Déli Hírlap, 1971. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-11 / 109. szám

Eladják az állami lakóházakat Egy korábban megjelent rendelet alapján — a tanács megbízásából — Miskolcon is értékesíti az állami tulajdon­ban levő lakóépületeket az ingatlankezelő vállalat. El­adásra azok az épületek ke­rülnek, amelyek 12 lakásos­nál kisebbek és a városren­dezés szanálásukat legalább tíz éven belül elkerülhetővé teszi. Az értékesítésre szánt mis­kolci lakóházak listájára ösz- szesen másfél ezer épület ke­rült fel. Közülük kilencven­négy eladásra kerülő épület jegyzékét már jóváhagyta a városi tanács végrehajtó bi­zottsága; a lista az OTP-nél megtekinthető. A rendelet értelmében a vétel joga elsőként az érté­kesítésre kijelölt épületben lakó főbérlőket illeti meg. Ezek a főbérlők — jelentős kedvezménnyel — a vételár 30 százalékáért vásárolhatják meg a kérdéses lakóházakat. A lakóházban élők család­tagjai 60 százalékos kedvez­ményt kaphatnak, míg a készpénzzel fizető idegenek kedvezménye — vásárlás ese­tén — 10 százalék. A lakóház értékesítési akciók során a többlakásos épületeket tár­sasházként értékesíti az ál­lam. Részletesebb felvilágosí­tást az OTP nyújt az érdek­lődőknek. O.A.K.F. Salgótarján — 1971. május 7 — 8—9 Kétszázharmincöt ifjú ama­tor könnyüzenész adót. egy­másnak randevút Salgótar­jánban pénteken délelőtt, az V. országos amatőr könnyű­zenei fesztivál ünnepélyes megnyitóján. Két napon ke­resztül versengtek az arany-, ezüst- és bronzdiplomákért. Köztük huszonnégyen Mis­kolcról. öt kategóriában — dzsessz, hagyományos tánczene, beat, pol- és folkbeat, könnyűzenei hangszerszóló és dal — két helyszínen folyt a versengés szombat estig. A József At­tila Művelődési Központ színháztermében a beat-zene- karok — ők voltak többen — kaptak pódiumot. Itt a zsűri elnöke Komjáthy György, a Magyar Rádió főmunkatársa volt. A többi kategóriában indulók a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek Művelődési Házában mutatták be 15 per­ces versenyprogramjukat a ár. Vukán György vezette zsűri előtt. Az idei fesztiválon 22 aranyérem talált gazdára. Kimagasló teljesítményt heat­hen a budapesti Angyal és a Korong együttesek, a többi kategóriában pedig a Székely kvartett, a szegedi dixiland- együttes, valamint Berki Ta­más és Maróthi Magdolna dzsesszénekesek értek el. Utóbbi nemcsak dzsesszben, hanem táncdalének kategó­riában is aranydiplomát ka­pott. Szombaton este nyolc óra­kor kezdődött a gálaműsor, melyben Szentkúti Pál, a Ma­gyar Rádió szórakoztató ze­nei osztályának vezetője át­adta az aranydiplomákat és a különdíjakat. A miskolciak közül Tompa András tánc­dalénekes és a Gárdonyi Gé­za Művelődési Ház Héliosz beat-zenekara kapta meg ezt a rangos díjat. A Héliosz együttes ezen kívül meghí­vást kapott egy rádiófelvé­telre és a szegedi ifjúsági napokra is. Az ezüst- és bronzdiplomá­kat a fesztiválbálon, a Ka- rancs-szállóban nyújtották át az arra érdemeseknek. Ezüst­diplomát kapott az ÉSZAK­TERV Pelikán együttese, bronzot pedig a Bartók Béla Művelődési Központ Szinkron beat-együttese, valamint a Ludvig folkbeat együttes. Az országos fesztivál a va­sárnap délelőtti díszbemuta­tóval ért véget. Ennek mű­sorát a televízió is felvette, és júniusig műsorára tűzi. A miskolciak közül a Héliosz szerepelt ebben a műsorban. Több műszakos takarítás A köztisztasági vállalat munkagépei két műs-akban járják a miskolci utcákat. A felszedő és seprő gépek reg­gel öt órától este tízig dol­goznak a város aszfaltozott utcáiban. A gyors szemét- gyűjtésre beállították a Bobr- autókat a Győri kapui lakó­telepen is. A régi „félporos” szemétgyűjtők helyett az idén új, korszerű berendezé­seket vár a vállalat. Üjabb cseme^eáruház? Üj, nagyméretű élelmiszer ABC áruház építését tervezi Miskolcon a Csemege Keres­kedelmi Vállalat. Az üzletet a Beloiannisz utca Centrum Áruházzal szemben levő ol­dalán a bontásra kerülő ház­tartási bolt épülete mögött helyeznék el. Az áruház lé­tesítésével kapcsolatban már megkezdődtek a tárgyalások. „Tokaji” Sajószenlpéterröl Az országban egyedül a Sajószentpéteri Üveggyár ké­szíti a palackozott tokaji aszú és tokaji szamorodni bo­rok sajátos formájú üvegeit. A gyár évente mintegy há­rom és fél—négymillió dara­bos megrendelésnek tesz ele­get. Tegnap már az idei két­milliomodik darab tokajis üveget is legyártották. i-*«/ : ! i.. Olaszországban kerestek számára „vőlegényt” Betty és kölykei A múlt hét végén lezajlott budapesti nemzetközi kutya- kiállításon 15 miskolci boxer szerepelt és .kitűnő”-nél rosszabb minősítést egy sem kapott közülük. Mind a 15 kutya Májerszky Jenő te­nyészetéből származik. Sokan úgy tartják, hogy Miskolc az ország egyik ku­tyatenyésztő központja, má­sok még tovább mennek és azt állítják, hogy e város la­kói kivétel nélkül kutyaba­rátok. Az előbbi állítás igaz, a másikban természetesen nem kevés túlzás is van. Má­jerszky Jenő és sok más te­nyésztő a megmondhatója, hogy élnek itt szép számmal olyanok is, akik a kutyákkal szemben táplált unszimpátiá- jukat még gonosz tettekre is váltják. Előfordult, hogy az avasi kilátó mögött kijelölt kutyasétáltató helyen mérge­zett húst helyeztek el. Má­sok közömbösségükkel nehe­zítik meg a tenyésztők mun­káját. A miskolci vágóhíd például nem ad számukra olcsón hulladékot, s ezért kénytelenek 8—12 forintos kilónkénti áron vásárolni kedves jószágaiknak a húst. Egy jó étvágyú boxemek pe­dig a napi fejadagja egy kiló hús — egyebek mellett. Ez az érem egyik oldala. A másik az, hogy a gyermekes anyák jogosan kifogásolják: sokan a játszótereken sétál­tatják kutyájukat. A rohan- gászó ebek zavarják a kicsi­nyek nyugalmát és bizony higiéniai szempontból sem Üzemel a Pali mail-malom (Tudósítónktól.) A TVK polimer üzemében megkezdte üzemelését az an­gol—nyugatnémet gyártmá­nyú Pallman-malom. A ma­lom a II-es sz. műanyag fel­dolgozó üzemben működő Ro- tocast rotációs öntőgépet szol­gálja ki évi 100 tonna gra­nulátummal. Ezt az alap­anyagot eddig külföldről vá­sároltuk. A saját alapanyag­ból készült műanyag termé­ket a TVK az idei BNV-n is bemutatja. Mit szól hozzá, hogy... ... milyen kellemes meglepetésben volt részem a minap; betérve az egyik üzletbe, régi ismerősöm, a boltvezető köszönt rám a pult mögül. Hónapokig kénytelen volt távol lenni kedves ve­vőitől, s most érthető örömmel üdvö­zöltük egymást. — Beteg volt talán? Vagy áthelyez­ték? — Ó nem. Még ezeknél is rosszabb történt vele ... Hogy is mondjam csak? Távollétének az volt az oka. hogy, szó­val ... börtönben volt. — Nocsak! A szegény jó boltvezető. És most visszahelyezték a kedves ve­vők örömére. Vajon miért csukták be? — Nem tudom pontosan, de azt re­besgették, hogy az üzletben követett el egy-két stiklit. — Jó kis stiklik lehettek azok, ha még le is csukták. De a fontos ugye­bár az, hogy letelt a büntetés és a tiszteletre méltóan humánus vállalat ugyanoda és ugyanabba a beosztásba helyezte vissza, ahol korábban volt. Bevallom, én a maga helyében nem örülnék ennek ennyire, mert fene tud­ja, hogy van ez, de én szívesebben vá­sárolok olyan üzletben, ahol nem bör­tönviselt ember a vezető. — Maga már megint elfogult, ked­ves barátom, s jelen esetben a keres­kedelem rovására. Miért ne lehetne börtönviselt ember boltvezető, amikor az egyik kis miskolci vállalatnál há­rom vezető beosztású dolgozóról is ki­derült, hogy büntetett előéletű. — Ahhoz képest, hogy kisvállalatról van szó, elég szép szám a három. De mondja csak, hogy derült ki az illetők­ről, hogy börtönviseltek? — Ügy, hogy vizsgálat folyik a vál­lalatnál, s a vizsgálatot végző szervek — ahogy ez már lenni szokott — utánanéztek egyik-másik vezető elő­életének. — Nem kérdezem, hogy milyen ügyekből kifolyólag indult a vizsgálat, mert ahogy magát ismerem, ismét azt válaszolja, hogy „egy-két stiklit” csi­náltak a szóban forgó vezetők. Érde­kesebb számomra az, hogy vajon mi­ért csak akkor derült ki a priusz, amikor kirobbant a botrány. Tudomá­som szerint, vezető beosztás betöltésé­hez erkölcsi bizonyítvány szükséges. Miért nem kérte tőlük ezt a vállalat vezetője már az alkalmazásuk idején? — Nem mindenki olyan rosszindula­tú és gyanakvó, mint maga. A szóban forgó vállalat vezetője bízott az em­berekben. Hogy mennyire bízott, azt egy példával is illusztrálhatom. Ami­kor híre futott, hogy „körülnéznek” a vállalatnál, az igazgató összehívta ve­zető embereit, köztük a már említett hármat is, s így szólt hozzájuk: gye­rekek, most mondjátok meg, ha valamit csináltatok, mert ha nem mondjátok és mégis kiderül hogy csináltatok va­lamit, akkor nagyon meg fogok hara­gudni. — Jól rájuk ijesztett, mondhatom. Biztosan meg is mondták... — Dehogy mondták. Sárban hagyták szegény jó igazgatót. — Nem volt szép tőlük. Pedig hogy bízott bennük. De talán nem is olyan nagy bűnök terhelték az illetők elő­életét. Nem tudja véletlenül, miért ül­tek? — Az egyik rablásért, a másik sik­kasztásért, a harmadik csalásért és okirathamisításért. — Igazán bagatell. Nem is értem, hogy az igazságügyi szervek miért fir­tatják olyan nagyon viselt dolgaikat, miért nem követik a kedves jó igaz­gató módszerét, mondván: gyerekek, most mondjátok meg ha valamit csi­náltatok, mert ha ... BÉKÉS DEZSŐ kívánatos nyomokat hagynak hátra maguk után. Jogos a kifogás is és mi még megtoldanánk azzal, hogy az állattenyésztő egye­sület megrendszabályozhatná azokat az ifjakat, akik a Sze­mere sarkon és más forgal­mas pontokon rendeznek „ku­tyatalálkákat”, feltűnést, s nem egyszer riadalmat keltve uszítják, csaholtatják az ebe­ket. A játszótereken végre elhelyezhetnék „A kutyák­nak tilos!” táblát, ezt meg­előzően viszont ki kellene jelölni megfelelő sétáltató te­rületeket. Ennyit a kutyabarátok gondjairól. Mint látható, nem kevés van, az örömök mégis kárpótlást nyújtanak szá­mukra, mert különben nem szaporodna a tenyésztők szá­ma évről évre itt Miskolcon is. Májerszky Jenő naponta körülbelül négy órát áldoz kedvenceire — a kicsinyek­kel együtt jelenleg 12 bo- xere van —, s akkor még nem számítottuk a kiállítá­sokra való utazásokat, az or­vosi vizsgálatokat, s a te­nyésztéssel járó egyéb teen­dőket. Igaz, hogy ő dicseked­het Miskolcon — de talán országosan is — a legkivá­lóbb boxertenyészettel. Ami- gó nevű kanja Lengyelor­szágban, Csehszlovákiában aratott sikert a kiállításokon, Magyarországon pedig a győztesek versenyében is el­ső lett. Sok tenyésztő érkezik Miskolcra külföldről, hogy szukáját a hírneves kannal házasítsa össze. Ennek per­sze tekintélyes óra van. De amit nyer a tenyésztő a ré­ven, az elúszik a vámon, mert a Betty névre hallgató szukájához ő is külföldön keresett „vőlegényt”. A ké­pünkön látható nyolc kis bo­xer papája: Int. Ch. Jumbó Degli Ulawi Olaszországban él, egy professzornő tulaj­dona. Az útiköltség — csak a kutya számára — 800 fo­rintba került, ezen kívül 40 dollár járt a kan tulajdono­sának. Igaz, hogy az utódo­kat jó áron adhatja el Má­jerszky Jenő. Egy hazai te­nyésztésű boxerkölyök ára átlagosan 1500 forint, Betty utódai azonban ennek a két­szeresét vagy háromszorosát is megérik. Érthető tehát, hogy ilyen öntudatosan pislogott a fény­képezőgép lencséjébe Betty, a boldog ifjú anya. (békés) JÖN! Miskolcon, a Béke-szálló előtti téren, JÓN! az Úttörőháztól 200 méternyire, május 13—23-ig tartja előadásait a Május 13-án este fél C< 3 órakor OLOSS további napokon du. 4 és este EU fél 8 órai JM kezdettel. CIRKUSZ Jegyelővétel a színház jeqyirodában

Next

/
Oldalképek
Tartalom