Déli Hírlap, 1971. június (3. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-21 / 144. szám
Moszkva —Miskolc Tanulmányok a baráti országban A lányok 16 évesek. Egyelőre nem tudom megkülönböztetni, hogy ki jött közülük Moszkvából, ki csak innen a Győri kapuból, vagy a Vörösmarty utcából: mindannyian oroszul beszélnek. A kedves fiatal tanár — akinek így nincs is más dolga, minthogy nekem fordítson — megnyugtat, mondván: tényleg szakember szükséges ahhoz, hogy megkülönböztesse egymástól a moszkvai és a miskolci orosz nyelv akcentusát, hiszen az itteni gyerekek is heti hat órában tanulják a nyelvet (közülük egyik-másik érettségi után felsőfokú nyelvvizsgát tesz), s nemcsak tanulják, hanem szeretik is. Persze, ha szovjet vendégek jönnek, az mégiscsak kivételes öröm a Zrínyi Ilona Gimnázium tanulóinak, hiszen ilyenkor nyílik igazán alkalom a nyelv gyakorlására. A moszkvai „Csajka Üzemi Kísérleti Iskola” tanulóival már néhány napja barátkoznak a miskolci gimnazisták, s ha netán mégis akadnak nyelvi nehézségek, áthidalja azokat a tizenévesek azonos érdeklődése, vagy éppen Bíró Tiborné, az iskola igazgatója, akit a moszkvai kislányok rövid idő alatt is úgy megszerettek, mintha már évek óta tanítványai volnának. 50 gramm tokaji A barátságos szovjet gyerekeknek, mikor magyar- országi élményeikről kérdezem Lénát, Ágnest és Kátyúit, mégis nehezen oldódik meg a nyelvük. Néhány nap alatt Budapest, Székesfehérvár, Nyíregyháza, a Balaton... Nem beszélve a szerencsi, tokaji, sárospataki, mezőkövesdi és az egri kirándulásról! Ki tudna ennyi benyomás után összefüggő élménybeszámolót tartani? Jobbára csak a legutóbbi napok eseményei villannak fel. A tapolcai fürdés, a tokaji halászlé és az az 50 gramm tokaji bor, amit a szigorú doktor néni engedélyezett. De szerencsére a huszonöt fős csoportból tizenkettes vezetnek útinaplót, s ezek a feljegyzések (egymást kiegészítve) majd mindent elmondanak Moszkvában is Magyarországról ... A zsúfolt programot — aminek bizony elég jelentős a költsége iS — a vendéglátó Zrínyi Gimnázium természetesen nem tudta volna biztosítani. Az UNESCO-bizottság azonban segítségére sietett annyi eredménnyel dolgozó asszociált iskolájának, s így azt hiszem, tényleg nem panaszkodhatnak a moszkvai vendégek. Volga csokiból Az egyik délután miskolci programja a csokoládégyár megtekintése. A szerencsi nagyüzemnek ebben a gyárrészlegében egy kicsit mindig ünnepi hangulat terjeng. Itt készülnek tejcsokoládéból a Stróbl Alajos szobrászművész, a századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége 115 évvel ezelőtt, 1856. június 21-én született és 1926-ban halt meg. Művészetét érzékeny, realisztikus mintázás jellemezte. Négy évig Bécsben tanult, s már egészen fiatalon feltűnt Perseus című szobrával. Az újonnan épült budapesti Operaház épületére két homlokzati szobrot készített, s a bejárat két ülő szobrát — Erkelt és Lisztet — ő mintázta. Ettől kezdve Stróbl volt a kor legkedveltebb emlékmű- szobrásza. Arany János szobrát — amely a Nemzeti Múzeum kertjének dísze — is ő készítette 1893-ban. változatos karácsonyfadíszek, a Mikulások, a húsvéti nyuszik, a népszerű Balaton-szeLevelezőlap Moszkvába .., let, és ki tudja, még hányféle töltelékáru. A moszkvai lányok természetesen min- dent-mindent megkóstolhatnak ... Amíg a gyerekek az arany diókat, csokoládéból készült Volga-gépkocsikat, csizmákat ízlelgetik, s néhány Mikulást is elpusztítanak, addig Igor Alekszandro- vics Kruglikov főmérnök igazgató-helyettessel beszélgetünk. Bizony jó lenne egyszer abba a moszkvai kísérleti iskolába ellátogatni, — a miskolci Zrínyi gimnazistáknak még a nyáron lesz is alkalmuk erre — ahonnan ezek a IX. osztályos lányok jöttek. Diákok, havi fizetéssel Azt hiszem, a szovjet oktatási szakembereknek sikerült megtalálni a „munka-iskolának” azt a típusát, mely a VII—Vili—IX. és X. osztály négy éve alatt egy-egy szakma alapos elsajátítását is biztosítja a tanulóknak a közismereti tárgyak mellett. Érdekessége ennek az iskolának, hogy termelőüzemként, termelési tervvel dolgozik, sőt, az utolsó két esztendőben bérezi is tanulóit. A gyerekek rádió-, elektrotechnikusok, nyomdászok, jáA Várban a Mátyás-kút és a Halászbástyán levő Szent István lovasszobor dicséri alkotó tehetségét. A Rókus- kórház előtt ál1 Semmelweis szobra. Gerster Kálmánnal közösen készítette a Kossuth- mauzóleum szobordíszét és az Erzsébet-emlékművet. A főváros közterein áll még Jókai szobra, az Olvasó lányok című kompozíciója, Eötvös József, Arany János mellszobra; Nagykőrösön van Arany Jánost ábrázoló szobra, Szegeden Széchenyi emlékműve. Egyik fő művét, az 1900-ban készült Anyánk című szobrát a párizsi világkiállításon nagydíjjal jutalmazták. tékkészítők, egyszóval műszaki emberek, s ezt azonnal észre lehet venni, ahogyan a csokoládégyár ügyes automata-félautomata gépsorait tanulmányozzák. Érdekes, hogy a csokoládéval hamarabb eltelnek, mint az üzem műszaki berendezéseinek tanulmányozásával. De hát holnap korán kezdődik a nap, el kell búcsúzni a kedves csokoládégyáriaktól, akik most szívesen beleegyeznek, hogy egy-egy aranydiót vagy pici üveget emlékként magukkal vigyenek a vendégek. GYARMATI BÉLA Az „ifjúsági iratairól” híres Milne drámaíróként aligha aratott nálunk sikert. S ebben nem hiszem, hogy ő a hibás. A doveri út című színmű a komédia annyi lehetőségeit rejti magában, hogy joggal várhattunk sziporkázó játékot. Még az első képsorok is erre engednek következtetni, hiszen az előkelő angol inas, Dominic — akit oly kitűnően keltett életre Inke László — minden megnyilvánulásával jelzi, hogy a majdani belépők sajátos szituációba kerülnek ... Aztán jönnek a jobbnál jobb színészek; Somogyvári Rudolf, Piros Ildikó, Löte Attila, Váradi Hédi, Huszti Péter, s „társalogni” kezdenek. Kétségtelenül minden figura humoros töltésű, de ez a feszes angolság — legalábbis nálunk — nem nagyon képes mögöttes indulataival igazán szórakoztatni. A Doveri út kétségtelenül bölcs játék (lakva ismerjük meg egymást, s talán nem is volna olyan haszontalan dolog az a próbaházasság — de nálunk nem szabad ilyen bölcsen játszati. A magyar nézőhöz ugyanis sokkal köMa este: A luziíán szörny A színházi évad befejezése előtt még egy maradandó élményre számíthat a miskolci közönség. A Gárdonyi Géza Művelődési Ház meghívását elfogadva, a budapesti Nemzeti Színház ma este mutatja be Peter Weiss A luzitán szörny című drámáját a Miskolci Nemzeti Színházban, mely Major Tamás rendezésében mind a szakma, mind a színházbarátok szerint az évad egyik legsikeresebb produkciója. A nyár ellenére — ilyenkor általában már megcsappan a közönség érdeklődése — napokkal ezelőtt minden jegy elkelt a ma esti előadásra. Jubileum Ozdon Az ózd-íarkaslyuki oktatási intézmények tegnap délelőtt emlékeztek meg a telepen folyó oktatás 50. évfordulójáról, az óvodai nevelés 25 esztendejéről és jubilált a Jurij Gagarin nevét immár 10 esztendeje viselő iskola és napközi otthon is. A hármas évforduló alkalmából gazdag kiállítást rendezett az iskola, mely dokumentálja az elmúlt évek oktatási-nevelési eredményeit. Délelőtt 9 órakor került sor Jurij Gagarin mellszobrának leleplezésére. (A szobor alkotója Kiss-Sunyi István.) Ez alkalommal Patkó Imre, az ózdi városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője mondott beszédet. A szobor leleplezését díszünnepség követte, melyen dr. Hetényi György, a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője méltatta a farkaslyuki oktatási intézmények eddigi tevékenységét. Kedves eseménye volt az ünnepségnek, hogy a következő tanév leendő első osztályosait egy 50 évvel ezelőtti elsős üdvözölte. zelebb áll a íeLszabaduitabb, ha úgy tetszik olaszosabb, komédiázó stílus. De hát ezek a szereplők angol úriemberek — mondhatná valaki. Nos, annál érdekesebb lett volna a játék, ha a résztvevők olykor jobban megfeledkeznek angolságukról és úriemberségükről. — Végtére is vannak helyzetek — s Milne éppen ilyet teremt — mikor lehámlik rólunk a gondos nevelés zománca, mikor indulataink nem szoríthatók az etikett korlátái közé. Na mármost, ha Leonard, Eusta- zia és a többiek minden — olykor már kínos — igyekezetük ellenére sem tudnák megőrizni szigorú előkelőségüket, ez már önmagában nagyon mulatságos lehetne. Ez talán még Lőte Atillának sikerült legjobban. Leonard „levetkőztetése” volt a tv-játék legérdekesebb része. A játékstílusról azért szóltunk hosszabban, mert nem valószínű, hogy az erkölcsi tanulság miatt került színre Milne műve, amit csak a „színlapon” tudott komédiaként jelezni Horváth Ádám rendező. Gr— Nagydíjas szobrász r Szolid komédia Barkók nyomában Az ózdi művelődési intézmények — kiváló jelvénnyel kitüntetett — néptánc együttese a nyári hónapokban sem pihen. Adorján Lajos művészeti vezető (akit csak az elmúlt napokban tüntettek ki „Az Ózdi Kohász tánc- együttes története" című dolgozatáért), elmondta, hogy a tánccsoport Debrecennek kötelezte el magát, immár öt esztendeje, ahol más híres együttesekkel közösen lép fel a virágkarnevál egész napos rendezvényén. Debrecen — ahol két Európa hírű együttes szabja meg a meghívandó táncosok színvonalát — két műsort is igényel erre az alkalomra. A menettáncot, mellyel a nagyállomástól egészen a Nagyerdőig vonulnak a virágcsodák között a táncosok, már jól ismerik és begyakorolták az ózdi együttes tagjai. Most a gálaesten bemutatandó produkció előkészületei folynak. Az ózdi együttes, mely az „Avas” mellett Borsod megye második legnagyobb csoportja, már évekkel ezelőtt a népi hagyományok ápolását tűzte ki célul. A Domahidi kompozíció után Tímár Sándor koreográfus irányításával most a „Villőzés”-re készülnek. A táncjáték egy palóc népszokást elevenít fel. A tél elűzése, a tavasz várása és köszöntése. az első melegebb napok fölött érzett öröm — mely a falu aprajának-nagy- jának egyaránt ünnep —, jó alkalmat ad a koreográfusnak, hogy a kitűnő technikai felkészültségű csoporttal játékos formában elevenítse meg a már-már veszendőbe menő népszokásokat. A 10 perces kompozíciót kevéssé ismert archaikus dalokkal színesíti Kovács Tamás zeneszerző, aki hosszas gyűjtés után dolgozta fel a palócok, illetve barkók dalait. A barkókhoz — ők Palócország legkeletibb csücskén élő őslakók — a továbbiakban sem lesz hűtlen az együttes. Lajos Árpád muzeológus tanulmánya alapján már készíti Adorján Lajos egy régi farsangi szokást felelevenítő táncát, a Rabvágást, melyre a farsang végén került sor — utoljára az első világháború előtt. A háromnapos mulatság vidám eseményeinek a legérdekesebbje volt a rabvágás, mikor is a falu lakói által elkövetett minden emlékezetes bűnt (torkosságot, titkos udvarlásokat stb.) egy „szerencsétlen” legény nyakába varrnak, akit aztán rabként vezet végig a községen a bírák szigorú testületé, egészen a vesztőhelyig, ahol kivégzik, azaz széttörik a fejére húzott cserépfazekat. Jövőre már ezzel a tánccal szerepelnek az ózdiak a gyöngyösi folklórfesztiválon, ahonnan évek óta nagy elismeréssel térnek meg. A 10 ezer forintos első díjról természetesen az idén sem akarnak lemondani. GEES HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Népi zene. — 13.45: Válaszolunk hallgatóinknak! —14.00: Édes anyanyelvűnk. (Ism.) — 14.05: Barokk operamuzsika. — 14.32: Alekszandrov: Poéma Ukrajnáról. -- 14.40: összeállítás Art Buchwald szatíráiból. — 15.10: Bartók és az ifjúság. — 15.34: Lakatos Antal népi zenekara játszik. — 16.05: SaintSäens: Az állatok farsangja. — 16.30: Lakáshelyzet 1971-ben. ■— 16.50: Petrovics Emil: Cassazione. — 17.20: Népdalokkal egész éven át. — 17.35: A közoktatás fóruma. — 17.55: Sajtókonferencia a Belkereskedelmi Minisztériumban. — 19.30: Közvetítés a súlyemelő Európa-bajnokságról, Szófiából. — 19.40: Barbárok. Makszim Gorkij regényének rádióváltozata. (Ism.) — 20.59: Töltsön egy órát kedvenceivel! — 22.20: Beethoven és Bartók zenei öröksége. — 22.55: Ütijegyzetek. —23.15: Részletek A cigányprímás és A csárdáskirálynő című Kálmán-ope- rettekből. Petőfi rádió: 12.00: Latin-amerikai dalok. — 12.20: Lortzing operáiból. — 13.03: Szabad idő, nyári évad. — 13.20: Hegedűmuzsika. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.10: Körmikrofon. — 18.30: Bécsi. muzsikusok. (Ism.) — 19.45: Súlyemelő Európa-bajnok- ság. — 20.25: Üj könyvek. (Ism.) — 20.28: A súlyemelő EB közvetítésének folytatása. — 20.50: Ba- jazzók. Operarészletek. — 21.40: Nőkről nőknek. (Ism.) — 22.10: Muzsikaszó. (Ism.) — 23.15: A hét zeneműve, Kodály: Psalmus Hungaricus. (Ism.) — 23.45: Roussel: F-dúr trió. Miskolci rádió: a hét első napján. — A nyár első „hivatalos” napja. — A munkaerő áramlása. — Kórusmuzsika. — A KISZ védnöksége mozgalom a Diósgyőri Gépgyárban. — Közoktatás, közművelődés. — Nyári táborok, megyénkben. — Slágerkoktél. — Megyei sporteredmények. Bratislava! televízió: 16.20: Hírek. — 16.25: Lenin és a csehszlovákiai munkásmozgalom. — 16.55: Slovan Bratislava—Inter Bratislava I. labdarúgó liga-mérkőzés. — 18.40: Pillantás a nagyvilágba. — 19.00: Tv-híradó. — 19.20: Dalok. — 19.30: Személyiség. Dokumentumfilm. — 20.00: A király mulat. Victor Hugo regényének tévé-változata. — 22.05: A labdarúgás hírei. — 22.25: Tv- híradó. Filmszínházak: Béke (f4): Az inkák kincse (magyarul beszélő színes bolgár—NSZK—perui—olasz —spanyol; hn6, 8): Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében (magyarul beszélő színes olasz). — Kossuth (f3, £5, f7): Kétarcú felderítő (magyarul beszélő szovjet). — Filmklub (6): Rövidfilm-sorozat. — Fáklya (5. 7): Befejezetlenül (magyar, 50 százalékos helyárakkal). — Petőfi (f5, f7): A lovag végakarata (színes szovjet). — Szikra (5, 7): Ezopus (színes bolgár—csehszlovák) . — Táncsics (f5, f7): Enyém a világ (színes NDK). — Ságvári (f5, hn7): A skarlátruhás nő (színes francia—olasz). — Ady (f9): Az inkák kincse (magyarul beszélő színes bolgár—NSZK— perui—olasz—spanyol). Kiállítások: Libresszó (13—20 óra között): Feledy Gyula grafikái. KEDD Kossuth rádió: 8.19: A Senkiszigeti nagy kaland. 5. rész. — 9.15: Mozart: Szöktetés a szeráj- ból. Háromfelvonásos opera. — 11.33: Fiatalok Stúdiója. — 11.53: Kocsár Miklós: Táncképek. Petőfi rádió: 8.05: Csembalómüvek. vokális müvek. — 8.45: Külpolitikai figyelő. (Ism.) — 9.00: Nótacsokor, csárdáscsokor. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. 20—30 százalékos engedményes Óravásár június 21—július 3-ig. a CENTRUM ÁRUHÁZBAN Poljot karóra 449 — Ft helyett 337,— Ft. Szlava karóra 460.— Ft helyett 345,— Ft. Ruhla ébresztőóra 129,— Ft helyett 90,— Ft.
