Déli Hírlap, 1971. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-18 / 142. szám

/ Sajtótájékoztató a színházban A jubileum jegyében Tizenegy dráma az új évadban A fennállásának 150. évfordulójához közelgő Miskolci Nem­zeti Színház (a jubileumi évad rendezvényeire 1972—73-ban kerül sor) már a következő szezont is a nagy évforduló je­gyében készíti elő. A reformkor híres kőszínháza, mely egy­kor lelkesen pártfogolta a nemzeti nyelvet és drámát, a következő esztendőkben az új magyar vígjáték otthonává válik. A jubileumi évben rendezik meg Miskolcon a második vígját ékfesztivált. Erről beszélt bevezetőjében Sallós Gábor, a Nemzeti Színház igazgatója, aki a sajtó képviselőivel a tegnapi nap folyamán hivatalosan is közölte a színház 1971—72- es műsortervét. — Az elmúlt években bi­zony hiányoztak a színház műsorából a klasszikus mü­vek. Érthető tehát, hogy a tervezett klasszikus ciklussal kapcsolatban nyilvánul meg most a legnagyobb érdeklő­dés. — Tizenegy darabból álló műsortervünkben tényleg kü­lönös gondot fordítunk a klasszikusokra. Ez természe­tesen nem azt jelenti, hogy nagy számban kerülnek mű­sorra ezek a műveik; inkább a darabválasztással igyekez­tünk — figyelembe véve adottságainkat — eleget ten­ni a követelményeknek. így esett a választás Shakespeare Machbetjére, a Turandot hercegnő című drámára (God- zi—Schiller), Dosztojevszkij Félkegyelműjére és bemuta­tásra kerül Goldoni A fur­fangos özvegy című vígjáté­ka is. Másodsorban az izgal­mas, modem drámákat em­líteném, amelyek közül Sa­linger Zabhegyező című mű­ve (Magyarországon először), M. Achard Bolond lány című drámája, melyet évek óta nagy sikerrel játszik a Ma­dách Színház és az Elveszett paradicsom (Sarkadi Imre) kerül nálunk színre. — És milyen előadások várják a könnyű-, illetve a zenés műfaj miskolci ked­velőit? — Elsősorban egy zenés játékot említenék, a címe: Luftballon. Szerzői Abai és Bágya. Most csak annyit, hogy mai fiatalokról szól ä darab, akik felfedezik, hogy a táncdal milyen lehetőségeit rejti az érvényesülésnek. De bemutatjuk a József Attila Színház siker-darabját is, Hasek—Bodrogi és Aldobbi művét, a Svejk című musi­calt. A következő szezontól népes szerzőgárdánk sorában tarthatjuk nyilván a Maig- ret felügyelő íróját, Georges Simenont is, aki Roger Pierre és Jean Marc Thibaylt tár­saságában „jelentkezik” majd a Gyilkosság az Alhambrá- ban című krimi-revüvel. A klasszikus operett híveire is gondoltunk, s ezért mutatjuk be a következő évadban Kálmán Imre Cirkuszherceg­nőjét. — Tizenegy bemutató, és több mint száz jó szerep, önkéntelenül is felvetődik a kérdés: történik-e változás a társulat összetételében? — Társulatunk az utóbbi években stabilizálódott. Most, a szezon végén csalk Rózsa Tibortól, Egerváry Klárától (mindketten külföldi turné­ra szerződtek) és Géczy Jó­zseftől kell megválnunk. A zenés műfaj ennek ellenére sem árvul el, hiszen Rózsa Sándor, akit már volt alkal­ma látni a miskolci közön­ségnek és Ábrahám István operettben és musicalban is pótolja a távozottakat. S hozzánk szerződik még egy kitűnő színésznő, Soós Edit, akit filmszerepeiből és a fő­városi színpadokról már is­mer a közönség. Fiatal tag­jaink is sokat fejlődtek az elmúlt szezonban, akik kö­zül Unger Pálma és Somló István a következőkben szí­nészi státuszban dolgozik majd. Rendezői karunkban nem lesz személyi változás, viszont tervezzük egy külföl­di vendég-rendező meghívá­sát, s ismét két darabot állít nálunk színpadra a zenés műfaj kitűnő ismerője, Lo­vas Edit. — A Játékszín tervei? — A műsorról pillanatnyi­lag még nem mondhatok so­kat. Az bizonyos, hogy Pan- cso Pancsev bolgár szerző Levél című háromszemélyes drámáját bemutatjuk, s ezen kívül még legalább két mű előadását tervezzük. Nem akarunk lemondani a kaba­részínházról sem ... (gyarmati) GORKIJ Makszim Gorkij, a világ­hírű szovjet-orosz regényíró, elbeszélő és drámaíró 35 év­vel ezelőtt, 1936. június 18- án halt meg, 68 éves korá­ban. Küzdelmes ifjúsága volt, korán árvaságra jutott. A forradalmi narodnyikdk moz­galmához, majd a miairxiz­Találtattak riporterek?! Tegnap este a három-há­romból csak kettő-kettő örül­hetett. Orbán Lászlót és Ko­vács Rékát lepontozták. Az egyén szempontjából mit sem számít, hogy egyikük a ring- ben, másikuk mikrofonnal a kezében szenvedett vereséget. Az ökölvívók és a riporterek párhuzamos vetélkedője min­denesetre színessé, izgalmas­sá tette a műsort. Műsort? Igen, ami nekünk „csak” műsor, az másoknak sorsdöntő élmény lehet. Mert hol vagyunk már attól, hogy játéknak vegyük a játékot... A hagyományos értelemben vett amatőröknek sajnos már nemigen terem sehol babér. A pontok száma aszerint emelkedik (akár ring-, akár mikrofonközeiben vagyunk), hogy ki milyen fokon tudja a mesterséget. Lódi György fölénye az első pillanattól fogva nyilvánvaló. S adottságai mellett ebben nagyon nagy része van an­nak, hogy éveken át gyako­rolhatta a riporteri mester­séget. Mert ugye nem kell magyarázni, hogy nem csu­pán rátermettség, invenció kérdése, hogy valaki mi­lyen teljesítményt nyújt. A többieknek — felkészültsé­gük, tárgyi tudásuk ellenére is — még ezután kell megta­nulni azokat az apró fogáso­kat, melyek Lódi számára már természetesek. Emlékezzenek csak: annak idején a széles körű művelt­séggel rendelkező 'Wiesinger István nem bírt meg a ma­gabiztosabb Tóth Károllyal. Csakhogy Tóth Karcsi már harmadikos gimnazista kora óta mikrofonnal dolgozott... Hogy mégis Wiesinger stabi­lizálódott a tévénél? A sok összetevő mellett ennek egyik fő oka, hogy képes volt idő­közben megtanulni azokat a mesterségbeli dolgokat, me­lyeket a vetélkedőn még nem tudott. De illenék végre válaszolni a címben feltett kérdésre: ta­láltattak-e riporterek? Szoro­san vett riporteri kvalitások­kal véleményünk szerint csu­pán egy ember, Lódi rendel­kezik. A többiek közül nem egy lehet majd kitűnő mű­sorvezető, publicista, kom­mentátor. A rádió és a tele­vízió már bizonyára ki is vá­lasztotta a maga embereit. A kérdésre azonban csak évek múlva lehet maid vá­laszolni. Gy— mushoz már fiatalon közel került. Harminchét éves ko­rában, 1905 nyarán belépett a bolsevik pártba, s szer­kesztője lett a Lenin vezette Novaja Zsizny című lapnak. Nagy nemzetközi tekintélyé­vel, írásaival és pénzzel egy­aránt támogatta a pártot. A valóságos orosz helyzetet kül­földi utazásai során beszé­dekben, cikkekben tárta fel, s pénzt is gyűjtött; a forra­dalom céljaira. Hazánkban is már kezdet­től fogva rendkívül népszerű volt Gorkij; magyarul 1901- ben jelent meg az első elbe­széléskötete. Regényei, elbe­széléskötetei, drámái közké­zen forognak, színművei gyakran szerepelnek a buda­pesti és a vidéki színházaink műsorán. (1960 és 1965 kö­zött megjelent műveinek húszkötetes gyűjteménye is.) Halála után Gorkijt a moszkvai Vörös téren temet­ték el, s róla nevezték el — a többi közt — szülővárosát. Tanuló pedagógusok Az idén is megrendezik a pedagógusok nyári tovább­képző tanfolyamait. A Kur­zusok két héten át tartanak, általában a június 28. és jú­lius 10. közötti időszakban. A tanfolyamok többsége az idegen nyelveket oktatók is­mereteinek fejlesztését, nyelvtudásának elmélyítését szolgálja. Az prosz nyelv- tanfolyamok színhelye Szek- szárd, Szombathely, Zala­egerszeg, Sopron, Nyíregy­háza és Miskolc lesz. A né­met, angol, francia szakos tanárokat Szolnokra, Debre­cenbe, Egerbe. Szegedre és Kaposvárra várják. Július 1-től kalauz nélküli közlekedés 97 helyen lehet jegyet váltani A Miskolci Közlekedési Vállalat hosszú évek óta létszámhiánnyal küzd. Kü­lönböző belső szervezési in­tézkedésekkel és bérjaví­tással is megpróbálta eny­híteni a létszámhiányt, de a helyzet tovább romlott. A miskolciak jól tudják, hogy a villamosszerelvé- nyek jelenleg is egy kala­uzzal közlekednek, s idő­szakonként nem tudtak el­indítani minden járművet a létszámhiány miatt. A kalauz nélküli közlekedést — részlegesen — már be­vezette a vállalat, sok KN- es kocsi fut a városban. Számukat azonban — a je­lenlegi jegyrendszer mel­lett — már nem lehet tovább növelni, hi­szen a bérlettel nem rendelkezők így is bosszankodnak, ha elhúz az orruk előtt két- három KN-es kocsi, amire ők nem száll­hatnak fel. Az utazóközönség érdekét is szolgálja te­hát, hogy július elsejétől áttér a Miskolci Közlekedési Vállalat a teljes kalauz nélküli közlekedésre. Céljuk, hogy az eddiginél kul­turáltabbá tegyék a közlekedést, s meg­gyorsítsák a kocsifordulókat, ami önmagá­ban is enyhíti majd a csúcsforgalom idő­szakában tapasztalható tunfultust. A jár­művek minden ajtaján lehet majd fel- és leszállni, hiszen nem kell felkeresnie az ülőikalauzt az utasnak, saját maga kezelheti jegyét a kocsikon elhelyezett lyukasztógépek segítségével. A bérletes utasok bérletük fel­mutatása nélkül utazhatnak. összegezve tehát elmondhatjuk, hogy a kalauz nélküli közlekedés bevezetése vár­hatóan javítja a közlekedési helyzetet Mis­kolcon, kedvezőbb munkakörülményeket te­remt a közlekedés utazó dolgozóinak, s az eddiginél rugalmasabb létszámgazdálkodást tesz lehetővé. Az új közlekedési rendszer bevezetésének főbb okait és céljait ismertettük röviden, ezután pedig térjünk rá a gyakorlati tud­nivalókra Július elsejétől kezdve csak bérlettel és előre váltott jeggyel lehet utazni. A bérle­tekről csalk annyit, hogy a díjszabás nem változik Kivéve a 16-os autóbuszvonalat, melyen a menetjegyek ára 3 forintról 2 fo­rintra csökken, s a kétvonalas bérlet helyett egyvonalas bérlettel lehet utazni. — Hogyan juthat jegyhez az utas? A közlekedési vállalat gondos szervező munkával biztosította, hogy mindenki gyor­san, kényelmesen hozzájuthasson a jegyek­hez. Megállapodást kötött a Borsodi Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vállalattal, az Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalattal, az áfész- szel, és így a járati útvonalak teljes hosszá­ban, összesen 97 helyen árusítják majd a je­gyeket. Beleszámítva természetesen a végál­lomásokon, a bérleti pénztárakban és a vál­lalat külön erre a célra felállítandó jegy­pavilonjaiban működő jegyárusokat. Végül, de nem utolsósorban mozgó jegyárusoknál is lehet majd jegyet váltani. Mindez azt je­lenti, hogy nemcsak a forgalmi csomóponto­kon, hanem azoktól távolabb eső helyeken is — így például a peremkerületekben — megválthatja jegyét az utas. Néhány jegyárusító helyet megjelölünk: Tiszai pályaudvar, Ady-híd, Centrum Áru­ház, Szemere, Búza tér, Marx tér. Honnan tudja az utas majd, hogy a boltok, trafi- Kok, pavilonok közül me­lyik árusít jegyet? Onnan, hogy az üzlet kirakatában ól látható helyen táblát he­lyeznek el (képünkön). A következő kérdés az, hogy a nap mely szakában lehet majd. jegyet váltani? Az élelmiszer- és iparcikk­boltokban, áfész-üzletekben, trafikokban természetesen a nyitva tartásnak megfelelő dobén árusítanak jegyet. A vállalat saját pavilonjai két műszakban tartanak nyitva, a mozgó árusok a Tiszai pályaudvaron és a Szeme­rénél a vonatok érkezése­kor, illetve a délelőtti és délutáni csúcsforgalom idején lesznek látha­tók. Árusítanak jegyet a kórházaknál, a sportrendezvényeken és a kirándulóhelye­ken: Tapolcán és Lillafüreden is. Fontos tudnivaló, hogy minden villamos­szerelvényen és csuklós autóbuszon, illetve az 5-ös és 15-ps jelzésű kocsikon lesz állan­dó járműkísérő, akinél esetenként kiegészít­heti jegy tartalékát az utas. A járműkísérők azonban csak öt darab jegyet adnak egy­szerre. Helyesen az jár el, aki bérlettel vagy előre váltott jeggyel zsebében száll fel a járműre! Mint látható, a vállalat gondoskodott jegy­árusító helyekről, illetve jegyárusokról, még­is érdemes megfogadni az utasoknak a jó tanácsot: Váltópénz helyett tartsanak maguknál mindig néhány előre váltott jegyet! Különö­sen vonatkozik ez a külvárosokban élőkre, hiszen ők főleg a boltok jegyárusaira szá­míthatnak, azok pedig a nyitva tartási időn túl már nem lesznek találhatók. A vonattal, távolsági autóbuszokkal bejárók jó része bérlettel rendelkezik. Azok, akik nem tar­toznak a bérletesek népes táborába, érkezési helyükön mindig találnak majd jegyárust, de azért helyes, ha ők is tartanak zsebük­ben néhány tartalék jegyszelvényt. * Még egyszer: július elsejétől kalauz nél­küli közlekedés lesz Miskolcon. Utazni csak bérlettel, vagy előre váltott jeggyel lehet! — O — Mosolygó történelem Churchill és szobra Winston Chur- chilinek még éle­tében szobrot emel­tek. A szobor le­leplezésén egy új­ságíró barátja meg­kérdezte: — Nos, milyen érzés, ha valaki jelen van saját szobrának leleple­— Biztosíthatlak — hangzott Chur­chill válasza —, hogy mától kezd­ve más vélemé­nyem van a ga­lambokról. PENTEK Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Verbunkosok, népdalok. — 13.49: Üzletről üzletre. — 14.04: A tábori kukta. Daljáték gyere­keknek. (Ism.) — 15.10: Régi hangszerek világa. 8. rész. — 15.30 c Kóruspódiurn. — 15.40: — Tito Sehipa énekel. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Darázsvár. Dokumentum játék. — 17.05: Külpolitikai figye­lő. — 17.20: Olasz mesterhe­gedűket mutat be Ruggiero Ricci. — 17.58: Mikrofórum. — 18.13: Magnósok, figyeLem! (Ism.) — 19.30: Bach: B-dúr szimfónia.— 19.40: Emlékezés Lukács György­re. — 20.25: Peter Pears dalestje. — 21.21: Láttuk, hallottuk. — 21.40: Beszélgessünk zenéről! — Kb. 22.15: Sporthírek. — 22.20: Vará z slkerin gő. Operettrészletek. — 22.50: Meditáció. — 23.00: Esztrádparádé. — 0.10: Torony­zene. Petőfi rádió: 12.00: Zenekari muzsika. — 13.03: Massenet operáiból. — 14.00: Mindenki kedvére kettőtől hatig. — Közben 17.00: ötórai tea. — 18.10: Húszas stúdió. — 19.02: Két filmdal. — 19.09: Hangverseny a stúdióban. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.25: ÜJ könyvek. — 20.28: Nóta- és népdalest. — Közben 21.16: Tömegcikk lesz-e a kazettás képmagnó’ — 22.20: Szimfonikus zene. Miskolci rádió: Borsodi tükör. — A megyei képviselőcsoport munkatervéről. — A megyei víz­műveknél. — Milyennek ígérke­zik az első félév vége a tejipari vállalatnál? — Legújabb leme­zünk. — Kulturális életünkből. — A sályi klubkönyvtárról. — A kórház és a területi utókeze­lés kapcsolata. — Fiatal szak­munkások tervei a Diósgyőri lázórepülő-verseny kezdődött Miskolcon. — A dzsessz kedve­lőinek. — Hirdetőműsor. Televízió: 17.35: Hírek. — 17.40: Telizsák. Zöld fűben. — 18.10: Hétvégi birodalom. 3. rész. — 18.35: Kompozíció. A képzőmű­vészeti rovat magazinja. 19.05: Reklómműsor. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Maigret felügyelő. A csapda. — 20.50: „Ha nem volna egy ember ...” Csernus Mariann műsora. — 21.15: Zenei figyelő. A Tv zenei újságja. — 21.55: Tv-híradó. Bratislavai televízió: 17.40: Hí­rek. — 17.45: Yao. Az oroszlá­nok. Francia ifjúsági tv-sorozat. — 18.10: Tv-riport. — 18.40: Esti mese. — 19.00: Tv-híradó. — 19.25: A Tv-híradó jegyzete. — 19.30: Emberek a Polana alatt. Riportfilm. — 20.00: Utazó kame­ra. Az utak Torinóba vezetnek. — 20.30: Barátság. Vidám jelenet. — 20.55: Népzene. — 21.55: Az ördög becsapása nem bűn! Bol­gár bűnügyi film. — 24.00: Tv- híradó. Filmszínházak: Beke (±4, hn6, 8): Vizsgálat egy minden gyanú fölött álló polgár ügyében (ma­gyarul beszélő színes olasz, 16 éven felülieknek!) —' Kossuth (f3, f5. f7): A helyszíni szemle (román). — Filmklub (6): Hero­in (magyarul beszélő NDK). — Fáklya (5, 7): Családi fészek (színes, magyarul beszélő fran­cia-olasz). — Petőfi (f5, f7): Staféta (magyar). — Szikra (5, 7): Az „Angyal” elrablása (szí­nes angol). — vbg vbg vbgtttt Isadora (színes angol). — Ság- vári (f5, hn.7): A hét mester- lövész (színes amerikai, felemelt helyárral!). — Ady (f9): Szi­várványvölgy I—II. rész (színes amerikai, másfél helyárral!). Miskolci Nemzeti Színház (7) : Segítség,, nyertem! (Vörösmarty bérlet). Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19 óra között): Éoítészeti ki­állítás. — Miskolci Képtár (10—- 18 óra között): Városi képzőmű­vészeti gyűjtemény. — Libresz- szó (13—20 óra között): Feledy Gyula grafikái. — Bartók Béla Művelődési Központ (10—18 óra között): A lengyel PAFAWAG gyár fotószakköri anyagának lei- állítása az LKM munkásszállá­son SZOMBAT Kossuth rádió: 8.20: Lányok, asszonyok. — 8.40: Gémesi Kata­lin kamaraegyüttesének műsorá­ból. — 8.52: Lemezmúzeum. (Ism.) — 10.05: A műsort szer­kesztette: Ortutay Gyula. — 11.03: Lemezek közt válogatva. (Ism.) — 11.38: Koczkás Sándor könyvszemléje. Petőfi rádió: 8.05: A cigánybá­ró. Részletek Johann Strauss operettjéből. — 8.40: Külnolitikai figyelő. (Ism.) — 8.55: Népdalok, •néptáncok. — 9.45: Válaszolunk hallgatóinknak! — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. — 11.33: Tér­zene Szentendréről. Televízió: 9.31: Radar. (Ism.) — 10.00: Minden kilométerkőnél. 11. rész: Visszatérés a habiból. (Ism ) — 11.05: Engelbert Hum­perdinck műsora. (Ism.) — 11.35: A vevőszolgálatról. (Ism.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom