Déli Hírlap, 1971. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-15 / 113. szám

Csináld inasad ­ö de hol?! Bár nem szokásunk minden jóban a hibádzó keresése, mégis szóvá tesszük, hogy az újonnan 'kialakított Ezermes- tes és Úttörő Kisáruház he­lyiségei közül egy hiányzik. Ez nem más, mint egy komp­lett, kis- és középgépekkel felszerelt barkácsműhely. Tu­domásunk szerint eredetileg a tervekben volt szó egy ilyen létesítéséről, de később — hogy mi okból, nem tud­juk — elvetették. Az épkéz­láb ötlet mégsem kivihetet­len. Különösen azáltal nőnek meg az esélyei, hogy a volt Úttörő Bolt — melynek el- rdói és árui a kisáruházba költöztek át — az áruházzal e embeni oldalon, a Sötétka- \ mellett megürült. Helyisé- ' éppen alkalmasak lenné­nek egy ilyen ezermestermű- ely befogadására. Jelenleg a -áruház a városi tanácstól éppen erre a célra igényli ezt a helyiséget, de a válasz még ismeretlen. A Csináld magad!- mozgalom Miskolcon még nem néz vissza akkora múlt­ra, mint a fővárosban, vagy például a Szovjetunióban, ahol a hasonló műhelyek gé­ljeit minimális bér ellenében a barkácsolók igénybe vehe­tik. Most tehát a miskolci vá­rosi tanácson a sor, hogy dön­tésével elősegítse ennek az igen értékes Csináld magad!- moagalomnak a létezését, gyökérverését városunkban. REFLEKTOR rjc Ma Budapesten, a Ha­zafias Népfront klubjában Nguyen Binh asszony talál­kozik a Vietnamban járt mű­vésziekkel. * Jászfényszarun felavatják a budapesti kalap­gyár új üzemét. ★ Makón el­temetik Erdei Ferencet. + Orosházán megnyitják Békés megye legkorszerűbb ABC- áruházát. Parádfürdőn be­fejeződik a nemzetközi or­voskongresszus. jjc Szekszár- don ifjúságvédelmi kiállítás nyílik. + Tatabányán ballag­nak az aknászképző techni­kum végzős hallgatói. ^ Vil­lányban szobrász alkotótábor nyílik, amelyben öt hónapig tanácsi támogatással dolgoz­nak majd a fiatal művészek. Ha me §szólal a berregő Mit kell tudni a KN-ről? (Folytatás az 1. oldalról.) Mind a villamos-, mind az autóbuszjegy külsőre hasonlít a Budapesten használthoz. Mindössze a színnyomás tér el valamennyire, mert míg a budapesti jegy teljes felülete sárga, illetve kék, addig a Miskolcon használhatónak csupán a lyukasztásra szánt részét színezik hasonlóan. Mint említettük, jegyáru­sító helyekben nem lesz hiány, igy arra nem nagyon hivatkozhat majd senki, hogy nem tudta hol megváltani „belépőjét”. Végső esetben azért a kocsikísérőktől is le­het majd szelvényeket vásá­rolni. Mindenesetre jó, ha váltópénz helyett a jövőben néhány jegyszelvényt tartunk magunknál. Szelvényről beszélünk, mert — éppúgy, mint Budapesten — öt jegyet lehet egyszerre megvenni, egy szelvényben, melyeket a perforált csíknál leszakítva használhatunk. Jó lenne, hogy ha a jegyet ké­szítő nyomda — a fővárosi tapasztalatokon okulva — jobban perforálná a jegyeket, mint az ottaniakat, mindany- nyian tapasztalhattuk ugyan­is, hogy az utóbbiak gyakran rosszul szakadnak és nehe­★ így Jest” az előre váltható villamosjegy zen illeszthetők be a lyukasz­tógépbe. Bizonyára kevesen vannak, akik a KN bevezetése óta nem fordultak meg a fővá­rosban, így a többség számá­ra ismerős ez a bizonyos lyu­kasztógép is. A képen is be­mutatjuk és csak annyit fű­zünk hozzá magyarázatul, hogy könnyen kezelhető: a nyílásba be kell illeszteni a jegyet és a kis billentyű fel­húzásával ki kell lyukasz­tani. A másik műszaki új­donság a villamosokon, autó­buszokon a berregő. Indítás előtt a gépkocsi, illetve a vil­lamosszerelvény vezetője megnyom egy gombot, mire az ajtó fölött villogni kezd egv piros lámpa és megszólal a berregő. Ez azt jelzi, hogy ★ A közlekedési vállalatnál javában folynak az előkészüle­tek: szerelik a járművekre a berregő készülékeket, és már raktáron vannak a jegylyukasztó készülékek is A fesztivé Ipa Iota Napokkal ezelőtt megjelen­ek a plakátok, amelyek hir- ietik, hogy a jövő héten hét­én, május 17-én megkezdő­nk a XII. miskolci filmfesz- ;ivál. Zászlódíszbe öltöztek íz utcák, üdvözlik a bel- és Lülföldi vendégeket, a vetí- :ések népes közönségét. Es i jövő héten minden mis- colci utca egy helyre vezet: i Rónai Sándor Megyei Mű­velődési Központba, amely a ;ilm ünnepe kedvéért most s, mint minden évben, át­változik fesztiválpalotává. Az jsemény rangjához méltóan 'ogadja a vendégeket. Negyven-ötven külföldi és ;öbb száz magyar vendéget várnak a fesztiválra. És ter- nészetesen a miskolci film- izerető közönséget, amelynek sörében a szokásos 1600— 1700 fesztiválbérlet már jó- ílőre gazdára talált. Újdon­ság. hogy az idén valameny- ayi vetítés egy helyen, a Eesztiválpalotában lesz. A nűvelődési központ balett- :erme és az SZMT Társada­lombiztosítási Igazgatóságá­nak földszinti L alakú folyo­sóján állítják fel a monito­rokat. A Televízió kérésére itt lesz a tv-vetítések kényel­mes színhelye. A program szerinti fesztivál-, illetve éj­szakai és információs vetíté­sek pedig a színházteremben lesznek. Amíg a művelődési köz­pont munkatársai házon be­lül és szerte a megyében a vetítések sikeréért dolgoznak, első emeleti irodahelyiségeik­ben a fesztivál irányítószer­vei kaptak ideiglenes otthont. Itt tanácskozik a zsűri, itt van a fesztiváligazgató szo­bája, a fesztivál- és sajtóiro­da. A földszinten pedig éj­jel-nappal várja a vetítések szüneteiben kikapcsolódni vágyó vendégeit a fesztivál­klub. Végső fokon a szervezők mindenről gondoskodtak. Ügy hisszük, a bemutatandó mint­egy nyolcvan film sem okoz csalódást. A továbbiakban rajtunk múlik, hogyan emlé­kezünk vissza az elkövetke­zendő mozgalmas napokra. Jövő héttől Árusítják az új MÁV- menetrendet A MÁV új, hivatalos me­netrendjét 200 ezer példány­ban adják ki az idén. Ebből 170 ezer példány eladását — darabonként 20 forintos áron — a jövő héten kezdik meg az állomásokon. A miskolci Tiszai pályaudvar 6 ezer pél­dányt rendelt a bővített, 900. oldalas új menetrendekből. A hivatalos menetrenden kí­vül egyébként az idén már 12 ezer példányban készül a zsebméretű balatoni menet­rend is. Darabja 5 forintért lesz kapható. Ezenkívül va­lamennyi vasútigazgatóság kiadja saját, kivonatos zseb­menetrendjét, s ennek meg­felelően rövidesen megkezdik a Miskolc és a főváros, illet­ve környékeik vasúti össze­1 köttetéseit tartalmazó menet- rendfüzetek árusítását is. másodperceken belül indul a szerelvény, a fel- és leszál­lást — saját testi épsége ér­dekében — mindenkinek be kell fejezni. A közlekedési vállalat az elmondottakon kívül úgy is készül a KN rendszer beve­zetésére, hogy a kalauzokat, kocsikísérőkké, ellenőrökké képezi át és július 1-ig még újsághirdetések segítségével és más módon is tájékoztatja a város lakóit a változások­ról. Bizalommal tekinthetünk a KN-rendszer bevezetése elé, hiszen alapvetően az uta­sok érdekét szolgálja — sok más előnye mellett meggyor­sítja a kocsifordulókat —, de segít megoldani a vállalat krónikus létszámhiányát is. Befejezésül egy önmagában is beszédes adat: a KN rend­szerre való áttérés körülbelül 2 millió forintjába kerül a közlekedési vállalatnak. B. D. Házunk tája Senki sem vetheti a szemünkre, hogy mi, miskolciak kri­tikátlanul figyeljük a város fejlődését. Tudunk büszkélkedni — van mivel! És tudunk kifogásolni — mert van mit. ' Hanem a mérlegelés nem mindig igazságos. Valahogy úgy vagyunk vele: ami jó, azt ismerjük el, és kész. Minek dön­gessük a mellünket? — Igaz, minek1 Ami rendjén van, az természetes; az már nem probléma. Van itt probléma elég. A közlekedés, a köztisztaság, a hiánycikkek, a rossz lift, a Szinva, a füst az utak a . . No, persze, még sok minden. De van egyvalami a „sok minden” között, ami nem ki­sebb gond az említettek egyikénél sem. Arról a paradoxon jelenségről van szó. ami a város és jó néhány lakója kap­csolatáról árulkodik. Ha valaki azt hiszi, hogy egy város csak a külseje után ítélhető meg, s csak ennek alapján dönthető el. hogy — ilyen vagy olyan város — az téved. Az idegen, aki például a mi városunkban megfordul, nem egyedül a látvány élményeivel távozik, hanem, úgymond, ember-élményanyagot is gyűjt. Ebből aztán következtet. Egy régi szólásmondás azt tartja: háza tája mutatja, milyen a gazda. De ahol 180 ezer gazda van!... A város egy — a gazda sokféle ... Egy dologban azonban egységes lehetne már a jóérzésű többség. Abban: jobban ügyelne rá, hogy az idegen, aki hozzánk látogat, távoztával azt mondhassa: Láttam sok irigylésre méltó szépet és jót. (Olyat is persze, ami nekünk nem kellene.) Hanem a miskolci ember, az igen! Könnyű ott tisztán tartani a várost, ahol nem szemetelnek ... Újként megőrizni a házat, ahol nem firkálják össze a falat, s nem verik be a lépcsőházi ajtók üvegét... Békésen sétálgatni a legeldugottabb utcában is, mert nem állják el a fűszer­üzlet előtti járdát iszogató, üveget vagdaló csoportok... Hiszen, ha így volna! Meg még a mérlegnek ebbe a ser­penyőjébe hulló „sok-sok minden” legalább lassan-lassan fogyna. De nem nagyon fogy. Mert valahogy — esetenként — közönyösek vagyunk. Például nem háborodunk fel, ha a forgalmas utcasarkon trágár szavakat hallunk; ha nőket molesztáló huligánokat látunk: ha a«* emeletről fejünkre rázzák a szőnyeget... Még nem vagyunk egységesek annak megítélésében: bár igaz, hogy nem kifogástalan a közleke­dés, hogy füstös a város, hogy kevés a park, s hogy vannak hepehupás utaink is — mindez igaz. de ezek a gondjaink előbb-utóbb megszűnnek. Viszont mikor és hogyan vethe­tünk véget a város arculatát torzító ember-keltette jelen­ségeknek? Majd akkor, ha a közgondolkodás és a közízlés ugyan­azon lokálpatrióta szenvedélyből táplálkozik, s egyöntetűbb lesz a megítélésben s a kötelességszerű erkölcsi ráhatásban is. Majd akkor, ha komolyan fogjuk fel Gugyerák viccnek szánt intelmét: „Viselkedjünk, viselkedjünk, tanúsítsunk magatartást!” Ez nem vicc. Nagyon is komoly dolog! CSALA LÁSZLÓ Szovjet lap a DIGÉP-ről Egy szovjet lap, az ívano- vói helyi újság hírt ad arról, hogy a város egyik gyárának süllyesztékes kovácsüzemé­ben új berendezést, egy EK— 13 A típusú diósgyőri ellen- ütős kalapácsot helyeztek üzembe. Ez már a második DIGÉP-termék, amelyet a gyár használ. „A gyár szerelődnek mun­kájához segítséget nyújt a Magyarországról itt levő Tóth István vezető-szerelő, s a DI- GÉP moszkvai képviselője, Böröck Gyula” — írja a to­vábbiakban az ivanovói lap, majd Böröck Gyula nyilatko­zatát közli, amelyben a diós­győri gyár képviselője köszö­netét mond az If tormás-gyár munkásainak és mérnökei­nek, valamint a gyár vezető­ségének a DIGÉP-berendezés üzembe helyezéséhez nyújtott segítségért. Nyilatkozik a lap munka­társának az Iftormas süly- lyesztékes kovácsüzemének vezetője, B. Blinov is, aki el­mondja, hogy az első DIGÉP ellenütős kalapácsot a V. No- rozova kovácsbrigád kezelte, s azon hétféle kovácsdarabot gyártottak. További szerszá­mok készítése után áttérnek a tőzeggépek támaszgörgői­nek tömeges kovácsolására. Ezeket a gyártmányokat ed­dig más vállalatokkal való kooperáció révén szerezte be az Iftormas. „A második diósgyőri el­lenütős kalapács szerelését Tóth István és Böröck Gyula közreműködésével F. Belkin és B. Bragin, a főmechanikai osztály lakatosai, az üzembe állítást pedig. A. Lebegyev ja­vító-lakatos brigádja végez­te — mondja a továbbiakban a szovjet újságírónak B. Bli­nov. — Minden munkát a megállapított határidő előtt fejeztek be.” Az ivanovói lap megálla­pítja: a magyar szakembere^ és a szovjet gyár mérnökei­nek, technikusainak, munká­sainak együttműködése si­kerrel végződött, s tovább erősítette a népeink, munká­saink közötti barátságot. Köz­li a lap azt a fényképet is, amelyen Böröck Gyula és Tóth István a két szovjet sze­relővel, F. Belkinnel és B. Braginnal együtt látható. NEB-vizsgálatok A Borsod megyei Népi El­lenőrzési Bizottság májusi programjában két fontos vizsgálati téma szerepel. A megyei termelőszövetkezetek­ben arra keresnek választ a népi ellenőrök, hogyan védik a közös vagyont. A másik téma: a magántervezői tevé­kenység és a tervezői dij fel­számításának gyakorlata. Tanfolyam Az LKM' energia gyárrész­legében nagy gondot fordíta­nak a dolgozók szakmai fel­készültségéneik gyarapítására. A gyárrészleghez tartozó ke­leti erőműben az idén már lezajlott egy hőtani. majd egy kompresszor- és szivaty- tyúgép-kezelői tanfolyam. Ezekben a napokban negyven kazán- és turbinagépész ké­szül arra, hogy a május 20. utáni vizsgán bizonyítson. KUTYAFUTBALL Nem a magyar labdarúgásról van szó, ahogy ezt kapásból bárki gondolná. Ez igazi futball volt, amilyet manapság csak álmá­ban vagy televízióban láthat az ember in- tervíziós közvetítések alkalmából. A boxer kapusokat kikötötték, hogy vélet­lenül se hagyják őrizetlenül a vinklit, mert ahogy az egyik csatársztár fejelt, azt bizony — mint ahogy az eredmény is mutatta — nem volt könnyű hárítani. A játék hevében többször került sor labdacserére is, mert a teljes elánnal küzdő csapatok ugyancsak nem kímélték az erejüket. A közbekiáltáso­kat most hadd hallgassam el, amelyek őszin­tén szólva, nem a kutyákra voltak elma- rasztalóak. Nos, hát eljutottunk az első félidőig. Min­den a legnagyobb rendben. A játékosok idő­ben felálltak a felező vonalhoz, nem öt vagy tíz perccel később, hanem időben ott 'feszül­tek boxer-vizsla szemekkel, csillapíthatatlan labdaéhséggel. Hajtották, terelték a gömböt, és ha netán a levegőben kellett az ellenfél hálója felé irányítani, akkor sem volt baj. A közönség — a ma és a jövő labdarúgó- < szurkolói — végre úgy biztathatták a csapa­tokat, ahogy .régen. Egy beadott magas lab­dára az egész csatársor a levegőbe emelke­dett, Viszont senki sem bírt azzal a sötét­csíkos boxer sztárral, amelyik teljes testma- magasságával a többiek felé nyúlt, s óriási bombafejessel fejezte be az akciót. A közön­ség magáról megfeledkezve tombolt a sátor­arénában. Mert a Colosseum cirkusz egyik száma aratja estéről estére ezt a hallatlan sikert. Jók a többi számok is, a néger láng­nyelő, a mellette táncoló csinos, még csino­sabb és egészen csinos néger lányokkal, a medveprodukciók, az eredeti bohóc-epizó­dok, de hát a kutyafutball, az mindent fe­lülmúl. Amerre a Colosseum cirkusz Ma­gyarországon elmegy, valószínű mindenütt híveket szerez magának — ezzel a kutya- futballal. Mert a szakállas, kedves idomár nyilvánvalóan nemcsak kitűnő idomító, de a m,i szemünkben talán esőcsináló is. (nagy)

Next

/
Oldalképek
Tartalom