Déli Hírlap, 1971. augusztus (3. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-12 / 189. szám

Szemetes lépcsőházak Földgyaluik egyengetik a Győri kapui lakótelep házainak környékét. Rendezik a terepet, s rövidesen játszóterek és parkok díszítik a 2400 lakás környékét. Október végére még a közvilágítás kiépítését is befejezik. S míg a környék egyre szépül, csinosodik, az alig néhány hónapja átadott lakótelepi házalj már most igen siralmas állapotban vannak. Például 'a D 8-as épület kapucsengőjé­nek nyomógombjait vandál kezek csaknem teljes egészében letérdelték. Hasonló sors fenyegeti a többi ház még üzem­képesnek mondható kapucsengő rendszerét. Szomorú látvány, hogy a házak kapu- és lépcsőházabla- Jcai már vakon merednek az arra járókra. Bizonyára a ka- pukulccsrl nem rendelkező lakók a hazatérés legegyszerűbb módját választották: kitörték az üvegeket a kapukeretből. Ezenkívül hihetetlenül szemetesek ók elhanyagoltak a lép- osöházak. A szemétledobók nem mindenütt működnek, a földszinti hulladéktárolók környékét pedig átható bűz lengi körül. Miért van ez így? — kérdezhetik. Az ott lakók rendben levőnek találják-e mindezt? Bizonyára nem! Sajnos, a többség: az új ..honfoglalók” jó része — még nem érzi eléggé sajátjának űj otthonát, környezetét. Gyak­ran előfordul, hogy a szemetet egyszerűen az ablakon ke­resztül borítják ki, vagy a liftet — rendellenesen — bútor­szállításra használják. Tulajdonképpen a házfelügyelők feladata lenne rendet tartani az épületekben. Képtelenség azonban mindennap végigseperni a négy-, illetve tízemeletes lépcsőházakat. Egyébként is ezekben a garanciális épületekben a házfel­ügyelők munkanapjának jó részét a lakók egyéb ügyes-bajos dolgainak, panaszainak intézése tölti ki. Tehát hivatkozhat­nak erre is, ha a szükségesnél kevesebb gondot fordítanak a takarításra. Furcsa látvány: a már csaknem hipermodern lakóházak­ban, hogy térdenállva vagy botra kötött ronggyal törlik fel a lépcsőházakat. Nem könnyű dolog egy tízemeletes, 80 lakásos ház takarítása, ezért ésszerű lenne a lehetőségekhez képest gépesíteni a takarítást. Ezenkívül megoldásként kínálkozna az is, ha versenyt írnának ki a legrendesebb, legtisztább ház megtisztelő cí­mére. Talán egy ilyen kollektív verseny jobban ösztönözné a lakókat is a ház gondosabb megóvására, tisztán tartására. Egyelőre azonban már azzal is .megelégednénk, ha legalább naponta kétszer végigsepernék a ház forgalmasabb alsóbb régióit. Sr. I. A DH telexszolgálata jelenti: Mit tőznek be a konzervgyárak? Javában tart a befőzési szezon. A háziasszonyok ilyenkor fogadkoznak égre- földre minden befőzéssel el- i■■•töltött hétvége után, hogy soha többé... Hiszen az üz'- letekben úgyis megvehetik a gyümölcsbefőtteket. Nos, mit ígér őszre a Kon­zervipari Tröszt a háziasz- szonyoknak? — Az idei zöldség, gyü­mölcs "feldolgozását még jú­nius első napjaiban meg­kezdtük. A zöldborsó és az ezzel egyidőben jelentkezett eper tartósításával már vé­geztünk. A rendkívül hűvös, esős időjárás miatt a terve­zett epermennyiségnek csu­pán az egyharmadát tudtuk felvásárolni. Egresből a konzervgyáraink az előirány­zott programnak megfelelő mennyiséget tették el. Meggy­ből a vártnál jobb volt a termés, málnából- viszont a tervezett mennyiségnek mindössze 60 százalékát si­került felvásárolni. Hason­lóképpen gyengén alakult a sárgabarack begyűjtése, de jó volt a felhozatal ősziba­rackból, körtéből és szilvá­ból. A soron következő, a gyártásra kerülő zöldség, paprika, bab, paradicsom és uborka feldolgozása szin­tén a várható termésered­mények függvénye. Az idén összesen 558 ezer 600 tonna konzervárut készítünk a ta­valyi 478 ezer 300 tonnával szemben. — Honnan biztosítják a konzervgyárak az állandó nyersanyag-utánpótlást? — A különféle gyümölcs, főzelék, paradicsom, sava­nyúság, fűszerpaprika ter­mékeinkhez szükséges nyers­anyagot főleg a termelőszö­vetkezetektől termékértéke­sítési szerződés formájában szerezzük be. 1971-re 600 ezer tonna zöldség és 150 ezer tonna gyümölcs felvá­sárlására kötöttünk szerző­dést. — Milyen Újdonságokkal találkozhatnak majd a vá­sárlók az üzletek konzer­vespolcain? — Árutermelésünk zömét — mintegy 350 ezer tonnát — exportáljuk. A belföldi piac jelenlegi felvevő képes­sége 164 ezer tonna, előre­láthatólag az idén a tavalyi­hoz képest kilencszázalékos forgalomnövekedésre számí­tunk. Az idei év első felé­ben már 21 új fajta áru ke­rült az üzletekbe: pl. étel- konzervek, leveskoncentrá- ciumok és természetesen citromlé. Az év hátralevő időszakában forgalomba ke­rülő új konzerveket először a kereskedelemnek, s a nő- tanács illetékeseinek mutat­juk be. Nemrégiben korsze­rű csomagolásban különféle gyümölcslekvárokat hoztunk forgalomba, s jelentős fej­lődést mutat az „eldobó alu- seál” 'csomagolás bevezetése. A többi új termékünk egye­lőre maradjon meglepetés a háziasszonyoknak. (szántó) Zaj térkép Az Ózdvidéki Szénbányák megbízásából a Bányászati Kutatóintézet megvizsgálta milyen hatással vannak a sajátos munkahelyi körülmé­nyek a föld alatti dolgozókra. A felmérés tisztázta, hogy a tömegtermelési munkahelye­ken célszerű a hálózatról tör­ténő világítást bevezetni. A szállítási csomópontokon, ahol * több kaparószalag* ta­lálkozik, vagy csillékbe kerül a szén, ugyancsak fokozni kell a világítást. Ez csökken­ti a baleset veszélyt. Elkészí­tették a bányász „zaj-térké­pét” is. A műszeres mérések kimutatták, hogy a frontfej­tésen, a csilletöltő állomá­son, a föld alatti villamos- és Diesel-mozdonyok vezető­fülkéiben keletkezik a leg­nagyobb zaj. A dolgozók többsége hallászavarban szenved, ezért javasolták, hogy az ütköző fémfelületeket rugalmas anyaggal vonják be. Mi történt 86 év alatt? Szállógondok 1885-ben, amikor városunk határait a Népkert, az Ist­ván malom és a Szentpéteri kapui egykori marhavásár vonalán rajzolták — csak­nem 90 évvel ezelőtt — épp annyi szállója volt Miskolc - nak, mint ma. A Kazinczy utca sarkán állt a Három ró­zsához címzett szálló, a mai Avast akkor Koronának hív­ták, s már létezett az Arany­csillag, csak akkoriban Pest városáról nevezték el. Miskolc az utolsó helyen A felszabadulást követően felére csökkent a miskolci 3(e A vén cigány (Strohmayer László felv.. Kedvezmény a gyermekes anyáknak A párthatározat megszüle­tése óta számos eredményes intézkedés történt a megye, illetve Miskolc üzemeiben és gyáraiban a dolgozó nők helyzetének, élet- és munka­körülményeinek javítása ér­dekében. Az elmúlt egy év alatt szinte valamennyi munkahe­lyen csökkentették — egyes üzemekben teljesen meg­szüntették — a kisgyermekes és az egyedülálló anyák túl­órázását. Ugyancsak általá­nos törekvés a nődolgozók mentesítése az éjszakai mű­szak alól. Ez év végéig a kisgyermekes anyákra min­denütt kiterjesztik ezt a kedvezményt. Nehezíti azon­ban a munkát, hogy egyes szakmákban — pl. orvos- egészségügy, postás, vasutas stb. — gazdasági okok miatt nem tudják megszüntetni az éjszakai műszakot. De tapasztalható . olyan vélemény is, hogy a nőkegy része nem .szívesen mond le az éjszakai műszakról, mert emiatt csökken a keresetük. szállodai szobák száma, és az utóbbi években sem javult lényegesen a helyzet. A ha­zai nagyvárosok közül ná­lunk a legalacsonyabb a tíz­ezer lakosra jutó szállodai férőhelyek száma. Míg Deb- receben 32, Győrben 34, Pé­csett 41, Szegeden 41, addig Miskolcon mindössze 27 szál­lodai ágy jut tízezer város­lakóra. (Az ideális szám 50 körül lenne.) Városunkban jelenleg öt szálló működik (kettő Tapolcán) összesen 218 szobával, 475 férőhellyel. Az Avas és a Pannónia B, a Lídó és áz Aranycsillag C, az Anna D kategóriájú. Hogy. ez a szobaszám milyen csekély, jól illusztrálja, hogy amíg az idegenforgalmi adottságokat tekintve Borsod megye az országos adottságok 10 szá­zalékával rendelkezik, addig a hazai hotelszobáknak mind­össze négy százáléka van megyénkben. Tapolcai talányok Olyannyira kevés Miskol­con a szállodai szoba, hogy az Avasbán például már most vesznek fel szilveszteri meg­rendeléseket. De nemcsak a mennyiséggel van baj. Érde­mes utánanézni, mit kap a pénzéért az a szerencsés ven­dég, aki hozzájutott egy mis­kolci hotelszobához. A C kategóriás Aranycsil­lagban 80 forint egy két­ágyas szoba, amelyben hideg­meleg vizes mosdókagyló is található. Az épület régi, nem kevésbé a berendezése, sok kívánnivalót hagy a szobák bútorzata. A tapolcai Lídó korszerű­ségben messze vezet a többi százéves szálló előtt. Szépek a bútorok,* központi fűtés van a szobákban és az árak is „szotidak”. Persze, vannak itt is érthetetlen dolgok, az például, hogy egyetlen für­dőszobás helyiség sincs, nem építettek a szállóhoz moso­dát, és csak eszpresszója van. Csak az ár „reprezentatív” Ezek csak apróságok ah­hoz képest, amilyen állapo­tok az Annában fogadják a vendéget. Itt 60 forint egy kétágyas szoba, de olyan ócska berendezéssel, hogy az IBUSZ például biztos nem venné át még ( külvárosi fi­zetővendég-szobánk sem. Nincs meleg víz, nincs für­dőszoba, van ellenben szén- fűtéses kályha, és nedvesek, nyirkosak a falak. A Hungar Hotels üzemel­teti városunk „reprezentatív” szállóját, az Avast. A B ka­tegóriával járó elég magas árakhoz kötelező húszforin­tos reggelit kell számolni, s így egy kétágyas szoba ára 160 forintrá jön ki. Ugyan­akkor az egész szállóban egyetlen zúhanyozó sincs, a fürdőhasználatért külön kell fizetni. A berendezés semmi­képpen nem felel meg a ka­tegóriának, s maga az épület is annyira elavult, hogy a Miskolcra látogató turisták előtt bizony csak szégyen­kezhetünk miatta. Az előtt a turista előtt, akit mindenáron szeretnénk meggyőzni: nem olyan a mi városunk, amilyen a hire. De amikor a jó szándékú ven­dég a Tiszáin leszáll a vo­natról, körülnéz a pályaud­varon, felül a villamosra és elzötyög, mondjuk az Avas­szállóba, máris behozhatat­lan hátránnyal indulunk a város méltó elismeréséért ví­vott harcba. Hiszen a szálló­szoba egy kis darab az egész városból. PUSZTAI ÉVA Átadták a sárospataki tárolót Borsodi hű A Borsod megyei állami gazdaságok az utóbbi tíz év­ben valóságos gyümölcsfa­erdőket telepítettek. Ezek együttes területe megközelíti a 4000 holdat. A Bodrogköz­ben elsősorban almát, Mis­kolc környékén körtét, a Hernád völgyében meggyet és cseresznyét, a Hejő men­tén pedig kajszi- és őszi­barackot ültettek. • Az egyszerre, nagy tömeg­ben érő gyümölcs tárolására a gazdaságok tavaly meg­kezdték a hűtőházlánc kiépí­tését. A Nagy-miskolci és a Hejő menti Állami Gazdasá­gokban már a múlt évben el­Egymillió fényképezőgép Szinte hihetetlennek tűnik, hogy Magyarországon min­den tizedik embernek van fényképezőgépe. Pedig így igaz: a felszabadulás óta az egymillió eladott géphez 50 millió filmtekercset vásárol­tak mag a hivatásos és ama­tőr fotósok. A meglepő adatokat Ka­lácska János írta le. A fia­tal vegyészmérnök ismét megalakította a Borsodi Ve­gyikombinát fotószakkörét. Kampány jellegű volt a fényképezés iránti érdeklő­dés Kazincbarcikán. A ko­rábbi, több éves vegetálás után most egymást érik a jelentkezőik. — A kezdőiket az alapfo­galmak elsajátítására tanít­juk, a gyakorlott amatőrö­ket minőségi munkára ösztö­nözzük. A Tokaj - hegy alj ai tájak és emberek című megyei fotó- kiállítás anyagában három barcikai amatőr neve szere­pel. A Borsodi Vegyikombi- nát szakkörével minden bi­zonnyal többen lesznek majd a jövőben. Tej as ass falton Beszélni még nem tud, csak ízlelgetni a szavakat, de jár­ni már nem kell tanítani. „Nagylány”, alig egyéves. Ha néha bizonytalanul is, azért általában bátran méri a távol­ságot. Mindig toronyiránt megy. A lába alá soha nem néz, aminek aztán — többnyire — sírás a vége. Mert hol egy gödörbe bukik, hol egy felnőtt lábába akad, vagy éppen sa­ját „csikói” botlanak egymásba. Ha talpra áll, gondosan, illedelmes gyermekhez méltóan lesöpfögeti aprócska szok­nyáját, magyaráz is valamit, de ki érti azt? ... Annyi kedvességgel és szeretetreméltósággal teszi mind­ezt, hogy haragudni rá képtelenség. Anyukája még akkor is „megbocsát" neki, ha netán rossz fát tesz a tűzre. Pedig ha beleül a tócsába, vagy az önkiszolgáló boltban lesepri a polcot, mit lehet tenni?! Édesanyjának ilyenkor sírhat- nékja támad, de könnyein át is mosolyog. Mosoly és mérgelödés viaskodott egymással akkor is, amikor a kislány megmakacsolta magát. A tejboltba igye­keztek. A kannát a gyerek vitte nagy élvezettel és boldog­sággal. Kikövetelte magának ezt a passziót. Csakhogy visz- szafelé is ugyanerre tartott igényt. S mert anyukája ellen­kezett, megállt a járda közepén, mintha gyökerét eresztett volna a lába. Mindaddig nem mozdult, amíg a teli akannát is meg nem kapta. Megnyugodott, s hajlandó volt útnak is indulni. Alig tett azonban egy-két lépést: zsupsz!... A kanna koppant a járdán, s a tej lassan, méltóságtelje­sen terült szét az aszfalton az anyuka legnagyobb bánatára és bosszúságára­(tóth) készült “egy-egy százvagonos hűtőház. Ezekben a napok­ban pedig a megye egyik legnagyobb — 480 vagonos — hűtőtárolóját adták át Sárospatakon. Ebben a Bod­rogközi Állami Gazdaság több mint 1200 holdas gyü­mölcsösének termését osztá­lyozzák és tárolják. Ugyan­csak készen van a Léhi Ál­lami Gazdaság 100 vagonos hűtőháza is. Az exportra szánt gyümölcs megfelelő el­helyezése érdekében a Tokaj- hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát betársult a tu- zséri 1000 vagonos raktár építtetői közé. Ez a raktár is elkészült. Ezzel be is fejező­dött a Borsod megyei állatni gazdaságok hűtőházláncának kialakítása. REFLEKTOR Ma Budapesten a nemzet­közi akusztikai kongresszus­ról sajtótájékoztatót tarta­nak. 3(e Debrecenben orszá­gos kaktuszkiállítás és virág­termesztési szakkönyv kiállí­tás nyílt. Győrött meg­kezdődött a Magyar Elektro­technikai Egyesület három­napos országos vándorgyűlé­se. 3|c Kaposvárott átadták a „Tegyünk többet Somogyért” kitüntető jelvényeket. ^ Me­zőkövesden megkezdődött a Borsod megyei díszítőművé­szeti szakkörvezetők nyári tanfolyama. & Sárospatakon plenáris ülését tartja a TIT néprajzi szakosztálya. Jk Szarvason megkezdődött a Békés megyei népművelők tíznapos továbbképzése. Jk Szekszárdról 360 Tolna me­gyei úttörő és ifjúsági veze­tő különvonattal Lengyel- országba utazik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom