Déli Hírlap, 1971. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-13 / 163. szám
& Állandó orvosi ellenőrzés, diétás étrend Valóban otthon a szociális otthon ^ Az egyik legforgalmasabb jegyárusitóhely az MKV Ady- hídnál felállított pavilonja. (Hegedűs felv.) Kevesebbet túlóráznak Kedvező változásokat hozott a KIS Tegnapi számunkban hírt adtunk arról, hogy az Egészségügyi Minisztérium irányelveket és útmutatót adott közre a szociális otthon-hálózat további fejlesztése és munkája színvonalának emelése érdekében. Hogyan valósították, illetve valósítják meg az irányelveket? — kérdeztük Szilvásy Lajostól, a városi tanács szociális otthonának igazgatójától. Rékáimé a szobákban Szállodának is beillene a Szentpéteri kapui szociális otthon. Modemül berendezett kétrékamiés (nem ágyas!) szobák, tiszta, világos társalgók. Valóban otthon érezheti itt magát a négyszázhatvan gondozott. Bár sokszor még mindig idegenkednek az idősebbek a szociális otthontól. Részben érthető is ez, hi- szep többségükben benne él a régi szegényotthonok képe, ahol egy tál étel és egy- egy rongyos ruhadarab jelentette a gondoskodást. Ilyenről ma szó sincs. Éppen a napokban térnek át Amikor Kolumbus Kristóf 1492-ben Kubában először pillantotta meg az embermagasságú, széles levelű növényt, aligha gondolt arra, hogy a kukorica bevonul a mezőgazdaságba, s ott példátlan karriert fut be. Mint érdekes ritkaságot hozta magával nagy útjáról, s eleinte valóban csak a bo- tarafcuakertek érdeklődtek iránta. Bár Kolumbus állította, hogy a kukorica jó ízű, ezt nemigen hitték el neki, hisz embereivel együtt a hazafelé vezető úton éhséggel küszködött, s az éhség köztudottan a legjobb szakács. Az amerikai őslakosságnak azonban kedvenc tápláléka volt, s mindenütt, ahol a gyarmatosítók amerikai földre léptek, ott találták a kukoricát; a spanyolok Mexikóban, a franciák Kanadában, az angolok Virginiában. És ez sokáig így is maradt, az amerikaiak hosszú ideig nem váltak meg kedvelt kukoricakenyerűktől. George Washington amerikai elnökről tudjuk, hogy csak európai vendégek látogatásakor evett búzakenyeret. Persze a kukorica karrierje csak közvetve indult el az asztaltól; mint a legértékesebb takarmánynövény hódította meg Európát, ahová 1520 táján került. Először Andalúziában termesztették, majd Spanyolországból Franciaországon és Olaszországon át Délkelet-Európába is eljutott. 1574-ben az Eufrátesz völgyében is kukoricát kezdtek termeszteni, s ezzel az új növény befejezte világkörüli útját. Az évszázadok során a kukaricatermesztés Európa kedvező éghajlatú vidékeire összpontosult, így Magyar- országon, Romániában és Jugoszláviában valóságos ku- korioaszigetek alakultak ki. De rendkívüli alkalmazkodó képessége folytán a hűvösebb zónákba is eljutott: Tirol déli lejtőin 1300 méter magasan is megterem, sőt eredeti hazájában, Mexikóban 3500 méter magasságban is megtaláljuk. A kukorica további gyors elterjedésének feltételeit a modem hibridfajták meghoaz otthonban a „választásos” étrendre. A gondozottak többféle menü közül választhatnak, ízlésük szerint. A rászorulók különleges diétás étrendet kapnak. Biztosított az állandó orvosi felügyelet is. Pszichés kezelés A Szentpéteri kapui szociális otthon hazánkban jelenleg az egyetlen, ahol főfoglalkozású orvos és gyórv. tornász működik. A gondozottak egészségi állapotát rendszeresen ellenőrzik és szükség szerint a megfelelő kezelést is alkalmazzák. Az Egészségügyi Minisztérium irányelvei között alapvető követelmény, hogy az idős és beteg emberekkel valóban humanista beállítottságú gondozók foglalkozzanak. A szociális otthonban ilyen emberek dolgoznak. Részükről az idős emberekkel való foglalkozás nem csupán szakértelem, tanult szerepkör, hanem „lényükből” fakadó, természetes nosításáva! teremtették meg. A mezőgazda számára ma már magától értetődő, hogy a hibridfajták hosszú listájáról választja ki a számára legcélszerűbbnek tűnőt. A kukorica vetésterülete millió hektárokban mérhető, s a kiváló takarmánynövény hazánkban is a mezőgazdaság slágere lett Magyarországon ez évben 1325 000 hektáron terem kukorica, nagyobb területen, mint búza. Molnár Józseffel, a Miskolci Pamutfonó igazgatójával arról beszélgettünk, hogyan részesül az országos programból az országos vállalat miskolci üzeme. Javuló munkafeltételek A Pamutfonóipari Vállalat a negyedik ötéves terv időszakában saját fejlesztési alapjához 323 millió forintos bankhitelt és 100 millió forintos állami támogatást kap. Ez a miskolci üzem részére 30 millió forintos beruházás megvalósítását tenné lehetővé. A gyár középtávú tervének elkészítésekor a Miskolci Pamutfonónál úgy döntöttek, hogy a pénz nagy részét korszerű gépi berendezések vásárlására fordítják. Ez tenné lehetővé a hazai és külföldi igényeknek megfelelő, korszerű gyártmányszerkezet kialakítását, a készség: Megnyilvánul ez már abban is, hogy többnyire azok az egészségügyi szakiskolát végzettek kerülnek az otthonba, akik már felvételijük alkalmával különös érdeklődést mutattak az idősebbek iránt. S nem elég az iskolában megszerzett tudás, hiszen a gondozók rendszeres továbbképzésben részesülnek. Havi egy alkalommal tájékoztatást kapnak a korszerű gondozási módszerekről. Az egészségügyi gondozás mellett nagy súlyt fektetnek a pszichés gondozásra is, amelynek célja a különböző, idős korban fellépő pszichés ártalmak megelőzése. Segítenek a ház körül Zenehallgatás, filmvetítés, könyvek, folyóiratok, napilapok — mindez a gondozottak kulturális, szórakozási igényeit hivatott kielégíteni. A legmesszebbmenőkig igyekeznek az egyéni kívánságokat is figyelembe venni, ennek megfelelően összeállítani a programot. Az otthon lakói közül sokan segítenek az udvar rendben tartásában, parkosításában, az előadódó asztalos- és lakatosmunkákban, míg mások kézimunkáznak, asztalterítőket, díszpárnákat, könyvjelzőket készítenek. Nagy szükség lenne egy barkácsműhelyre vagy foglalkoztató helyiségre. Remélhetőleg ez a problémájuk is hamarosan megoldódik. Az otthonnak önálló fodrászata, de még jogtanácsosa is van. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a lakók valóban otthonnak tekintsék az intézményt, érezzék, hogy gondoskodnak róluk és tartoznak valahová. munkatermelékenység növelését, s a munkakörülmények javítását. Ami a korszerű gyártmányokat illeti, a tervek szerint 1975-ben a jelenlegi 200 tonna helyett már 900 tonna szintetikus fonalat gyártanak majd Miskolcon. Az elavult géppark korszerűbb, nagyobb teljesítményű berendezésekre való lecserélése mellett nem feledkeznek meg a több mint 1200 nőt foglalkoztató üzem munkakörülményeinek javításáról sem. Tervezik például a klímaviszonyok javítását az or- sózóban, leszedőgép alkalmazását a gyűrűsfonó üzemrészben, továbbá a kazánház rekonstrukcióját, a fűtés és fürdővíz biztosítására. Állami támogatás A Pamutfonóipari Országos Vállalat a számára kedvezőtlen gazdasági szabályozók, a csökkenő létszám, az egyes üzemek berendezéseinek el(Folytatás az 1. oldalról) A zökkenőmentes forgalom biztosításához huzamosabb ideig egyedül a gépkocsivezetőknek kell még havonta 240 —250 órát dolgozniuk a tervezett 210 órával szemben. Ehhez további 42 új gépkocsivezetőre lenne szükség a vállalatnál. A túlzott megterhelésnek kitett autóbuszvezetők június 1-én végrehajtott újabb béremelése azonban egyelőre megnyugtatta a kedélyeket. Nincsenek különösebb panaszok a jegyárusításra sem. Az utasok a város területén jelenleg 100 helyen vásárolhatják meg autóbusz- és villamosjegyeiket. A Tiszai pályaudvaron, az Ady-hídnál, a avultsága stb. ellensúlyozására 100 millió forintos visz- szatérítés nélküli állami támogatást kapott. A Könnyűipari Minisztériumban most folynak a tárgyalások a vállalat további megsegítéséről. Ennek egyik formája lenne a vállalat eszközei utáni befizetés eltörlése, amely a negyedik ötéves terv időszakában újabb 80—100 millió forintos fejlesztési lehetőséget biztosítana az országos nagy- vállalatnak. Csak Miskolcon... Amennyiben a minisztériummal történő tárgyalások kedvezően fejeződnek be, Miskolcon 65 millió forintos költséggel új, orsó nélküli, 2 ezer tonna kapacitású üzemrészt alakítanának ki a jelenlegi bálaraktár helyén. Az orsó nélküli fonógépek az iparág legkorszerűbb berendezései, s termelékenységük két és fél, háromszorosa a hagyományos gépekének. Az országban jelenleg csak Miskolcon üzemel öt darab ilyen, egyébként 2 millió forint értékű, orsó nélküli fonógép. Az új, orsó nélküli modern üzemrész kialakítása így semmiképpen sem érné felkészületlenül a miskolciakat. NYIKES IMRE Szemerén és a Marx téren elhelyezett pavilonok — a korábbi 20 órával szemben — már állandó jelleggel 23 óráig árusítják a jegyeket, az állomási és a Marx téri forgalmi épületekben pedig éjjel-nappal rendelkezésére állnak a jegyvásárlóknak. A forgalomban bekövetkezett javulást azonban az utasok jelentős része nem „honorálja” kellőképpen: még most, csaknem két hét után is meglepően sokan visszaélnek az új jegykezelési rendszer nyújtotta lehetőséggel. Máris több százra tehető azoknak a jelentéseknek a száma, amelyeket a teljesen nyilvánvaló és félreérthetetlen esetekről készítettek a kocsikísérők és jegyellenőrök. Sokan „félreértették” a július 1-én meghirdetett egyhónapos türelmi időt és bizonyítható módon szándékosan próbálnak érvényes jegyek, illetve bérletek nélkül utazni. Az MKV vezetői ezért külön felhívják az utasok figyelmét, miszerint tévesen terjedt el az a nézet, hogy július végéig senkit sem bírságolnak. A nyilvánvalóan visszaélőkkel szemben nincs türelem, a pótdíjakat minden ilyen esetben behajtják. Sőt, a napokban már fokozzák az ellenőrzést is. Minden járműkísérőt ellátnak pótdíjtömbökkel, a szóló- autóbuszokon pedig a végállomásoknál maguk a gépkocsivezetők végzik el időnként a szükséges jegyellenőrzéseket. REFLEKTOR Ma Budapesten ötéve« együttműködési megállapodást ír alá a SZÖVOSZ és a Csehszlovák Szövetkezeti Tanács. Egerben ülésezik a Heves megyei Tanács V. B. 3+c Hajdúszoboszlón egészségügyi hét kezdődik. ^ Komlón átadják az ötmillió forintos költséggel épült Csille Áruházát. + Nagycenken Szé- chenyi-ünnepséget rendez a vasutasnap alkalmából a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium. ★ Szekszárdon néptánc-bemutató lesz NDK-beli és miskolci együttes részvételével. sjc Tokajban diákképzőművészeti tábor nyílik. + Tihanyban orgonahangversenyt tartanak az apátsági templomban. Velencén megnyitják Molnár Eszter festőművész és Meszlényi János szobrászművész közös kiállítását A kánikulára nincs gyógyszer A miskolci Gyógyszertári Központ szakfelügyelői szerint a kánikula ellen nincs speciális orvosság. Viszont ilyenkor több hűsítő krém és folyadék fogy a gyógyszer- tárakban. A rendelőintézetekben pedig több a magas vérnyomásban szenvedő, szívgyenge, légzési zavarokkal küzdő beteg. Fokozottabb az emberek folyadékvesztesége, és sokan vízzel próbálják pótolni. Ajánlatos ezekben a napokban sok sót, káliumot tartalmazó ásványvizet és gyümölcsöt fogyasztani. Különösen egészséges a Borsodi víz, magas ásványisó tartalma miatt. L. P. „Közbeszólt” a kerítés A szemem láttára pocsékoltak el tegnap délután pár ezer forintot. Hogy miért a Kedves Olvasónak panaszkodom? Aki most azt mondhatja, szóltam volna egy nappal korábban, figyelmeztettem volna a herdálókat. Csakhogy akkor már késő volt. Az történt ugyanis, hogy új munkahelyére vontattak egy darut. Nem túl nagyot, csak éppen akkorát, aminek az órabére több ezer forint. A célba éréskor derült ki, hogy néhány kerítésoszlop állja az útját. Ványadt oszlopocs- kák, de elég nagyok ahhoz, hogy a daru ne tudjon befordulni az építkezéshez. Nosza hozattak egy önjáró emelő masinát, s kitépték a földből az akadályokat. A monstrum most már elfoglalhatta helyét. ... Igen, Igen! Majd elfelejtettem! Mindehhez több mint öt óra kellett. Tessék csak szorozni, mondjuk a minimális háromezer forint órabérrel... Nem írom le, hol történt mindez. Az illetők úgyis meg tudnák magyarázni: Hogy ők honnan tudhatták volna... Meg aztán d0 közöm nekem az egészhez... A mulatságot a megrendelő pontosan kiszámított forintokkal mindenképpen megfizeti. En azonban úgy éreztem: soványabb lett a pénztárcám . . • a pénztárcánk. B. J. A kukorica karrierje BÓTA SÁNDOR A Miskolci Pamutfonóban XJj üzem a bálaraktár helyén? Mint ismeretes, a kormány az elmúlt évben határozatot hozott a textilipar helyzetének javítására, az iparág gyors ütemű fejlesztésére. Nyolc—tíz év alatt 14—15 milliárd forintnyi összeggel fejlesztjük a textil- és textilruházati ipart, amelynek termelése már 1975 végéig éléri a 42—45 milliárd forintos értéket. Ez nemcsak az öt év alatt várhatóan 40—42 százalékkal emelkedő belföldi fogyasztói igények kielégítését teszi lehetővé, hanem mód nyílik a szocialista export 60—68 százalékos, s a tőkés export 30—37 százalékos fejlesztésére is.
