Déli Hírlap, 1971. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-02 / 128. szám

Miért volt rossz a ja ff a és a szódavíz? Bűnszövetkezet a miskolci szikvízüzemben — Olyan jaffát gyártottunk, hogy mi magunk nem ittuk volna meg! — vallotta a miskolci Szikvíz és Vcgyicikkgyártó Vállalat egyik dolgozója a rendőrségi tanúkihallgatása során. — Már nevettünk valamennyien azon, ahogy naponta „átver­ték"’ a laboratórium mintaátvevó'jét. Alig tette ki a lábát az üzemből, máris „visszaállították” a szörpöt adagoló automa­tát ... S a fogyasztók százezreinek éveken át meg kellett eléged­nie az éppencsak megszínesí­tett, savószerű, ízetlen „üdítő itallal”. Legfeljebb az ország más tájain juthattak eredeti zamatú jaffához, megfelelő szénsavtartalmú szódavízhez, Miskolcon aligha. Mert a vál­lalatnál az üdítő italból és a szikvízből kilopták a szörpöt, s még a buborékot is. Italozás az irodában Lapunkban már cikkeztünk a szikvízgyárban tapasztalt visszaélésekről, a Borsod me­gyei Rendőr-főkapitányság ál­tal indított vizsgálatokról, amelyek a bűncselekmények láncolatát fedték fel. A szé­les körű nyomozás, amely hó­napokon keresztül tartott, immár befejeződött, s a szikvízüzemi bűnszövetséget leleplezték. A vállalat három műveze­tője — Szabó Józsefné, Sza­bó Papp Béla és Cservenka Károly — még 1969 tavaszán teremtette meg bűnös kap­csolatát a készáru kiszállítá­sát végző nyolc gépkocsiveze­tővel. A művezetők vissza­hozott áruként számoltak el olyan üdítőital- és szikvíz­mennyiségeket, amelyeket a gépkocsivezetők különböző boltok és vendéglátóipari egységek vezetőinek „ma­szek” alapon (a ténylegesnél jóval alacsonyabb áront ad­tak el. Többnyire készpén­zért bonyolították le ezt a fajta „kereskedelmet”, bár gyakorta került sor „árucse­rére” is: jaffáért szeszesitalt és élelmiszereket vittek visz- sza a gyárba a gépkocsive­zetők, amelyekkel az eleim i- szerüzem irodájában folyó rendszeres italozásokhoz biz­tosították az örökös utánpót­lást. A három művezető termé­szetesen nem csupán a „ter­szemérmetlenebbül dézsmál­ták a minőségileg egyébként is szándékosan megrontott üdítő italt és szikvizet. A csa­lások és sikkasztások sora tehát — az üzemvezetői uta­sításokkal — szentesítve lett. S ezek az „utasítások” csak­nem negyedmillió forintba kerültek a vállalatnak. Nem szólva arról a „haszonról”, amelyet a gépkocsivezetők és művezetők ténylegesen zseb­re vágtak. Fekete műszak és kedvenc adminisztrátor Az évek óta tartó csalások és sikkasztások miatt kelet­kezett alapanyaghiányt azon­ban még a fogyasztók kárá­ra elkövetett minőségrontás­sal sem tudták bespórolni. Pedig ez sem volt kevés. A könyvszakértői vélemény sze­rint — amelynek alapját a laboratóriumi vizsgálati nap­lók szolgáltatták — több mint 1 millió 300 ezer forint­tal károsították meg a fo­gyasztóikat. S ez csak a mi­nimum, hiszen — mint emlí­tettük — csupán a laborató­riumi minta levétele után csökkentették igazán az üdí­tő ital szörp, s a szikvíz szén­savtartalmát. A fogyasztók tehát a kimutathatónál is lé­nyegesen jobban ráfizettek a bűnszövetség működésére. Hogy a leltár stimmeljen, furfangos módszerekhez fo­lyamodtak a művezetők. Pél­dául fekete műszakot szer­veztek. No, nem a fizikai dol­gozók, hanem az irodai ad­minisztrátorok segítségével. Ilyen módon — bizonyítha­tóan — több mint 1600 üveg jaffát állítottak elő. Az alapanyagleltárból hi­ányzó szénsavat is sajátos módon „rendezték”. Egysze­rűen újra leplombáltak 36 üres szénsavas palackot, s visszatették a telipalackok közé. A trükk bevált. Az már apróságnak tűnik, hogy például Bauer Miklós kedvenc adminisztrátorát az üzem teljesítményszázaléka után bérezték, vagy hogy fe­leségének egyik nyugdíjas rokonát — miután a nyug­díjasok részére engedélyezett 500 forintos kereset lehető­ségeit kimerítette—csalással fizették ki. A vállalat vezetőit sem dicsérik meg Az ötven tagra szaporodott bűnszövetségben — amelyből Bauer Miklós, a három mű­vezető és egy gépkocsivezető letartóztatásban vár ja a bíró­sági tárgyalást — szép szám­mal szerepelnek boltvezetők, mint orgazdák. Ügy látszik, nem szolgált számukra elég tanulságként a sok borsodi példa: a tejüzemi ügy, a sör­ügyek, a benzin-visszaélések stb. Furcsa módon „megér­tést” remélnek a mentegető­zésük alapján: — Tessék már mondani: melyik boltvezető nem csinál ilyet?! Szomorú lenne, ha így volna. A tanulságokat a Borsod megyei Rendőr-főkapitányság szignalizáció útján ismertette a vállalat felettes hatóságá­val, Miskolc megyei város Ta­nácsának mezőgazdasági és élelmezési osztályával. A szig- nalizációban nem véletlenül hangsúlyozzák a vállalat ille­tékes vezetőinek erkölcsi fe­lelősségét ebben a társada­lomra nézve rendkívül veszé­lyes bűnügyben. Mert hiszen az ellenőrzések nyilvánvaló elmulasztása nem kevés mér­tékben járult hozzá, hogy két éven át folyhatott a bűnös manipuláció a miskolci Szik­víz és Vegyicikkgyártó Vál­lalatnál. Dicséretet a vállalat vezetői sem kapnak érte. RADVANYI ÉVA 0 A miskolci SZUR-ra készülnek A Vidám Színpad társalgó­ja, fél órával az esti előadás előtt. A sarokasztalnál Ha- csek és Sajó. Feltűnően csen­desek. Csak néha dúdol az orra alá Sajó úr ilyen rej­télyes strófákat, hogy: Most megtili-toli-toligatom azt az ici-pici parasztot. Vagy: Hopp, a csikó! Sárga csikó, sárga a nyereg rajta. A kabarészínpadokról jól ismert színészpár, Hlatky László és Kibédy Ervin „vé­res” sakkcsatát vív. Sűrű bocsánatkérések közepette merem vállalni csak a han­gos kibic szerepét, hiszen Kibédy lépéskombinációja matt-helyzetet ígér. — Mivel szerepelnek a mis­kolci SZŰR-on? — Azt a Hacsek és Sajó- számot, amivel megyünk, még nem hallhatta a miskol­ci közönség — emeli fel egy pillanatra a sakktábláról te­kintetét Kibédy Ervin. — No és, a focimeccs ki­látásai? — Győzünk. Legalább két góllal. Olyan középcsatár, mint Bujtor, nincs több a magyar labdarúgópályákon. — Minden szép és jó lesz tehát a DVTK-stadionban? — Minden? Az túlzás. At­tól tartok, hogy az autót most sem én nyerem majd. * — Minden nap egy kiló, az június derekáig annyi, mint... — Nem kell aggódni, bőven jut még belőlem a miskolci közönségnek is. — Meg vagyunk nyugodva. * Tükröm, tükröm, mondd meg nékem... A tükör vála­sza nem kétséges, hiszen Ka­bos László vallatja. Kackiás szalmakalapja még az esti előadáshoz szolgál, Miskolcon majd ellenzős sötétkék sap­kával cseréli fel. — Szerepe? — Főbakter. — Lesznek albakterokis? — Maga még nem tudja, hogy nálunk mindenki „fő”? — Azt pletykálják, hogy különleges lesz a vasút is, amelynél szolgálatot teljesít. — Különleges? Ugyan...! Mi van abban, hogy füttyszó­ra nemcsak a vonat, hanem a bakterház is elindul? A SZŰR egyik fénypontjá­nak ígérkezik a női futball­mérkőzés. — Mi a véleménye a női fociról Kabos Lászlónak? — Kemény mérkőzésre szá­míthatunk. Saját tapaszta­latból tudom, hogy a nők na­gyon harcosak tudnak lenni, ha elveszik tőlük a labdát, — vagy mást. BÉKÉS DEZSŐ * Kabos és a kabala-cica. (Ágotha Tibor felvételei) A lakbérközlés pótlása mészetbeni” juttatásban ré­szesült: a gépkocsivezetők a boltvezetőktől kapott pénzen is „testvériesen” megosztoz­tak velük. A* engedékeny üze m vezető Könnyítette a bűnszövet­ség dolgát, hogy az ellenőr­zés az üzem területén és a kapunál formális, vagy még formális sem volt. Istenigazá­ból azonban akkor lendült fel a maszek vállalkozás, amikor Bauer Miklós üzem­vezető kiadta az utasítást: a szállítás közben, vagy a bol­tokban keletkezett selejtet minden esetben készáru­ként (!) kell visszavenni. De Bauer engedélyezte azt is, hogy műszakonként 300 üveg jaffát lehagyjanak a terme­lési nyilvántartásból, mint olyan mennyiséget, amelyet az üzemben dolgozók „elfo­gyasztottak”. Nyomtató lónak nem lehet bekötni a száját — ez így igaz. Ám az üzemvezető in­tézkedése nyomán a műve­zetők azt gondolták, hogy eb­be minden „belefér”, s még A bérbeadóknak május 31- ig kellett megállapítaniuk és írásban közölniük az új lak­bér összegét a lakókkal. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumtól kapott felvi­lágosítás szerint lényegében határidőre —. bár még pon­tos, végleges adatok nem áll­nak a rendelkezésre — a ta­nácsok illetve az ingatlanke­zelő vállalatok befejezték a lakbérközlést. Előfordulhatott azonban, jobbára a magánla­kások bérbeadóinál, hogy el­mulasztották ezt a határidőt, nem gondoskodtak a lakbér megállapításáról és közléséről. A rendelet kimondja, hogy ebben az esetben a bérlő jú­nius 15-ig kérheti az új lak­bér megállapítását. Ha a bér­beadó nem teljesítette határ­időre lakbérközlési kötele­zettségét, és a bérlő sem kér­te erre, akkor a lakbérhoz- záj árulásra jogosult bérlő lakbére, amíg bérleti jogvi­szonya fennáll, már nem emel­hető, kivéve, ha rosszhiszemű­ségről van szó, amely azt jelen­ti, hogy megakadályozta a lakás felmérését, vagy valót­lan adatot közölt. Borsod megye zempléni ré­szein virágba boiultak a Rá- kóczi-hársak. A nép azért emlegeti így a hársfát, mert tömegesen azokon a részeken található, amely egykor a Rákóczi-birtokhoz tartozott. A vidéken több mint más­félszáz „matuzsálemkorú” hársat tartanak nyilván. Tegnap kétnapos országos bányamentő konferencia kez­dődött Tatabányán a Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, valamint a Tata­bányai Szénbányák igazgató­ságának rendezésében. A ha­Villáminterjú az öltözőfo­lyosón Csala Zsuzsával: — Látja, örökké rohannom kell. Minden nap egy előadás és minden nap egy kiló fo­gyás. Az utóbbi a fáradságo­sabb. A Rákóczi-birtokról fenn­maradt egykori „inventáriu- mok” is bizonyítják, hogy a hars a XVII. században már elterjedt ezen a területen. A zempléni községek lakói ma is kedvelik ezt a fafajtát, ", az utóbbi években több ezer csemetét ültettek. zai szén-, érc- és bauxitbá­nyászat képviselői első ízben tartanak országos jellegű konferenciát, hogy kicserél­jék tapasztalataikat és ismer­tessék a bányamentés leg­újabb módszereit. Virágzanak a Rákóczi-hársak Bányamentők konferenciája Hatvan kilométerrel nő a város vízhálózata Miskolc városi vízvezeték­hálózata a harmadik ötéves terv kezdetekor 264 kilomé­ter hosszú volt, ami napja­inkra 310 kilométerre nőtt. A tervek szerint a városi víz­hálózat hossza 1975-ig újabb 60 kilométerrel nő. Amennyi­ben a terv megvalósulhat, a város lakosságának már 94 százaléka fogyaszthat egész­séges, vezetékes vizet a terv­időszak végén. A vízellátás fejlesztése mel­lett másik nagy feladata a városnak a csatornázás bőví­tése. A jelenlegi 224 kilomé­ter hosszú csatornahálózat 1975-re 261 kilométerre nő. Az egyik legjelentősebb be­ruházás az új szennyvíztisz­tító telep első részének épí­tése lesz, amire 140 millió forintot költ a város. Az új telep első üteme naponta mintegy 48 ezer köbméter víz tisztítására lesz alkalmas. REFLEKTOR xf: Ma Budapesten meg­rendezik a fiatal műszakiak és közgazdászok első orszá­gos konferenciáját. ^ Eger­ben „Az alkotó tevékenység szerepe a személyiség kibon­takozásában” címmel előadás hangzik el a pedagógiai tu­dományos napok keretében. 5)c Kaposvárott ülésezik a So­mogy megyei ifjúsági vezetők parlamentje. Székesfehér­várott tartja ülését a KGST színesfémipari szekciója, Szombathelyen véget ér a statisztikusok országos ta­nácskozása. — Mit szól ehhez a lépéshez, Sajókám?

Next

/
Oldalképek
Tartalom