Déli Hírlap, 1971. szeptember (3. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-04 / 208. szám

Negyedével nőtt a kereset A bányászszakszervezet főtitkárának nyilatkozata Munkásőrök gyakorlaton Tokaji ősz 1971 A Diósgyőri Vasas Képző- művészeti Kör Tokaji ősz. 1971 címmel kiállítása nyílik holnap délután 4 órakor a Bartók Béla Művelődési Köz­pontban, a Zilahy György művészetbarátok szervezésé­ben. Megnyitóbeszédet mond lír. Hetényi György, a me­gyei tanács művelődési osz­tályának vezetője. A kiállí­tás megnyitása után a járási pedagóguskórus Hagymássy József karnagy vezetésével hangversenyt ad. Egyébkénl a kiállítás szeptember 22-ig tekinthető meg. REFLEKTOR Ma Budapesten felavatták a Marx Károly Közgazdaság­tudományi Egyetem Maka- nko utcai nyelvi laborató- umát. Békéscsabán meg­tartotta évadnyitó társulati ülését a Jókai Színház. ★ Keszthelyen a Balatoni Mú- umban kamarahangver- • :nyt rendeznek. 3(5 Kincses- bányán megemlékeznek a bányásznapról a Fejér me­gyei bauxitbányák dolgozói. 4c Pannonhalmán a baziliká­ban Cziglényi László orgona­hangversenyen szerepel. Pécsett megrendezik a ha­gyományos bányásznapi fel­vonulást a Csertetőre, ahol megkoszorúzzák a bányász mártírok emlékművét. Ta­tán a nemzetközi lo'vasisko- lában a vadászati világkiállí­tás alkalmából lovasbemuta­tót rendeznek. Mint ismeretes, a Miskolci Vas- és Fémipari Ktsz —a HUNGAROCOOP Külkeres­kedelmi Vállalat közvetíté­sével — lemezsajtoló üze­met exportál Nigériába. Az előzetes tervekkel szemben az üzem alkatrészeit csak szeptember végére tudják A bányászünnep alkalmá­ból Simon Antal, a bányász­szakszervezet főtitkára nyi­latkozott arról, hogy az el­múlt években miként ala­kultak a fontos és nehéz fi­zikai munkát végző bányá­szok élet- és munkakörül­ményei. Az elmúlt öt év lényeges változást hozott a föld mé­lyén: korszerű gépekkel, be­rendezésekkel könnyítették meg a legnehezebb fizikai munkát. A szénbányászatban a vágatok 80 százalékát kor­szerű acélszerkezettel és be­tonnal biztosítják, a korsze­rű föld alatti utak már sza­badabb mozgást és több le­vegőt biztosítanak. Gépesí­tették a jövesztés 27 százalé­kát, a rakodás 58 százalékát. Az életkörülményeket is döntően megváltoztatták. A bányák többségénél korsze­rű fürdőket létesítettek. Évente 15 ezer dolgozó pi­henését biztosítják a bá­nyászüdülők, amelyeket fo­lyamatosan bővítenék. Igen fontos intézkedés az is, hogy a pótszabadságot a közel­múltban az eddigi maximá­lisan 12 napról 24 napra emelték. A bányászok szo­ciális ellátottságában a leg­főbb probléma a lakásellá­tás, bár a különböző vállala­tok évről évre erre is na­gyobb összeget fordítanak. Az anyagi megbecsülést és elismerést tükrözi, hogy az elmúlt öt esztendőben az iparban dolgozók 20 százalé­kos keresetnövekedésével szemben a bányászok fizeté­se 25 százalékkal emelkedett. A IV. ötéves terv célkitűzé­seiben változatlanul jelentős szerepet kapnak a bányá­kiszállítani. A késés oka, hogy a telekkisajátítási tár­gyalások elhúzódása miatt Lagos ban csak most tudták megkezdeni az üzem alapo­zását Nigériában. Egyébként a lemezsajtoló üzem össze­szereléséhez a szövetkezet öt szakembere utazik Afrikába. szók. Feladataikkal arányo­san tovább növelik majd anyagi és erkölcsi megbecsü­lésüket — fejezte be nyilat­kozatát Simon Antal. Hetek óta dúvad pusziit megyeszerte: a vaddisznó. Előszeretettel fogyasztott cse­megéjük a gyenge, tejes ku­korica, de nem vetik meg a földre hullott szilvát és a szőlőt is szívesen látogatják. Nyomukban csatatér a ku­koricás, eltűnik a cefrébe való, a bornak való. — A tokai-hegyaljai 26. számú vadásztársaság terü­letén eddig százezer forintos kárt okoztak. Ez ötszöröse az előző évinek — számol be a vaddisznójárásról Visovsz- ky Ferenc, a vadásztársaság elnöke és Keresztény László, mádi vadőr. — A szeszélyes időjárás, a szárazság kény­szeríti a vadakat a kultúr- területek megdézsmálására. Éhesek. Az ember meg vé­dekezik. A gazdák is, a va­dászok is. A kár felét ugyan­is a vadásztársaság fizeti meg. Az Állami Biztosító erre nem köt biztosítást. Ri­asztjuk, elijesztjük, megrit­kítjuk a legalább kétszázas vaddisznóállományt. Mi már a 40. éjszakát töltöttük a határban, itt Mád felett, a Zempléni hegység csücskén. De csak kétszer lőttünk disznót. Mindezek ismeretében in­dul el vaddisznólesre az el­nök és a vadőr társaságában az újságíró. * Este kilenc óra. Első les­helyünk kilométerekre a fa­lutól, elhagyott gyümölcsös az erdő szélén. Szilvás. Fő disznóvonulási terület. Elő­ételként itt beszilváznak, az­tán mennek a kukoricások­ba. Munkásőrökkel teli teher­autók közelednek a szöges­dróttal elkerített objektum felé. A kapun belül a mun­kásőrök leugrálnak a kocsik­A domboldalon, egy bokor mögött tanyázunk. Szinte mozdulatlanná merevedve ülünk, a kora őszies, hold­világos félhomályban. Csend van. Nagyvárosi zajrombolta füiem neszeket megkülön­böztetni tanul az erdőcsend- ben. Zsibbad a lábam a fél­oldalas ülésben, fáj a kezem a puskaszorításban. Helyzetet változtatnék... — Ne moccanj! — villan felém az elnök. — Meg ne mozdulj! Szúnyog zizzen. S némán tűröm az orrom hegyén. Most árulkodón zörren a ha- raszt. Jönnek. Már roppan a szilvamag a foguk között. Legalább tíz malac. Egyre közelebbről hallani a jóízű csámcsogást. Az esti szellő felénk hozza a disznótrágya illatát. Jó helyütt ülünk. A fuvallat nekünk segít. Disz­nószagot hoz, nem embersza­got visz. Denevérszámy ér hajamhoz. Vajon mit sejt­het bennünk a bőregér? Per­cekig köröz fejünk felett. Egyre közelebb érnek a szil- varopogtatók. Emeljük a puskákat. Puha számysuho- gás zavar. Bagoly ül a kö­zeli fára. — Barát. Nekünk segít — suttogja az elnök. — Huhog és eltereli rólunk a figyel­met. A bagoly némán tovaszáll, a disznók rendíthetetlenül ropogtatnak, a lábamat már nem érzem, tartom a pus­kát, megbízható golyósfegy­ver, már látni vélem a moz­gást, s várom a pillanatot, amikor villan az elnök va­dászlámpája és... ról, katonás hangulatú őr­ségváltás, majd jelentéstétel következik. Ily módon kez­dődött tegnap reggel az egyik Miskolc melletti gya­korlótéren a Miskolc városi munkásőregység bemutató gyakorlata. A gyakorlaton jelen volt dr. Kállai László, megyei munkásőr parancs­nok és Koszti Lajos, a Lenin Kohászati Művek nagyüzemi pártbizottságának titkára. A bemutatót megtekintették a munkásőregységek hivatásos és társadalmi alegység pa­rancsnokai. Menetrend §zerint Dr. Kállai László elmond­ta, hogy a jelenlegi gyakor­lat az 1971. évi kiképzési tervnek megfelelően zajlott le. A bemutatón az alegysé­gek számot adtak eddigi munkájukról, felkészültsé­gükről. Munkájukra béke­időben is szükség van, külö­nösen a fontos objektumok őrzésénél. Ennek a harcásza­ti gyakorlatnak a bemutatá­sa volt a kitűzött feladat. A munkásőrök a ..forgató- könyvnek” megfelelően, va­lósággal menetrend szerint hajtották végre a gyakorla­tot. Gyanús civilek Fél 9 tájban két civil ruhás férfi közeledik az objektum felé. Az őrök megállásra szó­lítják fel, majd miután kide­rül, hogy nincs igazolványuk — eltanácsolják őket. A kö­vetkező gyakorlat: a járőr az objektum közelében egy gya­nús alakot vesz észre. Igazol­tatás közben kiderül, hogy a látcsőtokban fényképezőgépet rejteget. A gépet elveszik tő­le és URH-adón közük a pa­rancsnokkal a történteket..; A gyakorlat legérdekesebb, leglátványosabb része az ob­jektum elleni támadás volt. A megfelelő tűzerőt képvise­lő feltételezett ellenség a má­sodik rohamban sem tudta bevenni az objektumot. De A vaddisznó rendkívül óvatos állat és csalhatatlanul jók az érzékszervei. Oldalra kanyarodnak, mögénk kerül­ve szimatot kap az anyako­ca, hangos röfögéssel figyel­mezteti malacait, s — el­csörtetnek. Helyzetet változtatok. S újra neszez az erdő. Riká­csoló borzpár közeledik. A családi perpatvar közepette mit sem törődnek a puská­val, az emberrel, az elnök­kel, a vadőrrel, az újságíró­val. Nem bántjuk őket Hasznosak. Csak a korán fekvő rigókat zavarják fel. Feleselgetnek: rigóék és bör­zék. Ebbe a negyedórába sű­rűsödik az erdő élete. Róka visít a dombtetőn, majd na­gyon messziről és nagyon mélyről mintha hallani le­hetne egy magányos szarvas­bika bőgését. Pedig még csak szeptember másodika van. * Éjféltájban hiába riasztjuk a disznókat, túljárnak az eszünkön. Tőlünk egészen távol bukkannak elő. Kies­nek a lámpa fénykévéjéből. Fölöslegesen dördülne a fegy­ver. Ismét gyümölcsfák alatt ülünk, közel a faluhoz, le­hangoló, süket csendben. Vá­runk. Negyvenegyedik éjsza­ka, a disznók éhesek, még lőhetünk. Borzongat a hideg, az arcomra harmat száll és a költő jut eszembe, aki egy vadászról írt, a hosszú méla lesben ülő vadászról... SIMÁNYI JÓZSEF még hosszan sorolhatnánk tovább az ötletekben gazdag, változatos harci gyakorlatok különböző mozzanatait. A dinasztia Gyakorlat közben az al­egység-parancsnokok élénken jegyezgették a látottakat. Balogh István szerencsi ön­álló századparancsnok szerint a miskolci munkásőrök har­cászati-alaki mozgása rend­szeres, fegyelmezett gyakor­latokról tanúskodik. Fehér Béla, akiről érdemes elmondani, hogy 1960 óta munkásőr és századparancs- nok-helyettes — a mádi ás­ványbánya dolgozója — el­mondta, hogy a látottakat igen jól tudja majd haszno­sítani egységében az elkö­vetkezendő gyakorlatokon. Egyébként édesapja, aki nem­régiben szerelt le a munkás­őrségtől, a megalakulása óta tagja volt a szervezetnek. Náluk tehát már családi ha­gyomány : egymásnak adják a fegyvert, az apa a fiának. Egyenruháját méltán díszíti az ötéves szolgálati, a Kiváló munkásőr és a Kiváló pa­rancsnok jelvény. * A gyakorlatot követően Angyal András, a munkásőr­ség megyei parancsnokságá­nak helyettese, pozitívan ér­tékelte a gyakorló alegység munkáját. Ezt követően kö­szönetét mondott a példás bemutatón kiválóan helytálló munkásőröknek. Sz. I. Közlemény A Magyar Autóklub mis­kolci szervezete 1971. szep­tember 5-én rendezi a II. Bükk Kupa autós túraver­senyt. Felkéri a megye autó­sait, hogy a fent nevezett napon reggel 5 órától, dél­előtt fél 12 óráig az alábbi útvonalon óvatosan közle­kedjenek: Miskolc — Bükk- szentlászló — Hollóstető — Jávorkút — Garadna — Mályinka — Dédestapol- csány — Nagybarca — Vadna — Sajókaza — é'el- sökelecsény — Rudabánya — Felsötelekes — Ragály — Aggtelek — Szendrö — Ede- lény — Boldva — Sajóecseg — Miskolc (Katowice étte­rem). Magyar Autóklub miskolci szervezete Természetfilmek fesztiválja A vadászati világkiállítás alkalmából szeptember 5. és 14. között rendezik Buda­pesten az első nemzetközi természetfilm fesztivált. A fesztiválra 23 országból 153 alkotást neveztek be. A filmeket ugyanúgy dí­jazzák. .„int a világkiállítás egyéb „versenyeit”, például a trófea-vetélkedőt: arany-, ezüst- és bronzérmeket és velük együtt elismerő okle­veleket adnak ki. összesen 30 érmet kapnak majd a leg­jobb alkotások. A rendezők úgy döntöttek, hogy minden díjat 2 példányban adnak ki, egyet az alkotónak adomá­nyoznak, egyet pedig a film tulajdonosa kap. A díjnyertes filmek egy ré­szét a következő hetekben a budapesti mozikban is mű­sorra tűzik, de a televízió nézői is láthatnak majd né­hányat. Miskolcon, Pécsett, Győrött, Debrecenben ren­deznek majd természetfilm- estaket. Osztályismétlők Nem könnyű azoknak a gyerekeknek, akik úgy kezdték ezt a tanévet, hogy nem léphettek felsőbb osztályba. Az is­métlésnek (nevezzük nevén: bukásnak), sem a szülő, sem a pedagógus nem örül. Legkevésbé persze maga a tanuló. Osztályismétlők azonban mégis minden évben vannak; nem hinnénk az iskolákban, ha nem volnának. Nem egészen pontos statisztika szerint a miskolci általá­nos iskolásoknak 2,5 százaléka, a középiskolásoknak pedig alig több mint 1,5 százaléka kényszerül osztályismétlésre. Konkrét számokban ez persze több mint 600 gyereket tesz ki. Az új tanévben tulajdonképpen mindannyian „tiszta lap­pal” indulnak. Biztos ez? Sajnos nem. Ezek a gyerekek — ami a testi fejlettséget illeti — rendszerint kinőttek az osz­tályból, s félő, hogy az új tanévben is rontják majd az át­lagot. Mindez bizonyos előítéletekre ad okot. Az iskolák (legyünk egészen őszinték!) legszívesebben megszabadulná­nak a bukottaktól. Volt már rá eset, hogy egy-egy közép­iskolából eltanácsolták ezeket a tanulókat, az általános is­kolák pedig más körzetbe „irányítják” fekete bárányaikat, ha lehet, mondván: boldogítsák az ottaniakat... Pedig hát a gyerekeknek kell boldogulniuk! Előfordul, hogy az új lég­körben feloldódnak gátlásaik, fokozódik szorgalmuk, s ered­ményesen tudnak dolgozni. De ez a ritkább eset. A bukott gyereknek nem „környezetváltozásra” van általában szük­sége, hanem törődésre, szerető szigorra. Az osztályismétlők­ből ritkán válik az új tanévben valaki is az iskola büszkesé­gévé, de a helyét megtalálhatja. Kötelessége minden iskolának, hogy segítse ebben. Még akkor is, ha némileg rontja az in­tézet tanulmányi átlagát az osztályismétlő. És ami még nagyon fontos: minden esetben fel kell derí­teni a bukás okát, mert ez nemcsak gyenge szellemi képes­ség, hanyagság, restség lehet, hanem sokszor a tanuló élet- körülményei is. GY— Alapozzák a tagost üzemet Nemzetközi bélyegkiállitás. Ma 12 órakor nyitották meg a nagyközönség számára a BUDAPEST ’71 nemzetközi bé­lyegkiállítást a Szépművészeti Múzeumban. A kiállítást fő­védnöke, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának. elnöke — dr. Csanádi György közlekedés- és posta­ügyi miniszter ünnepi beszéde után — nyitotta meg. Ezt meg­előzően egy órával adták át rendeltetésének a MABÉOSZ új, impozáns, hétemeletes épületét. A kiállítást az első önálló magyar bélyeg kiadásának 100. évfordulója alkalmából rendezték. A 41 országból érkezett 3800 kiállítási keretben bemutatott anyag sok érdekességet tartogat az érdeklődök számára. Elküldte anyagának egy részét a British Museum, megtisztelve azzal, hogy olyan bélyegritkaságokat is hozták, melyek eddig még nem hagyták el Anglia területét. De megtalálhatjuk itt a Tanácsköztársaság tábori postáját, Rá­kóczi levelezését, 1831-böl származó borítékot, melyet Bem tábornoknak címeztek és még sok érdekességet. (Ké­pünkön: Varró Gyula, a miskolci filatelisták doyenje a szov­jet anyag előtt.) (Kerényi László felvétele) VADDISZNÓLESEN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom