Déli Hírlap, 1971. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-15 / 139. szám

Küldöttgyűlést tart a KISZOV Javult a szolgáltatások minősége Tanfolyam és konferencia vezetőknek Két rendezvényt is tart a most következő napikban a Szervezés és Vezetési Tudo­mányos Társaság Borsod me­gyei Szervezete. Ma. és jú­nius 18-án délelőtt 9 órakor, a MTESZ miskolci székházá­ban „Munkaidő- és bérügy­vitel elektronikus feldolgozá­sa” címmel tanfolyamra ke­rül sor. Június 17-én ugyan­csak a MTESZ miskolci szék­házéban, délelőtt 10 órakor kezdődik az a kerekasztal- konferencia, amelynek témá­ja a korszerű vezetés alap­elvei és módszerei lesz. A kerékasztal-konferencia vitá­ját dr. Susánszky Janos, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem ipargazdaságtani tanszékének vezetője, egyete­mi tanár vezeti. Segély a nyugdíjasoknak Az LKM nem feledkezik meg a nyugdíjba került dol­gozók támogatásáról sem. Az elmúlt négy évben 175(1 nyugdíjasnak 351 ezer forint segélyt fizettek ki. A válla­lat vezetősége évente 112 ezer forintot biztosít a nyugdíjas bizottságnak. De különböző juttatásokkal is támogatja a gyár a kohász nyugdíjasokat. Négy év alatt 364 nyugdíjas­nak adtak kedvezményes üdülőjegyet. Akiknek ala­csony a nyugdíjuk, kedvez­ményes üzemi étkeztetést vehetnek igénybe. Minden évben megrendezi a gyár ve­terán nyugdíjasok találkozó­ját, s évente háromszor a nyugdíjasok rendelkezésére bocsátják a vállalati autó­buszt is. Átadták az Hat hónappal a szerződés­ben vállalt határidő előtt ad­ták át a sajókeresztúri érc- előkészítömű érctárolójában a 2-es számú, óránként ezer tonna teljesítményű, Ganz- MÁVAG által gyártott sza­badtéri érclerakó gépet. Több nyugati cég képviselője — látogatásakor —' elismeréssel nyilatkozott a BÉM-ben már előbb is üzemelő • hasonló gépről. A hatalmas gépóriást Sátoraljaújhelyi konvhabúlorok Több mint két évtizede alapították a Tiszai Bútor­ipari Vállalat sátoraljaújhe­lyi gyáregységét. Az indulás éveiben 25-en dolgoztak az új üzemben és évente 125 konyhabútort adtak át a ke­reskedelemnek. Most a régi technológia helyett már gé­pekkel végzik a munka nagy részét és 80 óra helyett most 20 óra alatt készül el egy garnitúra. Londoni meghívás Nagy sikerrel szerepeltek a Budapesti Nemzetközi Vá­sáron a Diósgyőri Gépgyár ellenütős kalapácsai. A 6000 mkp-os ellenütős kalapács például meghívást kapott az 1972-es londoni szerszámgép­ipari kiállításra. A belgák és románok is vettek a BNV-n aláírt szerződés alapján diós­győri ellenütős kalapácsot, s további üzleti tárgyalások is folyamatban vannak az osztrákok, jugoszlávok és szovjetek részéről is. Ma egy hete kezdődött a VI. pozsonyi nemzetközi tánc- daifesztivái, a Lyra a Szlo­vák Filharmónia Hangver­senytermében, amely Európa egyik legszebb, rokokó stílu­sú koncertterme. A mindig négy napig tartó fesztivált két részre lehet osztani. Az egyik a cseh és szlovák táncdalok versenye, a mi táncdalfesztiválunkhoz hasonlóan, a másik pedig a nemzetközi rész, amelyben a különböző országokból meg­hívott vendégművészek mu­tatják be programjukat. Ez már versenyen kívül zajlik. Idén a nagy sláger Gilbert Becaud részvétele volt. De az ő másfél órás — és hadd tegyem hozzá, felejthetetlen — műsorán kívül is igen gazdag és emlékezetes volt a fesztivál. érclerakót egyébként kezelőfülkéjéből két ember irányítja. Auto­matikus berendezései mellett, a felszerelt rádiótelefon is megkönnyíti munkájukat és elősegíti a gép maximális ki­használását. A bratislavai Arany Lyrá- ért húsz dal versengett. Egy-egy este 10 dal került bemutatásra, ezek közül vá­lasztotta ki a 12 tagú zsűri azt a hat-hat dalt, amelyik bekerült a harmadik esti döntőbe. A döntőn három díjat osztottak ki. Arany Ly- rát a Láncolj magadhoz cí­mű kapott, melynek előadója az igen szép hangú Hana Ulrychová. Ezzel az első díj­jal elnyerte a részvételi jo­got az idei Rio de Janeiro-i fesztiválra is ... Második dí­jat a pozsonyi Éva Máziková kapott, az Orfeusz és Euridi- ké című dalért. A Bronz Ly­ra tulajdonosa idén az igen tehetséges és szimpatikus Viktor Sodoma. Ö énekelte a Szellő című dalt... A közön­ség díját a Marie Rottrová— Petr Nemec duó által elő­adott Hej, ne légy szomorú című dal kapta. Negyedik éve veszek részt a fesztiválon — mint megfi­gyelő —, és így könnyű volt az összehasonlítás az eddigi­ekkel. Az idei Lyra nem volt olyan magas színvonalú, mint az előző években. A nemzetközi rész viszont igen sok váratlan produkciót tar­togatott, de erről majd ké­sőbb ... Ma reggel a városi párt­bizottság épületében meg­kezdte munkáját a Borsod megyei Kisipari Szövetkeze­tek küldöttgyűlése. A tanács­kozás tisztségviselőinek meg­választása után a beszámolók kiegészítésére került sor. Az előterjesztésben a KISZÖV vezetősége számot adott ar­ról a sokrétű tevékenység­ről, amit az elmúlt években Borsod árutermelő és szol­gáltató kisipari szövetkezetei végeztek, összességében az elmúlt tervidőszak alatt a ktsz-ek teljes termelése 80 százalékkal növekedett, de jelentős előrelépés történt a szolgáltatások fejlődésében is, amelynek jó részét a kisipa­ri szövetkezetek végzik. Fodrászok, szűcsök, cipészek Különösen örvendetes, hogy az építő profilú szövetkeze­teknek sikerült lényegeseb­ben növelni kapacitásukat. Ugyanakkor — mint ahogy a beszámolóban szerepelt — nemigen léptek előbbre a ktsz-ek a háztartási gépek javítása, az elektroakusztikai gépek, televíziók, rádiók, magnetofonok kijavításának sürgető szolgáltatásában. Miskolcon ugyanúgy, mint a megyében, az utóbbi években ugrásszerűen nőtt a gépko­csik, motorkerékpárok szá­ma, ezzel szemben viszont alig fejlődött a szerviz és ja­vító tevékenység. A hat új szolgáltató házon kívül szerte a megyében és Miskolcon is sok új részleg nyílt a személyes szolgálta­tás megjavítása érdekében. Sokat fejlődött a fodrászok, a szűcsök munkája, ugyan­akkor a cipész profil fejlődé­se jóval elmaradt az átlagtól. A jelenlegi technológiákkal ugyanis nem tudják felvenni a versenyt a cipőgyárakkal, a javítások száma pedig szinte minimálisra csökkent. Nem mindig járt sikerrel a szol­gáltató házak megépítése sem. A kellő körültekintés hiányában a leépített bánya­üzemek miatt most a pere- cesi komplexum túlmérete­zettnek számít. Kevesebb az újítás örvendetes, hogy a korább: küldöttgyűlés óta a nők fog­lalkoztatásának javítása térén előbbre léptek a szövetkeze­tek, hiszen a lányok és asz- szonyok számaránya a ko­rábbi 40-ről 50 százalékra emelkedett. A beszámolóban szó esett arról is, hogy saj­nálatosan csökkent az újítá­sok száma is az utóbbi évek­A megye és városunk 72 vadásztársaságának tagjai megkezdték az özbakok se­lejtezését, amelyek közül eddig mintegy 30 került pus­kavégre. Főként a Taktaköz- ben, a mezőcsáti, s az agg­telek—jcsvafői határrészen durrogtak eredményesen az őzbak-állományt ritkító pus­kák. A selejtezés e hónap vé­géig tart, s augusztustól ok­tóber 15-ig az úgynevezett golyóérett bakokra, szeptem­ber 1-től pedig már szarvas­ra is vadászhatnak szűkebb pátriánk Nimródjai. A laikusok azt hihetik, hogy az agancsosokat csak „piff- puff” irthatják az engedél­lyel rendelkező vadászok. Pe­dig nem, mert az őz- és szarvasagancsokat öt szak­emberből álló trófea-vizsgáló bizottságnak kell bemutat- niok, amely eldönti: jogos ben, ami a honorálást mód­szer megváltoztatása miatt alakult igy A szövetkezetek szempont­jai egyre inkább megegyez­nek a lakossági, szolgáltatási célokkal, hiszen a gazdasági ösztönzők is erre késztetik a ktsz-eket. bár ahogy a beszá­molóból is kitűnt, ez a törek­vés sem valósult meg mara­déktalanul még az ösztönzők belépésével sem Lapzártakór a tanácskozás még tart, a vitáról, a válasz­tás eredményéről holnapi la­punkban számolunk be volt-e a kilövés, vagy sem. Amennyiben nem, mínusz 1, a legrosszabbik esetben pe­dig mínusz 2 ponttal minősí­tik a felelőtlen vadászat „eredményét”. Tavaly 65 szarvas- és 139 őzagancs került Ily módon ■ elbírálásra, s bizony, * több vadásztársaság szakszerűséget illetően elégtelenre vizsgá­zott. Élen járt ebben a sátor­aljaújhelyi Spartacus, amely­nek tagjai a selejtezés során hat, még fejlődőképes, to- vábbtenyésztésre alkalmas őzbakot kaptak puskavégre. (Fele-fele arányban mínusz 1, illetve 2 pontot adott ne­kik a bizottság ténykedésü­kért.) Két miskolci társaság, a Bányászok és Vasasok, vala­mint a Dózsa vadászai sem igen nézték, hogy hová dur- rantanak, mivel igen szép fej- lődésű, hét-nyolcéves törzs­állománybeli szarvasokat is kiirtottak, amiért nekik is mínusz 2 pont lett a „jutal­muk”. Ugyanakkor hat megyei között három miskolci cso­port, a DIGÉP szakszervezeti vadásztársasága, s a Nimród és az Aranyszarvas dicsére­tet kapott, mert tagjai körül­tekintő megfigyelések alap­ján végezték el területükön az őzbak-, valamint a szarvas- állomány selejtezését A szakszerűtlen kilövése­kért az illető vadásztársasá­gokat a bizottság figyelmez­tetésben részesítette —. az idén pedig már pénzbünte­téssel is sújtja. Előfordulhat az is, hogy ha valamelyik társaság több tagja fumigál- ja az előírásokat, akkor az egész társaságot feloszlatiák. T. I. Százmillió lorint «épekre Az Építők Szakszervezete megyei bizottságán készült statisztika szerint a hét mis­kolci központtal rendelkező építőipari vállalat az idén is jelentős összegeket költ gé­pek. berendezések vásárlásá­ra. Összesen 110 millió fo­rintot terveznek ilyen célra, jóval többet, mint a korábbi években. Saját beruházások­ra ugyancsak sokat költ a hét vállalat: a tervezett 65 millió forintból többek kö­zött összesen 576 munkás számára készül munkásszállá három helye» a »legyébe». Mit szól hozzá, hogy... ... milyen jól megy ezeknek a Ko- vácséknak? — Arra céloz, hogy autót vásároltak nemrégiben? — Ugyan! Autót sokan vásárolhat­nak. De Kovács naponta hazavisz egy kiló földiepret, mióta megkezdődött a szezonja. — Hűha! Ez valóban nem kis dolog. Vajon miből telik neki? — Azt mondják, örökölt. Ha nem így lenne, bizonyára szolidabb ajándé­kokkal, arannyal, drágakövekkel, szőr­mékkel lepné meg a családját. — Most már elég a tréfából. Ne Ko­vács rejtélyes vagyonáról beszéljen, hanem inkább arról, hogy miért ilyen drága a földieper? Ha egy kilót még mindig 20 forint körüli áron adnak, akkor mennyit kereshet az a tsz, ame­lyik — mondjuk — ötven holdon ter­meli ? — Nem fizet rá, az biztos, de a jö­vedelme azért lényegesen kisebb, mint gondolná. Hallgasson ide! Valamelyik nap szemtanúja voltam a Búza téri pia­con, hogyan cserélt gazdát egy rako­mány földieper. Csak fél szemmel fi­gyeltem oda, de nem hinném, hogy so­kat tévedek. Úgy 6 forint körüli árat fizettek a termelőknek az eper kilójá­ért, és römddel később 15—20 forintért adták tovább. — Hogy miért jó ez a kofának, azt nem kell magyarázni. De azt nem ér­tem, miért hagyja „kizsákmányolni” magát a termelő gazdaság? Ellensége a saját pénzének? — Erről sokat lehetne beszélni. Az okosok valami olyasmit mondanak, hogy a közös gazdaságok lassan már megtanulnak gazdálkodni, de még nem tanultak meg kereskedni. A kényelme­sebb, az egyszerűbb megoldást választ­ják. Megtermelik, leszedik, leszállítják és passz. A többit rábízzák az ügyes kereskedőkre. — Talán inkább kufárokat akárt mondani? Mert aki több száz százalé­kos haszonnal dolgozik, arra nem az „ügyes” jelző illik. — Nevezzük őket akárhogy, ők ki­bírják. A teli buksza bőségesen kárpó­tolja őket a „sértegetésért”. Ehelyett jobban tennénk mi is, és főleg az áru­forgalmazásén felelős személyek, ha arra biztatnák a gazdaságokat, hogy ne a viszonteladókkal kössenek üzletet, hanem magukkal a vevőkkel. — Azaz tanuljanak meg kereskedni, igaz? — Ügy, ahogy mondja. Csak nehogy aztán túlságosan jól megtanulják ezt a mesterséget. Mert én láttam már olyan csodát is, hogy a közvetlenül értékesí- tő gazdaságok standján drágább volt a portéka, mint a boltban. — Se ez nem megy, se az nem megy. Mit csináljon hát a magunk formájú, kispénzű ember, azonkívül, hogy mél­tatlankodik? — Megoldás több is van. A legkézen­fekvőbb az, hogy szokjon le a földieper élvezetéről. Annyi örömet kínál az élet, miért kell nekünk még a földieper is? A másik megoldás, hogy kezdjünk el magunk is epret, primőrt, miegyebet termeszteni. — Kezdjünk el, kezdjünk el.. . De hol? A muskátli földjében, az ablak­párkányon? — No, ne legyen olyan telhetetlen. Elég a párkány fele is, csak a piacon legyen olyan ügyes, mint azok a kufá- rok, akiket a minap látott. Akkor ma­gának is lesz majd, személyautója, sőt talán még azt is megengedi a pénztár­cája, hogy mint az a bizonyos Kovács úr. nem egyszerű szőrméket, drága szövetet visz haza ajándékba, hanem naponta egy zacskó epret. BÉKÉS DEZSŐ N. J. Fegyelmezetlen vadászok is vannak Selejtezik az őzbak-állományt / 5^ Jitka Zelenková, a gálaest egyik szereplője Bratislavská Lyra — 1971

Next

/
Oldalképek
Tartalom