Déli Hírlap, 1971. június (3. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-28 / 150. szám
Alkotótábor Dombodban, a KISZ Tolna megyei Bizottságának a holt Duna melletti üdülőtelepén vasárnap zárult az ifjú népművészeik 2. országos alkotótábora. A táborban 50 fazekas, szövő, hímző és faragó népművész fiatal munkálkodott együtt tiz napon át. A táborzárást megelőzően a fiatalok kiállításon mutatták be új müveiket. Ugyancsak a dombori KISZ-telepen befejeződött a Tolna megyei iskolások orosz nyelvi szaktábora is, ahol a résztvevő 40 magyar diáknak a velük együtt táborozó 23 szovjet fiatal könnyítette az orosz nyelv helyes kiejtésének tanulását. 3k Miskolci utca Seres László rajza Nem eléggé látogatottak Miskolcon a koncertek. Évek óta beszédtéma ez a szakmai cS egyéb berkekben. Az idei hangversenyévad végén elbeszélgettünk Gál Károly hegedűművésszel, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola miskolci tagozatának tanárával, koncertmesterrel, Mura Pé- '.rrei, a Miskolci Szimfonikus Zenekar igazgatójával és Barta Péterrel, az Egressy Béni Zeneiskola igazgatójával, bogy segítsük megtalálni a jwabiéma megoldásának morBáci. gÜSl KABOLY: — Az a fontos, hogy jól összeválogatott műveket jól játsszunk el. Közismert alkotások meghallgatására szívesen jönnek az emberek, de nagyobb propagandára lenne szükség ahhoz, hogy a kevésbé ismert, ám épp oly érét kés művek megszólaltatásakor is járjanak hangversenyre. BARTA PÉTER: — Kevés a Filharmónia által eladott 'bérlet. Ebben a nagy városban jóval több gazdára találhatna, ha a közönségszervezők is kicsit jobban utánajárnának. MURA PÉTER: — A város lakóinak és turistáinak a figyelmét a színháznál efheA televízió azzal is szolgálja — és jól — közművelődésünk ügyét, hogy 'Bemutatja szellemi, kulturális életünk egy-egy vezető személyiségét. E portréfilmek „hősei” úgyszólván személyes ismerőseinkké válnak, s ez bizonyos mértékig segíti szorosabbá tenni azt a kontaktust, amely a műveik révén közlük és közöttünk, művelődni vágyók között úgy-ahogy kialakult. S ez a mélyebb kapcsolat némiképp ösztönöz is bennünket munkásságuk még alaposabb megismerésére. Másrészt azért is hasznos szellemi életünk nagyságainak a bemutatása, mert nemcsak abból tanulhatunk amit mondanak (ezt egyébként műveik tanulmányozása árán is megtehetjük), hanem abból is, ahogy megnyilatkoznak. Közvetlenség, szerénység jellemzi őket, — ellentétben a fél-, vagy negyedműveltekkel, netán műveletlenekkel, akik homlokegyenest ellenkező magatartást tanúsítanak. (S akiket természetesen nem a tv-ből, hanem a mindennapi életből ismerünk.) A fentebbieket tapasztalhattuk az elmúlt hét csütörtökéin este is, amikor a nemrég elhunyt világhírű marxista esztétánkról és filozófusunkról, a Kossuth- és Goe- the-díjas Lukács Györgyről a Kovács András által tavaly készített filmet sugározta a tv. A rendező meginterjúvolla a nagy tudóst a forradalmi- ságról általában, az ő szerepéről a történelmet formáló időkben, s főként arról, hogy milyennek látta Lenint, volt-e valami személyes ne- •us közöttük. interjú S a 85 esztendős kiválóság annyira belemerült a figyelmet lekötő válaszaiba — amelyek aztán folyamatos előadássá kerekedtek —, hogy észre sem vette: kialudt, a szivarja. Bonyolultnak tűnő fogalmakat olyan közvetlen egyszerűséggel — s éppen ezért nagyszerűen — fejezett ki, hogy a magyarázatait még az is megérthette, aki a legújabb kor történelmi eseményeit, ezek marxista elemzését nem ismeri. A megbecsülését felfokozó hatású volt Lukács Györgynek a beismerése, miszerint Lenin elítélte egyik tanulmányát mondanivalójának helytelensége miatt, s a század legnagyobb lángelméjével a személyes kapcsolata mindössze abból állt, hogy Lenin egyszer kezet fogott vele. Mindez azért figyelemre méltó és megszívlelendő. mert általában tapasztalható, hogy a Lukács Györgynél sokkal kisebb személyiségek, néha egészen jelentéktelen. jóformán sem mii sem alkotott emberek — amire különben ő is célzott — hasonló szituációk felelevenítésénél a maguk szerepét helyezik előtérbe, illetve olyan szerepben tüntetik fel magukat, amelyet el sem játszottak. Kitűnően formálta meg a nagy gondolkodó Lenin „portréját”, Leninét, aki — a korábbi típusokkal, az asz- kétikus forradalmárokkal ellentétben — \igy volt forradalmár, hogy minden ízével igs- nelte az életet. Tehát teljes ei*nber volt. Olyan, amilyennek nekünk lennünk kellene. lyezendő óriás-plakáttal is felhívhatnánk a koncertekre. A hagyományos, egyszerre több koncertet hirdető plakátok inkább elvonják a figyelmet, mintsem felkeltik. ÚJSÁGÍRÓ: — Csak a propaganda hiánya az esetenkénti gyér látogatottság oka? GÁL KAROLY: — Megjegyzem, hogy az elmúlt öthat év alatt — különösen télen — nőtt a közönség száma. De annak összetétele, értő mivolta legalább olyan fontos, mint a hangverseny hírüladása. MURA PÉTER: —Számottevő az a réteg is, amelyik azért nem jön, mert azt tartja: ha jó előadást akar hallani, ebben csak Pesten lehet része. Azon igyekszünk, hogy a koncertek néhány év múlva felnövő közönsége, a fiatalok már ne vegyék át ezt a szemléletet. BARTA PÉTER: — Jól sikerültek az ez évi ifjúsági koncertjeink. A diákok azonban sokkal többen is lennének, ha az iskolák énektanárai teüMenék, illetve hoznák őket. GÁL KÁROLY: — Bizonyság erre a Földes Gimnázium, amelynek tanulói minden iskolaévben négy alkalommal hallgatják meg a zenekari főpróbákat. A Kilián Gimnázium diáksága az Ady Endre Művelődési Házban megtartott hangversenyeken szintén együtt vesz részt. ÚJSÁGÍRÓ: — A közönség számának alakulása sokban függ a műsortól. MURA PÉTER: — Igyekszünk olyan műsorokat ösz- szeállítani, amelyekben ismert és kevéssé ismert művek egyaránt előfordulnak. BARTA PÉTER: — Tapasztalatom szerint az utóbbi években mintha „sikk” lenne Miskolcon Beethoven- koncertekre járni. Pedig Beethoven zenéje semmivel sem „könnyebb”, mint például Bartóké. Kedvelik Mozartot, Haydnt is, egyszóval a régi nagyokat. A XX. századi zenét azonban nem szeretik. Mégis be kell mutatni a legújabb műveket is, mert enél- kül nem beszélhetünk fejlődésről. ÚJSÁGÍRÓ: — Ejtsünk szót a koncertek előadóiról, az együttesről. MURA PÉTER: — Felvetődik a kérdés; csak a koncertek kedvéért van a zenekar, vagy azért, hegy képzett zenészeket kössön a városhoz? Amíg nem érzik, hogy igazán szükség van rájuk, amíg az erkölcsi és szociális megbecsülést fokozottabban megkapják máshol, addig nagy a veszélye, hogy elvándorolnak, cserélődnek a zenészek. Így igen nehéz együttest nevelni. Körülményeink, gyakorlási lehetőségeink akadályai közismertek. De még így is többet tudnánk produkálni, ha a Filharmónia mellett helyi szervező iroda rendelkezne az együttessel. Több koncertet tarthatnánk, s főként több helyen, például a művelődési házakban. (makói) Kézi, Flóra, Bessy Főszerepek órák alatt Nem csoda, hogy a színházakban még most is élnek bizonyos babonák. Egy rossz lépés, kisebb hűlés vagy váratlan betegség bizony leparancsolja a színészt a színpadról, s ilyenkor mindenki törheti a fejét: hogyan mentsük meg az előadást? A „beugrás” az egyetlen kézenfekvő megoldás, vagy a szerepet tudó színész „importálása”. Egyik nehezebb mint a másik. Az idei szezonban mégis sok példa volt Miskolcon beugrásra. Sokszor csak órák álltak egy-egy színész rendelkezésére, hogy átvegyen valamely szerepet. Persze, ha kisebb a feladat, ak- kos kisebb a kockázat is, de mi történjék, ha valamelyik főszereplő betegszik meg? Nos. akkor nincs más megoldás, mint lemondani az előadást. Ez-t a színházi gyakorlatot az idén többször is sikerült megcáfolni.. Beugrásaival — bár Somló István és Máthé Eta is jeleskedett e téren — Kopetty Lia vívta ki leginkább a színház művészeti vezetőinek és a I közönségnek érdeklődését. A szezon elején Péva Ibolya sérülése miatt a Péntek Rézi főszerepét kellett gyorsan átvennie. Majd a Tanítónő című produkció került veszély, be Balogh Zsuzsa betegsége miatt. Kopetty Lia bebizonyította. Flóra szerepét is meg lehet néhány óra alatt tanulni. így hát nem is csodálkoztunk, amikor megkaptuk a hírt, hogy most a szezon végén is Kopetty mentette meg a Hawai r’>. ';ának előadásait. Aki látta Virágh Ilonát ebben a szerepében (a művésznő a Fővárosi Operett Színházban is sikerrel játszotta Bess.vt) tudja, hogy Kopetty Lia nem kis feladatra vállalkozott. A pénteki beugrás azonban olyan jól sikerült, hogy szombaton, sőt vasárnap két előadásban már az új Bessyt láthatta a közönség. A rangos szubrett- szerep megformálásához is gratulálunk Kopetty Liának. A jövő szezonra mégsem kívánunk újabb beugrásokat; de új és jó szereoeket igen! Sokszorosan megérdemli... Mióta érettségizünk? Már a XVI. században. Ba- selben, Otculampadius (Erasmus tanítványa) iskolareformjában megtalálhatók az érettségi vizsga előzményei. Iskolai szabályzatában azt írja: „ha azután kellő gyakorlatra tettek szert, mindkét nyelv (a latin és a görög) grammatikájában, s kezdeti eredményeket értek el a dialektikában és a retorikában, s elég jártasait az auktorokban ahhoz, hogy immár nem németül, hanem latinul magyarázzák, akkor haszonnal vizsgázhatnak és beiratkozhatnak az egyetemre”. Az éretlent is (elvették Ezek a vizsgák az egyetemi felvételt előzték meg, igaz annak nem volt előfeltétele — csupán az egyetemen kapható kedvezmény odaítélésénél vették számba. S ahogy nőtt a középrétegek tanulási igénye-vágya, úgy az érettségi vizsga bizonyos szelekciót jelentett. A „selectum ingeniorum” — a tehetségeik kiválasztása — a jobbágyok és polgárok gyerekeit, legalábbis a rosszul vizsgázókat, távoltartotta az egyemektől. A tanulók éretlensége nem zárt el senkit az egyetemi felvételtől, csupán az ottani kedvezménytől. Akinek tehát elegendő pénze volt. tehetségtelen, éretlen gyerekét is taníttathatta. Németországban az érettségi bevezetéséről, kötelezővé tételéről II. Frigyes Vilmos iskolai főtanácsának ediktu- ma rendelkezik 1788-ban. E szerint „a nyilvános iskolából távozó minden ifjút előzetesen meg kell vizsgálni az általuk látogatott iskolában és részletes bizonyítványt kell kapniuk, ekként megállapított érettségükről vagy éretlenségükről”. Előírja, hogy a vizsgán jelen kell lennie a tartományi iskolatanács képviselőjének. És pénzbüntetéssel büntetik azokat --a tanárokat, akik „megkísérlik"valamely rosszul felkészített ifjú átsegítését a vizsgán”. A tudás szilárd törzsanyaga Az érettségi vizsgák egységesítésére Humbolt kezdeményezésére 1812-ben kerül sor. HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Kozák Gábor József népi zenekara játszik. — 13.45: Válaszolunk hallgatóinknak! — 14.00: Édes anyanyelvűnk. (Ism.) — 14.05: Antaridák a Földön. Fantasztikus rádiójáték. III. rész. — 14.38: Aki felesküdött a lobogóra. — 14.50: Keringők. —15.10: A teremtés nyolcadik napja. — 15.30: Mozart: A-dúr szonáta. — 15.47: Zsolnai Hédi énekel. — 16.00: Menyasszonyaim. Hangjáték a Rádiószínház előadásában. — 17.20: Az MRT szimfonikus zenekarának új felvételeiből. — 17.46: Van új a Nap alatt! Tudományos híradó. — 18.01: Húszas stúdió. — 19.30: A zene nem ismer határokat. — 20.15: A McNamara dosszié. Dokumentumjáték. I. rész. — 20.56: Házimuzsika. — 22.20: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 23.00: Hírlapolvasó. — 23.15: Liszt: Dante szimfónia. — 0.10: Táncdalok. Petőfi rádió: 12.00: Operaegyüttesek. — 13.03: Szabadidő, nyári évad. (Ism.) — 13.18: Richard Strauss: Gordonka-zongora szonáta. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.10: Velencei muzsikusok. Epizódok egy város zenei múltjából. — 19.15: Közkívánatra! — 20.25: Üj könyvek. (Ism.) — 20.28: Bach: d-moll csembalóverseny. — 20.55: Verbunkosok, népdalok. — 21.40: ,,Valahol a Volga mentén ...” — 22.00: Bemutatjuk a Melbourne-i Rádió új könnyűzenei felvételeit. — 22.30: A hét zeneműve: Haydn: Katonaszimfónia. (Ism.) — 23.15: Leányvásár. Operettrészletek. Miskolci rádió: A hét első napján. — Kazincbarcikai városi Tanácson. — A fűtóház szerelőműhelyében. — Kórusmuzsika. — Diplomaosztás a Sárospataki Tanítóképzőben. — Magatartás, Ízlés, közvélemény. Jegyzet. — Az wj-«r vagy a ré$i? — AzáruKét évtizeddel később az anyagot megszigorítottak, írásbelizni kellett német és latin fogalmazásból, görög és francia fordításból, valamint matematikából. A szóbelinek tíz tantárgya volt. A francia érettségit, a bak- kalaureaiust 1808-ban Napóleon tette kötelezővé.- Hazánkban a múlt század derekán rendelet (az Organi- satíons-entwurf) írta elő az érettségi bevezetését. Szabályozta a vizsga célját, helyét, feltételeit, lebonyolítását, tantárgyait és követelményeit. Érdemes feljegyezni, hogy a szabályzat egy része még ma is érvényes. Mint ahogy aktuális az a függelék is, amely a vizsga követelményeiről így szól: „nem a gimnáziumi ismeretek legmagasabb csúcsait írják elő, hanem a tudás szilárd törzsanyagát, ebben azonban nem holt tudást kívánnak, hanem az ismeretek élő feldolgozását”. Az erénv és az önszeretet íme, néhány érettségi fogalmazási feladat a múlt század ötvenes éveiből. „Az erény az igazi boldogság eszköze és alapja”, vagy „Az önszeretet káros következményei”. Egy évtizeddel később ezeket a tételeket adták az érettségizőknek: „A polgár- háború rémületes következményei”, „A növény élete a négy évszakban az emberi életviszonyok képe”, majd: „Az öngyilkosságot mentegetni nem lehet”, s 1867-ben, a kiegyezés évében: „Mivolt a magyarnak Mária Terézia?” Később „irodalmiasodtak” a tételek. Petőfi lírája 1883-ban volt először tétel, azután a millenniumig többet nem is. Természettudományi tárgyakból ilyen tételeket írtak: „A galván villamosság különböző hatásai”, vagy: „A hipotézis szerepe a fizikában”, majd: „Az elektromos erő az ember szolgálatában” K. M. ellátás és a TÜZEP. — Slágerkoktél. — Megyei sporteredmenyek. Bratislavai tclexizió: 17.00: Híreit _ 17.05: pályaválasztási tanácsadó : a bányászat. — l7.3o: Tudományos műszaki érdekességek — 18.15: Egészségügyi tanácsok. — 19.00: Tv-híradó. —19.20: Dalok. — 19.30: Riport az Incheba ’71 vegyipari vásárról. —; 20.00: Manon Lescaut. Tv-iáték. — 21.45: Tv-hiradó. Filmszínházak: Béke (f4. hnfi, 8) : Mesés milUók (színes NDK). — Kossuth <13. £5, íV. Forró éjszakában (magyarul beszélő színes amerikai). — Filmklub (6): Folytassa cowboy 1 (magyarul beszélő angol). — Fáklya (5, 7): Az élethez túl sok (színes olasz —francia). — Petőfi (i'5. f7): A skarlátruhás nő (színes francia- olasz) — Szikra (5, 7): Ne várd a májust (jugoszláv). — Táncsics (f5): Hogyan robbantottam ki a második világháborút? I—II. rósz (magyarul beszélő lengyel, dupla helyárral!). — Ságvári (fő. hn7): Isadora (színes angol) . — Ady (f9): A bosszúállók újabb kalandjai (színes szovjet). Kiállítások: Libresszó (13—20 óra között): Feledy Gyula grafikái. KEDD Kossuth rádió: 8.20: Knock out! Részletek a zenés játékból! — 8.41: Lúdanyó mepéi. Első mese. A Csipkerózsika. (Ism.) — 9.0Ö: Harsan a kürtszó! — 9.35: Katonadalok, csárdások. — 10.05: Rossini: Bruschino úr. Egyfel- vonásos vígopera. — 11.26: EdeS anyanyelvűnk — 11.36: Kamarazene. Petőfi rádió: 8.05: Mozart müveiből. — 3.40: A McNamara dosszié. (Ism.) — 9.20: Viextemps Magyarországon. — 9.45: Országúton. Elbeszélés. — 10.00: ZenáV műsor üdülőknek. *4KS!«t A zenéért s a közönségért Évad végi beszélgetés szakemberekkel
