Déli Hírlap, 1971. szeptember (3. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-03 / 207. szám

KISZ választás A XVI. számú Autójavító Vállalat decentralizálása so­rán az új karbantartó üzem­egységek létesítésével átszer­vezik a vállalati KlSZ-szer- vezetet. A szeptember 3-án kezdődő választások alkal­mával alakul meg a hat üzemegységben és a vállalati központban a hét alapszerv, s megválasztják az új csúcs­vezetőséget is. Pszichológiai vizsgálat A Beton és Vasbetonipari Művek Vezérigazgatósága az elkövetkező napokban pszi­chológiai csoportjával vizs­gálatot indít miskolci üzem­egységében. Műszerekkel próbálják felmérni a kör­nyezeti tényezőket: a zajár­talmat, az esetleges világítási hiányosságokat, s általában képet szeretnének kapni a munkahelyi klímáról is. Ez­zel a vizsgálattal talán vá­laszt kaphatnak a nagyfokú munkaerő-vándorlás problé­mára, s egyben elősegítik a dolgozók egészségvédelmét, kiküszöbölhetők a baleset­előidéző tényezők is. yk Készül az ÉPFU új, központi telephelye a Repülőtér szomszédságában levő területen. Eddig három, egyenként 100 méter hosszúságú csarnok épült fel, és most kezdték meg a nagy befogadóképességű víztartályok zsaluzását. A csarnokok mellett a térbetonozás készül. (Kerényi felvétele) Lesz-e Miskolcon 4 számítóközpont? Varsóból érkezik Hírt adtunk arról, hogy a 3. számú ÉPFU két darab betonkeverő mixerkocsit vá­sárolt. Az elkövetkező hóna­pokban újabb 6 darab kocsi­val bővíti állományát a vál­lalat, a kocsikat a nyugat­német Stetter cégtől vásárol­ják. A cég a varsói Zremb- gyárba szállítja gyártmányát, ahonnan az ÉPFU a szovjet MÁZ típusú vontatóval hoz­za haza a betonkeverő mi­xerkocsit. Az első vontató tegnap elindult Varsóba. A vállalat, s az állami szervek információs rendsze­rének kidolgozása szükséges­sé teszi a nagy tömegű mun­kavégzésre alkalmas elektro­nikus számítógépek alkalma­zását. Beszerzési ára azon­ban — még kis teljesítményű gép esetén is — igen magas, s így csak azok a vállalatok juthatnak hozzá, amelyek 30 —50 millió forintot tudnak ilyen célra áldozni. Az önál­ló elektronikus számítógép üzemeltetéséhez 60—80 szak­ember szükséges, ezek bizto­Tehén a főutcán Jé, egy tehén ...! — mu­togattak a gyerekek a Baj- csy-Zsilinszky utcán ballagó állatra, tegnap este 7 óra kö­rül. A tehén, mikor a Sze­mere és a Széchenyi utca sarkához ért, megvárta, míg a közlekedési lámpa zöld jel­zést ad, majd rábaktatott a Csabai kapu felé vezető útra. A kanyar íve meglehetősen nagyra sikerült, s a jámbor négylábú azonnal fékezésre kényszerítette a Tapolcáról jövő autóbusz vezetőjét. Az­tán kikerülte a járművet, s határozott léptekkel folytatta útját az úttest bal oldalán. Az érdeklődő miskolciak azonnal filmkamerát keres­tek, ám sem rendezőt, sem operatőrt nem láttak. Kalandos eltérítés i Ekkor már kisebb csapat — köztük a krónikás is — követte a tehenet, várva a megoldást; vajon, ki tévesz­tette össze a mezőt a bérhá­zak erdejével, s miért hozta fejős tehenét Miskolc köz­pontjába? Ám érdeklődésünk céltáblája nem zavartatta magát, s nyugodtan lépege­tett a Szemere utca aszfalt­ján, rá sem hederítve az előtte és mögötte tülkölő autók hosszú sorára. Mikor bizonyossá vált, hogy a tehén egyedül vállalkozott a miskolci sétára — a gazda nem került elő — elhatároz­tuk, hogy letérítjük a főút- ról, mert csak a szerencsének és a gépkocsivezetők jó ref­lexeinek volt köszönhető, hogy addig baleset nélkül úszta meg a kalandos utat. A tehén, mikor észrevette, hogy esti sétáját meg akar­ják zavarni, a sportcsarnok előtt vágtája» kezdett. Az Er­zsébet kórház előtt megállt a harkányi tsz teherautója, s a kocsi utasai a járókelők se­gítségével bekerítették a har­cias állatot. Jelentkezzen a tulajdonos! A tehén, látva a túlerőt, meghunyászkodott, s jámbo­ran hagyta, hogy a kötelet a szarvai köré csavarják. Egy­szeriben „boldog” tehéntu­lajdonosakká váltunk, Sán­dor József, Dudás Gyula, Egri János, Papp Károly és jó­magam. A gyors haditanács végül úgy döntött, hogy a szomszédos mellékutcában próbálja elhelyezni zsákmá­nyát. Sorra csengettük a Ba­logh Ádám utcai házakat. A 2. szám alat közölték, hogy április elseje legközelebb jö­vőre lesz, s különben is, le­legelné a kertben levő rózsát a tehén. A 7. szám alatti háznál sem jártunk nagyobb sikerrel. Végül Sári Istvánék kapuja nyílt meg a tehén és a népes kísérősereg előtt. A bánatosan bőgő állatot kikö­töttük az udvaron levő hin­ta vasrúdjához. A harsányi fiatalember, Egri János, mint szakember, kijelentette, hogy meg kell fejni a tehenet, mert azért bőg. Fejőzsámoly he­lyett megtette az előzékeny házigazdák sámlija is, s mi­közben a tehén farkával né­hányszor szájon suhintotta a bátor fejőlegényt, megtelt az ötliteres lábas friss, langyos tejjel. A tehén az éjszakát a Ba­logh Ádám utca 9. szám alatti ház udvarán töltötte el. Iga­zolt (!) tulajdonosa itt veheti át. E. A. sítása pedig még egy nagy- vállalat számára is gazda­ságtalan. A sajátjuknak éreznék Ezeket a hátrányokat a vállalatok és intézmények összefogásával létrehozott kö­zös számítóközpont tudná megszüntetni. Egy ilyen szá­mítóközpont létesítésével kapcsolatos értekezletet tar­tottak a minap — a megyei és a városi pártbizottság kez­deményezésére — Miskolc 30 nagyüzeme, vállalata és in­tézménye vezetőinek részvé­telével. (Lapunkban is beszá­moltunk róla.) A megfelelő kapacitású és a szükségletek szerint még bővíthető központ legalább oly mértékben képes kielégí­teni a nagy- és a kisvállala­tok számítóigényét, mintha azok saját géppel rendelkez­nének. A tervek szerint a vállalatok úgynevezett vég­állomása közvetlenül csatla­kozhatna a géphez amelynek belső programja olyan hoz­záférést tesz lehetővé, hogy minden felhasználó sajátjá­nak érzi a gépet. A tervek a vállalatvezetők tetszésével találkoztak. Mivel a létrehozandó számítóköz­pont egy vállalat szervezeté­ben, vagy önálló vállalatként működnek, a társulás lehe­tőségeit több ágazati főható­sággal és a Pénzügyminisz­tériummal közösen kell fe­lülvizsgálni. Az idő sürget A tanácskozáson jelenle­vők ebben meg is állapodtak. Ezen kívül azonban semmi­lyen más, újabb, konkrét ja­vaslat nem történt. Az idő sürget, s a szakem­berek szerint ha már ma kész lenne, akkor is elkés­tünk volna a számítóközpont megalakításával. Hasonló megyei számítóközpontot hoznak létre a Vas megyei vállalatok is közös erővel. Működtetéséhez a távoli me­gyében messzemenő segítsé­get nyújtanak a megye ma­tematikusai — közölték a MTESZ megyei elnökségének keddi szombathelyi ülésén. Ha valamivel is előbbre jár­nak a Vas megyeiek ebben a nagy fontosságú, miniszteri' szinten is szorgalmazott tár­sulás létrehozásában, érde­mes lenne tapasztalataikat minél előbb átvenni. Sí. I. Húszéves a Déryné Színház Két évtizeddel ezelőtt tar­totta országjáró színházunk — akkor még Állami Falu­színház — első előadását az Ki nem váltott bundák a raktárban Háromszázötven pézsma­galléros gidabundát szállított le az elmúlt héten a Miskol­ci Szűcs Ktsz frankfurti megrendelőknek. Szeptember végéig az NSZK-ba újabb 250, Hollandiába pedig száz bundát küldenek különböző nyugati szőrmekereskedelmi cégeknek. Ugyanakkor az ősz közeledtével megnőtt a lakossági szolgáltatás iránti igény is. Egyre többen — jóelőre — beadják tisztítás­ra irha- és bőrkabátjaikat, a kiváltással azonban nem nagyon sietnek. Ennek tu­lajdonítható, hogy a raktá­rak már most tele vannak ki nem váltott bundákkal. épülő új ipari centrumban, Dunaújvárosban. Itt kerül sor a színház jubileumi ün­nepségére is. Ma délután megkoszorúzzák Dunaújvá­rosban az első előadás em­léktábláját, ezt követően a városi tanács székházában sajtótájékoztatót tart a szín­ház igazgatósága. Este im­már klasszikus magyar szer­ző művével köszöntik Déry­né követőd a dunaújvárosia­kat. Móricz Zsigmond „Nem élhetek muzsikaszó nélkül” című színművét adják elő. Téliesítik a Téliesítik a kaptárakat a miskolci méhészek. Augusz­tus végétől októberig feltöl­tik élelemmel és fokozatosan kisebbítik, szűkítik a járato­kat, hogy mesterségesen csökkentsék a méhek mozgá­sát. Ezenkívül ellenőrzik, hogy megvannak-e az anyák a méhcsaládokban. Egyéb­ként a miskolci méhészek a Ingjenes, de sokba kerül — Kétszázba kerülnek a könyvek, kell kék papír, fü­zetek, ceruza, vonalzó, vignetta, mindezekre kérek szé­pen összesen 300 forintot — jelentette be a gyerek. Aztán látva a családi költségvetés őrének leplezetlen meghökkené­sét, némi kajánsággal így folytatta: — Egyelőre. Megyünk ugyanis a vadászati világkiállításra, az egész iskola, — az zsebpénzzel együtt egy százas. És lesz még ezen kívül KISZ- bélyeg, sportkör; tagdíj, szorít a tornacipőm, szűk a köpe­nyem és szeretnék beiratkozni a bélyeggyűjtő szakkörbe. Azt mondták egyébként a suliban, hogy nem kötelező az érett­ségi, aki gimnáziumba akar járni, az vállalja a költségeket is ... Ezt mondták volna? Nem valószínű. Lehet, hogy csak a tanulás ellen berzenkedő gyerek fantáziája szülte. Persze, nem is ez a fontos, senki sem vitatja, hogy pénzbe kerül az iskoláztatás; minél feljebb jár a gyerek, annál töb­be. Igaz, nálunk maga az oktatás ingyenes, de vannak olyan alapkiadások, amelyeket a szülőnek kell vállalnia. Könyvek­re, füzetekre, iskolaszerekre, köpenyre van a gyereknek szük­sége, és ezt a szülők legfeljebb egy kis sóhajjal, de szó nél­kül ki is fizetik. Elgondolkoztató persze a tankönyvek ára. Az oktatási reform óta összehasonlíthatatlanul szebb és — bár erről a vélemények megoszlanak — tartalmasabb tankönyve­ket kapnak a diákok. Csak éppen kétszer annyiért, mint amennyibe a régi kiadású könyvek kerültek. Jó, elfogadjuk, emelkedtek a nyomdai költségek; a színes ábrák, fényképek és a jobb papír többe kerül. Közben azonban valahogy le­szoktak a gyerekeink — lehet, hogy nem is maguktól — ar­ról, hogy használt könyvekből tanuljanak. Régebben a tanév végén összeszedték a könyveket és amelyik használható álla­potban volt, azt fele-, vagy negyedáron megkapta a követ­kező évfolyam. A könyvek, füzetek beszerzésével azonban még nincs vége a kiadásoknak. Legutóbb a Művelődésügyi Minisztérium is foglalkozott az iskolákban különféle célokra gyűjtött pénz­zel. A színház-, mozi-, hangversenybérlet-szervezéssel, a kü­lönféle sorsjegyek árusításával, a könyv- és képügynököik iskolai tevékenységével, az indokolatlanul költséges kirándu­lásokkal. S a sornak még mindig nincs vége, egyik-másik iskolában extra drága formaruhát írnak elő, jönnek a klub. délutánok, bálok, a szalagavató, aztán a ballagás. Az alsó- és középfokú iskolák tandíjmentességét törvény írja elő. De hogy végül is mibe kerül az iskoláztatás, az nem a törvényen múlik. P. É. Vasas festőművészek Tokajban A tokaji Zilahy György Művészetbarátok Körét és a diósgyőri Bartók Béla Mű­velődési Központ képzőmű­vészeti szakkörét régi, alko­tó barátság fűzi egymáshoz. A csaknem három évtizede működő vasas szakkör tag­jai évek óta rendszeres ven­dégei a község művésztele­pének, ahonnan az eltöltött két hét után gazdag élmény- nyél, Hegyalja szőlővidéké­nek, a Tisza és a Bodrog gyönyörű tájainak vázlatai­val, rajzaival térnek vissza a gyár, a nagyváros falai közé. Az idei „Tokaji Ősz” ren­dezvénysorozat keretében először nyílt alkalom, hogy a Papp László és Seres Já­nos művésztanárok vezette két szakkör tagjai bemutat­hassák legszebb munkáikat Tokajban. 38 képet állítanak ki, olajfestményt, pasztelltés graf ikákat. Ezeken zömmel a nagy gyárváros ihlette témá­kat dolgoztak fel, az üzem munkásainak hétköznapjait örökítették meg. De a vasas képzőművészek ecsetjének sem idegen a tenmészetáibrá­kaptárakat nyáron a szerződésben vál­lalt 360 mázsa mézet jóval túltermelték. Az Országos Méhészeti VállaJM azonban a krónikus kannahiány miatt késlelteti a méz leszállítását. Ugyanakkor az állott méz a hosszú tárolás alatt megik- rásodik, s egyre nehezebbé válik majd a kksurgatása. zolás. A szakkör tagjai be­mutatnak a tokaji művészte­lepen született alkotások kö­zül is néhányat. A kiállítást vasárnap dél­után 4 órakor dr. Hetényi György, a megyei tanács mű­velődési osztályának vezetője nyitja meg a községi párt- szervezet székházában. A ha­gyományokhoz híven a meg­nyitót kamarahangverseny­nyel teszik ünnepélyessé a szerencsi járási pedagógus­kórus közreműködésével. REFLEKTOR Ma Budapesten sajtótájé­koztatót tartott a bolgár ke­reskedelmi tanácsos a plov- divi vásárról, sjc Debrecen­ben megkezdődött az egész­ségügyi középkáderek máso­dik országos tudományos ülé­se. Gyulán belvíztelenítési, hasznosítási ankétot rendez­nek. >)c Nyíregyházáról ki­ránduló különvonat indult Szombathelyre. + Pécsett felkeresi a tudományegyete­met dr. Ivó Bapenna pro­fesszor, az Eszperantó Világ- szövetség főtitkára. iV Salgó­tarjánban szabadtéri hadi- technikai kiállítás nyílik. Szombathelyen a Latex Vál­lalatnál megalakult az első MSZBT-tagcsoport.

Next

/
Oldalképek
Tartalom