Déli Hírlap, 1971. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-17 / 167. szám
Nemcsak az üzemek!... Aki csak egyszer járt városunkban, még évek múlva is fújja a Szinváról szóló tudnivalókat: a nagyüzemek ipari célokra használják vizét, ezért olyan olajos, sűrű és büdös, bezzeg a forrásvidéken milyen kristálytisztán csörgedezik... Nem sokat téved a turista ezzel a megállapítással és nem sokat téved az a miskolci, aki a várost végigkísérő Szinva elrettentő állapotáért a nagyüzemeket teszi felelőssé. Nem sokat, de egy kicsit azért mégis téved. A Szinvában ugyanis nemcsak ipari szennyeződés úszkál, hanem minden egyéb elképzelhető és elképzelhetetlen dolog. Kartondoboz, rossz esernyő, lyukas fazék, fél tornacipő, hullámpala, jobb létre szenderült cirmos és egyéb háziállatok. Azonkívül van még egy dolog, amiről nem szívesen beszélünk, bár ezzel mit sem segítünk az ügyön. Nevezetesen az, hogy a Szinva nyomvonala mentén lakók jobb híján szennycsatornának is használják a patakot. Mindezen persze nem sokat segít, ha kiszűrik a patak vizéből az olajat meg a vasport. Sőt! A vízügyi igazgatóság laboratóriumának szakemberei szerint például a jelenlegi ipari szeny- nyeződés még közömbösíti is a vízben levő és bomló szerves anyagokat. Ha tehát a víz gyári hordalékának kiszűrését rövid időn belül nem követi a patak menti házak szennyvizének elvezetése, könnyen megbillenhet a jelenlegi egyensúly és fertőzésveszély hordozójává válhat a SzinvaO?) Túl ezen, a mostaninál erélyesebben kellene fellépni a Szinvát szemétgyűjtőnek használók ellen. Mert mégiscsak tarthatatlan állapot, hogy a felesleges holmikat, a szemetet egyszerűen beleborítsák a patakba. Azokon a szakaszokon, ahol a patak rendezése már befejeződött, egy-két év alatt újra a felismerhetetlenségig elpiszkolódott a meder. Nem szabad azzal áltatni magunkat, hogv pusztán az LKM-en múlik a Szinva ügye. És jó lenne, ha ez a felismerés nem váratna magára addig, amíg a rozsdabarna vaspernye eltűnése után, napfényre kerülnek az ipari szennynél semmivel sem vonzóbb „lebegő anyagok”.,.. (pusztai) Bakakorzóból Forintos A minap megjelent Miért Forintos? című cikkben megpróbáltam megfejteni a város egyetlen korzója, a Forintos nevének eredetét. Nos, ha ezt nem is sikerült, sok más ezzel kapcsolatos érdekességre felhívták a figyelmemet. A régi miskolciak többek között elmondták, hogy a jelenlegi Forintos oldalt, a Széchenyi utcának a Tanácsház tértől a villanyrendőrig terjedő páratlan oldalát a felszabadulás előtt Bakakorzónak hívták. A má. sik oldalt pedig Űri sétánynak. Ez azt jelentette, hogy akkoriban a bakáknak és a velük sétálgató cselédlányoknak nem volt ugyan megmegtiltva, hogy átmenjenek a másik oldalra, viszont nagy merészségnek számított. Ez volt tehát a régi Forintos és Filléres oldal. Megfelelő minőségű áru A városi tanács mezőgazdasági osztályán jelenleg öt élelmiszer-higiénikus dolgozik. Feladatuk ellenőrizni a kereskedelembe kerülő tej, tejtermék, sütőipari és hús. áruk minőségét, tisztaságát. A város élelmiszerüzleteibe 29 városból és községből — köztük az ország legtávolabbi tájairól. Makóról, Vésztőről és Gyuláról — érkezik hús- és töltelékáru. Ezenkívül öt helyről nunk vadhúst, míg1 a halat kilenc környékbeli halászati szövetkezet szállítja. A mezőgazdasági osztály élelm'szer-higiénikusai '■zupán tavaly 175 ezer kiló hús- készítményt vizsgáltak felül. Azt tapasztalták, hogy általában megfelelő minőségű áruval jelentkeznek az úgynevezett új értékesítők; azaz a mezőgazdasági szövetkezetek és állami gazdaságok. Nyár a .,Biziben” A nyári és a strandidény jelentős mértékben megnöveli a Bizományi Áruház forgalmát. Az áruházban főleg szezonnal kapcsolatos áruk között válogathatnak a vásárlók. Nagy keresletnek örvend például a férfi fürdőruha, női és bakfis nyári ruha. Véradó napok A Vöröskereszt miskolci szervezete három hónapig tartó véradást szervezett a Lenin Kohászati Művekben. Ezer dolgozó mintegy 954 li. tér vért adott. Legközelebb nyolc hónapig tartó, az előzőhöz hasonló vérdaó napokat tartanak a kohászat üzemeiben. Egy darab Miskolc Katowicében Sarokházban egy kis presszó A 300 ezer lakosú Katowice, a sziléziai iparvidék „fővárosa” 1964 óta Miskolc testvérvárosa, az azonos nevű vajdaság központja. A szén „tővárosa” A lengyelországi vajdaságok magyar viszonylatban körülbelül a megyéknek felelnek meg; Lengyelországban 17 megye van. Lakosainak számát tekintve a kato- wicei a legnagyobb, körülbelül 4 millió. Az ország ipari termelésének 20—25 százaié, ka kerül ki innen, az itt előállított termékek közvetlen, vagy közvetett részesedése Lengyelország össz-exportjá- ban 40—45 százalék. Katowice a lengyelországi szén és színesfémbányászat központ, ja, de híresek a környékbeli sóbányák, fejlett a vas- és színesfém kohászat, nagy múltra tekinthet vissza a a textilipar. A második világháború után lendült fel a gépipar és a vegyipar. Ismeretes, hogy a követségeken kívül minden szocialista országban működik kereskedelmi kirendeltségünk, mely a két országot érintő gazdasági kapcsolatok gyakorlati oldalát hivatott irányítani. A kirendeltség szinte minden esetben a fővárosba települt. Néhány országban azonban létrejöttek a „kirendeltségek kirendeltségei” is. Lengyelországban egy ilyen „alkirendeltség van, a kato- wicei A terület súlya az ország iparában indokolja ezt. Milyen feladatok hárulnak a katowicei magyar kereskedelmi képviselők kicsiny, mindössze négytagú csoportjára? A kérdést a kirendeltség Zwirki i Wigury utcai épületében Bakonyi János kereskedelmi attasénak, a delegatúra vezetőjének tettem fel. Hengereltáru és bányagép — A Magyarországra irányuló lengyel exportnak 40 százaléka innen származik, és amit mi Magyarországról Lengyelországba szállítunk, annak is 30 százaléka erre a vidékre kerül. Főként szenet és hengereltárut, bányagépeket ad Katowice Magyarországnak; gépeket, élelmiszert, textilárut, műszereket kap tőle. Három lengyel külkereskedelmi vállalattal van a magyar külkereskedelmi képviselőknek szoros kapcsolatuk: a szénexporttal foglalkozó Weglokoks-szal, a bányaipari komplett berendezések és egyedi gépek kereskedelmével foglalkozó Centrozappai és a vas- és acélkohászati termékek export-importját lebonyolító Stalexport-tal. Sok magyar külkereskedelmi vállalat érdekelt itt. Miskolci hangulat A város centruma nagyon régi. Űj lakótelepein azonban most is folyik, vagy most len. dűl ismét neki az építkezés. (Az építészek véleménye szerint a meglevő épületek 70 százalékát le kellene bontani, hogy valóban modern világvárossá alakíthassák át a várost, mint ahogy azt tervbe vették.) Újjá varázsolják a nagyforgalmú pályaudvart is; deszkafolyosóin ma még nagyon könnyű eltévedni. A pályaudvaron túl egy épületen piros-fehér-zöld zászló ötlött a szemembe. A Hungária Étterem ajtaja felett lengett. De nem erről, inkább a Miskolc eszpresszóról szeretnék beszélni, amelyet magyar testvérvárosa segítségévéi rendezett be a Katowicéi városi Tanács. Egy sarokházban áll ez az eszpresszó, ott, ahol a Wieczor- ka utca befut a Mieleckiego- ba. Az eszpresszó miskolci hangulatot varázsol, másutt meg az Avas táncegyüttes játékának felvételeit láthatják a vendégek. A magyar presz- szógépen igazi magyar kávét főznek (különben a török kávé terjedt el), és a pult mögötti vitrinben felismerem a magyar borokat: a furmintot, az ezerjót, a szamorodnit, az aszút és a röviditalokat; a Mecsekit, a Bonbonmeggyet és a Hubertust. TIBOR AGNES ^ A nyár az acélöntők, olvasztárok „ellensége". Amikor az öntőüstből elindul az acél a kokillába, szinte ég az ember bőre. Nem is beszélve a kemencékről, amelyek közelében ,jgokoli” a meleg és a hangulat. Mindez együtt sem fog ki azonban Diósgyőr és Ózd meleg. üzemi munkásain, akik — olykor emberfeletti teljesítményeket produkálva — újra és újra nekilendülnek, hogy megbirkózzanak az izzó anyaggal (Strohmayer felvétele) Visszatartják, hogy szétoszthassák Sok más vállalat számára is tanulságos lehet az a mód, ahogyan a Diósgyőri Gépgyárban a prémium elosztását tervezik. Változást jelent, hogy a prémium több éve változatlan összegét a feladatokhoz és eredményekhez képest növelik. Ennél is fontosabb, hogy az egységek és főosztályok ezentúl közvetlenül érdekeltek a nyereség növelésében, a gazdálkodás javításában. Változik a bérelosztás módja is. Az alapelv, amely az alapbért biztosítja, változatlan marad. Az újdonság: a bérfejlesztésre szolgáló ösz- szeg egy jelentős részét visz- szatartják, majd olyan arányban osztják szét az egységek és főosztályok között, amilyen mértékben hozzájárultak a nyereséghez. Ami eddig nem volt, az most hamarosan megvalósul: a DIGÉP gyáregységei és főosztályai szinte teljes önállóságot kapnak a gazdálkodáshoz. Az egységek és főosztályok vezetői egy sor olyan kérdésben dönthetnek, illetve dönteni lesznek kénytelenek. .... A harmadik Baku Nem is olyan régen még teljesen elképzelhetetlennek tűnt, hogy Nyugat-Szibéria áthatolhatatlan mocsarai alatt kőolaj rejtőzik. A te- tekintélyes angol gazdasági hetilap, az Economist 1964- ben így írt: „Az oroszok meg vannak győződve róla, hogy megtalálták a „harmadik Bakut?” A mondat után kérdőjel állt. A londoni lap akkor kételkedett a tényekben. Pedig a valóság a legmerészebb elképzeléseket is felülmúlta. A szovjet geológusok hallatlan nehézségeket legyőzve, mind újabb olajmezőket tártak fel a végtelen nyugat-szibériai iajgában. Őket az olajbányászok követték, s ahol régen jóformán a madár sem járt, egymás után emelkedtek a magasba a fúrótornyok. Tyumeny lett a szibériai olajközpont, amely összegyűjtötte a kutakból feltörő fekete aranyat, s az ország 1965-ben már körülbelül egymillió tonna olajat kapott innen. A tyumenyiek az ötéves tervfeladatot 1970. október végére teljesítették, tíz hónap alatt 25 millió tonna kőolajat hoztak felszínre. FelJULIUS 17-ÉN, SZOMBATON 14 ÓRÁTÓL, JULIUS 19-ÉN ÉS 20-ÁN leltározás miatt sárra tart r a Centrum truház ismerhetetlenségig megváltozott a táj. Ahol egykor csak erdei vadak jártak, most helikopterek viszik az embereket, az árut. Néhány perc alatt több száz ember eljut munkahelyére, majd a műszak után Nyeítyejuganszk- ba, Szurgutba, Urajba, Nyizs- nyevartovszkijba, Sztrezse- vojba. Ezek — modern városokhoz illő — összkomfortos lakásokkal, művelődési házakkal, bölcsődékkel, óvodákkal, klubokkal, filmszínházakkal, kórházakkal várják az olajmunkásokat. A tajga felett magasba nyúlnak az elektromos távvezetékek tartóoszlopai, a járhatatlan mocsarakat át- meg átszelik az autóutak, az erdei tisztásokon és a mocsarakon át húzódnak az olajvezetékek. Arra sem kell már sokáig várni, hogy Szur- gutból elinduljon Tyumenybe az első vasúti szerelvény. És mindez hallatlanul rövid idő alatt valósult meg! Az eredmények láttán, kinek jutna eszébe, hogy a fiatal szovjet ország lényegében egyetlen olajlelőhelyet kapott örökbe a cári birodalomtól — Azerbajdzsánt. A szocialista építés során tucatnyi új lelőhely vált világhírűvé Tatárföldön, Baskiriában és a kujbisevi területen. . Oroszország 1913-ban 10,3 millió tonna kőolajat termelt. A szovjet olajbányászok tavaly több mint 350 millió tonnát emeltek ki a föld mélyéből. Ebből 1970- ben a nyugat-szibériai alföld több mint 30 millió tonnát adott, vagyis annyit, ameny- nyit a Szovjetunió a Nagy Honvédő Háború előtti években termelt. ami eddig a vállalat központi irányító szerveinek hatáskörébe tartozott. A gyáregységvezető dönti majd el például, hogy milyen létszámmal gazdálkodik, vagy miképpen gazdálkodik a rendelkezésére álló bérkerettel. A decentralizáció kiterjesztésével egyidőben erősödik a centralizáció is. Az irányítás és ellenőrzés egyik új módja 1972. január 1-től kezdődően kötelező minden gyáregységre: minden negyedévben be keli majd számolniok a vezető testületeknek, amelyek ennek alapján biztosítják a kisebb gazdálkodó egységeknek a prémiumot, a bérkeretet stb., Vagyis, -az öhállóság, ' a felelősség növekedésével jár. A vállalat pártbizottságán tartott ülésen Gác&i Miklós vezérigazgató hangsúlyozta: a belső mechanizmus továbbfejlesztése, az irányító munka korszerűsítése ugyanolyan fontos része a középtávú tervnek, mint a termelés fejlődéséről tanúskodó számok. Az újszerű belső mechanizmus kialakítása azt jelenti, hogy a DIGÉP korszerűbb, a kor követelményeinek jobban megfelelő vállalat lesz. Többet képes majd tenni a népgazdaság asztalára, javulnak a jövedelmi, érdekeltségi viszonyok, több pénzhez, magasabb életszínvonalhoz jut tízezernyi munkás. NY. I. „Gyémánt” a maoyar r/üstből Kevesen tudják, hogy Magyarországon a bodrogke- resztúri' üzemben alumíniumból „pirokoritet”, a gyémánt keménységével vetekedő alu- míniumoxidot állítanak elő. A karbidokkal megmunkálható anyag rendkivül sima, fényes lesz, s a koptatásnak mintegy ötvenszerte jobban ellenáll, mint az acél, kétszázötvenszer jobban, mint a porcelán, s ugyanolyan jól, mint a keményfém, avagy ismertebb nevén a vídia. Felhasználhatósága annál sokrétűbb, mivel olyan forgácsoláshoz is alkalmas, amelynél munka közben az esztergakés nem hűthető, így a gyémánton is túltesz. A 2,5 milliméternél kisebb átmérőjű színes fémhuzalok húzásához a pirokorit húzószerszámok a keményfémből készültekhez képest kétszeres-háromszoros teljesítmény elérését biztosítják és ötszörös a* élettartamuk.
