Déli Hírlap, 1971. szeptember (3. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-17 / 219. szám

I szabadulás ára: egy szövetkezeti lakás Szüleivel pereskedik a hálátlan leány Ki védi meg S. néniéket? Talán a bíróság. T lan, mert legutóbb nem ez történt. Hi­ába nyerték meg az első pert, döntött javukra a já­rásbíróság, az alperesek fel­lebbezték, s győztesen kerül-- tek ki a hároméves ..csatá­ból”. A megyei bíróság pe­dig elutasította a perfelújí­tási kérelmet. Ezt a döntést meg me'g lehet fellebbezni, ám a következőt gyakorlati­lag már nem. S. néniéií fel­lebbeztek. Vajon sikerrel-e? S. nénit, férjét és lányát először testvérlapunk. az Észak-Magyarország cikké­ből ismeriem meg. A meg­rázó erejű cikk (Anya és leánya, Észak-Magyarország. 1971. április) egy család tra­gédiáját mondta el. S. B. és S. B.-né néhány napja engem is megkeres­tek nagy-nagv bánatukkal a szerkesztőségbcr,. Mert ügyük tovább gyűrűzik ... A történet Miért pokol az élet most már évek óta a diósgyőri házban? Miért pereskednek azok. akiknek szeretniük, vé­deniük kellene egymást? S.-ék lánya 1964-ben elvált akkori férjétől, s kislányával albérletbe költözött. Apa és anya akkor határozták el, hogy bővítik a kis családi házat, s visszafogadják lá­nyukat. Végtére is, melyik szülő ne kísérelne meg segí­teni nehéz helyzetbe került gyermekén? Ezzel a szülői szeretettel élt aztán vissza csúnyán az elvált asszony­leány. A helyzet egyre in­kább elmérgesedett szülőkés gyermek között, különösen akkor, amikor a lány lopni kezdte szülei pénzéi, az al­bérlőtől ő vette fel a bért, és amikor az új férj, ö. I. is a lakásba költözött. A csalá­di viszály 1969. április 25- én ért szomorú fordulópont­hoz: a leány, azaz akkor már ö. I.-né, tettleg bántalmazta édesanyját, aki ezért felje­lentette. Mivel azonban az anya a vádat visszavonta, a bíróság beszüntette az eljá­rást. (S.-né: „Ha előre tu­dom, hogyan fognak visel­kedni, bizony nem vonok vissza semmit. De ki hitte azt, hogy egy édesgyenmek ilyen is lehet. . .”) Veszekedés ve­szekedést követett, s S.-ék végül is felszólították ö.- éiket, hagyják el a házat. Nem hagyták. S amikor el­kezdődött a pereskedés, és a bíróság első fokon S.-éknek adott igazat, ö.-ék azzal jöt­tek elő, hogy a lány 18 ezer forint részarányában tulaj­donosa a szülői háznak. A további pereskedés tárgya lényegében ez a 18 ezer fo­rint volt, s a legutóbbi bí­rósági döntés ezt a követe­lést hagyta helyben, ez el­len fellebbeznek most ismét S.-ék. Nem a peren múlik Nem feladatunk. hogy mérlegeljük a döntést. Ám igenis kötelességünk, hogy szót emeljünk egy becsüle­tes, lakóhelyükön mindenki által tisztelt, nehéz fizikai munkában megrokkant, meg­öregedett nyugdíjas házas­pár mellett, akiket most azért büntet a „sors” álarca mögé bűjva leányuk, mert jók voltak hozzá, segítették, amikor elesett, segítettek rajta és unokájukon. (S. B.: „Jobban szerettem a lányo­mat, mint a fiunkat. Most: elvetemült embernek tartom. Noha 75 ezer forintot kapott tőlünk, meglopott, s engem is majdnem agyonütött. Mi­ért nem hagynak már békén bennünket?” S hadd íigyelmeztesssünk: S.-ék nyugalma, hátralevő életük békessége nem azon múlik csupán, hogy megnye­rik-e az évek óla tartó pert. Mert Ö.-ék emberi számítás szerint akkor is csak nagyon sokára mennek ki a diósgyő­ri lakásból, ha netán a mos­tani fellebbezés eredménye­képpen veszítenek. Hiszen lakás nélkül ők sem élhet­nek. s évek múlhatnak el. amíg maguknak megfelelő albérletet találnak, vagy la­káshoz jutnak. Egy jellemző ajánlat Hasonló perek nemegyszer oldódtak már meg egyezség­gel. A kísérlet most is meg­történt. A két szerencsétlen REFLEKTOR Ma Budapesten a Magyar Kémikusok Egyesületében sajtótájékoztatót tartottak a szeptember 20—22. között Siófokon megrendezendő szimpozionról. jjr Badacsony­ban kezdetüket vették a szü­reti napok eseményei. sy Ba- latonfüreden megkezdődött a kardiológusok vándorgyűlése. ^ Debrecenben megrendezik a Hajdú megyei szocialista brigádok politikai és kultu­rális vetélkedőjének elődön­tőjét. >k Győrött záróülését tartja a Bolyai János Mate­matikai Társulat nemzetközi konferenciája. + Nagyecse- den országos gépesítési és talajjavítási bemutatót ren­deznek. + Szigetváron fo­gadják a Csáktornyái Zrínyi Társaság szervezésében ha­zánkba érkező jugoszláv em­léktúra résztvevőit. idős ember, hogy végre nyu­godtan élhessenek, vállalta: kifizetik lányuknak azt a 18 ezer forintot, amelynek ere­jéig a legutóbbi bírósági döntés résztulajdonosnak is­merte el ö. I.-nét. A választ — amely egy további ecset­vonás S.-ék leánya portréjá­hoz —- magam is olvastam. Az áll benne: kimennek a házból, ha S.-ék befizetnek nekik egy kétszobás szövet­kezeti lakásra. Ez az ő ese­tükben mintegy 32 ezer fo­rint, a vesztett per költsé­geit nem is számolva. Ennyiért szabadulhatnak tehát saját házukban leá­nyuktól S. néniék. Attól a lánytól, akit ők neveltek, is­koláztattak, gyógyítottak vagy gyógyíttattak, ha beteg volt: akit, mert nem bírt megbirkózni az élettel, újra maguk mellé vettek; aki, ha be is fizette netán a vitatott 18 ezer forintot az új házba, végső soron azt a pénzt is a szüleitől kapta ... NYIKES IMRE A Miskolci Hűtőház 200 vagon málnát, szamócát, bor­sót. zöldbabot, meggyet, pa­radicsompaprikát — mirelit­árut — szállít svéd, nyugat­német, svájci megrendelőik­nek. A legnagyobb átvevő Svédország. A mélyhűtött gyümölcsöt, zöldséget a Hun- garocamion tehergépkocsijai viszik a tőlünk néha több ezer kilométerre lakó fo­gyasztóknak. Tekintettel a nagy érdek­lődésre, a Miskolci Hűtőház broccolit is termeltet a vá­ros környéki termelőszövet­kezetekkel. Ezt a káposzta- félékhez tartozó, karfiolhoz hasonló növényt szintén elő­I Felújított KlOSZ-klub A KIOSZ miskolci cso­portja harmincezer forintot fordított Széchenyi utcai klubhelyisége felújítására Nemcsak a két szakosztály szombati klubnapjait tartják meg itt, hanem az őszi és a téli továbbképzéseket is. Ti­zennégy szakma iparosa vesz részt a húsz-negyven órás tanfolyamokon. Először a la­katosok találkoznak, rajzis­mereti továbbképzést tarta­nak számukra. A miskolci századok Szombaton, szeptember 18- án nyitja meg a Miskolci Képtárban dr. Kubinyi And­rás, a történettudományok kandidátusa „A miskolci századok” című kiállítást. A városi levéltár iratanyagából ezúttal a Rákóczi szabadság- harc a Tanácsköztársaság és a felszabadulás korának ere­deti dokumentumai kerülnek bemutatásra. iáim knkaedények Kétszáz műanyag kukás- edényt kapott a Miskolci Köztisztasági Vállalat. Az új kukásedények súlya mind­össze egyharmada a hagyo­mányosénak, könnyen kezel­hetőek, kiürítésük szinte zaj­mentes, s mindemellett ru­galmasabb műanyagfaluk nagyobb megterhelést bír ©1. gáti cégek. A magyar fo­gyasztók viszont nem isme­rik jól és nem kedvelik a broccolit. A parttól vagy 100 méter­nyire egy halászladik sodró­dik lassan lefelé a Tiszán. Gazdája a feneken térdel, s időnként a vízbe csapja a kezében tartott fát. Ilyen­kor öblös hang kél a vízről. A vízi mesterségben jára­tos olvasó máris tudja a fur­csa foglalatosság magyaráza­tát: „kutyogtat” a ladikos. A vízbe csapott falapát olyan­féle hangot ad, mint a ka­pitális harcsa félelmetes áll­kapcsa, amikor összecsapó­dik az áldozat fölött. kalaml a Hermuion A közelben levő társai ilyenkor otthagyják mélyvízi leshelyüket és közelebb jön­nek. hátha jut nekik is va­lami. Ezt a szokásukat hasz­nálják ki a halászok, a fa­lapát nyeléről lógó zsinóron ugyanis nemcsak finom fa­lat — kagyló vagy lótetü — várja a ragadozót, hanem erős horog is. Persze, azzal, hogy horogra akadt, még nem adja fel a harcot a ka­pitális harcsa. A 40—50 ki­lós, vagy még nagyobb ál­lat kiemelése próbára teszi a legedzettebb halászt is. Az idén tavasszal Baczur Mihály miskolci halász egy 45 kilós harcsát fogott a Hernádon. Bizony, megfür­dette az öreget. Talán meg sem fogja zsákmányát Mi- nály bátyánk, ha a harcsa meg nem zavarodik a tusá­ban és nem ront a partnak. A sekélyben aztán egy kis ..vízi birkózás” árán sikerült legyűrni. A halász-sztorit Csikós Jó­A Szolnok megyei Tanacs országos tervpályázatot írt ki a magánlakásépítők segítésé­re. A pályázatra érkezett 12 pályamű felhasználásával 20 féle, az eddigiektől jobban variálható tervet dolgoztak Mai kommentárunk: zsef megyei halászati fel­ügyelő mesélte a minap. Hangulatos bevezetőként ah­hoz a tájékoztatóhoz, amit az őszi lehalászás kezdete előtt kértem tőle. Gomlos tenyésztés Október közepén kezdődik ez a nagy munka, és mint a halászati felügyelő elmond­ta- biztató kilátásokkal. A sályi víztárolóban .rendkívül szép a lenyészponty-állo- mány. Az egynyaras halak 5 dekásak. a kétnyarasak elérik a 70—80 dekát, a há­rom nyarat megértek súlya pedig 1,5—2 kilogramm kö­zött ingadozik. Kedvezett az időjárás a tenyésztőknek, de a sályi Bükkalja Tsz halá­szai azért elsősorban maguk­nak köszönhetik, hogy a 42 holdas tóban dús állomány ficánkol. Gondos volt a te­nyésztés. és kielégítő a ta­karmányozás. Hasonlóan ió eredményekkel kecsegtetnek a próbahalászatok a 270 hol­das geleji víztárolóban. Itt szintén a ponty adja az ál­lomány zömét, harcsából ke­vés van. Megüti majd az ezer mázsát is az a hal­mennyiség, amit a Dél-Bor­sodi Halászati Tsz emberei kifognak továbbtenvésztésre és1 eladásra. Kapnak innen tenyésztésre halat bőven a horgászvizek is. A csukának sem ízlik A jövő évi jó fogás remé­nyében hozhatják rendbe és tehetik el téli pihenőre te­ki, amelyeket olcsó áron már forgalomba is hoztak. Az új­szerű családi ház típustervek előnye, hogy azok új és hasz­nált építési anyagokból egy­aránt kivitelezhetők. hát felszerelésüket a pecá- sok, hiszen, mint a halászati felügyelő elmondta, a megye ' 3300 holdnyi vizében egyre átgondoltabban, tervszerűb­ben folyik az állomány gon­dozása, tenyésztése. A pecás persze mindig elégedetlen — kivéve, amikor barátainak számol be a nagy fogások történetéről. Sokan panaszol­ják például,, hogy a Hámori­tóban már nincs ponty, a törpeharcsa kipusztította az összes ivadékot. Mások azt fájlalják, hogy a Rakacai- tóban is lehetne több süllő, kapitális példány pedig nem is akad horogra. Csikós József válaszul el­mondta, hogy a Hámori-tóba „véletlenül” került a törpe harcsa. A közeli pisztráng­telepen — több mén: „sze­méthallal” együtt — etetés­re használták a kis harcsá­kat. Egy kiadós zápor azon­ban a tóba sodorta a „ta­karmányt”, ami aztán ott jócskán elszaporodott. Sajnos, a nagy ragadozók sem tesz­nek kórt benne, mert tüské­it a válogatósnak semmikép­pen sem mondható csuka is tiszteli. Rakacán az ipar igényei szabályozzák a víz csapolását, és bizony, a í’it- ka rácson át, gyakran kicsu­rognak a kíváncsi süllők is. Hát ennyit a halászatról, horgászatról. A cikk írója — töredelmesen bevallva, hogy a halat csak tányérban ked­veli — mindössze ennyit fűz hozzá az információhoz: jó lenne, ha a piacon is meg­mutatkozna, milyen szépen gazdagodik a borsodi vizek halállománya. BÉKÉS DEZSŐ szeretettel vásárolják a nyu jjc A gyakorlati foglalkozásokon szőnyeget szőnek a Kossuth Gimnázium leánytanulói. Ez a munka alapos kézügyességet kíván a tanulóktól. Képünkön: készül a perzsa. Mirelitáru Svédországba Követendő nélda A Tisza menti kezdeményezés jelentősége — úgy éreztük — túlnő Szolnok megye határain. Érdemes figyelni rá Borsodból is, hiszen nemcsak Szolnok megyében épülnek családi házak, és nem csak ott vannak magánépítkezők. Borsodban és Miskolcon — az új tervidőszak adatai alapján — az elkövetkező öt évben 12 ezer :>00 családi ház építésének felté­teleiről kell gondoskodni. S mivel ez 40—45 ezer ember lakáskörül­ményeinek alakulását, változását jelenti, egyáltalán nem mindegy, hogy milyenek ezek a feltételek. A Miskolcon és Borsodban ren­delkezésre álló családi ház típustervek — országos terjesztésről lévén szó — semmiképpen sem különböznek azoktól, amelyek kü­lön pályázat kiírására ösztönözték a Szolnok megyeieket. A szakemberek jól ismerik ezeket a típusterveket. Tudják azt is, hogy számos előnyük ellenére az évente magánerőből felépülő családi házak 90 százalékát mégis drága pénzen, rr rántervezőkkel terveztetik meg. Azok az építtetők is, akiknek minden fillérre szük­ségük van és nap nap után „élére kell állítaniuk” a forintokat, hogy összegyüjtliessék az új házra valót. Mert valljuk be, nem is kicsi az idegenkedés az országban jelenleg található családi ház típustervekkel szemben. Jórészük t’wult, nem egy közülük több mint tízéves, kevésbé alkalmazkodnak a helyi adottságokhoz, a közmühiány, a lejtős , terep stb. körülményeihez, és nem veszik kellőképpen figyelembe a vidéki, peremvárosi vagy falusi élet­forma sajátosságait. Ráadásul ezeknek a típusterveknek a terjesztése sem megfelelő. Nagyon sok családi liáz építőnek még csak tudomása sincs róluk. Sőt, sokan a szakemberek közül sem tudják, hogy a létező típus­tervek terjesztését végző Építésügyi Tájékoztatási Központnak ná­lunk, a megyeszékhelyen — a Miskolci Tervező Vállalat Zsigmondi utcai székhazában — is van helyi kirendeltsége. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a májusban megnyílt iroda eddig mindössze egyetlen ilyen tervet tudott eladni. S az az egy is víkendházterv volt. Közben a szorgalmas magántervezők a típusterveknél 40—50-szer drágábban, tucatjával gyártják a kevésbé praktikus, ugyanakkor drága pénzen megvalósítható terveiket. S ezek a tervek nemegy­szer a legteljesebb mértékben kiszolgálják az építészetben járat­lan megrendelők szegényes ízlésű és szakmai szepontból vitatható igé­nyeit. Pedig a különböző tájegységek adottságaihoz igazodó, megfelelő­en tipizált tervekre —* éppen alacsony áraik miatt és mert soron kí­vül adják ki rájuk az építési engedélyeket — nagyon is szükség lenne. Ez persze Borsodban is csak az eddigieknél nagyobb igye­kezettel, több energiával és némi anyagi áldozattal valósítható meg, (lahucsky) Hej, hadászok, halászok „Kutyogtatás”a tisztin Variálható családi ház típustervek

Next

/
Oldalképek
Tartalom