Déli Hírlap, 1971. június (3. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-16 / 140. szám
Díjkiosztó ünneoség az SZMT-ben Bűnügyi filmekben nem ritkaság, hogy olykor a hatalom képviselői, sőt maguk a bűnüldözők, a. rendőrök is gyilkossá válnak. Elio Petri rendező hőse is rendőr, sőt magas rangú rendőrtisztviselő; egy minden gyanú felett álló polgár. Természetraizn „csak” annyiban különbözik a hasonló beosztású úriemberekétől, hogy gyilkol, s teltét korántsem akarja tagadni, sőt minden megtesz, hogy nyomra vezesse a bűnüldözőket. Egy minden gyanú felett ÓVÓ molnár nak azonban nem olyan könnyű az olasz társadalom bűnösségét bizonyítania. Hogyan fogadia a rendőrség a minden kétséget kijáró bizonyítékokat? S végül mi lesz a nyíl- kos sorsa? — Erre válaszol a Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében cimű színes, szinkronizált olasz film. melyet holnaptól vetítenek a Kossuth moziban. KÖNYVESPOLC Amerikai rapszódia Gershwin élete Ha megírásában, irodalmi értékében nem is elsőrendű mű Gál György Sándor könyve, mégis érdemes végigolvasni, sőt, aki elkezdi — mint e sorok írója —, nein is tudja letenni — már csak a témája miatt sem. Nem kisebb zeneszerzőről szól, mint George Gershwinről, „az egyetlen igazi amerikai zeneszerzőről” — ahogy Toscanini elnevezte. A Szakszervezetek Borsod Megyei Tanácsának agitációs, propaganda-, kulturális és sportbizottsága a múlt év októberében hirdetett pályázatot a megye szakszervezeti művelődési intézményeiben működő művészeti csoportok és szakkörök történetének megírására. A pályázat díjait tegnap délután osztották ki az SZMT székhazában. Mint a beérkezett 11 pályamű bizonyítja, az SZMT kezdeményezésére szakembereink körében megfelelő visszhangra talált. A pályamunkák azt bizonyítják, hogy az 1800-as évek végén | megyénkben kibontakozó, i majd a felszabadulás után f nagy fejlődésnek indult mű- ! veszeti tömegmozgalom tar- ■; talmában és formájában j egyaránt sok megőrzésre, to- I vábbfejlesztésre méltó ha- ; gyománnyal rendelkezik. A | mostani pályázat csak a j kezdetét jelenti annak a te- | vékenységnek, melyet a kö- j vetkező esztendőkben, széles S körű gyűjtőmunkával és 5 megfelelő tudományos igénynyel kell elvégezni. A bíráló bizottság az első dijat nem adta ki: öt pályamunkát díjazott és négy dolgozatot dicséretben, illetve jutalomban részesített. Második díjban ,,A néptánc- mozgalom diósgyőri története 1946-tól 1961-ig” című pályamunka részesült, szerzője Kováts György. „Az Ózdi Kohász Tánc- együttes története” című munkájáért Adorján Lajos ugyancsak a második díjat kapta. Harmadik díjat dr. Zádor Tibor a „Diósgyőr-Vasgyár kórusának, zenekarának és színjátszó csoportjának története”, illetve Magyar András „A pereeesi színjátszás ötven éve” című munka, jáért kapott. Dicséretben, illetve jutalomban részesítette a bíráló bizottság Pál Istvánt, aki a Borsodnádascii Lemezgyár fúvószenekarának 70 éves történetét dolgozta fel, dr. Miltényi Lászlónét (A Borsodi Vegyikom- binát irodalmi színpadának története), R. Nyíri Lilit (A vasgyári kisplasztikái szakkör története), Pálmai Zoltánt (Az Ózdi 1 Kulturális Hetek 1979. évi rendezvényei) és Zudla Pált (Az Ózdi Kulturális Hetek 1966. évi rendezvényei). Elsa Triolet, a kiváló francia írónő — Louis Aragon, a világhírű francia író felesége — egy esztendeje, 1970. június 16-án . halt meg 74 éves korában. Férjével együU járt a Szovjetunióban, tevékenykedett a Francia Kommunista Pártban, küzdött a népfrontmozgalomban, a spanyol polgárháborúban, majd az ellenállásban. Nemcsak életútjuk, életművük is ösz- szekapcsolódatt. Az írónő személyes refleA Rhapsody in Blue, az Egy amerikai Párizsban és a Porgy és Bess halhatatlan szerzőjének életművét az életrajz legvégén sommázza a szerző, mégpedig ötletesen. élet valóságát ötvözi a jövőbe tekintő képzelet fantasztikumával, a klasszikus realista formákat a modern tudat- és lélekábrázoló készséggel, a színes mesélő és bonyolító kedvet a filozofikus és önvizsgáló elmélyedéssel. Könyvei — Az avignoni szerelemesek, A vörös ló, Idegenek Párizsban, Sohanapján — nálunk is népszerűek. Valóban „egy amerikai Párizsban” mondja el, egy dallasi professzor, akivel Gál György Sándor Párizsban beszélgetett Gershwinről. A professzor szerint, aki időnként kisegítő csellista városa szimfonikus . zenekarában, Gershwin „az amerikai ember három nagy élményét öntötte zenei formába”. A Rhapsody in Blue 1924-ben azt képviseli, amikor a jenki először döbben rá. hogy a régi Amerikának vége, a korlátlan lehetőségek befagytak és valami új kezdődött. Az Egy amerikai Párizsban a találkozás Európával, amikor az amerikai rádöbben egyrészt arra, hogy újgazdag, másrészt arra: bármennyire szereti Európát, lényegében amerikai marad. A Porgy és Bess „egy évszázad keserű élménye, a fehér Amerika és a fekete Amerika”. Az 1898-ban született és 1937-ben meghalt Gershwin pályafutásában egy kissé ezt igyekszik érzékeltetni a szerző. Ott vagyunk az indulásnál, a századforduló New Yorkjának sokszínű, heterogén életénél, amikor a bevándoroltakból (Gershwinek is azok) amerikaiak lesznek, amikor az üzleti világ kulturális igénye megszületik, amikor az Újvilág élre lendül, és mindez először Gershwin muzsikájában kulminál. Ahogy egy kritikus a Rhapsody in Blue-ról mondta: „Ez a zene olyan életteljesen beszél a maga korszakáról, mint Offenbach kánkánja a második császárság Franciaországáról, vagy Johann Strauss keringője a Habsburgok Ausztriájáról". És a továbbiakban is. Sinclair Lewis és John Dos Passos regényeinek, a Babbit és a Sam Dodsworth Európában, a Nagyváros és a 42. szélességi fok hőseinek világa tükröződik az Egy amerikai Párizsban vibrálásában. Végül a Porgy és Bess, amely igazi sikert tulajdonképpen Gershwin halála után ért el, akkor indul világhódító útjára. Hiába működött közre maga Roosevelt elnök és az egész amerikai hadiflotta, hogy megkerítsék az orvost, mire megérkezett, Gershwin meghalt. Neve azonban ma is az amerikai zenét jelenti. (Gondolat kiadása.' MÁTÉ IVÁN xioi átszövik a regényeit. Művészete sajátos színt ad a szocialista realizmusnak. Több írásában a mindennapi Mint műfordító is jelentős munkát végzett Elsa Triolet; egyebek közt Csehov. Majakovszkij műveit ültette át franciára. Neves francia írónő KOHOK ES CSILLAGOK Csillagvizsgáló Özdon. Nem túlzás ez? A kérdés — mikor a Hold-térképen tizennyolc kemény, illetve lágy leszállást jeleznek a parányi villanyégők, mikor a Szaljut orbitális tudományos állomás útjáról olyan természetességgel beszélünk, mintha csak egy földi expedícióról lenne szó — bizony nevetséges. Régen viszont a csillagászok voltak nevetségesek. Még Kepler mestert is gúnyolták, s ha volt tekintélye, azt nem a természettudományos felfedezéseinek köszönhette, hanem a nagyszámú horoszkópnak, am,it kénytelen-kelletlen el kellett készítenie főrangú megrendelőinek. A csillagászokat és a csillag jósokat (sokáig nemigen tudtak különbséget tenni a kettő között) egykor nagy szakállú véneknek ábrázolták, akik hosszú éjszakákon át — mikor más rendes és istenfélő ember alszik — kémlelik az eget, hogy ellessék a teremtő titkait. Az ózdi „obszervatórium” távcsövénél 12—13 éves apró legénykéket látunk, akik kérésünkre kerek kis előadást rögtönöznek a napfolttevékenységről, s a Jupiter hat holdjáról (ezekben a napokban a Jupiter észlelhető leginkább) annyi hozzáértéssel beszélnek. Megtudjuk, hogy az ózdi távcsővel legfeljebb a két kilométeres nagyságrendű tárgyak változásai figyelhetők meg, de a szorgos szemlélő ezzel már kitűnően követheti az égbolt változásait. Es az ózdi csillagászok nem pusztán a távcsőre vannak utalva. Fényképfelvételek, diafilmek, makettek segítik a kör tagjainak tájékozódását, S itt a magnetofon! A tekercsek 13 előadást őriznek. Meghallgatva egyiket, másikat (a népszerű ismeretterjesztés értékes dokumentuma egy-egy), mindjárt egyszerűbbnek látjuk azt a nagyon bonyolult „égi mechanizmust”. Elek Imre tanár úr a csillagászati szakkör vezetője arról beszél, hogy a jövőben már nem lehet oktatásunk ennyire geocentrikus jellegű, A tudomány és technika fejlődése lehetővé tette, hogy az ember kilépjen a világűrbe; követnünk kell, amennyire ezt eszközeink, lehetőségeink engedik. Az ózdi csillagvizsgáló, mely annyi más hasznos dolog mellett a kohászati üzemek áldozatkészségét dicséri, a korszerű természettudományos alapokon nyugvó oktatás és nevelés bázisa lett az elmúlt évek folyamán. A szakkör tagjai (a felnőttek közül is egyre többen érdeklődnek a világmindenség fizikája iránt) olyan tudós pat- ronánssal dicsekedhetnek, mint Kulin professzor, aki nagyra becsüli az ózdiak munkáját. A látogatási napló szerint az elmúlt szezonban 5500 vendége volt a csillagvizsgálónak. Sokat közülük persze csak a kíváncsiság hozott fel a meredek domboldalra. Elek Imrééit nem is akarják mindenáron megnyerni ennek a szép tudománynak az érdeklődőt. De ha valaki egyszer alaposan szétnéz az obszervatóriumban, majd kitárulnak előtte a végtelen titkai, az máskor is eljön ... A fiatal tanárnak miközben a hosszú periódusú változó csillagokat figyelte, volt már néhány furcsa látogatója is. Nem csoda, hogy néhány ember horoszkópot akar készíteni, mikor külföldi lapokban ilyen apróhirdetések olvashatók: „Jó családból származó hal jegy alatt született vagyonos hajadon keresi egy skorpió ismeretségét házasság céljából.” Ráth-Végh István írja, hogy az amerikai közönség évente nem kevesebb, mint 125 millió dollárral adózott az asztrológusoknak. De hát nálunk nem üzlet a csillagászat. Vagy legalábbis nem forinttal mérhető a haszna ... (gyarmati) A színházművészet ötéves mérlege Négymillió-nyolcszáztizen- hatezer látogatója volt az elmúlt öt esztendőben a színházaknak — ez derül ki abból az összegezésből, amelyet a Művelődésügyi Minisztériumban készítettek az elmúlt ötéves terv színházművészeti eredményeiről, örvendetes, hQgy emelkedett az ifjúság számára tartott színházi előadások száma. Színházi bérletet húszezerrel többet váltottak, mint azelőtt.- Kedvezően alakult a színházak műsorpolitikája: ö.t év alatt 185 eredeti magya- drámát tűztek műsorra, ebből 96-ot vidéken mutattak be. A különböző társulatok több mint 40 alkalommal szerepeltek szocialista és húsznál is többször kapitalista országokban. Ugyanakkor a szocialista országokból 20, kapitalista országokból pedig 5 vendégjátékra került sor a magyar színpadokon. 1969-ben több mint 350 ezer, tavaly pedig 600 ezer forintnál is több állami támogatást kaptak a különböző társulatok annak érdekében, hogy kultúrpolitikai lag fontos műveket idejében, színvonalasan műsortervükbe vehessenek. A színházak működésére az; elmúlt évben 228 millió forintot fordítottak, 17 százalékkal többet, mint a tervidőszak kezdetén. Ezt az emelkedést az tette lehetővé, hogy a színházak több mint 11 százalékkal növelték bevételeiket, s az állami támogatás mértéke is 20 százalékkal gyarapodott. 4 honíogialó magyarság embertani Újszerű következtetésekre vezették dr. Tóth Tibor kandidátust, a Természettudományi Múzeum Embertani Tárának vezetőjét azok az antropológiai kutatások, amelyek körülbelül másfél évtizede folynak a magyar nép származásának megállapítására. Dr. Tóth Tibor részletesen tanulmányozta és összehasonlította a honfoglaló magyarság vándorlásának zónájában, valamint az Ural vidékén, Irán területén, Szibériában és Közép-Ázsiában előkerült csontvázleleteket, s az így kapott kép merőben ellentétesnek mutatkozik az eddigi feltevésekkel. Az új adatok szerint ugyanis a honfoglaló magyarság csontvázainak „vallomása” egyáltalán nem támasztható alá az Ural vidéki őshaza területén feltárt, valamint a nyugat- szibériai keleti ugor csontvázakból kiolvasható következtetésekkel, viszont feltűnő a megegyezésük a Volga alsó folyása és az Aral-tó közötti nagy sztyeppés, szavannás, a letelepedésre — legeltetésre, halászatra, pákászásra, s még bizonyos kertkultúra kifejlődésére is — alkalmas területen talált szarmata kori és szkíta kori leletekkel. Ezek szerint tehát körülbelül ezer évvel a hanfogla- lás előtt az ősi magyarságnak ezen a területen kellett élnie, ahol olyan szarmata népcsoportokkal — jazigok- kal, roxolánokkal és alánokkal — kellett keverednie, amelyek nem finn-ugor, hanem indo-iráni nyelven beszéltek. Ezen a területen és ebben az időszakban alakult ki embertanilag a honfoglaló magyarság, amelynek tehát jelentős* indo-iráni elemeket is tartalmaznia kellett. SZERDA Kossuth rádió; 12.20: Ki nyer ma? — 12.30; Tánczenei koktél. — 13.15: Bártvai Gs-uia népi zenekara játszik. — 13.45: Válaszolunk hallgatóinknak! —14.00: Purcell műveiből. — 14.19: Hidas Frigyes—Gál Zsuzsa: Győzelmes ének. Kantáta az Októberi Forradalom 50. évfordulójára. — 14.30: Nőkről nőknek. — 15.10: A technika szárnyán. Középiskolás Vetélkedő. — 15.38c ..Tarpa- Tenkes” úttörő lovastúra. A Gyermekrádió műsora. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Népdalcsokor. — 16.40: Szomszédom, barátom, rokonom. Jegyzet. — 16.50: Két operettdal. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Mozart: Klarinétötös. — 17.49: Két fizetés, dupla munka? — 18.05: Zord idő. 3. rész. — 19.30: Jelentés az országos öttusa- bajnokságról. — 39.34: Az MRT énekkarának és szimfonikus zenekarának hangversenye a 6-os stúdióból. — 20.29: Egy óra dzsessz. — 21.29: Visszhang. Félóra moziról, színházról, olvasásról, tanulásról. — Kb. 22.15: Laoszban. Ütijegyzetek. 6. rész. — 22.25: Lemezek közt válogatva. — 23.00: Az idő esőcsepojei. Versek. — 23,20: Gyöngyösi Rácz Géza népi zenekara játszik. — 0.10: Alessandro Scarlatti operáiból. Petőfi rádió: 12.00: Néhány perc tudomány. — 12.05: Schubert: VH. szimfónia. — 13.03: Házunk tája. — 13.25: Kodály kórusműveiből. — 13.40: Orvosi tanácsok. — 14.00: Mindenféle kettőtől ötig. — 17.00: ötórai tea. — 18.10: Bob herceg. A Rádió Dalszínháza részleteket ad elő Huszka Jenő operettjéből. — 19.40: Hobby-sarok. Riportműsor. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.25: Üj könyvek. — 20.28: Va- renyka. Gorkij elbeszélésének rádióváltozata. — 21.23: Muzsikáról fiataloknak. (Ism.) — 22.02: Békeffy Sarolta népdalokat énekel. — 22.15: Mi közöm a beruházásokhoz? Vitamíísor. — 23 35: Könnyűzene. — 23.15: Két Dvor- zsák szimfonikus költemény. Televízió: 17.00: Telesport: ökölvívó EB. Közvetítés Madridból. — 17.35' Szép tájak. Szovjet kisfiún. — 17.55: Régi kérdések, új válaszok. 5. rész. Az evolúció. — 18.40: Radar. Ifjúsági érdek- védelmi műsor. — 19.10: Reklám. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: Barbara New Yorkban. Magyarul beszélő NSZK film. — Telesport: ökölvívó EB Madridból. — Közben, kb. 22.00: Tv-híradó. Bratisiavai televízió: 16.20: Hírek. — 16.25: Drámai összeállítás a Szovjetunió hitlerista megszállásának 30. évfordulójára. — 17.10: Napjaink szemszögéből. — 17.35: Lovas-show. — 17.55: Finnország—Csehszlovákia labdarúgó EB selejtező. — A szünetben: Esti mese. — 19.50: Tv-híradó. — 20.16: Időszerű kérdések. — 20.25: Ignat Herman színművének tévé-változata. — 21.20: Zenés műsor. — 21.45: Jelzések a jövőből. A holnap embere és társadalma. — 22.15: Tv-híradó. — 22.40: A nemzetközi tv-fesztivál krónikája Miskolci rádió: A megye életéből. — A megyei tanács mező- gazdasági osztályán. — Három család egy lakásban. — Végig a Tisza térképén. — Sanzonok. — ..Nagyobb figyelemmel ...” A nők Borsod megye társadalmában. — Gyermekruhagondok. — A megye sportéletéből. — Előadó : a szerző. Filmszínházak: Béke (f4. hn6, 8): Harc a fellegvárban (mb. színes lengyel). — Kossuth (f3, f5, f7): Reménykedők (magyar). — Filmklub (6): A kardforgató nő (színes lapán. 14 éven felülieknek!). Miskolci Nemzeti Színház (7) : Hawai rózsája (bérletszünet). Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19 óra között): Építészeti kiállítás. — Miskolci Képtár (10 —18 óra között): Városi képző- művészeti gyűjtemény. — Lib- resszó (13—20 óra között) : Fe- ledy Gyula grafikái — Bartók Béla Művelődési Központ (10—18 óra között): A lengyel PAFA- WAG gyár fotószakköri anyagának kiállítása az LKM munkás- szálláson. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.20: Járóka Sándor népi zenekara játszik. — 8.39: A közhelyek bölcsessége. (Ism.) — 9.04: Gounod: Faust, ötfelvonásos opera — 10.56: Szép magyar vers. Petőfi rádió: 8.05: Zenekari muzsika. — 8.45: Külpolitikai figyelő. (Ism.) — 9.00: Verbunkosok, nóták. — 9.50: Magánvélemény közügyekben. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. — 11.45- T>4«- kalauz üdülőknek.
