Déli Hírlap, 1971. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-28 / 176. szám

Vadbús a barlangban A júliusi kánikulában két­ségkívül az ország leghide­gebb pontja a zempléni hegy­vidéken levő Telkibánya ha­tárában található úgynevezett „jegesbarlang”. A természetes képződésű föld alatti szikla­üreg mintegy harminc méter hosszú, s nyolc méter széles. A harminc fokos kánikulában is mínusz öt fok a hőmér­séklete. A telkibányai „jegesbarlan­got” melynek faláról jelen­leg is nyolc-tíz centi hosszú, két-három centi vastag jég­csapok lógnak, a Borsodi Er­dő- és Fafeldolgozó Vállalat a nyári hónapokban vadhús tárolására használja, mint „természetes hűtőszekrényt”. REFLEKTOR Ma Budapesten befejezd tanácskozását a színészeik nemzetközi szövetségének végrehajtó bizottsága. ^ Ba­lassagyarmaton megnyitották Fabák Gyula alkotásainak kiállítását Dunaföldváron országos ifjúsági képzőművé­szeti* tábor nyílik. + Győrött az ipari kiállításon és vásá­ron szakmai fogadónapot tant a keksz- és osrtyagyár. Jft Gyulán este 7 órai kez­dettel Beethoven-esteit ren­deznek. Herenden meglá­togatják a porcelángyárat a balatoni nyári egyetem hall­gatód. Még a döntő előtt Még a táncdalfesztivál döntője előtt megkapják a hanglemezboltok a verseny­dalokat. Üjdonság, hogy a miskolci lemezbarátok a bu­dapestiekkel egyidóben ve­hetik kézbe a fesztivál szá­mainak lemezét, mégpedig alig egy hét múlva. A vár­ható forgalomra máris fel­készültek a boltok. A Várpalotai Szénbányák Vállalat új üzemegységébe különleges bányabiztosító be­rendezéseket gyártanak. A hidraulikus vé­dőpajzsok a hazai bányákban nagyszerűen beváltak, sőt a külföld is felfigyelt a ma­gyar bányabiztosító berendezésekre. Jelen­leg NSZK-megrendelésre 200 pajzsot készi tenek. Romlott volt a rizses hús TegnaP csirkeaprólékkal elkészített rizses hús volt az ebéd az Eszak-magyarországi Vegyiművek üzemi étkezdéjében. Gusztusos, jó falat az ilyen, ha ... Jó étvággyal szerették volna elfogyasztani ezt az ebédet a vál­lalatnál ténykedő Gép- és Felvonószerelő Vállalat dolgozói is. Asz­talhoz is vitték a tálcára rakott menüt, de már az első falat után ijedten tették le a kést és a villát. Ehetetlen volt az étel. Rom­lott. Emiatt panaszt emeltek a konyha vezetőjénél, aki széttárta a karját és közölte: 6 ilyen nyersanyagot kapott, ebből kellett dolgoznia. Nem tehet semmit. Akkor ki tehet arról, hogy étkezés nélkül voltak kénytelenek távozni a dolgozók?!... Nagyon helyesen, nem hagyták annyiban a dolgot. Az esetről telefonon értesítették a KÖJÁL-1 Is, ahol kérték: vigyenek be étel- mintát, ami elemi dolog a vizsgálathoz. De kértek még valami mást Is.: száz forintot, mert csak így végezhető el az ellenőrzés. Érthetően meglepődtek a bejelentők, elsősorban Bányász István szereld, aki az egész ügyet szerkesztőségünkben Is szóvá tette. Fur­csának tartotta, hogy ők, akik póruljártak az étkezdében, akik ebéd nélkül maradtak, azok fizessenek még ilyenfajta költséget is. Teljesen vétlen embereket ilyesmire kötelezni enyhén szólva nem a legjárhatóbb út. Járható út viszont szigorúan felelősségre vonni azokat, akik felelősek a romlott alapanyagból készített ételért. Könnyen lehetett volna ugyanis tömeges ételmérgezés a csirke- aprólékkal készített rizses húsból. T.S. Kapós a karikás ostor Kevés az eredeti miskolci souvenir, pedig a városban megforduló svéd, angol, finn, lengyel és csehszlovák tu­risták szívesen vinnének magukkal speciálisan borsodi emlékeket A bolt slágere a karikás ostor, a matyó és a kalocsai kézimunka. A va­dászati kiállítással egyidő- ben vadászos motívumokkal díszített ajándékokkal ked­veskedik az üzlet a vásár­lóknak. Árnyékban; 60 fiók Minden korban szükséges L ' ' A gyógyító mozgás Sportszakorvosok a rehabilitációról Az országban 120—150 ezer munkás dolgozik olyan he­lyen, ahol még „árnyékban” is 50—60 fokot mutat a hő­mérő higanyszála. A szinte perzselő hőség erősen igény­be veszi az ott dolgozókat, akik munkaközben rengeteg folyadékot veszítenek. Ennek pótlására a Ganz-MÁVAG- ban, a Csepel Művekben, az Alumíniumgyárban, MOM- ban, s még több más helyen az üzemben készítenek védő­Idegenforgalmi furulya Az elmúlt vasárnap két cikk is megjelent az idegenfor­galomról, annak bonyolítási módjairól a lapokban. A? egyik a Népszabadságban Boldizsár Iván tollából Forgatjuk az idegent? címmel, a másikat Benedek Miklós Egyetem-e va­lóban? cím alatt jelentette meg az Észak-Magyarországban. Ez utóbbi a megyei idegenforgalommal, jelesül a VII. bor­sodi nyári egyetemmel foglalkozik. . Azon a vasárnapon e cikk írója is kapcsolatba került a nyári egyetemmel: elkísérte 38 tagú csoportjukat egy agg­teleki túrára. Sőt, az idegenekkel való törődésből az elmúlt héten még ezen fölül is kivette részét, hiszen másfél órán keresztül kalauzolt egy nyugatnémet ifjúsági küldöttséget, és számos külföldivel beszélgetett a tapolcai autóscamping területén. Érthető ezek után, hogy hozzá akar szólni mind Benedek Miklós kérdésfeltevéséhez: Mitől „egyetem” ez a feszített programú társasutazás, amelyet a borsodiak nyúj­tanak a nyári egyetem résztvevőinek? — és Boldizsár Iván igényéhez, hogy az idegenforgalom fő parancsolata az új, szocialista társadalom emberi vonásainak megmutatása le­gyen a rutinírozott, elidegenedett nyugati idegenforgalom másolása helyett. — Mi érdeklődünk a szocializmus iránt — mondta a nyugatnémet fiatalok közül egy hatalmas, aranykeretes szemüvegű fiatalember, aki Hamburgban tör­ténelemre tanítja a serdületlen fiatalságot. — Érdekel min­ket és úgy hisszük, a jövő a szocializmusé, ezért is jöttünk kíváncsisággal teli hozzátok, hogy meglássuk, milyen lesz esetleg már évtizedek múlva a mi életünk. — Semmi esetre sem olyan, mint a miénk! — válaszoltam azonnal, amelyen a tanár úr kissé elcsodálkozott. — Ti egészen más gazda­sági-történelmi feltételek között indultok majd meg ezen az úton. Mechanikus hasonlóságokat tehát kár keresned! A csodálkozás, amely még a történelem tudorának az ar­cára is kiült, mindenképpen elgondolkoztató. Fölöttébb egy­szerű dolog ugyanis megmutatni egy várost, egy várat, templomot stb. az idegennek, elmondani róla néhány adatot s vendégül látni őt a műemléképület stílszerű és ízléstelen borozójában! Bármilyen kulturáltan csináljuk is ezt, a ven­dég szintén fölöttébb egyszerű módon reagál rá. Először magába szívja a látványt és az ízeket, majd megállapítja magában nem kevés nacionalista gőggel: hol van mindez az ő gazdag és szerencsésebben iparosodott hazájának műemlé­keitől!_ Ugyanez könnyen előállhat az új, számunkra egye­dülálló modem létesítmények, ipari centrumok megmutatá­sa, vagy az anyagi életszínvonalak összehasonlítása után. Látja a fecsegő felszínt, amely az idegenforgalmi prospek­tusokon oly édeni színekben pompázik, de senki nem döb­benti rá a hallgató mélyre! Találkozik magyar vendéglátói­val, esetleg személyes kapcsolatba is kerül velük, de nincs tisztában, milyen • történelem alakította ki azt a gazdaságot, társadalmat s emberét, amelynek vendége. Ha mi nem he­lyezzük el magunkat az ő számára az egyetemes történe­lemben, akkor a mechanikus összehasonlításra egyszerűsített szemléletmód könnyen kizár bennünket ebből a történelem­ből, vagy egyszerűen kihagy. * Hogyan tegyük? merül fel mindezek után a kérdés. Hogyan adjunk az idegennek önmagunkból, nemzeti múl­tunkból többet, lényegesebbet? Benedek Miklós az egyetemi jeUeget kéri számon ehhez szólva, az előadásokat és sze­mináriumokat tehát. Boldizsár Iván viszont a személyesebb, közvetlenebb kapcsolatok mellett tör lándzsát. Valószínű, a kettő optimális ötvözésére lenne szükség. Ehhez azonban megfelelő szakemberek kellenek, akik nem „csali” szakem­berek! Egyet közülük én már ismerek. Nyelvtanár és nép- dalgyűjfő, utazó és vendéglátó, jó furulyás és jó torkú énekes. Az elmúlt vasárnap egy kis ideig ő szórakoztatta a nyári egyetem vendégeit az aggteleki barlang hangver­senytermében beszélő furulyájával. A magyar történelem­ről mesélt a sziklateremben visszhangzó sípszó... Utána szóban folytatta a mesét egy kis társaság közepette a nép­ről és művészetéről. Művészien ... 1 A levegő szennyezése ellen A sportorvos kérdez: — Influenzás volt? — Természetesen. — Milyen kezelést kapott? — Gyógyszereket, és fe­küdnöm kellett. — Gyógyszer és fekvés — ez az. A gyógyulás így is ga­rantált, de ez a kezelés mégis kévé*. A beteg ember gyak­ran bizalmatlan, reményvesz­tett, türelmetlen, aggódó. Fel­épülése nem fejeződik be ak­kor, ha fölkel a betegágyból. A gyógyulás hosszú folyamat, a betegség nemegyszer örök nyomot, hagy. Hogy ez mind mulandóbb legyen, jórészt az egészségügyi rehabilitáción múlik. Nikotin és koffein helyett — Mit jelent ma az orvos- tudományban a rehabilitáció? — Az embert betegsége után a lehetőség szerint visz- szaállítani régi helyzetébe. Abba a legkedvezőbb hely­zetbe, amelyet fizikai és lel­ki állapota lehetővé tesz. A feladat összetett, egyaránt van testi, lelki, szociális, fog­lalkozásbeli, valamint gazda­sági vonatkozása. Tágabb ér­telemben a szervezetnek na­ponta szüksége van rehabili­tációra. Manapság a munká­val járó izgalmakat, a felfo­kozott idegállapotot nikotin­nal, feketekávéval, alkohollal igyekeznek jó néhányan „csil­lapítani”. Pedig a fáradtság­érzetet megszüntetni, a szer­vek kifogástalan működését helyreállítani ilyen eszközök­kel nem lehet. A rehabilitáció leghatéko­nyabb formája — sok egyéb eljárás között — a sport: a szervezet mozgása, a szabad levegő, a napfény és a víz. Mindez elősegíti az egészség­ben károsodott szervek mű­ködőképességének helyreállí­tását, és az életkedv vissza­szerzését. Operáció után Jóformán minden betegség után hasznosítható a mozgás. Bénulások, sebészeti beavat­kozások után éppen úgy, mint szív-, gyomor-, vérke­ringési károsodások esetében. A sebészetben például koráb­ban az a felfogás uralkodott, hogy az operált beteget leg­alább tíz napig fektetni kell. Ma már két-három napnál tartanak. Sőt: a legmoder­nebb eljárások szerint nem­csak fölkeltik a beteget, ha­nem tornáztatják is. Szülés után is nélkülözhetetlen a mozgás, s ezt semmiféle gyógyszer nem pótolhatja. A mozgás- és légzésgyakorla­tok, a turisztika, a séta, a masszázs minden korban szükséges: a szervezetet el­lenállóbbá teszik, tehát be­tegségmegelőző szerepük is van. A betegség után pedig a gyorsabb talpraállítását segí­tik elő. Mielőtt a balesetek bekövetkeznének Ma már bebizonyosodott; szorosan összefügg a munka­helyi testnevelés és a balese­tek megelőzése. Egyetlen példa: egyik textilgyárunk statisztikát közölt háromezer balesetről. Ebből kitűnik, hogy leggyakrabban délelőtt 10 órakor, és délután 15—16 óra között történnek a bal­esetek. Ezért kevéssel az em­lített időpontok előtt beiktat­ták a munkahelyi testneve­lést, amely főleg légzési, és az ízületeket hajlékonyabbá tevő gyakorlatokból állt, olyan mozdulatokból, ame­lyek minél távolabb estek a munka közben végzett moz­gásformáktól. Az eredmény: a balesetek jelentősen csök­kentek, a termelés pedig emelkedett. Általában mozgásra min­denkinek mindennapi szük­sége van. Mostanában a sport egészségvédő és fenntartó szerepét kissé mellőzik, pedig a mozgásnak a betegségek megelőzésében és gyógyítá­sában döntő szava van. italt — 0,1 százalék konyha­sót tartalmazó szikvizet, ame­lyet a melegtől szomjazók nagy mennyiségben fogyasz­tanak. A diósgyőri Lenin Ko­hászati Művek nagyolvasztó­jában, martin-üzemében és hengerdéiben például három műszak alatt több mint tíz­ezer liter szikvíz fogy. Az egész vasiparban naponta több százezer liternyi védő­itallal hűsítik magukat a dol­gozók. Elsőiként Budapest és Mis­kolc között alkalmazták a vasúti és közúti szállításira egyaránt alkalmas fémkon­ténereket. Azóta Budapest— Győr és Budapest—Debrecen között is beáliítottáik a kor­Nagy teljesítményű Diesel villamos mozdonyokat kap jövőre a MÁV miskolci Igaz­gatósága, és így lehetővé vá­lik a gyorsabb személy- és áruszállítás a jelenleginél Századunkban egyre súlyo­sabb problémává válik a lég­köri szennyeződés elleni harc. A nagyvárosokban a szeny- nyeződések elsődleges forrá­sai a gépkocsik. A levegő szennyeződéséhez nagymér­tékben hozzájárulnak a gép­kocsik rosszul működő gyúj­tógyertyái. Egy gyertya üzem­szerű csomagolási és szállí­tási es2íközöket. A kezdeti eredmények biztatóak, ame­lyek alapján várhatóan az egész országban bevezetik majd a konténeres szállítást az ötéves terv időszaikáben. több vonalon. Diesel-vonatot állítanak majd be a Miskülc —Bánréve—Ózd vonalon is, ahol télen a személykocsik fűtését külön aggregátorok végzik. zavara esetén a légkörbe 7 százaléknyi el nem égett üzemanyag kerül, három gyertya üzemzavara esetén pedig már 30 százalék. Az amerikai Hammond cég kutatói különleges műszert szerkesztettek a gyertyák működésének ellenőrzésére. A készülék egyszerre az ösz- szes gyújtógyertyát ellenőrzi. A gyertyákon elhelyezett jel­adók villamos jeleket továb­bítanak a műszer összegező­művébe, az összegezőmű pe­dig figyelmezteti az embert az üzemzkvarokra. A figyelmeztetéseknek níégy fajtája van: a gépkocsi mű­szerfalán elsőként kigyúló sárga fény figyelmezteti a vezetőt, hogy a gyertyák még további ezer mérföldön ke­resztül fognak kifogástalanul működni. Miután a gépkocsi ezt a hátralévő ezer mérföl­det is megtette, vörös fény gyullad ki. Ki kell cserélni a gyertyákat. Ha azonban a vezető még ekkor is tovább hajt, a műszer először a gyertyák felét, majd az ösz- szes gyertyát kikapcsolja. Ez­által lehetetlenné válik az út folytatása. Bevált a konténer Nagy teljesítményű Dieselek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom