Déli Hírlap, 1971. június (3. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-30 / 152. szám
Ki volt Julianus barát? A DH városfejlesztési fóruma • Elbújtatják a Szinvát Támfala zás, szabályozás 1975-ig 100 millió A honfoglalás után évszázadokon át sokakban élt a nosztalgia a magyarság legendás őshazája iránt. Már az első időkben indultak vándorok vissza keletnek, hogy megkeressék az őshazát. Megtalálták-e? Nem tudjuk — az első vándorok emlékét elmosta az idő. A középkorból azonban fennmaradt néhány világjáró utazó neve. mindenekelőtt Julianus baráté. Julianus — aki ezt a nevet a dominikánus rendben vette fel, egyébként Erdélyben született és eredetileg Györknek hívták — egyike volt szerzetes rendje és kora legműveltebb férfiúinak. Jól ismerte a görög, a besenyő, az arab és a német nyelvet, olvasta és értelmezte a kun krónikákat. 1235 tavaszán indult el három társával, hogy felkutassa a keleten maradt magyarokat. Hallatlan nehézségek és nélkülözések árán küzdötték magukat előre. Pénzüket és málhájukat útonállók elrabolták. Ezért az egyik szerzetes kanalakat faragott és a cserébe kapott kölesen tengődtek. Tervezték azt is, hogy kettejüket rabszolgának eladják, hogy ezen az áron a másik kettő folytathassa útját kelet felé. Ám a legyengült barátok nem találtak vevőre a rabszolga piacon. Ketten ezért hazaindultak. A másik „kettős”, Julianus és Gellért folytatta útját. Gellért nem sokkal az elválás után — nem bírva a nélkülözéseket — útközben meghalt. A magára maradt Julianus a Volga nyugati partvidékén egy magyar asz- szony útbaigazítása nyomán lelte meg az ősihazát és találkozott az ősök leszármazottai val. Amikor meglátták és megtudták. hogy keresztény magyar, igen megörültek jövetelének. Körülvették őt házaikban és telepeiken. A háziak neve magyar volt. Beszédében is megértették Julianus t és ő is azokat. Kiderült, hogy az ottaniak — a kor fogalmai szerint — pogány magyarok voltak, de erről semmit nem tudtak. Viszont bálványokat sem tiszteltek, földet nem műveltek — lóhúst, farkashúst ettek, lótejet és vért ittak. Lovuk és fegyverük sok volt és a harcban rendkívül elszántak voltak. Mielőbb közölni akarván felfedezését, az őshazába vezető utat és annak pontos leírását, Julianus barát 1236. június 21-én sietve hazaindult, s karácsonyra megérkezett Esztergomba. Azután a következő évben újra elindult néhány rendtársával, ezúttal már azzal a céllal, hogy térítő munkát is végezzen. A tatárok előrenyomulása miatt azonban most nem jutott végig az úton. De nem töltötte tétlenül az idejét: részletes adatokat gyűjtött a tatár seregek erejéről, elhelyezkedéséről, várható szándékairól é> az előrenyomulás rendjéről. Ezeket az adatokat személyesen küldte el Perugia püspökének. Julianus barát alakja és útja tehát nem a mondák világába vezet: valóságos történeti esemény volt, mégpedig nemcsak határtalan bátorságú tudósa korának, hanem az ő személyében kell tisztelnünk a magyar őstörténeti kutatás avatott úttörőjét is. Sziléziában a Zár hegy oldalában megkezdték Lengyelország első, s Európa harmadik föld alatti, 500 megawattos erőművének építését. A szivattyús rendszerű erőművet a hegybe vájt hatalmas üregben építik fel. A turbinák meghajtását a felső vízgyűjtőből, 400 méteres magasságból lezuhanó víztömeg végzi, s a legnagyobb energiaigény, a csúcsfogyasztás óráiban állítanak majd elő .villamos energiát Az alacsony energiafogyasztás óráiban viszont a turbipák a víz íelszivattyúzására szolgálnak az alsó vízgyűjtőből a felsőbe, a Zár hegy csúcsára. A képviselő tájékoztatója Tegnap ülést tartott az MSZMP Miskolc városi egészségügyi pártbizottsága és megfelelő határozatokat hozott. Napirenden szerepelt dr. Déváid József osztályvezető főorvos, országgyűlési képviselő tájékoztatója a parlament legutóbbi ülésszakának munkájáról. Beszámoló hangzott el az egészségügyi párt-vb megalakulása óta kifejtett tevékenységéről, majd a feladattervet és a második félévi munkatervet vitatták meg. Az ülésen részt vett Amriskó Gusztáv, a városi pártbizottság agitációs és művelődéspolitikai osztályának vezetője, valamint dr. Pintér József, a megyei párt- bizottság tagja. \ A Legfelsőbb Bíróság fellebbezés folytán két fiatalkorú emberölési bűnügyében Ítélkezett. A 18. évében iáró B. Géza Intézeti növendék és M. Géza szállítómunkás egy este alaposan felöntött a garatra. A XIV. kerületi Italboltban megismerkedtek egy 48 éves férfival, aki erősen ittas volt. A Kisstadionhoz csalták, s itt B. Géza hirtelen mozdulattal öklével a férfi arcába vágott, többször belefejelt és társa Is ütlegelni kezdte. A megtámadott férfi erőteljesen védekezett, eközben M. Gézával a földre került, ahol tovább dulakodtak, B. Géza ekkor többször fejbe rúgta a szerencsétlen embert, aki magatehe- tetlenül terült el. A brutális támadók ezzel nem glégedtek meg: a közelben talált betondarabbal, illetve útburkoláshoz használt bazaltkővel agyonverték áldozatukat. Zsebeiben öt tízforintos bankjegyet, s kevés aprópénzt találtak, ezt magukhoz vették. A Holnap: alapkőletétel Ozdon Befejeződtek az ÓKÜ nagy beruházásainak előkészületei. A folyamatos öntőmű építéséhez előkészítették a terepet a centeri térségben a Han- gony patak eltérítésével. Holnap reggel lesz az új üzemegység, a rúddrótsor alapkövének letétele. A zeneiskola és a Toronyalja utca környékén mostanában gyakran állnak meg kíváncsiskodva a járókelők: Érdeklődve szemlélik a telken dolgozó földgépeket, de valójában csak kevesen tudják, hogy miért és miféle munka folyik a palánkok mögött. Jóllehet, a több mint 11 millió forintos munkát — a Miskolci Beruházási Vállalat megrendelésére — az Észak két fiatalembert rövidesen elfogták. Mint kiderült, más bűncselekményeket is elkövettek; így a gyilkosságot közvetlenül megelőzően garázdálkodtak. Takács János 27 éves szállítómunkással együtt — egy italboltból távozóban — megtámadtak és bántalmaztak egy 16 éves fiatalembert. A Legfelsőbb Bíróság B. Gézát 13. M. Gézát 12 évi. Takács Jánost négyhónapi szabadságvesztésre Ítélte. „Kipakolták” a főnököt, Zolnai Dezsőt. Műanyaggal fedik le ugyanis hivatala padlóját, amely olyan fényes, mint a tükör. Ezért mindig a másik irodába invitálják — telefonhoz. Mert sűrűn keresik. Afféle ingajáratot bonyolít le. Pedagógia is kell — Hogy mi a legnagyobb gondunk? — kérdezi a főnök. — Eget verő bajunik nincs — mondja —, hiszen legalább két és fél millióra tehető a tervek túlteljesítéséből eredő haszon. — Azért gond is akad . .. Ha van anyag, gép, szakképzett gárda és megfelelő vezetési módszer, akkor a termeléssel nincs semmi hiba. Csakhogy... Annak ellene re, hogy a magyarországi Vízügyi Igazgatóság termelési üzemének dolgozói már hónapokkal ezelőtt megkezdték, erről az építkezésről a városban viszonylag kevés szó esik Pedig ez a beruház»’ már fontos részét képezi a belváros újjászületésének. és szervezen kapcsolódik a Tanácsház té'- rendezéséhez is. Mint korábban megírtuk, a tér rendezési terve szerint, a Hunyadi utca elején levő üres telek nyugati, Rácz György utca felőli peremén épülő 9 szintes OTP-lakóház keresztezi a Szinva medrét. Ezéirt a reprezentatív belvárosi főtér kialakítása megköveteli hogy a patakmedret megváltoztassák, s, jelenlegi nyomvonalától cíélre, az Avashoz közelebb, új medret alakítsanak ki a vízfolyásnak. Ez egyben kitűnő lehetőséget kínál a Szinva legexponáltabb. belvárosi szakaszának végleges rendezéséhez. A7 elképzelések szerint ezen a Szabadság tértől a zeneiskoláig terjedő új. 300 méteres szakaszon tovább folytatják a meder már megkezdett befedései is. De ez is csak egy kis része a közel tíz éve tartó Szinva-szabályozásnak. A már elvégzett patakrendezés, az eddig megépített új támfalak és felszerelt korlátok nagyjából érzékeltetik azt a változást, amellyel a város sokat emlegetett, egykori szégyenfolt *a és álandó közszemlének kitett „szeméttelepe”, a Szinva egyre elviselhcRossz napja volt tegnap néhány diesel üzemű gépkocsi vezetőjének: a szó szoros értelmében „fennakadtak” a levegőtisztasági őrjárat szűrőjén. A füst-szondának keresztelt kis szerkezet várhatóan előbb-utóbb elriasztja a köz- uiákról a koszos füstöt okádó gépkocsikat. A KRESZ új rendelkezései már úgy szólnak hogy a Diesel üzemű gépkocsik füstjében — köbméterenként — nem lehet több 550 milligramm szilárd koromszemcsénél, szennyezőanyagnál. A füst-szonda — a gépkocsi kipufogó csövéhez kapcsolva — egy-két pillanaton belül kimutatja, hogy az drótgyár vezetősége jelentős intézkedéseket tett az anyagi érdekeltség ösztönzésére, még mindig nincs telt ház. Pedig egy betanított munkás, itt nálunk is megkeres 2—3 ezer forintot, nem is beszélve a szakmunkásoilcról. A betanítás idővel jár, s jó pedagógiai munkát is igényel. Nem mindegy, hogy az új ember milyen benyomásokkal lépd át a gyár és a munkahely küszöbét. Mindezt a huzalmű I. gyáregység vezetője, Zolrcai Dezső fejtegeti. Itt nemcsak a létszám feltöltésáre törekednek, hanem elsősorban arra, hogy ide is kössék az embereket. Ennek érdekében három veteránt, a szakmában jártas, sok élettapasztalattal is rendelkező szakembert több tartozékává válik a miskolci városképnek. Természetesen még így is bőven lesz tennivaló, hiszen eddig a pataknak csak a Sajó és a Munkácsy utca, a Rákóczi utca és Szabadság tér, illetve a zeneiskola és a Nagyváthy utca közötti szakaszán végezték el a rendezést. S bár a Nagyváthy és Thököly utca közé eső vonalon az év végére már szintén befejezik a végleges mederszabályozást. a munka másik, leginkább szükséges része hátra van. A még szabályozásra váró Szemere—Munkácsy utcai szakaszból elsőként a belváros rekonstrukciója során kialakítandó Beloiannisz utcai átvágás és a leendő M—3-as autópálya Ady-hídba torkolló szervizútja közötti mederrész rendezésére kerül so”. A támialazás mellett itt már csak kisebb nyomvonalkorrekciókat hajtanak végre. A Beloiannisz utca meghosz- szabbításától a Szemeréig terjedő szakaszon pedig 1975 után folytatják a munkát. Ezeken a helyeken később már végig fedett meder alatt csörgedezik majd a Szinva. A városrendezéshez szükséges Ady-hídi és Szabadság tér—zeneiskola közötti több mint 20 millió forintos nyomvonalmódosításon kívül, az elkövetkező öt evben átlagosan 6 millió forintot fordít évente a város a patakmeder végleges formájának a kialakítására. Ezzel együtt a Szinva rendezésének költségei megközelítik majd a 100 millió forintot. (lohucsky) égéstermékek mennyisége meghaladja-e a tűréshatárt. A járőr elsőként a Nagyvárad téri autóbusz végállomásnál mutatta be a füstszondát, s már az első vizsgált 6-os jelzésű autóbusznál koromfekete szűrő lapocskát emelt ki a készülékből. A Soroksári úton állította félre a járőr a Kecskeméti Asztalos Kisipari Termelő- szövetkezet SA 66—29 rendszámú Csepel teherautót. A szonda koromfeketévé színezte a szűrőlapocskát, ugyanúgy, mint a Paksi Állami Gazdaság FB 04—66-as rendszámú pótkocsis teherautójánál. Vezetőik, üzemben tartóik ellen szabálysértési eljárás indul. bíztak meg az új dolgozókkal való foglalkozással. Dem szakma — Szakmunkáról beszélek — mondja a gyárészlegveze- tő —, pedig a dróthúzás — sajnos — nem szakma. Egy rossz fogás, egy figyelmetlenségből eredő tényező, és maris kész a selejt. Hőkezelőkből a szakmunkásutánpótlás biztosítására iskolai keretek között folyik a képzés. Általános dróthúzót viszont sehol az országban nem képeznek. Az üzemben nemcsak szeretik a főnököt, de büszkék is rá. Hogy miért? A többiek árulják el, hogy „mellékesen” feltaláló is. Erdődi Györggyel és Kótai Józseffel együtt a csavart, bordás betonacélhuzal megatieotá« fűződik a nevükhöz. tudatjuk... Vannak, akik a hasukért, illetve kedvenc ételükért kilométereket utaznak. Mi, kisstílűek csupán a Bortanyára szoktunk felzarándokolni a füstölt csülkös bablevesért, és a csúsztatott palacsintáért néhanapján. Nos, idáig nem is bántuk meg ezt a régi jó szokásunkat. A hétfő délutáni látogatásunk azonban szomorú megállapításra késztetett. S ezúton tudatjuk — megrendült gyomorral —, hogy a bortanyabeli bableves, valamint a csúsztatott palacsinta minőségi állapota heves romlásnak indult az utóbbi napokban. Kezdjük a füstölt bableves kórisméjével: egyre csökken a leves tálaláskor! hőmérséklete. A füstölt húst gusztustalan, sörtés bördarabok váltották fel a levesben. S hogy a legfontosabbról meg ne feledkezzünk, eltűnt a bableves tetejéről az aromáját szolgáló tejfel. Egyébként ennek okát meg is érdeklődtük a felszolgálótól, akinek válasza azonban csupán annyi volt, hogy „ő nem nyalta le” a tejfelt a konyha és az étterem között. Nos, mit tehettünk volna mást, hittünk neki, s ebben megnyugodva, fogyasztottuk el a csokireszeléktől megfosztott csúsztatott palacsintát. Azt a kérdést már meg sem mertük kockáztatni, hogy miért nem tettek a palacsinta tetejére csokireszeléket. Hiszen biztosak voltunk benne, hogy a pincér ebben sem ludas. (szántó) + A Graboplast győri műbőrgyár bővítését 1969-ben kezdték el. A rekonstrukció során már elkészült egy 18 ezer négyzetméteres csarnok, ahol modern, zárt rendszerű öntőgépeket állítottak fel. A több mint egy milliárd forint értékű bővítést 1972. december 31-ig fejezik be. A teljes felújítás után 13 ezer négyzetméter jó minőségű műbőrrel gyártanak többet, mint 1968-ban. Képünkön: a lakkozóüzemben nyeri el a műbőr végleges fényes felületéi. 500 megawatt a hegy belsejében Brutális emberölés A Legfelsőbb Bíróság ítélete Megjelent a füstszonda 99 Mellékesen” feltaláló
