Déli Hírlap, 1971. augusztus (3. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-05 / 183. szám
Fárftlfgcárok értekezlete Az MSZMP Miskolc városi Bizottsága ma délelőtt titkári értekezletet tartott. Az értekezleten megjelenteket tájékoztatták a sportköri vezetőségek újjáválasztásáról, ezt követően a politikai munkában soron következő feladatokat ismertették, majd megbeszélték az első félévi tagfelvételi munka tapasztalatait. Nines hók szezon 'Bár ezekben a napokban legtöbben kályhájuk helyére egy modem légkondicionáló berendezést szerelnének fel, a kéményseprőknél mégsincs holtszezon. Ilyenkor, nyáron tisztítják ki a borsodi és miskolci nagyüzemek gyárkéményeit, aiknáit és az iskolák kazánjait. Micsoda szép ló lett abból a csikóból — csodálkozik el az egykori gazda. — S ezt a „mesterséget” nem lehet elég korán kezdeni... (Kerényi László felvételei) VÁSÁRI EPIZÓDOK AFTTMseSCíöTt CB A negyedik ötéves terv időszakában 4200 óvodai férőhely létesítését tervezik a megyében. A megyei tanács a fejlesztési alapra tervezett 1300 férőhely megvalósítására pályázatot hirdetett Az építőipari árak növekedése és a meglevő kivitelezői kapacitáshiány azonban igen késlelteti az óvodák építését. IterpszviírsfiRy a Tiszán MßHSZ&Uß rt^raatoású hargászwersenyts rendez a Miskolc és Vidékei Intézőbizottság a Tisza tokaji szakaszánál. A verseny szervezői több mint 70 sporthorgászt , várnak Borsod és Heves megyéből. A háromórás verseny győztese az lesz, aki a legtöbb és legsúlyosabb halat fogja majd. Szerdán és pénteken vásár. Pontosabban zsibvásár. Jó időben bármelyik áruház megirigyelhetné az itteni forgalmat. Kapható kivénhedt kerékpárdinamó, rozoga patkányfogö. rozsdás vasmozsár, a múlt bányáinak emlékét idéző Dawis- lámpa — roncsokban, félszemű Buddha-szobor. Arrébb használt holmik és lábbelik minden mennyiségben. Itt a vásárlási szándék nélkül érkező sem fizet rá; élményekben bőven gazdagodhat. A bejáratnál kofferjén ülő mogorva öregúr limlomot árul. A tűző nap elől kopottas ernyője alá menekül. Még így is melege van — nem megy az üzlet. — Honnan ez a sok ócskaság? — kérdem bátortalanul. — Gyűjtöm. Ez a szenvedélyem. —i És jövedelmező'? —* Vegye annak... ;— rám néz, türelmetlen. »— Ki vele, kér valamit? Az öregúr kereskedő, csak a vevőket szereti. A jegyzetfüzet láttán végképp „begurul”, ernyőjével vadul hadonászni kezd. — Engem ír fel, becsületes embert?! Azokat meg futni hagyja, akik kora hajnalban itt vannak az új áruval? Elnyomnak bennünket, éhen halunk mellettük...! . . Az öregúr hangjára többen felfigyelnek. Kis idő múlva egy cigányképű asszony áll elém: —* Maga 'felügyelő, újságíró, vagy talán ...? — néz végig rajtam. — Ml. nem szeretjük ám az ilyen nagyokosokat. Ennyit igazán tudhatna... , „idegenforga lom 99 Őszi esemény a kánikulában: megkezdték vonulásukat — bár még 'igen kis számban — a költözőmadaPadkosítás — kistraktorral Tervek a kertészetben Embermivoltunk sajátos kifejezője a virág. •" Életünk különös kísérője; a meghittség, a szeretet, a tisztelet jele. Virág nélkül üres a kertünk, sivár a lakásunk. E különleges igény kielégítéséről a Miskolci Kertészeti Vállalat' gondoskodik. Ae elmúlt években városunk rohamos növekedésével már nem tudott lépést tartani, ezért a IV. ötéves terv időszakában a legfontosabb feladat a korszerűsítés. Gépesítéssel javítják a munkakörülményeket, kiküszöbölve a nehéz fizikai munkát, fokozva ,-a termelékenységet. Telepükön az elavult széntüzeléses kazánok felszámolása már elkezdődött, a gáz bevezetésével gondoskodnak a szükséges melegről. A parkosításban ezentúl a bolgár lánctalpas kdstraktor segít, amely felszaggatja a letaposott kémény földet. Munkáját a tolólapátos markoló folytatja, amely a földcserét végzi el. A kertészeti vállalat központi telepén a növényházak között sétálgatva, szemmel kísérhető a sajátos építmények fejlődése csaknem a század elejétől napjainkig, a füstmelegítésestől a központi fűtéses tolótetősig. Egy üvegtetejű kiemelkedik a többi közül. Ma szegfűket nevelnek benne; valaha a Budai Vár télikertjében állt. 1975-ig három növényházat építenek fel — egy-egymillió forintért. Ma 17 virágboltot és virágárus pavilont tart fenn a vállalat Miskolcon, Sárospatakon és Leminvárosban. Az ötéves terv megvalósítása során a Szentpéteri kapuban, a Győri kapuban, a diósgyőri város- központban, a Széchenyi utcán és Deninvárosban nyílik új virágüzlet. A dolgozók munkakörülményéinek javítására is jelentős összeget fordítanak. A / vidékiek számára' 100 személyes munkásszálló épül fel a közeljövőben. A fejlesztés, a korszerűsí- ’tés anyagi alapját az árbevétel évenkénti tíz százalékos emekedése, a három-hárommillió forintos beruházási és fejlesztési alap, valamint a négymillió forintos tanácsi támogatás biztosítja, j ‘ rak. Az ország különböző részeiben láttak már gyülekező réce- és cankócsoporto- kat, az utóbbiak közt számos északról jött réti cankó is akad. Csoportosulnak már a gólyák is. A közismert fehér gólyák a hónap utolsó harmadában indulnak melegebb éghajlatú vidékek felé. A ritkábban látható, erdőkiben, patakok mentén rejtettebb életmódot folytató fekete gólyák ugyancsak költözni készülnek, kihúzódnak a pusztákra, s főképp a Tisza menti árterületeken halásznak. . A következő három hónap alatt megnő a madár-idegenforgalom. Becslésék szerint több mint száz madár-faj érinti hazánkat. Utolsóként október végén érkeznek kelet felől azok a varjútömegek, amelyek tízezrével telelnek nálunk. REFLEKTOR Ma Budapesten nemzetközi karszt-morphogénetikai tanácskozást tartanak, amelyen 13 hazai és külföldi szakem. bér tart előadást. Dévavá- nyán lakberendezési és ruházati kiállítás nyílt, sjc Keszthelyen vendégszerepei este 7 órai kezdettel a Budapest Táncegyüttes. Kiskörösön közös borpalackozó létrehozására szerződést írnak alá a helybeli szakszövetkezetek és a Monimpex képviselői. Martonvásáron a kukorica vegyszeres védelméről tanácskoznak Fejér megye szakemberei. Székesfehérvárott megjutalmazták a verebi ezüstkincs megtalálóját. Nem tudtam, de megfogadtam a tanácsot. Tovább mentem. Fiatalember érkezik, kezében festmény: a giccsekgics- cse. Pillanatok alatt érdeklődő embergyűrü veszi körül. — Mit kér érte? — kérdi valaki. — Száz. x — ötvenet sem ér.. A fiatalember a fejét rázza, mire vevője hosszasan sorolni kezdi a kép hibáit. Hogy a rajta levő emberek és állatok torzszülöttek, mindegyik külön anatómiai eset, a színek olyan vadak, hogy biztosan színvak volt a festő, a folyó pedig visszafelé folyik — és így tovább. ‘—1 Na? — kérdi rövid szünet után. — Hetven — adja alább a fiú. Az üzletet megkötik. Később látom, hogy az élelmes vevő már százötven forintért árulja a Hritka szép festményt5. * * A szomszédos állatvásáron sűrűn csattognak a tenyerek, itt is, ott is áll az egyezkedés. Lovak, tehenek, kecskék az alku tárgyai. Egy középkorú férfi meg- hatottan simogatja a lovát. — Ilyen nehéz a búcsú? — kérdem. — Nem, kérem — mondja. — Két éve adtam el, akkor még ilyen kicsi volt, ni. Azóta most láttam először, hát ez lett belőle. Gyönyörű paripa ... Mellettünk az új tulajdonos jogos büszkeséggel húzza ki magát: — Bezzeg, ha nem én veszem meg... Akkor négyezer ötszázért vette íhost tizenötért sem adná el. KEGLOVICH JÁNOS Csak az építtető gondja? Két idézet a megyei népi ellenőrzés nemrégiben lezárult vizsgálatának anyagából: 1. A vizsgálat egyértelműen megállapította, hogy á magántervezők tevékenységére továbbra is szükség van, mert a szövetkezeti, állami stb. szervek tervezői kapacitása nem tudja kielégíteni — főleg a lakossági — igényeket. Nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű és választékú típusterv, s ami van, azt sem ismerik kellően a magánépíttetők — propaganda hiányában. 2. A magántervezők kapacitását illetően a vizsgálat általában azzal találkozott, hogy Miskolcon négy-öt fő, járásonként három-négy „fő évente 80—120 tervet készít. Ez hátrányos, mert saját „típusterveket” ajánlanak és így végül mégiscsak uniformizálodás jön létre, de nem állami akarattal. Az természetes, hogy a „futtatott” magántervezők ily módon busás haszonra tesznek szert, és bizony egyik-másik még ügyeskedéssel, adócsalással' is növeli a jövedelmét. Most azonban ne foglalkozzunk ézzel, gondolkodjunk el inkább egy kicsit az idézetek között feszülő ellentmondásokon. Érthetetlen, hogy miért. kevés még mindig a jó típusterv. A negyedik ötéves terv időszakában és a jövőben még inkább az lesz a célja az államnak, hogy a lakásépítési gondok enyhítését ki-ki segítse elő anyagi erejéhez mérten. A magas jövedelmi kategóriába tartozó családok ne várjanak állami, vagy szövetkezeti lakásra, hanem építkezzenek saját erőből. Ebbéli igyekezetüket istápolja az állam különböző kölcsönökkel, kedvezményekkel De miért nem serkentik az építkezési kedvet még jó típustervek gazdag választékával, s e választékot ismertető propagandával is? . A választék szűkössége azt a csalóka látszatot keltheti, hogy az emberek idegenkednek a típustervektől. Pedig inkább arról van szó, hogy mivel nem találnak olyan megol- . dásokát, melyeket keresnek, ezért inkább magántervezőkhöz fordulnak. Az érem másik oldala az, hogy a típustervek alkotói a kor követelményeinek megfelelő elképzeléseket kínálnak, a közízlés viszont messze elmarad a modern lakáskultúra mögött. El ám, mert nem is tettünk eleget- az ízlésnevelés érdekében. S a távolság csak tovább növekszik a korszerű lakáskultúra és a közízlés között, hiszen az utóbbit mindenben kiszolgálják a magántervezők. Kiszolgálják akkor is, ha tudják, hogy a vevő tulajdonképpen egy drága és csúnya házat óhajt, hiszen igyekeznek kedvében járni a „kuncsaftnak”. Így születhetnek mindmáig manzárdtetős, műmárvány oszlopos, s belső elrendezésükben ■ is ésszerűtlen villák. S nem foghatjuk fel mindezt ügy, hogy saját pénzéért ki-ki olyan házat építtet, amilyet éppen akar, hiszen e házak is — jó vagy rossz értelemben — alakítják a városképet. A terveket felülbírálj áík, mielőtt engedélyezik a kivitelezést. E bíráló bizottság azonban csak abból válogathat, amit elébe tesznek, és bizony, gyakran engedményekre kényszerül. Alapvető-változást csak az hozhat, ha gazdagítják a típustervek választékát, s ezzel csökkentik a .keresletet a magán- tervek iránt. Ily módon a magántervezők előbb-utóbb minőségi munkára kényszerülnek. Végül, de nem utolsósorban: több olyan előadásra, tv-műsorra, újságcikkre van szükség, mely a korszerű lakáskultúrát-népszerűsíti és helyes irányba -tereli-a közízlést. BÉKÉS DEZSŐ Felszántják a Pamírt A tadzsik tudósok sok éven át folytatott, komplex munkálatai lehetővé tennék annak a következtetésnek a levonását, hogy a tenger szintjénél 3 ezer méternél nagyobb magasságban is lehetséges korszerű földművelés. A Bartang folyó medencéjében elért, hektáronként- 40— 45 mázsás búza-, árpa- és borsótermés nem kelt csodálatot. Nagy magasságban a lucerna, valamint a gyümölcsfélék és más, bőtermésű, helyi mezőgazdasági terményfélék is jól tenyérnek. A fokozott napsugárzás elősegíti a növények intenzív ISMÉT KAPHATOK _ A CSEPEL VAS-ÉS FÉMMŰVEK « PANNÓNIA 250 cm3-es MOTORKERÉKPÁR KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSAI OTP hitelakcióban, 10% előleggel fejlődését, a termés korai érését. A -Pamir környéki földek aszályosak. A magas, hegyvidéki övezetben öntözés révén, a Bartang, a Jagulem és más. folyók medencéjében, nagykiterjedésű szűzföldek tehetők megművelhetővé. A hegyi sivatagok egy része alkalmas a modern technikai eszközökkel való megművelésre. A világ teteje, a Pamir területének majdnem felerészét már átkutatták" a tudósok. ’ Megállapították, hogy 125 ezer hektár felhasználatlan föld öntözhető. Ez több mint hatszor nagyobb, mint a pamíri gazdaságok jelenlegi öntözéses földterületei. A hegyi fennsíkok egy részét már a jelenlegi ötéves tervben (1971—1975) öntözni fogják. főbb ivóvizet fogyasztunk Tavaly, a júliusi napi víz- fogyasztásunk Miskolc területén 60 400 köbméter körül alakult. Az idén, hasonló időszakban, 73 000 köbméterre emelkedett. A zavartalan ivóvíz-ellátást a tavaly üzembe helyezett tapolcai vízmű termelésének emelkedése, valamint a július 30-tól bekapcsolt * Sajó menti regionális vízmű biztosítja.
