősöknél és a rokonoknál. Lakáskérelmével már jó né­hányszor megjárta a tanács III., valamint I. kerületi lakás- hivatalát. Mindhiába, ügyében nem történt intézkedés, hóna ­pokon keresztül egyik helyről a másikra küldözgették. özv. Nagy Józsefné 1959- ben a Táncsics Tsz-től kap­ta volt lakását. A szövetkezet azonban megszűnt, s az utób­bi három évben már azt sem tudta, hogy kinek kell a lak­bért fizetnie. A lakást 1966- ban életveszélyesnek nyilvá­nították. Mégis, az idén feb­ruárban, amikor a falai be­dőltek, a III. kerületi hiva­tal építési- és közlekedési csoportja arra kötelezte özv. Nagy Józsefnét, hogy 15 na­pon belül hozza rendbe az életveszélyesnek nyilvánított épületet Az asszony ezt a döntést megfellebbezte, mivel kevéske nyugdíjból már nem tellett volna a lakás rendbe­hozatalára, amely ráadásul nem is az övé volt. Az ügy a III. kerületi hivatal részéről ennyiben is maradt, majd a tanácsok átszervezésével egy­szerűen „átdobták” az aktát az I. kerületi lakáshivatalhoz! Az I. kerületi lakáshivatal­ban először semmit sem tud. tak mondani özv. Nagyné ügyéről. Csak sokára sikerült kikeresni a már sárguló ak- tacsomót, amelynek legfris­sebb irata a helyreállítási ha. tározat! Valahol tehát eltűnt özv. Nagy Józsefné félliebbezése, amelynek elküldését a postai ajánlási nyugtával tudja iga­zolni. Egyszerűen megfeled­keztek róla, s aztán egyik helyről a másikra küldözget­ték. Panasza — megítélésünk szerint is — nyilvánvalóan jogos. S nyilvánvaló, hogy jgyével felületesen foglal, koztak. A rendelkezések szerint az összedőlt ház helyett „hivata­losan” jár egy másik lakás, hacsak nem szánt szándékkal rombolta íe az illető otthonát. Itt az utóbbiról azonban szó sincs. Sz. I. Áthelyezik a papírgyári buszmegállót Az 1-es autóbusz papír­gyári végállomását a tervek szerint megszüntetik. Az egyre növekvő autóbuszfor- galom ugyanis závarta a papírgyár munkáját, de a modern, csuklós autóbuszok­nak is nagy nehézséget okoz a megfordulás. Nem be­szélve arról, hogy azok, akik gyalog indultak el, a nagy forgalom miatt balesetve­szélyessé tették a közleke­dést. Ezért rendelte meg az MKV az ÉSZTKTERV-nél a helykijelölési dokumentáci­ót, s az új végállomás ki­viteli tervét. Előreláthatólag a csanyrki feljáróval szem­ben alakítják ki az új fordu­lási helyet, amelynek terve­zése összefügg a lillafüredi út korszerűsítésével. A zajártalom következményei Tíz év alatt a megsüketül- tek száma világszerte meg­kétszereződött. Többek kö­Évadnyitó közgyűlés A szűcsök szeptember ele­jétől február végéig csúcs- forgalmat bonyolítanak le. Ilyenkor kétszer annyit ter­melnek, mint a holtszezon­ban, amely március elejétől augusztus végéig tart. Ezért tartotta, az évtizedes hagyo­mány szerint, a Miskolci Szűcsipari Szövetkezet évad­nyitó közgyűlését tegnap dél­után négy órakor. Bodnár István, a szövetkezet elnöke vezetőségi beszámolójában elmondta, hogy a holtszezon­ban jóformán csak nyugat­német, holland és belga ex­portra dolgoztak, belföldi igény szinte egyáltalán nem jelentkezett. Néha még a negyvennégy órás munkahét is hosszúnak tűnt a tavaszi, nyári hónapokban. Az 1971— 72-es évadban a szövetkezet 4. számú telepén felújított gépsort állítanak munkába, amely a bárányszőrrneneme- sítést végzi. Október 15-én a Miskolci Nemzeti Színházban divatbemutató lesz, s ezen a szövetkezet termékeit is be­mutatják. A Tanácsház téri szövetke­zeti központban lezajlott köz­gyűlést a seíyemréti kisven­déglőben, fehér asztalnál fe­jezték be. Bány a bányászok nélkül A krakkói vajdaságban le­vő bochniai sóbányát három évvel ezelőtt hagyta el az utolsó bányász. A bánya 6 évszázadon át működött; a mélyben megmaradtak a ha­talmas kifejtett kamrák, a tárók, a vágatok és folyo­sóik rendszerei, a föld alatti tavak. Károm évvel ezelőtt hagytak fel a hagyományos módszerrel, és bevezették azt az új sóbányászati technoló­giát, amelynél bányász je­lenléte már nem szükséges. A bánya most sokkal több sót szolgáltat, mint azelőtt. A gépesített eljárás lényege a sórétegek forró vízzel törté­nő kilúgozása; a sóoldatot csővezetékeken hozzák a fel­színre. A módszert lengyel mérnökök és tudományos szakemberek dolgozták ki; nemcsak Lengyelországban, hanem külföldön is elterjedt már. Újabban ezzel a mód­szerrel hozzák felszínre a ként is. A forró vízöblítéses rendszerrel évente negyed­millió tonna száraz só nyer­hető, a régi fejtéses módszer 20 000 tonna sót eredménye­zett. Elfoglalt ember zött erre a következtetésre jutott a Süketek Világszö­vetségének kongresszusa, amely nyolc napon keresztül 47 országból érkezett 3000 részvevőt és 300 szakértőt egyesített a párizsi TJNESCO- palotában. A süketté válás a modern élet káros zajártalmai követ­keztében egyre jelentősebb problémává válik. A párizsi kongresszus megállapította, hogy a skandináv országok és a Szovjetunió készült fel legjobban a megsüketült sze­mélyek társadalmi beillesz­kedésének biztosítására. A megsüketültek ugyanis néhány hét alatt elveszthetik beszélőképességük nagy ré­szét. A videokazettára rög­zített, szájról szárja történő C leolvasási tanfolyamok nagy mértékben megkönnyíthetik a süketek oktatását. A süket­ség 35 millió embert érint az egész világon. Gáz Géza arra született, hogy szüntele­nül dolgozzék, hogy ne legyen egy szabad perce sem. Munkahelyén kívül még nyolc helyről kapott fizetést, tagja volt minden tömegszervezetnek és egyesületnek. Részt vett az állatbarátok szokásos heti összejö­vetelén, előadást tartott a békaember-kép­zésről, cikkeket írt az óvodások lapjába. Tiszteletbeli tagja volt a Vénlányok klub­jának és szaktanácsadóként működött egy fehér egereket idomító mutatványos mellett. Szabad idejében különleges rovarokat gyűj­tött az állatkertnek, — s általában minden­féle megbízatást elvállalt. Gúz Géza nagyon elfoglalt ember volt. Hetenként csak egyszer evett és napi két óra alvásnál többet nem engedhetett meg magának. Nagyszámú funkciója és megbí­zatása következtében állandóan úton volt. (Tíznapohként koptatott el egy pár cipőt.) Megnősülni sem volt ideje, az esküvőről is elkésett hat nappal... Sohasem lehetett tud­ni, hol tartózkodik. Hol itt, hol ott bukkant fel, két megbízatás intézése közben el­vállalt egy harmadikat is. Különbizottság alakult Gúz Géza minden­kori tartózkodási helyének megállapítására, mert az ellátandó feladatok száma egyre nőtt, Gúz Géza viszont csak egy volt. A jelsőhegyi kertmozi átadását is decemberre kellett halasztani, mert Gúz Gézát egész nyáron nem lehetett szabaddá tenni, pedig a kertmozik avatása is asz ő reszortjához tartozott. Gúz Géza a napi két órai alvást egy órá­ra csökkentette, de még így is állandó res­tanciája volt... Végre aztán, mert minden múlandó, hírül adták a lapok, hogy Gúz Géza, a fáradhatatlan ember, a mindig kész aktivista stb., stb. — meghalt. A saját halottjának 45 vállalat és 11 tö­megszervezet tekintette Gúz Gézát, s végül is a Vérmezőn állították fel ravatalát. Az ünnepélyes szertartás annak rendje és mód­ja szerint folyt le. Csak amikor a gépkocsira akarták tenni a koporsót, tűnt fel, hogy mi­lyen könnyű, hogy a nagy halott nincs a koporsóban! Gúz Géza valóban nem volt a koporsóban. Még el kellett intéznie valamit. Alsóréthá­zán segédkezett egy sertésfiaztató ünnepé­lyes alapkő-letételénél... BRACJCÓ ISTVÁN REFLEKTOR Ma Budapesten az Iparmű­vészeti Múzeumban grúz öt­vösművészeti kiállítás nyílt. >k Balatonfüreden a balato­ni hajózás megindulásának 125. évfordulója alkalmából ünnepséget rendeznek. ak Debrecenben a zeneművé­szeti főiskolán ünnepélyesen megnyitották a tanévet, ak Győrött a Keksz- és Ostya­gyár dolgozói kommunista szombatot tartanak, ak Sze­geden a megyei tanács szék­hazában az áramszolgáltatás megindításának 75. évfordu­lója alkalmából ünnepséget rendeznek, ak Szombathelyen megjelent a Vas megyei fia­tal költők antológiája, aj« Taktaharkányban este 8 órai kezdettel megrendezik a tabtaközi népművészeti cso­portok vetélkedőjét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom