Déli Hírlap, 1971. augusztus (3. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-02 / 180. szám
Csak a szokásos felújítások Nyár a Galériában Sárika drágám — Drága Sárika Sándor Pál Drága Sárika címmel forgat filmet. A rendező Sárika drágám című játékfilmje után Patkós Irmát, a főszereplőt egyszerre „felfedezték”, úgy is, mint „veteránt”, úgy is mint színésznőt. A készülő rövidfilm ezt a szeretethullámot — mint humanista, de mégis kicsit groteszk jelenséget — kísérli meg tetten érni. jft Debrecenben nyitották meg a második nemzetközi gyermekrajz-kiállitást, amelyre nyolc szocialista országból 7500 -pályamű érkezett. Hatszázat kiállítottak. A kiállítással egyidőben aszfaltrajz-versenyt is rendeztek, amelyen a nemzetközi úttörőtábor lakói vettek részt. (Képünkön: az aszfaltrajz-verseny győztese, a hatéves Luczi János.) Három magyar film a fesztiválon Moszkvai interjú Latinovits Zoltánnal (Tudósítónktól.) Lassan végéhez érkezik a hetedik moszkvai filmfesztivál. A játékfilmek kategóriájában, melyet kétségtelenül a legnagyobb érdeklődés kisér, bemutattak néhány érdekes, újszerű művet. Ide sorolnám Andrzej Wajda Nyírfák című alkotását, s a szovjet—NDK közös produkcióban elkészült Goya-filmet. Ahogy egy-két nappal a bemutató után meg lehet ítélni a moszkvai lapokból és újságíró kollégák megjegyzéseiből: az Isten hozta őrnagy úr mind a szakmabeliek, mind pedig a nagyközönség körében elismerést aratott. Fábry Zoltán és Illés György munkáját együtt emlegetik Wajda művével, s a Goyáról készült filmmel, mely Feucht- wanger regénye nyomán vitte szalagra a nagy festő és forradalmár életét. A Konrad Wolf rendezte műnek magyar vonatkozása is van. A címszereplő Donatas Banionisp oldalán ott láttuk a mi Sütő Irénünket, aki szintén játszik a filmben. össze nemrég, a Magvető elfogadta, egy hónap múlva nyomdában lesz a kézirat. A Totókon kívül még két filmünket vetítették a fesztiválon. A rövidfilm-kategó- riában Kis József Századok című alkotása vezette be a programot, a Lenin-hegyi gyermekváros mozijában pedig a Varázsló folytatásával, a Hahó, Öcsi című ifjúsági filmmel mutatkozott be Pa- lásthy György rendező. A fogadtatás mindkét helyen hasonló volt Fábry filmjéhez, s most izgalommal várjuk: hogyan dönt a zsűri augusztus 3—an. (moldvay) Caruso Enrico Caruso, világhírű olasz operaénekes ötven évvel ezelőtt, 1921. augusztus 2- án halt meg — 48 éves korásősorban rendszeres önműveléssel fejlesztette képességeit. Operaénekesi bemutatkozása 1899-ben volt Milánóban; 1902-ben Londonban lépek fel, és 1904-ben a New Yorik-i Metropolitanban már beérkezett művészként ünnepelték. Számos vendégjáték során az egész világot bejárta. Korának legismertebb énekese volt, akinek ragyogó, ércesen és mégis selymesen zengő hangjában az olasz hanigzásszépség eszménye testesült meg. Művészetéről L számos hanglemez készült. Tanítók, tanulmányok Az Isten hozta őrnagy úr vetítése előtt beszélgettem Latinovits Zoltánnal, a magyar versenyfilm címszereplőjével munkájáról, terveiről. Mint ismeretes, Latinovits az 1950-es évek végén két .esztendőben a Miskolci Nemzeti Színházban dolgozott, s akkor nagyon sokan megszerették a városban. — Miskolc fontos határkő művészi pályámon. Ezt nem feledem soha. Nagyon sok szakmai kérdés ott tudatosult bennem, az eljátszott szerepek pedig dúsították azt az érzelmi skálát, melyre a művésznek szüksége van ahhoz, hogy sokoldalúan tudjon ábrázolni. Egyébként többfelé KÖNYVESPOLC Sűrűn tapasztalható, hogy a kritika dicsér egy új hazai filmet, a közönség viszont közömbösen fogadja. Ahogy ennek a fordítottja is. A kritika által elmarasztalt filmet tömegek nézik meg. Ellentmondás? ízlés, igény különbözősége? Kritika és közvélemény szétválása? Bonyolult, mert egymással többszörösen összefüggő kérdések. Nemes Károly — a Kossuth Könyvkiadó Napjaink kérdései sorozatában megjelent Holt tart a magyar filmművészet? című könyvében — arra vállalkozott, hogy együttgondolkodásra invitálja az olvasót. Hasznos együttgondolkodásra — ez bizonyítja a könyv, amelynek szerzője alapos anyagismerettel veséi sorra hazai filmművészetünk erényeit és gyengéit, visszatekintve a múltba, s a Jelent elemezve. Ifényként állapítja meg — elköteleztem magam a közelmúltban. Szeptembertől például a veszprémi színház művésze vagyok. Itt Illyés Gyula tizenöt éve bemutatásra váró Kegyencét alakítom elsőként, majd rendezek is! Persze, nem kell ebbe semmit belemagyarázni. Csak arról van szó, hogy művészi ambícióim kiéléséhez Veszprémben látok lehetőséget, s nem Pesten ... Befejeztem a Szindbád forgatását is. Talán sikerült kilenchónapi munkával Krúdy művészetének lényegét • átvinnünk filmszalagra. Bemutatója októberben lesz... Végezetül: könyvet írtam. Színházművészeti eszmefuttatásaimat gyűjtöttem s igaz is — hogy a magyar filmművészet nemzetközi rangot szerzett, hogy néhány nagy tehetségű alkotóművészünk — így például Jancsó Miklós — nemcsak tematikában. de formanyelvben is újítónak bizonyult. Ugyanakkor a változást negatívumok is kísérik, nem ritka az álkonfliktuis, a kívülálló, szemlélődő magatartás, a formai öncélúság sem. Erénye a könyvecskének — lényegében hosszabb tanulmánynak — hogy nem önmagában, hanem társadalmi hatásában vizsgálja a filmművészet hazai helyzetét, a közönségre, a tudatformálásra gyakorolt hatását. A kiegészítésként közölt bibliográfia hasznos útmutatásul szolgál azok számára, akik a témát részletesebben, mélyebben is megismerni kívánják. Őszintén bevallom, a szépíró Szabó Magdát nem ismerem annyira, mint ahogy illenék. A filológus, a tanár Szabó Magda megnyilvánulásait azonban mindig nagy figyelemmel kísértem. Érthető hát, hogy tegnap este is szívesen telepedtem le „nála” késő esti vendégként. Az írónő nagyon kellemes és nagyon okos háziasszony. Mint mindazok a művészek, akik nem beszélnek unos-un- talan saját produktumaikról, hanem „csak” beszélgetnek, s így sokszor többet mondanak magukról is, másokról is, mint az irodalomtörténészek ... A műsor egészéből, mely igényes zenei élmény részesévé is tett bennünket, főleg két dolgot jegyeztem meg. Az egyik, a mindig nagyon érdekes, izgalmas indíttatás. Meggyőződésem, hogy senki sem születik irodalmárnak, talán még írónak sem. A környezet, szerencsés esetben a családi ház, később a figyelő, értő, irányító tanárok nagyon sokat tehetnek egy-egy fiatal emberért. Szabó Magda ebből a szempontból kétségkívül nagyon szerencsés. Pályája, példája hasznos tanulsággal szolgálhat szülőknek, nevelőknek. (Ez persze nem azt jelenti, hogy igyekezzünk gyerekeinkből mindenáron írót, művészt nevelni.) De hogy együtt fedezzük fel a világ rejtett szépségeit a fejlődő gyermekkel, hogy ban. Nápolyban született, s 10 éves korában már templomi gyermekkarban énekelt. Érdekes, hogy a szakemberek Caruso hangját kezdetben szürkének. értéktelennek ítélték, de a fiatalember törhetetlen kitartással és elamennyire csak lehet, tartsuk „könyvközeiben”, ez feltétlenül szükséges. Mennyire különbözik ez a nevelés a stúdiumok zord számonkérésétől, aminek annyi példáját látjuk iskolában és iskolán kívül is. Néha riasztó, hogy miként beszélnek gyerekekről — a nevelés „alanyairól” — pedagógusok. Bizony szerencse, hogy egy — Szabó Magda által oly sokszor és nagy szeretettel emlegetett — Horváth tanár úrral kerülhet kapcsolatba a gyerek. (Kár, hogy egy-egy tantestületben olyan kevés a Horváth tanár úr...) Az annyiszor kárhoztatott kötelező olvasmányokról, a magyar klasszikusok hasznáról is nagyon megszívlelendő dolgokat mondott el az írónő. Ez a műsor másik nagy tanulsága. A magyar irodalom századainak gazdag örökségét sajnos nem becsüli eléggé ifjúságunk. Így van ez még akkor is, ha fiataljaink sokat olvasnak. Menynyire keveset ad még a legjobb szöveggyűjtemény is egy-egy mű egészéhez képest! És itt megint csak az iskolákra vár nagy feladat! (Soha nem lehetek elég hálás, hogy nálunk szigorúbban kérték számon a művek ismeretét, mint az irodalom- történeti jegyzeteket.) Hiszem, hogy a tegnap esti műsor afféle kedvcsinálóként is megállta a helyét. (gyarmati) „Noé előtti” konvektorok a nagy kiállítóterem közepén, meszes cipőtalpak nyomai keresztül-kasul a mindig tükörfényes parkettán, a Művészklub szőnyegpadlóján, 25—30 centiméter átmérőjű kerek nyílások körben a kiállítótermek alján, árván lecsüngő képfüggesztő zsinórok a falakon, — nyár a Miskolci Galériában. A szemet nyugtató a lüktető fejet hűsítő csendes előcsarnokban óriási kettőslétra.' — Inkább tegyünk be még világítótestet, jobb lesz a fény — egyezkedik a létra tetejéről egy fiatalember Faragó Györgynével, a Galéria munkatársával. — Csak 'jó legyen — érkezik a létra tövéből az aggodalmaskodó válasz. Aztán megkapom a felfordulás magyarázatát. Július 18-án zárt az utolsó kiállítás. most folynak a szokásos évi felújítási munkák. Erősebb lesz a világítás az előcsarnokban, átalakítjuk a gázfűtést. Régiek voltak már a konvektorok, és sok is volt belőlük. Se a képeknek, se a látogatóknak nem használt a nagy meleg. HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Nóták. — 13.45: válaszolunk hallgatóinknak! — 14.00: Édes anyanyelvűnk. (Ism.) — 14.05: Wilhelm Kempff Beetho- ven-müveket zongorázik. — 14.25: Sebestyén András műveiből. — 14.40: Fiatalok Stúdiója. — 15.10: GrecsanyikQv: Egérlak. Miniatűr gyermekopera. — 15.25: Utazás a Holdra. Ludwik Aske- nazy regénye folytatásokban. II. rész. — 15.50: Strauss: Májusi bor. Nyitány. — 16.05: Balassa Sándor: Két dal Kosztolányi Dezső verseire. — 16.16: Indulók. — 16.25: Muzsikáról fiataloknak. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Lemezmúzeum. — 17.40: Van új a nap alatt! — 17.55: Húszas stúdió. — 19.30: Hallotta-e már Budapestet éjjel? A Magyar Rádió vidám, zenés műsora a Növi Sad-i Rádió stúdiójában. — 20.48: Az MRT népi zenekara játszik. — 21.23: Nagy siker volt! — 22.56: A halak korszaka. Török költők versei. — 23.15: Operettrészletek. Petőfi rádió: 12.00: Népdalok. — 12.30: Puccini-áriák. — 12.45: Nagy Jánosné kandidátussal beszélget Tímár György. — 13.03: Az Endres-vonósnégyes Schu- bert-műveket játszik. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.10: Három nemzedék Ázsia szívében. — 18.35: Közkívánatra! (Ismétlések.) — 19.53: Jó estét, gyerekek! — 20.25: Oj könyvek. (Ism.) — 20.28: Barokk muzsika. — 21.18: Ütijegyzet. — 21.38: Könnyűzene Bágya András szerzeményeiből. — 22.15: Dé- ki Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 23.15: A hét zeneműve : Sztravinszkij: Tavaszi áldozat. — 23.45: Sanzonok. Miskolci rádió: A hét első napján. — Újdonságok a Miskolci Műanyagfeldolgozó Vállalatnál. — Húszéves a Miskolci Fotoklub. — Kórusmuzsika. — Közoktatás. közművelődés. — Készülődnek Miskolc őszi kulA nagyteremben nyolc helyett négy, a kis kiállítóteremben kettő helyet egy, a xMűvészklubban három helyett két fűtőtest lesz. — Ha a „gázosok” végeznek a munkájukkal, akkor a régi csövek nyomának eltüntetése, a festés következik. Megjavítják a Művészklub füstelszívó berendezését, kitakarítanak, kitisztítják a bútorokat. Éppen hogy elég lesz a nyári szünet a munkákhoz, sietni kell. Tizenhárom-tizennégy kiállítás van itt egy évben, mindegyik általában három hétig tart nyitva. — A pontos program, a Galéria, a Képtár és a Lib- resszó kiállítási terve majd csak az ősz elején „áll ösz- sze”. A Képcsarnok Vállalattal, a Képzőművészek Szövetségével, a városi tanács művelődésügyi osztályával kell pontosan megállapítanunk a kiállítások egymásutánját. Egy azonban biztos: augusztus 29-én lengyel képzőművészek kiállításával nyitunk. M. M. turális programjaira. — Az ifjúsági szervezetek neveld tevékenységének fontosságáról. —• Megyei sporteredmények. — Slágerkoktél. Bratislava! televízió: 17 20’ Hírek. — 17.25: Tévéfilm a népviseletről. — 17.45: Telesport. — 18.15: Fúvószene. — 18.45: Kulturális híradó. — 19.00: Tv-hír- adó. — 19,30: A milliárdok megtérülnek. — 20.00: Salvato Ca- pelli tévéjátéka. — 21.20: Vy- chodná ’71. Részletek a néprajzi ünnepségekről. — 21.50: Tv- híradó. Filmszínházak: Béke (£4, hn6. B): Aki dalol, az rossz ember nem lehet (színes jugoszláv). — Kossuth (f3, f5, f7): Az utolsó Leó (színes angol, 16 éven felülieknek!). — Filmklub (6): Zor- ba. a görög (görög film). — Fáklya (5, 7) : Fekete Szakáll szelleme (magyarul beszélő amerikai). — Petőfi (f5. f7): Isadora (színes angol). — Szikra (3, 7): Vörös berkenye (lengyel). — Ságvári (3, 7): A sex és a hajadon (magyarul beszélő színes amerikai). — Táncsics (f5. f7): A szicíliaiak klánla (olasz, 1(5 éven felülieknek. Felemelt helv- árak 1). — Ady (f8) : A szicíliaiak klánja (olasz, 16 éven felülieknek. Felemelt helyárak 1). Kiállítások: Libresszó (13—20 óra között) : Zsignár István festőművész kiállítása. KEDD Kossuth rádió: 8.20: Utazás a Holdra. III. rész. — 8.40: Kársán a kürtszó! A Gyermekrádió műsora. — 9.15: Verbunkosok, népdalok. — 10.05: A kőkútnál. Zalka Máté elbeszélésének rádióváltozata. (Ism.) — 10.25: Zenekari muzsika Petőfi rádió: 8.05: Sláger volt, hallgassuk meg újra! — 8.45: Külpolitikai figyelő. (Ism.) — 9.00: Norma. Részletek Bellin) operájából. — ÍO.OO: Zenés műsor üdülőknek. — 11.45: Útikalauz üdülőknek. A Diósgyőri Gépgyár betanító tanfolyamot hirdet szakmában A tanfolyam augusztus 15-én kezdődik és tartama 3 hónap, mely időre 9,30 Ft/ó bért biztosítunk Jelentkezni lehet a vállalat munkaerőgazdálkodásán naponta 7—15 óráig Hol tart a magyar filmművészet?
