Déli Hírlap, 1971. augusztus (3. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-02 / 180. szám

Csak a szokásos felújítások Nyár a Galériában Sárika drágám — Drága Sárika Sándor Pál Drága Sárika címmel forgat filmet. A ren­dező Sárika drágám című já­tékfilmje után Patkós Irmát, a főszereplőt egyszerre „fel­fedezték”, úgy is, mint „ve­teránt”, úgy is mint színész­nőt. A készülő rövidfilm ezt a szeretethullámot — mint humanista, de mégis kicsit groteszk jelenséget — kísérli meg tetten érni. jft Debrecenben nyitották meg a második nemzetközi gyermekrajz-kiállitást, amelyre nyolc szocialista országból 7500 -pályamű ér­kezett. Hatszázat kiállítottak. A kiállítással egyidőben aszfaltrajz-versenyt is rendeztek, amelyen a nemzetközi úttörőtábor lakói vet­tek részt. (Képünkön: az aszfaltrajz-verseny győztese, a hatéves Luczi János.) Három magyar film a fesztiválon Moszkvai interjú Latinovits Zoltánnal (Tudósítónktól.) Lassan végéhez érkezik a hetedik moszkvai filmfesztivál. A játékfilmek kategóriájában, melyet kétségtelenül a leg­nagyobb érdeklődés kisér, bemutattak néhány érdekes, új­szerű művet. Ide sorolnám Andrzej Wajda Nyírfák című alkotását, s a szovjet—NDK közös produkcióban elkészült Goya-filmet. Ahogy egy-két nappal a bemutató után meg lehet ítélni a moszkvai lapokból és újságíró kollégák meg­jegyzéseiből: az Isten hozta őrnagy úr mind a szakmabeliek, mind pedig a nagyközönség körében elismerést aratott. Fábry Zoltán és Illés György munkáját együtt emlegetik Wajda művével, s a Goyáról készült filmmel, mely Feucht- wanger regénye nyomán vitte szalagra a nagy festő és for­radalmár életét. A Konrad Wolf rendezte műnek magyar vonatkozása is van. A címszereplő Donatas Banionisp olda­lán ott láttuk a mi Sütő Irénünket, aki szintén játszik a filmben. össze nemrég, a Magvető el­fogadta, egy hónap múlva nyomdában lesz a kézirat. A Totókon kívül még két filmünket vetítették a fesz­tiválon. A rövidfilm-kategó- riában Kis József Századok című alkotása vezette be a programot, a Lenin-hegyi gyermekváros mozijában pe­dig a Varázsló folytatásával, a Hahó, Öcsi című ifjúsági filmmel mutatkozott be Pa- lásthy György rendező. A fo­gadtatás mindkét helyen ha­sonló volt Fábry filmjéhez, s most izgalommal várjuk: ho­gyan dönt a zsűri augusztus 3—an. (moldvay) Caruso Enrico Caruso, világhírű olasz operaénekes ötven év­vel ezelőtt, 1921. augusztus 2- án halt meg — 48 éves korá­sősorban rendszeres önműve­léssel fejlesztette képességeit. Operaénekesi bemutatko­zása 1899-ben volt Milánó­ban; 1902-ben Londonban lé­pek fel, és 1904-ben a New Yorik-i Metropolitanban már beérkezett művészként ünne­pelték. Számos vendégjáték során az egész világot be­járta. Korának legismertebb énekese volt, akinek ragyogó, ércesen és mégis selymesen zengő hangjában az olasz hanigzásszépség eszménye testesült meg. Művészetéről L számos hanglemez készült. Tanítók, tanulmányok Az Isten hozta őrnagy úr vetítése előtt beszélgettem Latinovits Zoltánnal, a ma­gyar versenyfilm címszerep­lőjével munkájáról, terveiről. Mint ismeretes, Latinovits az 1950-es évek végén két .esz­tendőben a Miskolci Nemzeti Színházban dolgozott, s ak­kor nagyon sokan megszeret­ték a városban. — Miskolc fontos határkő művészi pályámon. Ezt nem feledem soha. Nagyon sok szakmai kérdés ott tudatosult bennem, az eljátszott szere­pek pedig dúsították azt az érzelmi skálát, melyre a mű­vésznek szüksége van ahhoz, hogy sokoldalúan tudjon áb­rázolni. Egyébként többfelé KÖNYVESPOLC Sűrűn tapasztalható, hogy a kritika dicsér egy új hazai filmet, a közönség viszont közömbösen fogadja. Ahogy ennek a fordítottja is. A kri­tika által elmarasztalt filmet tömegek nézik meg. Ellent­mondás? ízlés, igény külön­bözősége? Kritika és közvé­lemény szétválása? Bonyo­lult, mert egymással többszö­rösen összefüggő kérdések. Nemes Károly — a Kossuth Könyvkiadó Napjaink kérdé­sei sorozatában megjelent Holt tart a magyar filmmű­vészet? című könyvében — arra vállalkozott, hogy együttgondolkodásra invitál­ja az olvasót. Hasznos együtt­gondolkodásra — ez bizonyít­ja a könyv, amelynek szerző­je alapos anyagismerettel ve­séi sorra hazai filmművésze­tünk erényeit és gyengéit, visszatekintve a múltba, s a Jelent elemezve. Ifényként állapítja meg — elköteleztem magam a közel­múltban. Szeptembertől pél­dául a veszprémi színház művésze vagyok. Itt Illyés Gyula tizenöt éve bemuta­tásra váró Kegyencét alakí­tom elsőként, majd rendezek is! Persze, nem kell ebbe semmit belemagyarázni. Csak arról van szó, hogy művészi ambícióim kiéléséhez Veszp­rémben látok lehetőséget, s nem Pesten ... Befejeztem a Szindbád forgatását is. Talán sikerült kilenchónapi mun­kával Krúdy művészetének lényegét • átvinnünk filmsza­lagra. Bemutatója októberben lesz... Végezetül: könyvet írtam. Színházművészeti esz­mefuttatásaimat gyűjtöttem s igaz is — hogy a magyar filmművészet nemzetközi rangot szerzett, hogy néhány nagy tehetségű alkotóművé­szünk — így például Jancsó Miklós — nemcsak tematiká­ban. de formanyelvben is újítónak bizonyult. Ugyan­akkor a változást negatívu­mok is kísérik, nem ritka az álkonfliktuis, a kívülálló, szemlélődő magatartás, a for­mai öncélúság sem. Erénye a könyvecskének — lényegében hosszabb tanulmánynak — hogy nem önmagában, ha­nem társadalmi hatásában vizsgálja a filmművészet ha­zai helyzetét, a közönségre, a tudatformálásra gyakorolt ha­tását. A kiegészítésként kö­zölt bibliográfia hasznos út­mutatásul szolgál azok szá­mára, akik a témát részlete­sebben, mélyebben is megis­merni kívánják. Őszintén bevallom, a szép­író Szabó Magdát nem isme­rem annyira, mint ahogy il­lenék. A filológus, a tanár Szabó Magda megnyilvánu­lásait azonban mindig nagy figyelemmel kísértem. Érthe­tő hát, hogy tegnap este is szívesen telepedtem le „nála” késő esti vendégként. Az írónő nagyon kellemes és nagyon okos háziasszony. Mint mindazok a művészek, akik nem beszélnek unos-un- talan saját produktumaikról, hanem „csak” beszélgetnek, s így sokszor többet monda­nak magukról is, másokról is, mint az irodalomtörténé­szek ... A műsor egészéből, mely igényes zenei élmény része­sévé is tett bennünket, főleg két dolgot jegyeztem meg. Az egyik, a mindig nagyon érde­kes, izgalmas indíttatás. Meg­győződésem, hogy senki sem születik irodalmárnak, talán még írónak sem. A környe­zet, szerencsés esetben a csa­ládi ház, később a figyelő, ér­tő, irányító tanárok nagyon sokat tehetnek egy-egy fiatal emberért. Szabó Magda eb­ből a szempontból kétségkí­vül nagyon szerencsés. Pá­lyája, példája hasznos tanul­sággal szolgálhat szülőknek, nevelőknek. (Ez persze nem azt jelenti, hogy igyekezzünk gyerekeinkből mindenáron írót, művészt nevelni.) De hogy együtt fedezzük fel a világ rejtett szépségeit a fej­lődő gyermekkel, hogy ban. Nápolyban született, s 10 éves korában már templomi gyermekkarban énekelt. Ér­dekes, hogy a szakemberek Caruso hangját kezdetben szürkének. értéktelennek ítélték, de a fiatalember törhetetlen kitartással és el­amennyire csak lehet, tart­suk „könyvközeiben”, ez fel­tétlenül szükséges. Mennyire különbözik ez a nevelés a stúdiumok zord számonkéré­sétől, aminek annyi példáját látjuk iskolában és iskolán kívül is. Néha riasztó, hogy miként beszélnek gyerekek­ről — a nevelés „alanyairól” — pedagógusok. Bizony sze­rencse, hogy egy — Szabó Magda által oly sokszor és nagy szeretettel emlegetett — Horváth tanár úrral kerülhet kapcsolatba a gyerek. (Kár, hogy egy-egy tantestületben olyan kevés a Horváth tanár úr...) Az annyiszor kárhoztatott kötelező olvasmányokról, a magyar klasszikusok haszná­ról is nagyon megszívlelendő dolgokat mondott el az író­nő. Ez a műsor másik nagy tanulsága. A magyar iroda­lom századainak gazdag örökségét sajnos nem be­csüli eléggé ifjúságunk. Így van ez még akkor is, ha fiatal­jaink sokat olvasnak. Meny­nyire keveset ad még a leg­jobb szöveggyűjtemény is egy-egy mű egészéhez ké­pest! És itt megint csak az iskolákra vár nagy feladat! (Soha nem lehetek elég há­lás, hogy nálunk szigorúb­ban kérték számon a művek ismeretét, mint az irodalom- történeti jegyzeteket.) Hiszem, hogy a tegnap es­ti műsor afféle kedvcsináló­ként is megállta a helyét. (gyarmati) „Noé előtti” konvektorok a nagy kiállítóterem közepén, meszes cipőtalpak nyomai keresztül-kasul a mindig tü­körfényes parkettán, a Mű­vészklub szőnyegpadlóján, 25—30 centiméter átmérőjű kerek nyílások körben a ki­állítótermek alján, árván le­csüngő képfüggesztő zsinórok a falakon, — nyár a Mis­kolci Galériában. A szemet nyugtató a lüktető fejet hű­sítő csendes előcsarnokban óriási kettőslétra.' — Inkább tegyünk be még világítótestet, jobb lesz a fény — egyezkedik a létra tetejéről egy fiatalember Faragó Györgynével, a Galé­ria munkatársával. — Csak 'jó legyen — ér­kezik a létra tövéből az ag­godalmaskodó válasz. Aztán megkapom a felfordulás ma­gyarázatát. Július 18-án zárt az utolsó kiállítás. most folynak a szokásos évi fel­újítási munkák. Erősebb lesz a világítás az előcsarnokban, átalakítjuk a gázfűtést. Ré­giek voltak már a konvek­torok, és sok is volt belőlük. Se a képeknek, se a látoga­tóknak nem használt a nagy meleg. HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Nóták. — 13.45: vála­szolunk hallgatóinknak! — 14.00: Édes anyanyelvűnk. (Ism.) — 14.05: Wilhelm Kempff Beetho- ven-müveket zongorázik. — 14.25: Sebestyén András művei­ből. — 14.40: Fiatalok Stúdiója. — 15.10: GrecsanyikQv: Egérlak. Miniatűr gyermekopera. — 15.25: Utazás a Holdra. Ludwik Aske- nazy regénye folytatásokban. II. rész. — 15.50: Strauss: Májusi bor. Nyitány. — 16.05: Balassa Sándor: Két dal Kosztolányi Dezső verseire. — 16.16: Indu­lók. — 16.25: Muzsikáról fiata­loknak. — 17.05: Külpolitikai fi­gyelő. — 17.20: Lemezmúzeum. — 17.40: Van új a nap alatt! — 17.55: Húszas stúdió. — 19.30: Hallotta-e már Budapestet éjjel? A Magyar Rádió vidám, zenés műsora a Növi Sad-i Rádió stú­diójában. — 20.48: Az MRT népi zenekara játszik. — 21.23: Nagy siker volt! — 22.56: A halak kor­szaka. Török költők versei. — 23.15: Operettrészletek. Petőfi rádió: 12.00: Népdalok. — 12.30: Puccini-áriák. — 12.45: Nagy Jánosné kandidátussal be­szélget Tímár György. — 13.03: Az Endres-vonósnégyes Schu- bert-műveket játszik. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.10: Három nemzedék Ázsia szívében. — 18.35: Közkívánatra! (Ismétlé­sek.) — 19.53: Jó estét, gyere­kek! — 20.25: Oj könyvek. (Ism.) — 20.28: Barokk muzsi­ka. — 21.18: Ütijegyzet. — 21.38: Könnyűzene Bágya And­rás szerzeményeiből. — 22.15: Dé- ki Lakatos Sándor népi zeneka­ra játszik. — 23.15: A hét zene­műve : Sztravinszkij: Tavaszi ál­dozat. — 23.45: Sanzonok. Miskolci rádió: A hét első napján. — Újdonságok a Mis­kolci Műanyagfeldolgozó Válla­latnál. — Húszéves a Miskolci Fotoklub. — Kórusmuzsika. — Közoktatás. közművelődés. — Készülődnek Miskolc őszi kul­A nagyteremben nyolc he­lyett négy, a kis kiállító­teremben kettő helyet egy, a xMűvészklubban három he­lyett két fűtőtest lesz. — Ha a „gázosok” végez­nek a munkájukkal, akkor a régi csövek nyomának el­tüntetése, a festés követke­zik. Megjavítják a Művész­klub füstelszívó berendezését, kitakarítanak, kitisztítják a bútorokat. Éppen hogy elég lesz a nyári szünet a mun­kákhoz, sietni kell. Tizenhárom-tizennégy ki­állítás van itt egy évben, mindegyik általában három hétig tart nyitva. — A pontos program, a Galéria, a Képtár és a Lib- resszó kiállítási terve majd csak az ősz elején „áll ösz- sze”. A Képcsarnok Vállalat­tal, a Képzőművészek Szö­vetségével, a városi tanács művelődésügyi osztályával kell pontosan megállapíta­nunk a kiállítások egymás­utánját. Egy azonban biztos: augusztus 29-én lengyel kép­zőművészek kiállításával nyi­tunk. M. M. turális programjaira. — Az if­júsági szervezetek neveld tevé­kenységének fontosságáról. —• Megyei sporteredmények. — Slágerkoktél. Bratislava! televízió: 17 20’ Hí­rek. — 17.25: Tévéfilm a nép­viseletről. — 17.45: Telesport. — 18.15: Fúvószene. — 18.45: Kul­turális híradó. — 19.00: Tv-hír- adó. — 19,30: A milliárdok meg­térülnek. — 20.00: Salvato Ca- pelli tévéjátéka. — 21.20: Vy- chodná ’71. Részletek a nép­rajzi ünnepségekről. — 21.50: Tv- híradó. Filmszínházak: Béke (£4, hn6. B): Aki dalol, az rossz ember nem lehet (színes jugoszláv). — Kossuth (f3, f5, f7): Az utolsó Leó (színes angol, 16 éven felü­lieknek!). — Filmklub (6): Zor- ba. a görög (görög film). — Fáklya (5, 7) : Fekete Szakáll szelleme (magyarul beszélő ame­rikai). — Petőfi (f5. f7): Isado­ra (színes angol). — Szikra (3, 7): Vörös berkenye (lengyel). — Ságvári (3, 7): A sex és a ha­jadon (magyarul beszélő színes amerikai). — Táncsics (f5. f7): A szicíliaiak klánla (olasz, 1(5 éven felülieknek. Felemelt helv- árak 1). — Ady (f8) : A szicí­liaiak klánja (olasz, 16 éven fe­lülieknek. Felemelt helyárak 1). Kiállítások: Libresszó (13—20 óra között) : Zsignár István fes­tőművész kiállítása. KEDD Kossuth rádió: 8.20: Utazás a Holdra. III. rész. — 8.40: Kár­sán a kürtszó! A Gyermekrádió műsora. — 9.15: Verbunkosok, népdalok. — 10.05: A kőkútnál. Zalka Máté elbeszélésének rá­dióváltozata. (Ism.) — 10.25: Ze­nekari muzsika Petőfi rádió: 8.05: Sláger volt, hallgassuk meg újra! — 8.45: Külpolitikai figyelő. (Ism.) — 9.00: Norma. Részletek Bellin) operájából. — ÍO.OO: Zenés mű­sor üdülőknek. — 11.45: Útika­lauz üdülőknek. A Diósgyőri Gépgyár betanító tanfolyamot hirdet szakmában A tanfolyam augusztus 15-én kezdődik és tartama 3 hónap, mely időre 9,30 Ft/ó bért biztosítunk Jelentkezni lehet a vállalat munkaerőgazdálkodásán naponta 7—15 óráig Hol tart a magyar filmművészet?

Next

/
Oldalképek
Tartalom