Déli Hírlap, 1971. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-07 / 132. szám

Csurka István Moór és Paál című kisregénye meg­jelenésekor (könyv formájá­ban 1965-ben került ,az ol­vasó kezébe) nem váltott ki különösebb izgalmat. Persze az aknák már akkor is dög­löttek voltak. A komédia írásakor a kisregény (szeren­csére!) csaknem teljesen el­feledtetett. Az író feledte el. csupán arra emlékezve, hogy volt neki évekkel ezelőtt egy Moórja meg egy Paálja. A két férfiú ugyan mindkét műben azonos alaptulajdonságokkal rendelkezik, de a drámában sokkal végletesebb (tehát mu­latságosabb) szituációkba ke­rülnek, mint a regényben. Söf a cselekményt is meg­toldja Csurka egy képsorral. (Az eredeti műben Moór meghal a kórházban, Paál pedig úgy-ahogv felgyógyul­va a kerületi bölcsődék gondnokaként vegetál to­vább.) De mennyivel izgal­masabb ennél — és talán iga­za bb is —, hogy a reakciós és a szektás együtt hintá­zik a darab végén. Egy hin­tába ültette őket a történe­lem, illetve saját oktondisá- guk. Ök már csak egymás számára lehetnek fontosak. Bizonyos, hogy akik ezu­tán olvassák el a regényt, úgy idézik majd fel hőseit, ahogy a budapesti Nemzeti Színház előadásában Major Tamás és Kállai Ferenc for­málta meg őket. Mert egy pillanatra sem kétséges, hogy a téma izgalmát, illet­ve fogékonyságunkat nagy­mértékben növelte az a ki­tűnő előadás, melyet a mis­kolci vígjátékfesztivál befe­jezéseként szombaton este láthattunk. A Döglött aknák előadása (ezt a próbák idején lapunk­ban is olvashatták) egy re­mek, mély íntellektusú, a színpad világát nagyon is­merő, a műfajt tisztelő és szerető alkotó közösségnek köszönhető. Ügy érezzük, en­nek az alkotócsoportnak Ig- lódi István ugyanolyan hasz­nos tagja, mint maga az író. de nem kevésbé látszik a műben Major és Kállai te­remtő részvétele sem. Végül is olyan komédiát látunk, mellyel ugyancsak ritkán ör­vendeztetnek meg bennünket a színházak. A két levitézlett ember sorsa persze nem nélkülözi a tragikus elemeket sem, A Lengyel Képzőművé­szek Szövetsége, a Magyar Kulturális Intézet és a ka- towlcei kiállítási intézmények rendezésében ma délután 5 órakor nyílik meg a nagy sziléziai iparvárosban Feledy Gyula Munkácsy-dijas festő­művészünk grafikai kiállítá­sa. Múlt ismeretes,, a Miskol­ezek mégsem dominálhatnak az előadásban. Kétségkívül a reakciós (Moór — Major) a nevetségesebb. A színész mindent meg is tesz ennek elérése érdekében. Mély jel­lemformáló művészete nem viszolyog olyan megoldások­tól sem, mint a krémesevés (mely valamilyen rokonságot tart a régi dobostorta-trük- kökkel) vagy a protézis hely­reigazítása. Mástól okvetle­nül tiltani kellene ezeket a játékokat, melyeket csak egy hajszál választ el az ízlés­telenségtől, — de hát Major nagyon jól ismeri a határo­kat. A feladata egyébként sem a reakcióst, sem az ultraba­lost játszó színésznek nem könnyű. Alaptermészetük, szokásuk, stílusuk keveredik vagy inkább gazdagodik az idegösszeomlás teremtette furcsaságokkal. Végletessé­gükben és ideggyengeségük­ben hasonlóak. Minden egyébben — tehát stílusban, fiziológiás cselekvésekben stb. — különbözőek. Iglódi István a maga nemében pá­ratlan diagnosztikai munkát végzett, amikor a két figura kórképét így felvázolta. A továbbiakban aztán sok min­dent rá lehetett bízni a „be­tegekre”. A regényben a reakciós Moórnak szükség­szerűen meg kell halnia. Már így is túlélő. Nemigen le­hetne vele mit kezdeni. A darabban is csak úgy élhet, mint a humor kimeríthetet­len forrása. Ezért mulatságo­sabb Major, mint Kállai. Mindebből az következik, hogy a szektás Paált játszó színész feladata a nehezebb. Kállai Ferenc azt is képes eljátszani, hogy milyen volt, milyen lehetett ez a Paál fénykorában. Ez az ember­típus közelebbi ismerősünk, mint a reakciós, aki időben is, térben is távolabb került tölünk. Paál még roncsaiban is félelmetes olykor. Miköz­ben múltját felöklendezi, egy korszak minden bűnének és tragikumának tanúi lehe­tünk ... A többi szereplő — közöt­tük Pártos Erzsire emléke­zünk elsősorban — ugyan­csak jól értelmezi az írói, rendezői szándékot. Varga Mátyás díszlete ezúttal is con élő képzőművész Len­gyelországban végezte tanul­mányait, így a mostani ki­állításával tulajdonképpen „adósságot törleszt”. A len­gyel közönség több mint 60 alkotását láthatja, melyek az utóbbi esztendők munkájáról, sajátos grafikai törekvéseiről vallanak. zártság és az időtlen fehér­ség éppen olyan jól szolgálja a dramaturgiai célt, mint Simon Zoltán zenei összeál­lítása. Az előadás játékmes­teri munkáját, gondolom, minden szakember irigyked­ve nézte. * Első kritikánkban (Macs-1 kajáték) azt írtuk, hogy ma­gas hőfokon kezdődött a fesz­tivál. Így is fejeződött be. Amit pedig a két előadás között láttunk, az mindany- nyiunk számára olyan tanul­ság, melyből kötelességünk levonni a következtetéseket. GYARMATI BÉLA rum is magáénak vallotta; a Bartók Béla Művelődési Központ, ahol megrendezték a hangversenyt, a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főiskola (Budapest), ahol a vezénylő karmesterképzős tanul és a Miskolci Szimfonikus Zene­kar, mely az új kezdeménye­zéseket mindenkor szeretet­tel és lelkesedéssel felkarol­ja. A rendező szervek szama is mutatja: az eddigi gya­korlattól elférő koncertet hallhattak pénteken este a miskolci zenebarátok. Az újdonságot elsősorban Vára- di Katalin személye jelentet­te és az a tény, hogy egy harmadéves • karmesterkép­zős növendék ezúttal nem a MÁV Zenekarral vagy más fővárosi együttessel vizsgá­zik, hanem a jó hírű Miskol­ci Szimfonikusok betanításá­val és vezénylésével nyeri el az osztályzatát. A szép számú vizsgabizott­ság tagjai között zenei éle­tünk közismert művészeit is üdvözölhettük; így többek között Kopács Dénes hege­dűművészt. a főiskola igaz­gatóját. Kóródy András fő­iskolai' tanárt, karmestert. Sugár Rezső főiskolai tanárt, zeneszerzőt. Ügy nyilatkoz­tak: örömmel jöttek váro­sunkba. tudva, hogy zene­karunknak és a karmester- jelölteknek egyaránt haszná­ra válik az együttműködés — Bach, Mozart, Mendels­sohn , zenéjében való talál­kozás. Az előadott zenedarabok lehetőséget nyújtottak Vára- di Katalinnak a zenei stílu­sokban való tájékozódásra. Bach C-dúr szvitje a barokk kor feszültségét, pompás stilizált táncait nemesveretű, kellemes hangvételű muzsi­kával jelzi. Mozart 1778-ban keletkezett G-dúr fuvolaver­senye a mannheimi boldog időszak termése, barátjának, Kamarazene-est A Miskolci Művészklub zeneművész tagozata ma es­te 7 órakor kamarahangver­senyt rendez a Galériában. A műsoron — többi közt — Mo­zart A-dúr klarinét kvintett­je és E-dúr triója, Haydn. Popper és Bach művek sze­repelnek. Az esten fellép Markaly Gábor, a Miskolci Nemzeti Színház művésze is. Pedagógusnap az egyetemen A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemen Gácsi Mik­lós országgyűlési képviselő, a DrGÉP vezérigazgatója kö­szöntötte az egyetem oktatóit, a 20. pedagógusnapon. Az ün­nepségen megjelent Moldo- ván Gyula, a városi pártbi­zottság titkára, Bárczi Béla, a városi tanács elnöke, Mráz Ferenc, az SZMT elnöke és Azary Zoltán, a Pedagógus Szakszervezet megyei titkára. A Nehézipari Műszaki Egye­tem oktatói közül Az okta­tásügy kiváló dolgozója tó- tüntetést dr. Földváry Ala­dár tanszékvezető egyetemi tanár, dr. Cselényi József ad­junktus, dr. Gulyás József adjunktus, dr. Tajnafői Jó­zsef docens, míg miniszteri dicsérő oklevelet Gács György adjunktus és Rátki András adjunktus kapott. Az egyetem alkalmazottai közül hatan részesültek Kiváló dol­gozó kitüntetésben. Wendling fuvolaművésznek ajánlotta a D-dúr verseny­művel és két fuvoláskvartet­tel együtt. Napsugaras, klasz- szikus egyensúlyú művek, A Mendelssohn-szimíónia vi­szont a romantikus hangzás- világra épül, a nyugtalan, berongós északi hangulattól (I. tétel) a skót népdalokon át (II. tétel) a zárórész győ­zedelmes ragyogásáig. A hangverseny bizonyítot­ta: Váradi Katalin alapos is­merője a partitúrának, ze­nei elképzelései általában helyesek. Keze alatt a Mis­kolci Szimfonikus Zenekar színvonalasan, jól játszott. Természetes azonban, hogy egy harmadik éve vezénylő hallgatót nem lehet össze­mérni egy hasonló korú zon­goristával, hegedűssel, csel­listával. Ezek a zenészek 16— 17 év zenei tanulmány után kapnak művésztanári okle­velet, • míg egy karmester- képzős számára az igazi gya­korlat a rendszeres zenekari munkával kezdődik. Ha va­lahol, itt nem lehet a rutint semmivel sem pótolni. így igaztalan lenne, haVá- radi Katalin teljesítményét csupán a látott kép alapján akarnánk értékelni.- Fejlőd­nie kell a bal kezének; még nincs elég mindanivalója. Iz­gatottságát tükrözte a Men- delssohn-szimfónia zárótéte­lének hajszolt tempója s ál­talában az a vonás, hogy nem hagyja eléggé lélegezni a zenét, a zenei motívumo­kat. A műsor legsikeresebb száma a Mozart-versenymű volt, ahol Kovács Lóránt fu­volaművész, mint mindig; ezúttal is fényes, csillogó, szép hangon tolmácsolta a zeneszerző gondolatait. Vá- radi Katalin ebben a műben kitűnő kísérőnek bizonyult. A zenekar és a karmester­jelölt közös munkája sike­res koncertet eredményezett. A közönség osztályzata kö­zel jár a jeleshez. BARTA PÉTER if Három férfi. VÍVl Teliinger István rajza A budapesti Nemzeti Színház előadása Döglött aknák méltó a neves művészhez. A Feledy Gyula Katowicében állít ki Hangverseny — karrnestervizsgáva l Ezt a zenei estet három fó­Úttörők víziparádéja Tegnap kora délután egy órára leállt a forgalom a Margit-sziget 2 kilométeres ..vonalán” a budai rakparton. Sokezres nézősereg kísérte fi­gyelemmel az V. országos út­törő-találkozó egyik parádés eseményének, az úttörő flot­tillák vízi bemutatójának ese­ményeit. Pontosan 2 órakor a Bel­ügyminisztérium tűzoltó ze­nekarának kürtszavára kez­detét vette az impozáns vízi látványosság. A budai Duna- ágban a flotta élén megin­dultak a vízi-úttörők tíz sze­mélyes őrsi hajóinak hada, s a munkásőrség szolgálati mo­torosai, fedélzetükön ünnepi díszbe öltözött pajtasokkal. Mögöttük 20 túramotoros csó­nak húzott a vízen. A tűzol­tóba j óról ú ttörő-tűzol tórajok pajtásai integettek a parton állóknak. A menetet három dunai átkelőhajó egészítette ki — személyzetük ezúttal 300 piros riyakkendős kisiskolás volt. A látványosságok sora 3 órakor az Úttörő, Stadionban érdekes honvédelmi délután­nal folytatódott. Kiss Lajos vezérőrnagynak, a Magyar Honvédelmi Szövetség főtit­kárának megnyitó szavai után kezdődött az úttörő-ta­lálkozó honvédelmi délután­ja. GBS5 HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.13: Járóka Sándor népi ze­nekara játszik. — 13.45: Válaszo­lunk hallgatóinknak! — 14.00: Édes anyanyelvűnk (Ism.). — 14.05: Csajkovszkij: Hegedűver­seny. — 14.40: Legkedvesebb ver­seim : Elmondja Fülöp Zsigmond. (Ism.) 15.10: Harsan a kürtszó! — 15.45: A varázshegedű. Operett­részletek. 16.05: Az oktatási gya­korlat és a társadalmi igény. 4. rész. — 16.20: A KISZ Központi Művészegyüttes rajkózenekara Játszik. —16.35: Oj felvételeink­ből. — 17.20: Lemezmúzeum. — 17.40: Van új a Nap alatt! — 17.55: Húszas stúdió. — 19.40: A rádió Kabarészínháza. Júniusi műsor. — 20.53: Ablak. Egy óra Bárdi Györggyel. — 21.53: Ziehrer: Csa­vargók. Nyitány. — 22.15: A front­város frantjai. Ütájegyzetek az EAK-bói. — 22.25: Nótacsokor. — 22.50: A modem történetírás prob­lémái. — 23.10: Barokk zene. — 0.10: Filmzene. Petőfi rádió: 12.00: Nyári Ká­roly népi zenekara játszik. — 12.30: A Svájci Olasz Rádió énekkara énekel. — 12.45: Érde­me szerint. — 13.03: Franck: D- dúr vonósnégyes. 14.00; Kettőtől hatig. — 18.10: Divatos divatok. Csapó György műsora. — 18.35: Üj könyvek (Ism.). — 18.38: Köz­kívánatra! — 19.35: A - Magyar Állami Hangverseny zenekar hangversenye. — Kb. 21.45: Üti- jegyzet. — Kb. 22.05: Ritmustur­mix. — 22.30: a hét zeneműve Brahms: Hegedűverseny (Ism.). — 23.15: Népdalok, néptáncok. Miskolci rádió: a hét első napján. — Tudósítóink jelenté­seiből. — Egy kis község lehe­tőségei, kívül a tsz-en. — Kó­rusmuzsika. — Közoktatás, köz- művelődés. — Utóhang az első miskolci vígjátékfesztiválról. — Az úttörőház nyári terveiből. — Megyei sporteredmények. — Slágerkoktél. Bratislava! televízió: 16.40- Hí­rek. — 17.15: Pedagógusok mű­sora. — 17.25: Versek. — 17.4.3: Telesport. — 18.15: Fúvószene. — 18.40: Kulturális hiradó. — 19.00: Tv-híradó. — 19.20: Dalok. — 19.38 : Mezőgazdasági publicisztikai film. 20.00: Stanislav Lem, szovjet szer­ző tévé-játékának 2. része. — 21.55: A labdarúgás hírei. — 22.15: Tv-híradó. Filmszínházak: Béke (14, hn6. 8): A szicíliaiak klánja (színes, magyarul beszélő, francia, 16 éven felülieknek. Felemelt helyár­ral!). — Kossuth (f3, f5, f7): A szent bűnös (színes cseh, 14 éven felülieknek!). — Filmklub (6): Heintje színes NSZK). — Fáklya (5. 7): Olsen bandája (magyarul beszélő, színes dán). — Petőfi (f5, f7): Gramigna szeretője (szí­nes, olasz—bolgár, 16 éven felüli­eknek'!). — ságvári (f5, hn7): Em­beröléssel vádolva (szovjet). — Szikra (5, 7): Hattyúk tava (szí­nes szovjet). — Táncsics (fö, f7): Ezopus (színes, bolgár—cseh). —■ Ady kertmozi (f9): Dél csiliaga (színes angol—francia). Kiállítás: Libress-zó (13—20 óra között): Feledy Gyula grafi­kái. KEDD Kossuth rádió: 8.20: Zenekari muzska; 9.00: Härfean a kürt­szó! — 9.35: Ahol az embert hang született (Ism.). — 10.05: Magyar- ország felfedezése. — 10.25: Mo­zart: E-dúr trió. — 10.44: Kodály: Székely fonó. Egyfelvonásos dal­játék. Petőfi rádió: 8.05: Kukutyini tanfolyam. Népdaljáték (Ism.). — 8.41: Indulók. — 8.50: Külpoli­tikai figyelő (Ism.). — 9.05: Ka­marazene. — 9.45: Fények és han­gok a légkörben/— 10.00: Zenés műsor üdülőknek. Televízió: 9.30: Hazánk és a nagyvilág. A Tv politikai tanfo­lyamának adása a honvédség részére. NYÁRI INGEK kellemes viselet NYÁRI INGEK nagy választék NYÁRI INGEK férfiaknak NYÁRI INGEK fiúknak NYÁRI INGEK üdülésre NYÁRI INGEK kirándulásra NYÁRI INGEK Kaphatók a Kisker, szaküzletekben és a Centrum Áruházban ém pnviKnT m:,u.

Next

/
Oldalképek
Tartalom