Déli Hírlap, 1971. június (3. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-04 / 130. szám
Tegnap délelőtt a miskolci színházi fesztivál egybegyült szakembereinek Molnár Gál Péter kritikus tartott előadást a fenti címmel. A következőkben részleteket közlünk az előadásból. A vígjátékot nálunk víg játéknak játsszák. Vidáman, viccesen, tréfálkozva, komolytalanul. Nem az élet, vagy az emberi jellem komikus ellentmondásait tárják föl, hanem viccelődnek a közönséggel. Tréfás hangsúlyok, szó- tekerések, szó torzítások, hangsúlyvétések, szótag- és hangzócserék lepik el a szöveget. Nem is szólván la tréfás grimaszokról, vicces gesztusokról. Azután itt van a beszédhibák kimeríthetetlen tárháza: dadogás, hebegés, pöszögés, selypítés, raccsolás, fejhang, nyávogás, s az ál tájszólások bősége. Lusta színész sokat hasznosíthat a fizilógiás humor bőséges eszköztárából: részegség, dús keblek igazgatása, orrpisz- kálás stb. S itt van az evés, ez az elmaradhatatlan komikai kellék, amikor a színész minél többet fal, annál mulatságosabbá válik. Ugyanígy vagyunk az ivással is. Mindezek olyan ikonográfiái vígjátéki sablonok, mint humoreszkekben a nemdebár, a rögvest, a bámexbumfért, vagy ételben — jellegzetes operettszöveg — barátfüle, mákos nudli, bejgli, angyalbögyörő. Utána fuldokló röhögés a nézőtéren, mintha a legcsavarosabb eszű elmésség hangzott volna el odafönn. Arra hasonlít az ilyenfajta, eszköztárból dolgozó színészi játék, mint amikor szellemtelen és gondolattalan társaságban értelmes beszélgetés helyett vicceket kezdenek mesélni. Vígjátékot komolyan kell játszani. Méltósággal, hittel. Hinni kell a jellemben és a helyzetben. Ha nem hisz a színész, akkor jönnek a torz grimaszok és a habostorta-dobálások. Ha pedig hisz a színész az általa ábrázolt alak költészetében és komikus bölcseletében, akkor hite átcsillan a fenékre- csücsüléseken és grimaszokon Is. Mindaz, amit eddig elijesztő hibaként fölsoroltam, számba vehető erényként és értékként is. Ezek a sablonok nem közhelyek, hanem nagyszerű és csillogó költői eszközök a valóság legyőzésére, lelkünk békéjének megteremtésére. Alpári az, ha a színpadon ülepen rúgják egymást a színészek? Az. És mégis: lehet a szabadságvágy kifejezése, népi igazságtétel. Tömegek elfojtott vágyának formát adó, nemes és forradalmi gesztus. Valamennyi vígjáték-sablont sorra vehetnénk így, az eddig fölsoroltakat is, és bebizonyíthatnánk szükségességüket, nemes tartalommal rendelkező használhatóságukat. De amikor nem a helyzet és a jellem, nem az egész szerep művészi koncepciója, rendezői felfogása, az előadás világlátása fejeződik ki egy rúgáson át, hanem csak a hatás elérésének szándéka: akkor unott sablonként kezelhetjük. Csak egy hajszál választja el egymástól az értékest az értéktelentől. Ezt a hajszálat hívják művészetnek. A vígjáték komoly dolog. Színházművészetünk sikerrel örökölte el a magyar irodalom és közízlés azon arisztokratizmusát, nyársatnyelt sótalan kenetességét, hogy a vidám műfajokkal nem kell foglalkozni, kívülesnek műveltségünk érdeklődésén. komolytalanságok csupán, nem alkalmasak művészi kifejezésre sem a társadalmi harc eszközeként nem használhatóak. Ez természetesen nem igaz. Senki le sem írta. A gyakorlatban a szemlélet mégis így működik. Hiába írnak a legjelesebb írók vígjátékot: Illyés, Darvas, Déry, Örkény, Hubay stb., és hiába mutatja azt a magyar dráma nyelvterületen áttörő sikere is, hogy a vígjáték a legkivihetőbb, legexpor- tálhatóbb műfaj (Örkény Tóték, Szakonyi: Adáshiba), hiába kínálja ugyanezt tanulságul a Szovjetunióban megtartott bemutatósorozat. Gyakorta dekraláltatik, hogy kevés a vígjáték és jobb volna, ha több volna. Mégis kevés figyelmet fordítunk keletkezésükre és pályafutásukra. Nálunk igenis létezik egy vígjátéki eszkaláció: a műfaj nem tartozik az egyenjogú műfaji állampolgárok sorába. Alsóbbrendű, szórakoztató vigság, semmiség, színházi mellék- termék, szükséges rossz. Pedig nincs jó és jobb műfaj. Csak íó és jobb művek vannak. / * Ha egy kegyetlen zsarnok betiltaná a nevetést, azt hiszem, meg kellene halnunk. A nevetés a mindennapok vértelen forradalma. Segítségével meghosszabbíthatjuk életünket, mivel nem kell megfulladnunk a méltánytalanságokba, a hivatalok packázásaiba, hanem túlemelkedhetünk rajtuk és visszaszoríthatjuk a jelenségeket méltó helyükre. A szentendrei festője Az 1944 novemberében Bu. dapesten elhunyt Pajzs-Go- ebel Jenő festő- és grafikus- művész hetvenöt évvel ezelőtt, 1896. június 4-én született. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után az Iparrajziskola üvegfestő szakára járt, majd a Képzőművészeti Főiskolán Réti István tanítványa volt. Párizsban és Barbizonban járt 1924—25- ben tanulmányúton. Egyébként 1920-tól szerepelt rendszeresen kiállításokon a budapesti Műcsarnokban, 1925- ben pedig Párizsban mutatták be műveit. Rövid ideig Nagybányán is dolgozott. A barcelonai világkiállításon 1929-ben ezüstérmet nyert. Részt vett az Ernst Múzeum csoportkiállításain, s 1941-ben a Szocialista Művészcsoport kiállításán. Gyűjteményes kiállítása volt Budapesten 1943-ban; emlékére a Fővárosi Képtárban 1943- ban, a Magyar Nemzeti Gajjt Schratt Katalin (Tolnai Klári) és I. Ferenc József császár és király (Balász Samu) A Madách Színház vendégjátéka Áíomiejtés néző érzése, hogy e biedermeier császári környezetbe és a stílusosan eredeti k. u. k. szövegben maga az író is túlontúl beleéli magát, s ahelyett, hogy e világtól bennünket is elidegenítene, hamis illúziókba ringat. Most joggal illethet az a vád, hogy előadás-elemzésem irodalom-centrikus. De mit is írhatnék ezúttal a színházról? Talán azt, hogy a színház vezetését a darabválasztásnál elsősorban az írói szándék, a lehetőség és nem a megvalósult tett értéke befolyásolta, hogy kitűnő szerep-lehetőségnek érezték I. Ferenc József császár és magyar király figuráját, egy nagy művész — Balázs Samu — számára, aki valóban tökéletes Ferenc József lehetne, egy jól megírt színdarabban. Vagy talán azt írjam, mennyire csodálom Tolnay Klári elbájoló kedvességét és eléggé nem becsülhető színpadi fegyelmét, amellyel Schratt Katalint játszotta, miközben nekem, a nézőnek szüntelenül az motoszkált a fejemben, hogy mennyi jó szerepben láttam már nagyszerűnek ezt a nagy művésznőt. Vagy milyen kár, hogy az egyik legsajátosabb, legeredetibb komikusi készséggel rendelkező színészünk, Garas Dezső ezúttal nem kapott lehetőséget, hogy e készségét bizonyíthassa, hogy a filodendronok és a kellékzöldek mögé bújtatott narrátor-figurában Káldi Nóra Kliója csupán arra szorítkozott, hogy minél előbb túl legyen a középiskolai tananyagként ható történelmi ismeretterjesztésen. Hogy a fiatal Schütz lla máris milyen színes, csillogó komikai erényekről ad tanúbizonyságot, vagy hogy Garics János Horthy Miklós leendő magyar kormányzó figurájában milyen sikerrel formálta meg (szöveg nélkül is) a darab egyetlen ellenszenves alakját. Vagy arról írjak, hogy Szirtes Tamás rendezése bee- thoveni gyászzenével, magyar katonaindulókkal, Stra- uss-keringővel milyen hamisítatlan bécsi hangulatot teremtett a Burg-stilbe oltott biedermeier környezetben (Köpeczi Bócz István munkája), hogy mindig a szövegnek megfelelően ültek, álltak, viselkedtek a színpadon a színészek, zsakettben, drindliben, császári uniformisban (a jelmezeket Mial- kovszky Erzsébet tervezte). Hogy az egész társulat milyen hősi küzdelmet folytatott a meg-megújuló nézőtéri érdektelenség ellen. Erről írjak? RIDEG GÁBOR táj lériában pedig 1966-ban rendeztek kiállítást. Jellegzetes egyéni művésze, te, különös álomvilágának fantasztikus képeit megjelenítő stílusa a harmincas években alakult ki. Állandó témája volt a szentendrei táj, amelyet bensőséges hangulatú képekben festett meg. Ha a szándék határozná meg, s nem az eredmény az írói tett értékét, úgy Hubay Miklós darabja kitűnő vígjáték vagy szatíra lehetne, így azonban csupán nagyon stílusosan, kulturáltan megírt színpadi dialóg-sor, amelynek láttán az lehet a A Solen hadihajó roncsai ' A gdanski kikötő közelében nemrég ráakadtak egy régi hadihajó maradványaira. Ä helyi múzeum igazgatója szerint a Solen hajó roncsait találták meg, amelyet 1627-ben süllyesztettek el a lengyel és a svéd hajóhad közötti tenHubay Miklós Álomíejtés című darabját annak ellenére, hogy műfaji megnevezéseként a színlapon ez szerepel; s hogy a miskolci vígjáték fesztiválon mutatták be; nem tartom vígjátéknak, még csak vidáman előadott színpadi játéknak sem. Az anekdota ugyanis véleményem szerint nem drámai műfaj. Márpedig, ha ezt a darabot mindenáron megkell határoznom műfajilag, csak anekdotának nevezhetem, mosolygó történelmi játéknak, amely legjobb esetben informálhatja a nézőt, de állásfoglalásra vagy gondolkodásra nem készteti, s még mulattatni sem mulattatja igazán. Hubay — sajnos —elsétált az önmaga által felállított csiklandóan érdekes képlet (Ferenc József és Freud Zsigmond lehetséges találkozása) kínálta lehetőségek mellett. Nála osupán találkoznak a két világ képviselői, de ez a két világ nem konfrontálódik drámai módon színpadán. Pedig micsoda lehetőség! A tudományos világkép, a megértő humanitás képviselője, a mélylélektani analízisek mestere, Freud milyen kíméletlenül tudná leleplezni álomfejtésével, s milyen gyilkosán nevetségessé tudná tenni az idillikus nagy béke mélyén rejtőző agresszív indulatokat, a bécsi nyárspolgár eszményképévé öregedő császár rémálmaiban milyen kitűnő és pontos analízisét tudná adni a hajdani vérszomjas zsarnoknak, s a szenilitásában is pusztító, sőt önpusztító „háború-csinálónak”. Így azonban jelenléte és az új vérontás ellen tiltakozó humanista lelkiismerete alig- alig zavarja meg az öregedő — öregedő? —öreg, ám irigylésre méltó rendszerességgel szerelmi sziesztát tartó császár és a császári kedves, Schratt Katalin könnyesen derűs, idillikus románcát. geri ütközetben. A felszínre hozott hajóroncsokon megtalálható Gusztáv Adolf svéd király felségjele. A hajó valószínűleg a lőporkamrában történt robbanás következtében süllyedt el. PÉNTEK Kossuth rádió: 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: „De szeretnék csillag lenni!” II. rész. ' — 13.40: Pirx pilóta kalandjaiból. Az Albatrosz. — 14.00: Róka Móka Bábszínháza. (Ism.) — 14.25: Iskolarádió. — 14.45: Az oktatási gyakorlat és a társadalmi igény. 3. rész. — 15.10: Kóruspódium. — 15.29: Népi zene. — 16.05: Magyarországról jelentem. Nógrád megye. -- 17.20: Schumann: Karnevál. — 17.44: Mikrofórum. Találkozás a jövővel. — 18.00: Az Ifjúsági Rádió Vidám Színpada: Atyai szövegek avagy atya. fiú és az összes többiek. — 19.40: Aranyhangok. Jussi Björling. — Közben 20.10: Dallamok. Darázs Endre versciklusa. — 20.20: Az Aranyhangok című műsor folytatása. — 21.13: Tervezz, dolgozz, kormányozz! — 21.23: Stúdiónk vendége: Gyulai Gaál János. — 22.20: Meditáció. — 22.30: A dzsessz világa. — 23.30: Bécsi klasszikus zene. — n.iO: Népdalok. Petőfi rádió: 12.00: Buzsáki KISZ-lakodalmas. — 12.21: Ünnepi könyvhét 1971. — 12.36: One- rp^elvételek a század első feléből. — 13.03: Villany és petróleum. Riportműsor. — 13.23: David Ojsztrah hegedül. — 14.00: Mindenki kedvére kettőtől hatig. — 18.10: Holnap közvetítjük ... — 18.40: Kersics Anka énekei. — 19.00: Hangverseny a stúdióban. — 19.40: A könnyű zene "ongora-virtuózai. —- 20.25: Üj könyvek. (Ism.) — 20.28: Rádiószínház: Lépcsők. — 20.57: Nóták. — 21.31: „És mit tesztek ti Vietnamban?” Gellért Endre írása. — 21.46: A Baden-Baden-i Rádió Szimfonikus Zenekarának hangversenye. — 23.15: Operettrészletek. Miskolci rádió: Borsodi tükör. — Vidéki hírek. — Exporttermékek a Háziipari Szövetkezetnél. — Legújabb lemezünk. — Kulturális életünkből. — Megyénk nyári művelődési terveiről. — A dzsessz kedvelőinek. — Hirdetőműsor. Televízió: 17.13: Hírek. —17.20: Taosifüles. — 18.05: Rólad van szó! Fiatalok műsora. — 18.30: Baráti segítés. Vietnami film. — 18.50: Sámánok és Afroditék. Képzőművészeti ismeretterjesztő film. — 19.15: Esti mese. — 19.3Ö: Tv-híradó. — 20.00: Telitalálat. — 21.10; Malka. Szlovák film. — 21.55: Tv-híradó. — 22.05: Integrál. Az életkor határa. Bratislavai televízió: 17.25: Hírek. — 17.30: Yao: Ketten a szavannában. Francia ifjúsági tvsorozat. 6. rész. — 18.00: „Zöld évek.” Katonák műsora. — 18.40: Esti mese. — 19.00: Tv-híradó. — 19.30: ötven Etap. — 20.50: A művészet segítsége az útkeresésben. — 21.15: Kis félreértés. Tv- komédia. — 22.10: Tv-híradó. — 22.30: Lengyel hanglemezparádé. Miskolci Nemzeti Színház (3) : Segítség, nyertem! (bérletszünet) . — (7): Dinasztia (bérletszünet). A Miskolci Nemzeti Színház előadásai, a vígjátékfesztivál keretében. Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 8): A szicíliaiak klánja (színes, magyarul beszélő francia, 16 éven felülieknek. Felemelt hely- árral!). — Kossuth (£3, f5, f7) : Hárman (szovjet). — Filmklub (6): Amerika, Amerika! I—n. rész, (amerikai film. dupla helyárral!). — Fáklya (5, 7): Marie szeszélyei (magyarul beszélő szí- i nes francia). Petőfi (f7): Tíz ki- I esi indián (magyarul beszélő angol). — Táncsics (f5, f7) : Egy férfi, aki tetszik nekem (színes francia). — Ságvári (f5, hn7): Dél csillaga (színes angol—francia). — Szikra (5, 7): Szeptember és május között (színes lengyel). — Ady kertmozi (f9): Valcerki- rály (színes amerikai—osztrák). Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19 óra között): Építészeti kiállítás. — Miskolci Képtár (10— 18 óra között) : Miskolc város képzőművészeti gyűj teményeiből. — Libresszó (13—20 óra között): Feledy Gyula grafikái. — Bartók Béla Művelődési Központ (10 —18 óra között) : Az NME és a Vasas Képzőművészeti Kör közös kiállítása az egyetemen. SZOMBAT Kossuth rádió: 8.20: Lányok, asszonyok. — 8.41: A Győri Filharmonikus Zenekar hangversenye. — 10.05: Rádiószínház: Baleset az M—7-es műúton. (Ism.) — 11.12: Farkas Ferenc: Lavotta szvit. — 11.29: Operacsillagok, operaslágerek. (Ism.) Petőfi rádió: 8.05: Legénybúcsú. Részletek Oscar Strauss operettjéből. — 8.48: Külpolitikai figyelő. (Ism.) — 9.03: Nóta- és népdalműsor. (Ism.) — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. Televízió: 9.30: Radar. (Ism.) — 10.30: Minden kilométerkőnél. 9. rész: Az árulás. (Ism.) —11.30: Műsorkalauz. (Ism.) alias Fiatalok! Lósport Vállalat keres 14 életévet betöltött és 8 általános iskolát elvégzett olyan fiatalokat versenylóápolói munkára, akik szeretik ezt a szép sportot. Hároméves szakmunkás- képző iskola elvégzése esetén lótenyésztő szakmunkás bizonyítványt biztosítunk. Jelentkezés: Lósport Vállalat munkaügyi csoportjánál, Budapest, VIII., Kerepesi út. 9. Orvosházaspár keres gyermek mellé mindenest. Érdeklődni: Szentpéteri kapu 72/VIII. 1/3. dr. Horváth, este 5—7 óráig. Felvételre keresünk kivitelezői gyakorlattal rendelkező építőipari technikust. Jelentkezni lehet: Városgazdálkodási Vállalat Kazincbarcika, Rákóczi tér 4. Telefon: 274-es. Gyakorlott, gépírni tudó számlalikvidátort keres felvételre a Pamutfonó kereskedelmi osztálya. Minden szombat szabad. Telefon: 34-243. Tagfelvételt hirdet a Gárdonyi Géza Színpad. Jelentkezés június 6-án, vasárnap délelőtt 10 órakor a Gárdonyi Művelődési Házban. 1971. JÚNIUS 5-ÉN barkácsszombat A MISKOLCI Ezermester és Úttörő Kisáruházban EGYES BARKÁCSÁRUKBÓL KEDVEZŐ FIZETÉSI FELTÉTELEKKEL 20°/o-kal olcsóbban vásárolhat A FÜLES című lapban megjelent barkács-keresztrejtvény helyes megfejtői között barkácsszombaton 11 órakor a Miskolc, Széchenyi u. 11—13. sz. alatti KISÁRUHÁZBAN jutalomsorsolást rendeznek I. díj 300 forintos, II. díj 200 forintos, III. díj 100 forintos vásárlási utalvány, továbbá sorsolásra kerül 16 db kisebb értékű ''ACÁRIÁS! UTALVÁN*
