Déli Hírlap, 1971. szeptember (3. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-06 / 209. szám
MATHIAS REX Az Ákos nembeli Ernye bán és leszármazottainak egykori lakóhelyén, majd Zsigmond király uralkodása óta a „királynék jegyruhájaként” adományozott festői diósgyőri várban rendezte Orosz György Vass Lajos: Mátyás király című oratóriumát. A korhű környezet hangulatos keretet biztosított a bemutatónak.. Miskolc megyei város Tanácsa kérte fel a neves zeneszerzőt, kórusvezetőt a mű megírására. A hagyományok tisztelete, ápolása, városunk kultúrtörekvéseinek elismerésre méltó, nemes vonása. Jóleső érzés volt tapasztalni a közönség rendkívüli érdeklődését, bizonyítva látni a cél és a megvalósulás iránti egyetértését, rokonszenvét. ■ ...................■ _________ Magányos fák Teliinger István rajza A szeptemberi Napjaink A szólóhangokra, narrátorra, vegyeskarra, gyermekkarra és szimfonikus zenekarra írott nagyszabású oratórium huszonnyolc tételen keresztül vezeti a hallgatót Mátyás királlyá választásától halála - ig. Mátyás humanista műveltségű udvarának krónikásai: Janus Fannonius, Antonio Bonfini, Galeotto Marzio — politikusai: Vitéz János, Szilágyi Mihály teszik hitelessé történelmünk e nagy alakjának eseményekben gazdag, hősi életét. Mátyás uralkodása gazdag eseményekben, igazi nagy konfliktus azonban — mely minden drámai mű alapja — nem volt életében. így az egyes részek zenei ábrázolása, akarva-akaratlan, jobbára statikus, szemlélődő jellegű, Mátyás halála is sorsszerű, nem katarzist indító. Különösen az első rész koncentráltabb összefogása nagyobb lendületet biztosítana egy következő előadásnak. Érdekes megoldás a három nrózai szerep, mely jól il- .szkedik az énekes, szimfonikus részekben. Mátyást Bitskey Tibor, Szilágyi Mihályt Deák Sándor, a mesemondót Jancsó Adrienn személyesítette meg. Különösen a székely népmese előadása (Okos lány — Kis Kató Ága-- ta, mesélő — Jancsó Adrienn) hangulatosan színesítette a sok csatát felvonultató tételeket. Ide kívánkozik azonban a megjegyzés: az országos hírű Miskolci Nemzeti Színház művészei nem tudták* volna elmondani a prózai5 szerepeket? Minden bizony- nyál, igen! — s így a produkció még inkább a városé lett volna. Vass Lajos műve nemes egységbe fogja az ősi historias énekek, a latin himnusz, a reneszánsz kórushagyomány gyakorlatát; élt a .modem hangszerelés, a helyszín adta keret lehetőségeivel. Alkalmazkodott az oratórium hagyományához és nagy szerepet szánt művében a kórusnak, sőt kórusoknak; a vegyeskar mellett gyermekkart is szerepeltetett. A zömmel imitáló technikájú kartételek a drámai mondanivaló fontosságát hangsúlyozták. Megkapó szépségű volt a 17. tétel, melj'ben Janus Pannonius' és a kar a békéért fohászkodnak. Tetszett a vidám hangulatú tizedik tétel. Némely kórus- rész azonban túl nehéznek bizonyult: így a kápolna építését ábrázoló 19. kartétel. A televíziós adásokból méltán népszerű Vass Lajos ezúttal is bekapcsolta közönségét az előadásba. A szövegkönyvbe lejegyzett, könnyen énekelhető dallamot szerzői utasításra sokan együtt dúdolták a kórusokkal. A hűvös szeptemberi szél azonban visszafogta a magyaros énekes kedvet, hhphsztikai biennálé Pécsett Pécsett, a tudomány és technika házában tegnap ünnepélyes keretek ■ között megnyílt az Országos Kisplasztikái Biennálé, amely egyúttal a pécsi—baranyai múzeumi hónap nyitóeseménye is volt. Ez az eddigi legeredményesebb. leggazdagabb kisplasztikái biennálé: hatvannyolc művész több mint másfél száz alkotása bérűit kiállításra. mely egy színházteremben bizonnyal magasabbra csapott volna. A szerző, a szimfonikus zenekar alapos ismerőjeként, a helyszín lehetőségeivel ügyesen megoldotta a rézfúvós hatások visszhangját és ezzel stílusosan emelte az egyes szimfonikus részek hangulatteremtő varázsát. A szólóénekesekre nehéz és gazdag feladat hárult, de ennek művészi szinten eleget tettek. A „krónikást” An- talffy Albert szép hanggal, érthető szövegmondással, hitelesen formálta. Réti József is a tőle megszokott biztos énekléssel tolmácsolta Janus Pannonius gondolatait, Bon- finit Bolla Tibor, Vitéz Jánost Sebestyén Sándor, Ga- leottót Prévoz János alakította. Az előadás sikerében a vezénylő Vass Lajoson kívül méltán osztozott a Miskolci Szimfonikus Zenekar (igazgató-karnagy Mura Péter), a Vasas Központi Művész- együttes Vegyeskara, karigazgató: Vass Lajos) és a miskolci Egressy Béni Zeneiskola Gyermekkara, kar- igazgató: dr. Farbaky Gézává). BARTA PÉTER Én még ismerten a 30-as években a munkából kikopott öreg tatabányai bányászokat, akik a munkahelyüktől végkielégítésiül csupán annyi pengőt kaptak, hogy mindössze egyetlen — szo- bát-konyhát jelentő — helyiséggel rendelkező kalyibát tudtak összeeszkábálni maguknak gyermekkorom lakóhelye, Bicske peremén. Nemegyszer hallottam, mint sípolt a tüdejük — s ha felidézem némaságukat, már jó ideje tudom: meggörnyedt vállukon egy emberöltőn át embertelen körülmények között végzett nehéz munka súlyát cipelték, s ettől váltak szótlanná. Meg attól, hogy a sírig tartó kilátástalan helyzetükről nem tartották illőnek beszélni. De láttam egy negyvenes forma bányászt is, magas, széles vállú férfit, aki — miután kiengedték a csendőrőrsről — a megvesz- szőzött meztelen talpainak fájdalmát csak egy-egy visz- szafojtott szisszenéssel árulta el, s leköpve a kakastollasok laktanyájának ablakát, nekünk, az utcákon csatangoló 8—10 éves proligyerekeknek ezeket mondta: „Jön még a kutyákra dér!” Ezek az emlékképak elevenedtek meg bennem az elmúlt hét péntekén este, amikor végignéztem a televízió „Dinasztiák a Gerecse alján” című dokumentum-riport- filmjét. Újból láthattam az azelőtti négy községből már a rendszerünkben várossá lett Tatabányát, s a dombokat, hegyeket, valamint az egykor gróf Pálfy-Daun József birtokához tartozó Csordákul, majd egy tőkés által bérelt Németegyháza — ma Nagyegyháza — határát is, ahol már dolgoznák az exka- vátőrok, hogy a munkájuk nyomán egy-két év múlva új szénbányákat nyithassanak meg. Nekem ez a kitűnő film ennyivel, gyermekkori emléA mindig új es mégis nagyon régi tanévet, vagyis a tanév kezdetét a Szeptembert köszönti Gyarmati Béla írása mindjárt a címoldalon. Pontiként és ellenpontként állítja szembe 30 ezer miskeim felidézésével több volt, mint másnak, de enélikiül is példamutatóan tartalmas produkciónak tartom. Mégpedig azért, mert sokoldalúan mutatja be munkásosztályunk egyik legerősebb részlege, a bányászok megváltozott életét, érzékelteti érzelem- és eszmevilágát. „Virtigli” bá- bányászcsaládokat láthattunk a tévé képernyőjén: egy — nagyszerű narrátorként is szereplő — nyugdíjas öreget, s a szenet fejtő két fiát, aztán hat fivért egyazon vágatban, a faluról alig tíz éve a bányához került apát is fia társaságában, aki egyébként egyszer már otthagyta a bányát, de visszatért hozzá. Testben megfáradt, de lélekben erős. gondolkodásmódban élénk öregek, s a véleményüket okosan, a kormányelnök Fock Jenő társaságában is minden feszálye- zettslg nélkül nyilvánító ifjabbak mondják el a filmben, hogy milyen volt ís milyen ma a bánya, s milyennek kell lennie a jövőben. Két bányásznemzedék gyermekei eszmecseréjének lehetett tanúja a tv-néző, miközben észlelhette azt is, hogy a fiatalok milyen tisztelettel övezik az idősebbeket, s az utóbbiak mennyire bölcsen intik őket a mértéktartásra. Nemes pátosza van e filmnek, mert alkotói — Ilkei Csaba szerkesztő, Radó Gyula rendező és munkatársaik — realista módszereikkel kizárták a hamis pátosz lehetőségét, egyszóval: mert a munkások reális ábrázolásának pátoszteremtő hatása van. Azokénak, akik — József Attila szavait idézve — mint új nép, másfajta raj megszerkesztik immár társadalmi méretekben a harmóniát. TARJÁN ISTVÁN kolci diák mostani szeptemberét és régi diákok régi szeptembereit csakúgy, mint a ma iskoláját és a régi iskolát. E. Kovács Kálmán Tanítóképzés Sárospatakon a felszabadulás óta címmel írt, cikksorozatot, melynek ezúttal első részét olvashatjuk. „Szeptemberi” Papp Lajos írása is. Színházi évad-.színházi holnapok a témája a Sallós Gáborral, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatójával készített interjúnak. Miskolc múltjának tudásá,- ról a Marjalaki Kiss Lajosról, a vele folytatott beszél- >getés során szerzett élményanyagból (a valamennyiünk számára csaknem kötelező ismeretanyagból!) Békés Dezső írt-szép riportot. Saját sorsunk, az emberek sorsa hálás téma, meg- és egyetértésre egyarámt igényt tartó jó írások magva és értelme lehet. így született Oravec János kétrészes cikke, a Mitől lesz egy embernek rossz híre, és elmúlik-e ez egyáltalán? Megszívlelendő a tanulsága: hogy vesz- szük — és hányán vesszük! — magunknak a bátorságot, hogy rövidebb vagy hosz- szabb felszínes ismeretség alapján ítéljük meg, de főleg ítéljük el az embereket? Ami pedig a saját sorsot illeti, Marajkó Lászlónak, az Irodalmi anomáliák avagy hogyan maradtam önmagam? című elmélkedése érdemel feltétlen figyelmet. Keserves és sokszor kiábrándító küzdelmet kell folytatni azért, hogy — ugyancsak a felszínes megítélés' átka — elhigy- gyék: vannak, akik minden szellemi megtámogatás nélkül saját valójukat adva is lehetnek, ha nem is „klasszikus tehetségek”, de eredeti és sikeres emberek. Pliszeckája arca címmel ízes Mihály fordításában Andrej Voznyeszenszkij írását közli a lap. Ember és épület címmel Nagy Zoltán írt cikket arról „ ... hogy az építészet jelent valamit az ember és a közösség életében”. Duna-völgyi kaleidoszkóp (írta Sándor László) a környező, Duna menti országok irodalmi életébe enged bepillantást. Miskolc város ez évi irodalmi díjasáról, Ratkó József József Attila-díjas költőről Zimonyi Zoltán, zenei díjasáról Mura Péter Lisztdíjas karnagyról pedig Benedek Miklós írt rövid portrét. Elbeszélést Gulyás Mihály és Varga Lajos tollából olvashatunk. A 10. és 11. oldalon megtalálhatjuk a megszokott könyvismertetéseket, a prózaírások mellett a verseket és a lapot teljessé tevő grafikákat. Ladányi Mihály költő két hónap óta járja az Alföldet Poros dűlőutakon, vakolatot, s reménytvesztett tanyák között csatangol. Versenyt dúdol a széllel, megugrasztja a kutyákat, s be-betér egy-egy tanyaközpontba. Lábanyomát csak ideig-órá- ig őrzik a szürke utak, de tapasztalatait, s kóborlásainak élményeit megőrzik a kusza jegyzetlapok. Ladányi Mihály költő — ahogy mondani szokták — kiment az életbe. Anyagot gyűjt. Életének alighanem legizgalmasabb vállalkozására készül. A kubikosokról ír. Prózát, szociológiát. Hogyan élnek, mit csinálnak most a hajdani szegények legszegényebbjei, a talicskás emberek? Hogyan sikerült gyökeret verniük a gyökér - teleneknek, hová kötődnek most azok, akiket semmi sem kötötte, s akik mindig fontos szerepet játszottak a Viharsarok viharos múltjában. A költő Ladányi tehát, vagy ahogyan egyik versében nevezte magát: a „szépség huligánja”, a bádogte- nyerűekről, a kubikosokról ír. Kimondva, vagy kimondatlanul is folytatja Darvas József és Féja Géza való- ságtérképezó szociológiai munkásságát. S hogy hogyan bánik majd a lanthoz szokott könnyű kéz az epika fába, kőbe életsorsokat rovó Kegyelettel emlékeztek meg vasárnap Szigetváron az 1566-os várostrom eseményeiről és hőseiről. A híres végvár 405 évvel ezelőtt esett el a török túlerővel vívott elkeseredett küzdelemben, és akkor halt hősi halált — viHÍ1TFÖ Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Népi zene. — 14.0ő: Pol-beat. — 14.39: Emlékezés Szántó Györgyre. — 15.45: Liszt: Hunok csatája. Szimfonikus költemény. — 16.35: Hires olasz tenorok. — 17.20: Népdalok. — 18.05: A tanév kezdetén. — 19.40: A Rádió Kabarészínháza. Szeptember havi műsor. — 20.53: Szófiai zenés mozaik. — 21.33: Népdalok. — 22,20: Nagy siker volt! — 23.36: Könnyűzene. — 0.10: Fetrovics Emil—Áprily Lajos: Évszakok zenéje. Petőfi rádió: 12.00: Bolgár népdalok. — 12.15: Operarészletek. — 13.18: Telemann: a-moll szvit. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.10: Jókai Mór: Erdély aranykora. Rádiójáték. — 19.11: Évszakok és táncdalok. — 20.28: Mozart: Esz-dűr zongoraverseny. — 21.02: Rádiószínház. — 21.50: A hét zeneműve. — 22.20: Táncdalok. — 23.15: Operettrészletek. Bratislavai televízió: 16.45: Hírek. — 16.50: Pedagógusok műsora. — 17.30: Fair play. Sport- magazin. — 18.15: Egészségügyi tanácsok. — 19.00: Tv-híradó. — 19.30: RBA expedíció. — 20.00: A bosszú. Maupassant elbeszélésének tv-változata. — 20.55: Hangverseny Dvorák műveiből. — 21.35: Tv-híradó. — 21.55: A labdarúgás hírei. Miskolci rádió: A hét első napján. — Visszatérve a nyári gyakorlatról, a Szovjetűnióból. — Nyaralók voltunk a Tisza- parton. — Filmek zenéjéből. — Hétről hétre. — Magatartás, Ízlés, közvélemény. — Az intézkedési tervek végrehajtásáért. — Megyei sporteredmények. — Slágerkoktél. Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 8): Leon és az Atlanti fal (magyarul beszélő színes francia- olasz). — Kossuth (f3, f5, f7): ördög mérnök halála (magyarul beszélő színes csehszlovák). — Filmklub (6): Helga (magyarul beszélő színes NSZK, 16 éven felülieknek!). — Fáklya (£5, f7): Pierre és Paul (színes francia). — Petőfi (£5, f7): Enyém a világ (színes NDK). — Ságvári (f5, hn7): Az állatnak meg kell halnia! (színes francia, 16 éven fe- HiMetaefc!). — Szikra (5, 7): vas tollával, az. kizárólag rajta múlik. Rajta, aki „élhetett volna gyönyörűen”, rajta, aki tíz embernek is elég 35 évnyi életét hét verseskönyvben mondta el. (Mondta? Inkább kesernyés, csípős, pajzán dalokat dúdolva keseregte el.) Mégis, mi hozta az Alföldre a csaknem 10 éve a fővárosban élő költőt? Mi űzte, hajtotta a Viharsarokba, szőkébb hazájába, hogy az időnkénti hazalátogatás kényszerű-kedves kötelességén túl most heteket, hónapokat munkával töltsön Békésben? A kérdésre három mondatos a válasz. Csaknem egy évtizedes fővárosi lét után érezte, hogy „keskenyedik lába alatt a palló”, hogy témában beszűkül, hogy a társadalmi kérdésekről a művészeti élet kérdéseire tér ót. A második ok: lelkiismeret- furdalást érzett, hogy korábbi műveiben nem jelent meg úgy, olyan kitapintható módon a szülőföld, mint ahogyan az például a dunántúli írók, költők írásaiban megjelenik. A harmadik ok pedig az a lehetőség, amelyet a Magvető Kiadó és a Békés megyei Tanács biztosított. Az alföldi kubikosokról szóló könyv 1972-ben kerül a közönség elé. Címe: A békéiden Békés. BRACK© ISTVÁN Szobrot kapott a szigeti várkapitány tézei élén a hadvezér. Zrínyi Miklós. Az évforduló alkalmából egész napos ünnepséget tartottak a történelmi múltú dél-dunántúli városkában. Ez alkalommal leplezték le a szigeti várkapitány szobrát. Fekete Szakáll szelleme (magyarul beszélő színes amerikai). — Táncsics (f5): Légy jó mindhalálig (magyar; 7): Az utolsó Leó (színes angol, 16 éven felülieknek!). — Ady (8): A val- cerkirály (színes amerikai—osztrák). Kiállítások: Szőnyi István terem (9.30—18 óra között): Zsig- nár István festőművész kiállítása. KEDD Kossuth rádió: 8.20: Népi zene. — 9.00: A Gyermekrádió műsora. — 10.00: Carl Schuricht vezényel. — 11.37: Kórusok. Petőfi rádió: 8.05: Operaáriák. — 9.00: Liszt zongoraművek. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. Televízió: 8.05: Iskola-tv: Szám- tan-mértan. — 9.00: Környezetismeret. — 9.55: Fizika. adns-uetel Betonkeverőgépek készítése, eladása. Varga, Vecsés, Nándor u. 43. ELEK BÉLA, Csabai kapu 28., hangszereket elad, cserél, javít* Házhely eladó, 200 négyszögöl, 1. kér, szirmabesenyői műút mellett, 6093/225. hrsz. Bővebbet: Ficsór Mihálync, Kál, Árpád u. 19. szám. Kubikusokról ír a „szépség Imiin” Harmónia-szerkesztők í'v, márt ;i----______________a_:___i irtu___
