Déli Hírlap, 1971. szeptember (3. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-02 / 206. szám

r a miskolciaké a szó Válaszol a BIK Miért kevés a park Miskolcon? Kétszer is foglalkoztunk rova­tunkban Papp Gábor, miskolci lakos Kuktaügyben írt panaszá­val. Most megérkezett a. Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Válla­lat válasza is. amelyet az aláb­biakban közlünk: „A Deli Hírlapból értesüitürgk arról, hogy Papp Gábor ne*i tudott boltjainkban Kuktafőző- jáhez fedőt vásárolni. Közöljük, hogy boltjaink eddig — mivel a vásárlók más tartozékot nem kerestek — szelepeket, gumikat árusítottak a Kukta edényekhez. Az illetékes megyei nagykeres­kedelmi vállalat Kuktafőző al­katrészeket nem hoz forgalom­ba, ezért a budapesti VASÉRT - hoz fordultunk kéréssel, hogy legalább egy miskolci üzletünket lássa el a Kukta eddig városunk­ban nem kapható alkatrészeivel. Amint a VASÉRT kérésünket teljesíti, értesítjük Papp Gábort arról, hogy melyik üzletünkben kereshet ezentúl Kukta-tartozé­kokat: ” Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Csak örülni tudunk a BIK gyors intézkedésének. Re­méljük, a budapesti VASÉRT is ilyen megértő lesz... Amennyiben igen, kérjük a borsodi vállalatot, velünk is közölje a Kukta-tartozékokat árusító bolt címét, hogy erről lapunkban olvasóinkat tájé­koztathassuk, Meggyőződé­sünk ugyanis, hogy nemcsak Papp Gábor keres kukta fű­zőjéhez tartozékokat. Közöljük a BIK Rónafalvi La­josnak küldött válaszát is. Ta­lán még emlékeznek rá olvasó­ink, levélírónk a bergmanncsö hiányát kifogásolta. ..Ezúton hozzuk szíves tudo­másukra — írja a BIK válaszá­ban —, hogy a III. kerületi, Herczeg Ferenc út 17. szám alatt, valamint a belvárosi, Szé­chenyi út 56. szám alatt üzemelő műszaki boltjainkban bergmann­csö kapható. Sajnos, az utóbbi Időben gyakorta megtörtént, hogy boltjaink rendelkezésére a nagykereskedelmi vállalat nem tudott bergmanncsö vet szállí­tani.’» Reméljük, most már tud. s így a válasszal nem vezetjük félre olvasóinkat... Ne zárjon be vasárnap! A , kulturált szórakozóhe­lyeket kedvelő, miskolciak százai szerették meg rövid idő alatt a Pannónia szálló épületében működő Intim - presszót. Ez, a kivételesen olcsó árak mellett, az udva­rias kiszolgálásnak és annak tudható be, hogy a miskolci átlagnál jóval kevesebb ré­szeg ember randalírozók az Intimben, Sajnos, azonban az Intim vasárnap zárva van, amikor pedig a szokottnál még' többen keresnék fel. Az lenne a kérésünk az „Avas'1 vezetőségéhez, hogy ha van rá lehetőség, ne vasárnap le­gyen szünnap az Intimben! E. A. Miskolc Hányszor szemére vetet­tük már a világnak és önma­gunknak: kevés a park Mis­kolcon. Íme egy válasz a se­regnyi „Miért ?"-re.' A felvé­tel a Népkert és a Lévay ut­ca közötti hangulatos Pataki téren készült. Vajon me­lyik vállalat és miért hordta ide ezt a halom földet, sze­metet? S kinek az engedé­lyével?! (Kerényi László felvétele) Dttsgytirf segítséggel Címzett: az ÉMÁSZ A üzentpétéri kapui lakó­telep egyike , a város legkor­szerűbb, új településeinek. Eltekintve a kisebb bosszú­ságoktól, a lakók büszkék rá, hogy ott élhetnek. Ez csen­dül ki abból a levélből is, amelyet Varga Ferenc, Kato­wice utca 29. III/3. szám alatti lakostól kaptunk. „ . . . Két éve lakom itt, azóta kísérem figyelemmel, hogyan szépül nap nap után lakótele­pünk” — írja, majd így foly­tatódik a levél: „Bosszantó azon­ban, hogy az ÉMASZ a mai na­pig sem távolította el a régi, fá­ból készült villanyoszlopokat. S hogy még teljesebb legyen a kép, kivonult járdát betonozni az útépítő vállalat, amelynek mun­kásai — ha lúd, legyen kövér! — az ott hagyott régi villanyi oszlopokat is körül betonozzák. Mindez együtt rendkívül bősz- szantó látvány . . Zsúfolt a 4-es Farkas Dénes, a Tiszai pálya­udvar forgalmi szolgálattevője keresett fel bennünket a mi­nap szerkesztőségünkben pana­szával. Olvasónk szerint, reggel 6 és 7, valamint délután 13—19 óra közöft nagyon zsúfolt a 4-es. Reggel például a Csaba- vezér utcánál — ahol ő is la­kik — szinte képtelenség fel- fémi a 4-esre. Főlég szerdán és pénteken, azaz piaci napokon. Bérlete ugyan jó lenne a Sze­meréig más buszra is, ám ő — mivel gyermekét a vasut’asóvo- dába hordja — kénytelen á Kun Béla utca felé járni. Kérné, hogy sűrítse a 4-es vonalán a járatokat az MKV. Szívesen adunk helyt Farkas Dénes észrevételének, Am hozzá kell tennünk: a reggeli és dél­utáni zsúfoltság nem csupán a 4-es járaton probléma, hanem úgyszólván mindegyiken. Arról is tudunk — nemegyszer ír­tunk is róla —, hogy a Miskol­ci Közlekedési Vállalat minden lehetőt megtesz a közlekedés zavartalansága és gyorsítása ér­dekében, az ő munkájukat is száz meg száz objek'tív akadály gátolja. Nem megvédeni akar­juk a vállalatot — hiszen ha kell, bíráljuk is —, ám nem le­het mindenért őket hibáztatni. Kívánjuk, hogy olvasónk pana­szát orvosolni tudják! A sportcsarnok üzemelteti Lapjuk augusztus 23-i szá­mában, e rovatban rajzos karikatúra jelent meg, amely elmarasztalja a vendéglátó- ipart a miskolci sportcsarnok Ezt mondja a jogszabály A KISZ-SZERVEZETEK TÚLMUNKÁJÁRÓL A KISZ-szervezeteknek le­hetőségük van rá, hogy ter­melési és versenymozgalmak keretében szocialista szerző­dést kössenek a vállalatok­kal és szövetkezetekkel. A szocialista szerződés alapján a munkarend szerintin felüli rendkívüli munkateljesítmé­nyeket ajánlhatnak fel az alapszervezetek működésé­nek elősegítésére. A felajánlott rendkívüli munkateljesítményekért járó bérösszegeket a ténylegesen elvégzett munka alapján, az érvényes bértételek figyelem- bevételével külön bérjegyzé­ken kell elszámolni. Mivel ezek a munkák a munkarend szerinti munkaidőt megha­ladják, így a kollektív szer­ződésben rögzített túlóra- mennyiségbe beszámítanak, és az ilyen címen járó bére­ket a kollektív szerződésben meghatározott pótlékkal kell elszámolni. A PM 600/19/1970. VI. szá­mú közleménye felhívja az önállóan gazdálkodó ál'ami vállalatokat, trösztöket, egye­süléseket, a társadalmi szer­vezetek vállalatait, kisipari szövetkezeteket és az áfész- eket, ezek központjait és ér­dekképviseleti szerveit, vala­mint a társulásokat és egyéb gazdálkodó szerveket, hogy a külön bérjegyzéken (csopor­tos, brigád stb.) számfejtett bérösszegekből sem nyugdíj- járulékot, sem a keresetet terhelő egyéb összeget (pl. honvédelmi hozzájárulást) le­vonni nem kell. A külön bérjegyzéken számfejtett bér összegét a vállalatoknak a szervezetük­nél működő KISZ-bizottság, csúcsvezetőség vagy alapszer­vezet számlájára kell át­utalni. Felhívja a közlemény a gazdálkodó egységeket arra is, hogy az így számfejtett bérösszegét az egyéni átlag- kereset megállapításénál nem lehet figyelembe venni, így ezt az illetmény-nyilvántar­tólapon nem szabad felje­gyezni. Az ilyen összegek a bérszínvonal megállapításá­nál figyelmen kívül marad­nak. Dr. S. T. hűsítő automatái miatt. Ez­úttal hozzuk szíves tudomá­sukra, hogy az automatákat nem mi, hanem a sportcsar­nok üzemelteti, így a bírálat őket illette volna. A lövés így célt tévesztett. Miskolci Vendéglátóipari ! Vállalat Barna László áruforg. főoszt. vez. dr. Kövy Zoltán ig. oszt. vez. Őszintén reméljük, a céltábla rossz megválasztásának beisme­rése kellő elégtétel. S még in­kább azt, hogy — céltábla ide vagy oda — a sportcsarnokban ezentúl lesz hűsítő ital a ren­dezvények alkalmával. Új üzemcsarnok Gyöngyösön Tízéves együttműködési szerződést kötött a Diósgyő­ri Gépgyár a Heves megyei Fémipari Vállalattal. A kö­zös megegyezés lényege: a hevesiek gyöngyösi öntödé­jükből évente ezer tonna különböző fajtájú öntvényt szállítanak a DIGÉP-nek, s ennek fejében a diósgyőriek „besegítenek” az öntöde műszaki fejlesztési felada­tainak megoldásába. A gyöngyösi öntöde mo­dernizálásában segítettek a diósgyőriek. A szükséges beruházás, műszaki fejlesz­tés elvégzésére közös pénz­ügyi alapot hoztak létre. Szakemberek kiszámítot­ták, hogy az öntvénytisztító kiköltöztetésével, az új csar­nok megépítésével mit nyer­nek majd gazdaságilag. Négyszerié nagyobb munka- területen dolgozhatnak majd a tisztítók, s olyan egészsé­ges körülmények közé ke­rülnek az emberek, hogy szinte teljesen kiküszöbölhe­tik a gyakori „szakmai be­tegség”, a szilikózis veszé­lyét. Az építési munkálatok nemrég befejeződtek, s a több mint kétmilliós költ­séggel létesített új, tágas üzemcsarnokba megkezdték a berendezések, tisztítógé­pek szállítását és szerelését is. A próbaüzemelés ered­ményétől függően, még ez évben megindulhat majd' a folyamatos és rendszeres munka is, az új öntvénytisz­títóban. P. D. Nagyjavítást is A XVI. számú Autójavító Vállalat 3. számú. Besenyő utcai üzemegységében 4 da­rab új forgácsoló gépet állí­tottak üzembe, egymillió fo­rintért. Ennek elsősorban a magángep kocsi-tulajdonosok szempontjából van nagy je­lentősége, mert ismét vállal­nak nagyjavításokat. Nem cseppkő•. hanem tufabarlang Lillafüred természeti kincse „Fölséges! ha az angyalo­kat kiűznék az égből, ide jönnének» lakni...” A híres miskolci író-szerkesztő, Vad- nay Károly jegyezte le Pe­tőfi Sándornak ezt a szívből fakadó felkiáltását. ami 1847. június 8-án hangzott el. Ütileveleiben a követke­zőket írja a költő a kirán­dulás emlékeként: ,,... egyre szűkebb lesz a völgy, s végre egészen kő­sziklák közé szorul, mere­dek, vad, kősziklák közé, s az út felfelé tart kanyargó­son a Szinva partján, mely számos zuhatagot képez, fönn pedig a hegyen tóba gyűl, melynek vize sötét­zöld, minthogy tükre az öt környező bércek erdejének. Az ember azt gondolja, hogy legalábbis Helvéciában van. . . S hogy semmi se hiányoz­zék, a természet barlangot is helyezett a völgybe, még pedig csepegő barlangot. Az igaz, hogy Aggtelekhez ké­pest semmi, de minthogy ebben nem fáklyákkal, ha­nem csak gyertyákkal jár­nak, az aggtelekinél sokkal tisztább, fényesebb, s ez pó­tolja némileg a nagyszerű­séget.” Ma már 124 éve ennek! A Szánva vízesése nem a ha­talmas mésztufa tömbön esik alá, mert 1927—29 között te­tejére megépült a Palotaszál­ló és áttelepítették a hatal­mas, természetes tufagát bal oldalára. Ezért már a benne levő barlang sem annyira ..csepegő”, sőt mi több, tud­juk azt is, hogy világviszony­latban páratlan természeti értékünk. Csodálatos kép­ződményei miatt Földünk egyik legszebb mésztufabar­langja ! A barlangrendszer párat­lan voltát sokáig nem is­merte fel senki. 1929-ben, a Palotaszálló n megnyitásakor még cseppkőbarlangként mu­tatták be a közönségnek. Ké­sőbb a tufatömbtől. így a barlangrendszertől is függet­len karsztvíz miatt Forrás­barlangnak titulálták. Szak­embereink — az egy Pávai Vájná Ferenc kivételével — keletkezését mind a sablo­nos édesvizi mésztufa ke­letkezésével hozták párhu­zamba. Pávai az .1927-ben elkezdett kutatásai során is­merte fel először, hogy a Szinva nemhogy építi a lil­lafüredi mésztufát, hanem egész folyása mentén — ez különösen jól látható a víz­esés szakaszán — egyenesen rombolja azt. Észrevette azt is, hogy két. rétegből keletkezett'^ a tufa­tömb, és a felső tele van nö­vényi lenyomatokkal, de ál­lati kövület alig fordul elő benne. A barlang járataiban sok a gázgömbös képződ­mény stb. A hámori völgy területén több ponton — és ami figyelemre méltó; még a Dolka-tető oldalán levő ősrégészeti leleteiről híres Szeleta-barlang falán is — olyan nyomokat talált, ame­lyek gőz-gáz exhalációs te­vékenységre utalnak. En­nek alapján ki merte jelen­teni. hogy a lillafüredi mész­tufabarlangot és “annak ha­talmas tömbjét ném rakhat­ta le a mai Szinva, hanem azt egy olyan más víz ké­pezhette, amelynek összetéte­le. vagy hőfoka, vagy eset­leg együttesen mindkettő nem tehette lehetővé vizében az állati élet létezését. Ezért találhatók csak »ősnövény- lenyomatok állati maradvá­nyok nélkül, ennek köszön­hetők a nagyszámú „borsó - kövek”, a héjas szerkezetű kis gömbhöz, nagy karfiol­fejhez hasonló melegvizes képződmények. Ideje, hogy így, valósá­gos történetét megismerve keressék fel egyre többen a lillafüredi barlangot. H. SZABÓ BÉLA Miskolci közreműködők a' bélyeg- világkiállításon Szombaton nyílik meg az a nagyszabású nemzetközi bélyegkiallítás, amelyre hó­napok óta lelkesen készül a filatelisták széles tábora. Mint ismeretes ez a kiállí­tás nagy nemzeti ese­ményhez fűződik. Hazánk­ban 1871-ben — az önálló magyar posta megalakulása után négy esztendővel — adtunk ki első ízben magyar bélyegeket. A hatalmas méretű kiállí­tás előkészítő munkájában tartósan részt vesz Miskolc­ról Rábai László, a MABÉ- OSZ területi irodájának ve­zetője és Hubai Lajos ellen­őr. Vasárnapi itthon-tartóz- kodása alkalmából megkér­deztük Rábai Lászlótól: — Hol tart a kiállítás elő­készítése, mivel foglalkoz­nak ezekben a napokban?-Automata adagolja a betont A Kisipari Szövetkezetek Borsod megyei Szövetsége szeptember 13-án 9 órai kez­dettel tartja nőfelelősi érte­kezletét a KISZÖV miskolci székházában. Az értekezlet részvevőit először Kammel Lajosné, a városi tanács vb I. kerületi hivatalának vezetője tájékoz­tatja a lakásrendeletről. Majd Reinis Sándomé, a me­gyei nőbizottság elnöke, az QKISZ választmány tagja számol be az OKISZ VI. kongresszusának előkészüle­teiről. Ezt követően Gálos Imre, a KISZÖV szervezési osztályának főelőadója is­merteti az OKISZ VI. kong­resszusa tiszteletére indított munkaverseny eredményeit. Befejezésül Reinis Sándomé értékeli a nőhatározat vég­rehajtásának országos tapasz­talatait — A százesztendős gyár bélyeg ünnepére ké­szülni nemcsak a filatelis- táknak, hanem nekünk, tech­nikai munkatársaknak is igazi öröm. A mi felada­tunk. hogy a világ minden részéből ide érkező bélyeg­kincs sáépe látható legyen. Rengeteg szép anyag van, ritkán látható bélyegképek­kel üdvözölnek bennünket a filatelisták a földkerekség szinte minden országából. A több mint 3 ezer 800 keret­oldal hatvan százaléka már a kiadásra kerülő katalógus szerinti helyén van, de még az elkövetkező napokban is érkeznek a távoli országok anyagai. Nagy gondot fordít a szövetség a tételes átvétel­re, a bélyegek védelmére. — Hol lesznek láthatók a miskolci gyűjtök anyagai? — Ügy tudom, mind a há­rom kiállítási helyen — mo­tívum szerinti megosztásban — a Szépművészeti Múze­umban, a Műjégpálya kiál­lítási helyiségében, a most felépült MABÉOSZ-szélkház összes helyiségében bemuta­tásra kerülő gyűjtemények között. A Szépművészeti Múzeumban már keretben áll dr. Petrovics Tivadar és Varró Gyula miskolci gyűj­tők elfogadott kiállítási anyaga. 1 Sí. M. A Beton- és Vasbetonipa­ri Művek alsózsolcai üze- , m4ben naponta 180—200 ton* ma" nW cementből állítanak elő 700—800 köbméter, a külön­böző elemek gyártásához szükséges betont, amelyet eddig mecha^fkus úton, tu­lajdonképpen T közvetlenül emberi irányítással adagol­tak. A szükséges, korszerű, automatikus vezérlés meg­oldása Kovács Kálmán elekt- ro- és szabályozástechnikai mérnök, a vállalat dolgozója nevéhez fűződik. Kovács Kálmán * munka­társaival — csaknem egy év­vel ezelőtt — olyjfh újítás kidolgozásához látott hozzá, amely folyamatossá teszi a termelést, a különböző ada­golásokhoz szükséges idő fe­lére csökkentésével. A gépi vezérléssel egyúttal hajszál­pontossá válik az adagolt be­ton mennyisége is. biztosítva annak minőségi állandóságát. A különböző adagolások programját lyukkártyán programozzák be az automa­ti kába. Az újítás azóta elkészült, s ma már folyik a próbaüzem. Az automatikus vezérlő be­rendezést a Beton- és Vasbe­tonipari Művek műhelyeiben és szerelőcsarnokaiban készí­tették el, s az így csupán félmillió forintba került. Ha ugyanezt megvásárolták vol. na, ötmillióba kerül. Ameny- nyiben a próbaüzem beválik, a termelés során alapanyag­megtakarítást érnek eí. e # Nőfelelősök értekezlete

Next

/
Oldalképek
Tartalom