Déli Hírlap, 1971. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-01 / 153. szám

a miskolciaké a szó Csak ígéret? Nemrégiben örömmel ol­vastam a Déli Hírlapban a kifogást: a Tiszai pályaudva­ron miért nem oldják meg cukorka, trafik stb. áruk pe­ronon való eladását is. Az Utasellátó válaszát is csak helyeselni lehetett, amelyből kiderült, hogy megígérték: mozgóárust állítanak be, aki a vonatok mellett járva kí­nálja portékáját. Sajnos, úgy látszik, ez az Ígéret csak ígé­ret maradt, mert mozgóárus­nak a Tiszai pályaudvaron se híre, se hamva. Az utasok kénytelenek továbbra is a hosszú sorokban ácsorogni, amíg hozzájutnak egy doboz cigarettához, vagy akár egy szelet csokoládéhoz. Pedig a nyár — várhatóan — meg­növeli az utasforgalmat is, ami még nagyobb tumultust okoz az ilyenfajta cikkeket árusító pavilon előtt. Most már csak az a kérdés, hogy az ígéretből lesz-e valami, ha igen, mikor? H. I. Miskolc Intézkedtek Az „Ilyen hangot a főellenőr sem használhat” című levéllel kapcsolatban közöljük, hogy a panaszt kivizsgáltuk. Főellen­őrünk elismerte (1971. május 25-én) az 56. pályaszámú villa­mos szerelvényünk vezetőjével szemben tanúsított helytelen ma­gatartását. Belátta, hogy Jkocsi- vezető részéről elkövetett sza­bálytalan közlekedés esetén sem használhat hivatalos minőségé­ben a nyilvánosság előtt ilyen meg nem engedett kifejezést. Főellenőrünket a fenti eset miatt megfelelő kioktatásban és figyelmeztetésben részesítettük, s helytelen megnyilatkozása miatt ezúton kérjük az észrevételező utasok szíves elnézését. Egyben kérjük Kiss Jánosnét, Madarász Katalint és a még tár­saságukban levő három kedves utasunkat, mint panasztevőket, hogy adott esetben, ha személy­zetünket bárki részéről azonos sérelem érné, úgy a sértést el­szenvedő dolgozónkat hasonló védelemben részesíteni szíves­kedjenek. MISKOLCI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT Zavagyák László forgalmi főosztály vezető Csikk és por Másfél éve a Győri kapu 93. 1/1. számú lakásban lakunk. Életünket megkese­rítik a felettünk lakók. E le­vél megírására is ez készte­tett. A fürdőszobánk meny- nyezete beköltözésünk óta íolydogál, ha a felettünk la­kók használják. Hiába szó- unk nekik, nem törődnek /ele, sőt azzal fenyegetőznek, nogyha nem hagyunk békét, feljelentenek. Panaszkodtunk mindenhol (MIK, tanács), de eredmény nincs. Nem haj­landók a hibát kijavíttatni. Én is hiába hívom a szerelő­ket, nem tudnak semmit sem csinálni, mert az ismételt fel­szólítás ellenére sem tartóz­kodnak otttion a felettünk lakók. Van még egy pár rossz szokásuk. Az például, hogy a szobaablakon rázzák ki a sző­nyegeket. Bár ez szigorúan tilos, de úgy látszik nekik szabad. Az erkélyt műanyag­gal béleltük, hogy a két kicsi (másfél évesek) ott játszadoz­zon. Felülről hamut és égő cigarettacsikkeket is ledobál­nak. Az a kisebbik baj lenne, hogy a műanyagbélést kiége­tik, de a gyerekekre is ráes­hetne, ha nem veszem észre idejében. Néha az az érzé­sem, hogy tudatosan csinál­ják — írja Sztahon László Győri kapu 93. 1/1. Rovatvezető: KOLTAI JOZSEFNE Megégett a mogyoró Gyakran halljuk, olvassuk és beszélünk róla, hogy a vevő jogosan követel a pén­zéért kifogástalan minőségű árut. Általában nincs is ki­fogás az áruk minősége el­len, de néha eléggé bosszan­tó dolgokat kell „lenyelnie” a vevőnek. Legutóbb például Kazinc­barcikán járva tíz deka mo­gyorót vásároltam az egyik boltban. Szép, nagy szemű, magakellető volt a tíz deka minden darabja. Annál na­gyobb volt viszont a csaló­dás. Alig akadt közte fo­gyasztható, mert a többi olyan fekete volt, mint a szén. Jól megégették a pör­kölésnél. Miután fogyasz­tásra alkalmatlan volt, csak a pénzem felett kesereghet­tem, s reklamálni sem állt módomban, de minek is rek­lamáltam volna. Ez az átve­vőik dolga lenne, akik, úgy látszik, még a szúrópróba­szerű ellenőrzést is elmu­lasztják, különben nem ke­rült volna a boltokba a meg­égett mogyoró. Bizonyára nemcsak, Ka­zincbarcikán érte ilyen meg­lepetés a vevőket, hanem másutt is. S ha netán valaki­nek mégis kedve van az így elfuserált áruból vásárolni és fogyasztani, akkor a kereske­delem legalább annyit tegyen meg, hogy adja olcsóbban. Leértékelés ugyanis másutt is van .. . F. K. Miskolc Száműzött kismamák Egy alkalommal ezeken a hasábokon már olvastam né­hány sort arról, hogy az Augusztus 20. Strandfürdő kőkerítése tövében, ott, ahol egy bezárt ablakú zöldség- gyümölcs áruda is van, gyakori látvány a hangosko­dó, átutazóban levő férfiven­dég, néha több is. A világ legtermészetesebb módján fo­gyasztják a bort, s hangos­kodásuktól riadtan menekül­nek a játszadozó gyermekek. De száműzöttnek érzik ma­gukat a kismamák is, akik szívesen ülnének le e forga­lomtól távol eső helyen pi­henni, beszélgetni, vagy ép­pen horgolni, kötni. A kör­nyékbeli bórházból több al­kalommal figyelmeztették már az ilyen hívatlan ven­dégeket, hogy ez a két pad nem az ő kizárólagos hasz­nálatukra van idehelyezve, de mindeddig falrahányt borsó volt a legudvariasabb szó is. Maradt minden a ré­giben. Nerh ártana, ha időn­ként arra illetékes hivatalos személyek gyakrabban elsé­tálnának erre, és erőteljesen figyelmeztetnék azokat, akik megbontják itt a rendet. Z. H. Miskolc Az olvasó kérdez, a jogász válaszol — Lehct-e a Széchenyi ut­cai bérházak udvarán ba­romfit tartani? — kérdezi K. Z. olvasónk. Miskolcon az állatok tartá­sáról az 5/1968. számú taná­csi rendelet intézkedik. A ta­nácsi rendelet szerint egyes körzetekben, így többek kö­zött a Széchenyi utcán is, ál­latot tartani nem szabad. Ahol megengedett az állat­tartás, ott az állatokat ólban vagy ketrecben lehet tartani és ennek a lakástól 10, az ásott kúttól pedig 15 méter távolságra kell lennie. Ba­romfit legfeljebb öt napig lehet zárt helyen tartani. Ti­los baromfit tartani az olyan házban, ahol négy vagy en­nél több lakás, illetve bérlő van. Ahol tilos a kisállat (ba- romfi)-tartás; ott, a kerületi hivatal igazgatási osztályá­nak engedélyével és a bérbe­adó, illetőleg a házkezelő szerv hozzájárulásával lehet baromfit tartani. Áz előbb leírtak szerint te­hát ha vita lenne a baromfi tartását illetően, abban a vá­rosi tanács I. kerületi hiva­talának igazgatási osztálya dönt. Dr. Sass Tibor A szalagrendszer elején még fejjel lefelé függnek a csirkék. A képen ábrázolt pilla­natban már valahol félúton járnak, megko­PuSykakskas Szalagon a csirke, kacsa9 liba pasztottan, s arra várva, hogy a belsőségek­től megszabadítsák őket az ügyes női kezek. (Ágotha Tibor felvétele) Debrecenből Magyarországon 1938-ban 2000 vagon vágott baromlit „ter­meltek”. Az idén már 15 ezer vagonnyit (az 1975-ös terv 20 ezer vagon!), amiből 4000 vagonnal kerül a magyar fogyasz­tók asztalára, a többit külföldi piacokon értékesíti a TERIM- PEX. A 15 ezer vagonnyi frissen vágott baromfiféléhez 2100 vagonnal a Hajdú-Bihar. Szabolcs-Szatmár és Borsod- Abaúj-Zemplén megyéket el­látó Debreceni Baromfifel­dolgozó Vállalat járul hozzá. E nagy mennyiségű csirké^ Honvédelmi nap a repülőtéren Az úttörő-olimpia kereté­ben ma délelőtt 10 órakor a repülőtéren honvédelmi nap kezdődött, amelyet l^obkovicz László, a Magyar Honvédel­mi Szövetség megyei vezető­ségének titkárhelyettese nyi­totta meg. Az MHSZ Or­szágos Központja több magas rangú tisztségviselővel képvi­selteti magát; így többek kö­zött részt vesz az egész na­pos rendezvényen Frigyes Ernő többszörös modellező világ- és Európa-bajnok. Nagy Sándorné, a honvédel­mi nap főrendezője, illetve rendező bizottságának tagja. A műsor gazdag élményt nyújt a részt vevő úttörők­nek. Az MHSZ motoros re­pülői egyéni, s kötelékrepü­lést és ballonvadászatot, a vi­torlázói szintén izgalmas gya­korlatokat mutatnak be, ejtő­ernyősei pedig motoros re­pülőről és helikopterről vég­rehajtott egyéni, csoportos, valamint kombinált ugrással szereznek felejthetetlen órá­kat a paj iásoknak. A honvédelmi szövetség az úttörő-olimpia eddigi győz­teseit azzal jutalmazza, hogy motoros repülővel „körsétá­ra” viszi őket városunk fe­lett; az MHSZ rendezésében lebonyolított lövészversenyek bajnokaival két kört tesz meg a repülőgép. Kóstolja meg Ön is a legújabb bolgár füstszűrös cigarettát! VÁ R N A 8 Egy csomag ára 4.20 Fi Kapható az egész országban. \ # Do hány értékesítő és Készletező Vállalat Budapest. XI., Budafoki út 59. bői, kacsából, libából, ouly- kából, gyöngytyú'kból 207 va­gonnal jut Borsodnak, s ezen belül 90 vagonnal Miskolc- nak. Ez utóbbi tízszer annyi, mint amennyi frissen vágott baromfit a miskolciak 5 év­vel ezelőtt vásároltak a Mis­kolci Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat üzleteiben. Miskolci javaslatra — Abban, hogy ma már ilyen kedvelt a frissen vágott baromfi, a Miskolci Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat­nak alapvető érdemei van­nak — mesélte Lukács Jenő, a debreceni vállalat igazga­tója. — Az ő javaslatukra, kí­sérleteztünk először kicsiben a korábbi, s nálunk csöppet sem kedvelt mélyhűtött ba­romfi helyett, a frissen vá­gott, előhűtött áruval. Évente 1800—2100 vagon baromfifé­lét dolgozunk fel, aminek 15 százaléka Borsodból szárma­zik. Ennek több mint kéthar­mada jut vissza készáruként a megye lakosaihoz. Ma már hetenként kétszer-háromszor szállítunk friss árut Miskolc­ra, s a megye városaiba. A még jobb ellátást a hű­tőlánc tökéletlensége, vagy éppenséggel hiánya akadá­lyozza. Az. hogy továbbra is ilyen ütemben nő-e Miskol­con és Borsodban is a ba­romfifélék húsának fogyasz­tása, a hűtőellátottság fejlő­dése határozza meg. Érdemes megemlíteni: Miskolc a hűtő­ellátottság szempontjából is vezet sok város előtt. Külön csomagolva A debreceni vezetők el­mondották; a folyamatos el­látás csak csirkéből biztosí­tott. Most azon fáradoznak, hogy pulykát is bármikor kapjanak az üzletekben a miskolciak és a borsodiak. Hamarosan nem kell már Debrecenbe utaznia annak, aki pulykakakast akar vásá­rolni. Megkaphatja Miskol­con, tisztítottan vagy felda­raboltam Ami pedig az áru méreteit illeti, a feldolgozó vállalat is gondokkal küzd olykor. Amíg a vevő sokszor a kilós nagy­ságú árut keresi, a termelők az egész világon arra töre­kednek. hogy a lehető legrö­videbb időn belül, a lehető legnagyobb súlygyarapodást érjék el. Az ellentétet egyedi kidolgozással (külön csoma­golt mell, comb, belsőség stb.) próbálja feloldani a vál­lalat. Kopasztógép Higiénikusan, korszerű be­rendezések segítségével tör­ténik a feldolgozás. Láttunk olyan gépet, amely egy 8 órás műszak alatt 32 ezer darab csirkét kopaszt meg anélkül, hogy azokat a sza­lagrendszerről le kellene ven­ni, kézzel hozzányúlnának. Amíg az élőállat szalagra ke­rül, majd gusztusosán csoma­golva az előhűtőig jut, több­ször is ellenőrzik a minősé­gét. a kidolgozását, ezalatt csak másfél óra telik el. Vendéglátóink megmutat­ták (az országban csak náluk üzemelő) korszerű tojásrend- szerező gépet is. A holland gyártmányú „gépcsoda” órán­ként 12 500 darab tojást mér le, válogat súly szerint, bé­lyegez, majd csomagol. Négy ilyen gépük is van a debre­cenieknek. amelyekkel képe­sek évente 53 millió darab tojást (több mint kétharmada Miskolcról, illetve Szerencs­ről származik) feldolgozni. A DBV vezetői a jövőben szeretnék még az eddiginél is jobban ellátni az ország má­sodik legnagyobb városát és a borsodi iparvidéket frissen vágott baromfifélével. NYIKES IMRE Házi szerviz A miskolci élelmiszerbol­tokban minden nyáron visz- szatérő gond, hogy a kániku­lában elromlott hűtőgépeket hetekig nélkülözni kell, mi­vel a budapesti szerviz csak- hosszú határidőre vállalja a javítást. A vállalat az idén több millió forintos beruhá­zással „önállósította magát”, saját hűtőszervizt rendezett be. A javítási költségek így jóval alacsonyabbak, és a he­tekig tartó várakozás is meg­szűnt. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom