Déli Hírlap, 1971. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-01 / 127. szám

ismét az elátkozott szennyvízcsatornáról — Kétségbeejtő helyzetben vagyunk. Az Ingatlankezelő Vállalat elzárta a Rózsa utcára vezető esővízcsatornánkat, s azt a Vízügy aknájába kötötte be, ami eredetileg csak a szennyvíz elvezetésére szolgált. Nagyobb esőzés esetén a sok víz eltörni az aknát, r az udvarunk vízben áll. Kérem, segít­senek rajtunk! — panaszolta szerkesztőségünkben Divinyi József, Szentpéteri kap,u 10. szám alatti lakos 1970. január 17-én. szombaton délelőtt. Azóta — közbenjárásunkra — a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat egyszer már rendbe hozta a szennyvízlefolyót. S most, 1971. június elején ismét hasonló panasszal jelentkez­tek az udvar lakói. Elmondták, hogy a legutóbbi esőzés alkal­mával térdig ért a víz az udvarban. Az elátkozott szennyvíz­lefolyó ugyanis továbbra sem működik. Sőt! Bizonyára valamilyen műszaki hiba folytán a szennyvíz­lefolyót a mellékhelyiségek csatornájára kötötték. Ennek kö­vetkeztében elviselhetetlen bűz terjeng Groszmann Jenöék lakása előtt, ahol a lefolyó található. Ezen kívül a csatorna szennye elöntötte az udvari kút aknáját is. A lakók tartanak attól, hogy szennyezni fogja az ivóvizüket is. Minden esőzés alkalmával kénytelenek a tűzoltókat és a vízműveket kihívni, egyedül ugyanis nem tudnak megbir­kózni az udvaron felgyülemlett vízzel. S félő, hogy egy na­gyobb zápor teljesen elönti a lakások előterét. Nem kis híja volt ennek a múlt héten. Különben a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat legutóbb április 27-én tett ígéretet arra, hogy orvosolja a Szentpéteri kapu 10. szám alatti 11 család sérelmét. Az ígéret azonban mindmáig csak ígéret maradt. A ház lakóinak többsége idős ember, akik nehezen bir­kóznak meg a hirtelen rájuk szakadt esővíz-áradattal. Ideje lenne tehát ezt az évek óta húzódó szennyvízcsatorna- javítást rendesen elvégezni, a lakók megelégedésére. (szántó) Miért szőke a Tisza? A Borsodi Vegyikombinát kész termékek ajtókat, redőnyöket készítenek. Képünkön: gyártásával is foglalkozik. Jelentős szerepe az újonnan vásárolt redönygyártó berende­van szekszárdi üzemének, ahol műanyagból zés munka közben a BNV-n. (Ágotha felv.) Sztár lehetne, ha... A főszereplő: a műanyag Második legnagyobb folyó­vizünket, a szeszélyesen ka­nyargó Tiszát nemcsak a nép­költészet ruházta fel a közis­mert szőke jelzővel, hanem tudományos szemszögből ilyennek tartja a geológus s a hidrológus is. A Tisza roppant mennyi­ségű lösziszapot szállít. Le­begtetett hordalékának súlya, tömege is évi átlagban majd akkora, mint a Dunáé, ugyan­akkor azonban a Tisza köze­pes vízmennyisége csupán egynegyede a Duna vízmeny- nyiségének. Az ember nem is gondolná, milyen hihetetlen tömegű púderfinomságú hor­dalékot utaztat a Tisza. Sze­gednél például köbméteren­ként nem kevesebb, mint 56 deka lebegő anyagot tartal­maz a víz, s éves átlagban mintegy 22 millió tonnányi, azaz 12 millió köbméternyi lebegő hordalékot ragad ma­gával. A vízben egyenletesen eloszló, 2—6 századmillimé­ter szemcséjű lösziszap sár­gás alapszíne és fénytörése okozza a folyó sajátos szőke­ségét. A szelíd költői szőkeség azonban néha haragossá, za­varos barnává változik. Ár­víz idején ugyanis a köbmé­terenkénti 56 dekáról sokszor Szlovák vendégek a BÉM-ben (Tudósítónktól.) Népes csoport kereste fel a napokban a Borsodi Érc- előkészítő Művet. A vendé­gek a Kelet-szlovákiai Vas­mű dolgozói voltak, akik vi­szonozták a BÉM dolgozói­nak múlt évi szlovákiai láto­gatását. A csoport vezetői nagy megelégedéssel szóltak az alkalmazott technológia fejlettségéről, az üzem auto­matikus berendezéseiről. Kü­lönösen az elegyátlagosító gé­pek működéséről nyilatkoztak elismerően. Hasonló két gép dolgozik a szlovák üzemben is. Délután barátságos labda- rúzó-r' h-kőzésre ke"ült, sor a saióke asztúri pályán. A ven­dégek 5:1 arányban győztek. három és fél kilóra nő a hor­dalék töménysége. Az elmúlt évtizedek fo­lyamszabályozási munkái a Tisza szőkesége szempont­jából nem sokat jelentettek, jóllehet a folyó kanyargós medrének 140 helyen való átvágásával 464 kilométerrel rövidült meg a víz útja. A kutatók megállapították, hogy a begátolt folyó az árvízgátak között még most is erőtelje­sen fejleszti kanyarulatait. A számítások szerint az elmúlt fél évszázadban an oldalazó erózió következtében körül­belül 650—700 millió köbmé­ter partanyagot mosott, ra­bolt el a Tisza. Gazdaságos ötlet Elsődleges feladat a Borso­di Ércelőkészítő Műben is a műszaki színvonal' emelése. Egyszerű ötlettel — az ércet átlagosítás előtt leszórás köz­ben vízzel locsolják — elér­ték, hogy a porképződmény a régebbi száraz terítéssel szemben majdnem megszűnt. Így közel száz tonnával több érc és mészkő fér el egy elegyátlagosító csarnokban. Ugyanakkora darabosító sza­lag percenkénti sebességét majdnem harminc centimé­terrel tudták megnövelni.! A két szalagnál ezzel a mód­szerrel napi ötszáz-hatszáz tonnával nő a termelés. Bérkiegészítés a terhes nőknek Mind nagyobb gondot for­dítanak a dolgozó nők meg­becsülésére a sátoraljaújhelyi Hegyalja Ruházati Szövetke­zetnél. Ennek egyik konkrét megnyilvánulása: a terhes nőknek a terhesség negyedik hónapjától 50 százalékos bér- kiegészítést adnak. Sokat tesz a szövetkezet a nők foglal­koztatási lehetőségeinek bőví­téséért is. A negyedik ötéves terv időszakában a sátoralja­újhelyi üzem bővítésével to­vábbi 400 nőnek biztosítanak munkalehetőséget. Cigánd és Pálháza községekben 200— 200 nő foglalkoztatására al­kalmas üzemet alakítanak ki. A KISZÖV küldöttközgyűlése A megye kisipari termelő szövetkezeteinek küldöttköz­gyűlésére június 15-én kerül sor a városi pártbizottság ta_ nácskozóterméban. A fél 9 órakor kezdődő tanácskozá­son összegezik az elmúlt öt esztendőben végzett munka eredményeit, megszabják a további teendőket, megvá. lasztják a vezetőséget, és a különféle testületeket. A főszereplő: a műanyag. A köztudat még csak ismer­kedik vele, népszerűsége eléggé mérsékelt, átütő si­kerhez évek. évtizedek szük­ségesek. Pedig sztár lehetne, ha ... A kulisszák mögé néz­ve egy kicsit, hihetetlen „ap­róságok” jelzik: a beidegző­dés, a rosszul értelmezett ha­gyományok, az újtól való hú- zódozás mind-mind akadálya a műanyag térhódításának. Egy-két üzem. mint a Lenin Kohászati Művek is, felis­merte az újfajta termék adta lehetőségeket, és igyekszik is élni azokkal. Sikeres kísérletek A kísérletezés nem mai ke­letű. Tizenhat esztendeje kezdték cl, elsősorban a -hen. gerdékben. Az országosán is úttörő szerepet vállaló gyár bebizonyította: feltétlenül ér­demes ilyen jellegű kutatá­sokkal és kísérletezésekkel foglalkozni, mert az népgaz­dasági szempontból is hasz­nos. A finomhengerdei kö­zépsornál például háromszor olcsóbb a műanyagból készült csapágy, mintha színes fém­ből készítették volna el ugyanezt. Bebizonyosodott, hogy a műanyag nem pót­anyag a kohászatban, de má- sütt sem, hanem egyenértékű, sőt, a legtöbb esetben lénye­gesen jobb a hagyományosan alkalmazott színes fémeknél. A felismerés — sajnos — még nem ment át a köztu­datba, pedig a műanyag elő­nyei vitathatatlanok. Mégis mi az oka annak, hogy ne­hezen tör utat magának és nem tud egyértelműen pol­gárjogot nyerni? Még mindig sok az előítélet, amit a ha­gyományos módszerekre való hivatkozással és valóságos, de már túlhaladott tények ösz- szegyűjtésével igyekeznek bi­zonyítani. Az ajtó és a balta Furcsán hat. de igaz: a ha­gyományos módon, fából ké­szült ajtónál senkinek sem jut eszébe, hogy baltával sze­rezzen bizonyosságot arról, megfelel-e a minőségnek. Műanyagból készült ajtónál viszont előírás; a baltacsa­pást is ki kell bírnia. Ugyan­ez a helyzet a flakonok gyár­tásánál is. ami az élelmiszer- iparban lehetne kelendő ter­mék. Annak ellenére, hogy olcsó és gazdaságos a hasz­nálata, nagyobb tömegű gyártását nem igénylik. Itt is van egy meghökkentő fur­csaság. Üvegpalacknál senki­nek sem jut esze- ., hogy egy méter magasból leejtve, va­jon összetörik-e? Műanyag- palacknál előírás ez az egy méteres próba. Miért? Mi a megoldás? Joggal kérdezhetné valaki: mi a megoldás, a követendő út? NŐrri "csupán szemlélet­beli változásról, az új iránti fogékonyság kifejlesztéséről, a műanyagokban rejlő lehe­tőségek felismeréséről van szó, hanem az ezzel összefüg­gő ipari szerkezeti arányok megváltoztatásáról is. A mű­anyag elterjedését ugyanis nem lehet spontán népmoz­galomra bízni, előnyeiről, hasznosságáról állandóan be­szélni kell. S a magyaráza­tokat bizonyítani. Ehhez már az egyetemeken kellene el­kezdeni a munkát. A mű­anyag még nem tantárgy se­hol. mint ahogy már az pél­dául az NDK-ban. A vas­gyártást nálunk is tanítják, de a műanyag-gyártást még nem. Pedig a jövő a mű­anyagé. amely — sajnos — ma még mostoha gyermek. (tóth) Az ősök példájára Az ember távoli ősei még négy lábon járt,ak. És nem­csak az ősök, hanem a leg­közelebbi „rokonok” is. Ezért egyes tudósok úgy vélik, hogy a négy lábon járást utánzó tornagyakorlatok a leghasz­nosabbak a szervezetnek. Kü­lönösen hatékonyak lehetnek ezek a gyakorlatok a szívbe­tegségek, több légzőszervi, váz- és izomrendszeri, vala­mint az idegrendszeri meg­betegedések gyógyítására. A Keady-cég egyszerű konstruk­ciójú, olcsó és kis méretű tornaszert hozott forgalomba: könnyű alumíniumkeretre négy kis gördülő kocsi van felszerelve, ezeket huzalokkal és csigákkal úgy kötötték egymáshoz, hogy mozgásuk meghatározott ütemes ciklus­ban megy végbe. A kocsik közötti távolság a gyakorlatot végzők életkorától függően változtatható. A gyakorlato­kat pedig végezheti 6 eszten­dős kisfiú és 60 esztendő* öregúr is. Mit szól hozzá, / * hogy... ... Parkinson úr, a csípős humoráról ismert angol gazdasági szakember újabb törvényben leplezi le a bürokrácia csel. szövéseit? — Nagyon örülök, hogy végre ilyen intelligens dolgokról cserélhetünk véle­ményt és nem hozakodik elő megint va­lami helyi pletykával. Őszintén meg kell vallanom, már a könyökömön jönnek ki a korrupt boltvezetőkről, hanyag hiva­talnokokról, nyerészkedőkről szóló his­tóriák. — Akkor már itt sem vagyok. Ke­ressen magának olyan partnert, akit jobban érdekel a gesztenyevirágzás, vagy az ifjú hölgyek szoknyájának hossza. — No, ne sértődjön meg mindjárt, maga két lábon járó lelkiismeret. Csa:; annak örültem, hogy végre nem rólunk lesz szó, hanem az angolokról. Parkin­son úr ugyanis — ha nem csalódom — a hazájában burjánzó bürokráciát nye­segeti. — De nehéz egy ilyen emberrel. Most kezdjem elölről magyarázni, hogy a bü­rokrácia ;mint olyan, a polgári társada­lomban, gondolkodásban gyökerezik ugyan, de nemzetközi jelenség, s bizo­nyos formáival — sajnos — nálunk is találkozunk? — Helyben vagyunk hát megint. Égek a vágytól, hogy meghalljam, kiken akarja elverni a port — Parkinson ürü­gyén. — Akkor figyeljen jól. Parkinson leg­újabb törvénye a „Manana-törvény” Ál­talam magyarítva: a Manyána-törvény. A manana egyébként spanyol szó, és azt jelenti, hogy' „holnap”. — Akár ne is folytassa. Máris tudom, miről akar beszélni. Csak azt nem ér­tem, minek ehhez spanyolul csevegni. Az „amit ma megtehetsz, halaszd holnapra” — jelszó nálunk is jól ismert, sőt, széles körben alkalmazott. Pató Pál elvbarátaival lépten-nyomon találkoz­hatunk. — Okos, nagyon okos. De azért nem ilyen egyszerű dolog. A manyána-tör­vény ugyanis azokra vonatkozik, akik nem egyszerűen lustaságból, hanem előre megfontolt szándékkal halogatják a döntést. — Jöjjön hát a helyi példa. Úgyis tudom, hogy már égeti a nyelvét. — Nos, a népi ellenőrök nemrégiben megvizsgálták, hogyan hasznosítják az újításokat 15 vállalatnál. A sok jó ta­pasztalat mellett azt Is feltárta a vizs­gálat, hogy egyes helyeken illő tisztelet­tel megköszönik az újító buzgalmát, az­tán az íróasztal mélyére rejtik a javas­latát. S elő sem veszik többé. — Szóval, nem kritizálják, nem uta­sítják el kerek-perec, csak elfektetik. De miért tűri ezt az újító? — Azért, mert ahányszor csak rekla­mál, mindig megnyugtató választ kap. Megígérik neki, hogy majd ekkor, majd akkor foglalkoznak az ötletével, „meg­felelő időben” döntenek stb. — Elutasítás helyet halogatás. Való­ban nagyon ravasz. De egyet azért még mindig nem értek: ha egy angol ma­gánvállalat hivatalnoka halogat valamit, akkor ebből neki semmiféle kára sem származik. Nálunk azonban közvetett módon az íróasztal mögött ülő is érde­kelt az újításban. Ha ugyanis a ter­melés gazdaságosságát növeli az ötlet, akkor az ő nyereségrészesedése is kisebb lesz, amennyiben elfekteti a javaslatot. — Magában egy Parkinson vész el. Lám, milyen tisztán megfogalmazza azt, amit a „majd holnap”-elv vallói szünte­lenül szem elöl tévesztenek. — Tehát egyetértünk. — Tökéletesen. v- Akkor nyomatékosan felszólítom, hogy azonnal adja ide a húszasomat, meg se próbálkozzon a szokásos „majd holnap”-mondókával. — Hohó! Lassan a testtel! Előbb fel­ismerjük a törvényszerűséget, aztán megfontoljuk, hogyan alkalmazzuk a gyakorlatban, aztán .. . Szóval egy „meg­felelő időpontban ' még visszatérünk er­re a kérdésre. BÉKÉS DEZSŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom