Déli Hírlap, 1971. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-05 / 104. szám

Plazmavágó Húsz centiméter vastag acélt is vajként vág a Kazah Műszaki Egyetem kutatóla­boratóriumában létrehozott készülék. A vágóberendezés magas hőmérsékletű plazma „pen­géjét” hálózati árammal üzemeltetik. Vágási sebessé­ge óránként több mint 30 folyóméter. A laboratóriumban jelen­leg fél méter vastag acélge­rendák gyors vágására is használható berendezés létre­hozásán dolgoznak. Mi tűzoltók Megyénkben 34 önkéntes női tűzoltóraj van. Tevékeny­ségük döntően a versenyre való felkészülésre és részvé­telre korlátozódik. De szá­mosvalódi tűznél is bizonyí­tották már hozzáértésüket, ügyességüket. sk A kongresszusi zászlóval, valamint a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajával kitüntetett Habselyem Kötött­árugyár az utóbbi öt évben több vidéki telephelyet létesített és megkétszerezte a termelést. A vállalat nyeresége az öt év átlag árbevétel 15 százalékát tette ki. Ennek alapján a dol­gozók nyereségrészesedése évente 42 napi jövedelem volt. A vállalat az önköltség-csökkentést a fogyasztói áraknál ér­vényesítette, Így az elmúlt évben termékeiknek fogyasztói árát 1,5 százalékkal mérsékelték. (Képünkön: készül a poli­észter csipkeszövet, melyből alkalmi jellegű női felsőruhákat készítenek.) Tokaji konyak a császár poharában Hetvenöt évvel ezelőtt, 1896. május 2-án nyílt meg Budapesten, a Városligetben az ezredévi ünnepség alkal­mából rendezett millenniumi kiállítás, amelyen maga Fe­renc József is megjelent fé­nyes kíséretével. A kiállítá­son 26 000 ipari üzem, mező- gazdasági vállalat és ura­dalom mutatta be termékeit, s köztük volt az „Első Tokaji Cognac Gyár” is. Tudvalevő ugyanis, hogy a régi időkben Tokaj nemcsak királyi boráról, hanem ki­tűnő konyakjáról is hires volt. A nagy múltú hegyaljai városkában évtizedeken át működött egy konyakgyár, amely természetesen kiváló alapanyagot kapott feldolgo­zásra, lepárlásra a vidék bo­rából, és amint az idősebbek még ma is emlékeznek rá Tokajban, sok embert tudott foglalkoztatni a hajdani ko­nyakgyár. Egy múlt század­végi árjegyzék került a ke­zünkbe, s eszerint kilencféle konyakot készítettek Tokaj­ban, közülük a legfinomabb és így a legdrágább a Sec és a Korona márkájú ital volt, ezek litere 16—18 koronába került. A millenniumi kiállításról szóló egykorú beszámolók megemlítik többek között, hogy Ferénc József a szesz­ipari pavilonba is ellátoga­tott, s megtekintette az Első Tokaji Cognac Gyár termé­keit is. A mutatós palackok annyira megnyerték a király tetszését, hogy váratlanul e szavakkal fordult kísérőihez: „Kérek egy pohár tokaji ko­nyakot.” Lett erre kínos ria­dalom,. mert hirtelenében nem találtak poharat az egész csarnokban. Végül mégis került valahonnan egy pohár, bele aranybarnás ital. Hogy aztán ízlett-e őfelsé­gének a tokaji konyak, vagy inkább megmaradt továbbra is a „borók királyánál” — az aszúnál, arról már nem szól a 75 évvel ezelőtti krónika. Automatika ’71 Automatika ’71 címmel nyílik kiállítás a diósgyőri vasasklubban május 10-én, hétfőn. A legújabb külföldi és hazai automatikus mérő­műszereket mutatják be a Bartók Béla Művelődési Köz­pont és a Budapesti Műszer- és Irodagép Értékesítő Vál­lalat rendezésében. Az érté­kes műszerek — szakmai kö­rökben nagy érdeklődésre számot tartó — kiállítása május 16-ig minden nap dél­előtt 10-től este 6-ig tart nyitva. A DH városfejlesztési fóruma • Miskolc 2000-ben • Egy országrész központja • Bekebelezett falvak Elkészült és rövidesen tanács vb elé kerül szükebb hazánk, Borsod településhálózat-fejlesztési terve, amely az országos fejlesztési koncepcióval összhangban, évtizedekre meghatároz­za Miskolc jövőjének alakulását is. Mint ismeretes, Miskolcot — „országos második” rang­jának megfelelően — már­ciusi ülésén kiemelt felsőfo­kú szerepkörrel ruházta fel a Minisztertanács. Győr, Deb­recen, Pécs és Szeged mel­lett ezzel városunk és kör­nyéke soha nem tapasztalt ütemű átalakulás útjára lép. A három vaskos kötetből álló terv készítői kiemelik Miskolc országos jelentőségű idegenforgalmi központ és közlekedési csomópont jelle­gét, külön hangsúlyt adnak a város több megyére Is ki­terjedő kereskedelmi, kultu­rális és igazgatási vonzáskö­rének: ez egyik alapvető in­dítéka, hogy városunknak a jövőben megkülönböztetett szerepet szánnak az ország­rész felsőfokú intézmény-el­látásában. Az ipar tervezett decentra- 1‘zálása ugyan elsősorban Ka­zincbarcika, Encs, Lenánvá- ros és Szerencs számára biz­tosít látványosabb fejlődést, de Miskolc az ezredfordulóig nemcsak Borsod, hanem Heves, Nógrád és Sza­bolcs megye nagy részé­nek centrumává is „ki­növi” magát. Az elkövetkező három évti­zedben látványos fejlesztési feladatok helyett inkább a megyeszékhely alapos re­konstrukcióját éljük át. Itt épül meg valamennyi még hiányzó felsőfokú létesítmé­nyünk is. A tervezett és ja­vasolt iparfejlesztések hatá­sára pedig a könnyűipar gyorsabb kibontakoztatása a céL A fővárossal való kapcsola­tunkon Házi szociális gondozónők Miskolc után az idén Ka­zincbarcikán, Sárospatakon, Mezőcsáton, valamint Gön­cön vezetik be a házi szo­ciális gondozást. A helyi ta­nácsok még újabb 18 házi szociális gondozónő munká­ba állítását tervezik. JEGYZETEK — NYUGATRÓL III. Lányok a kirakatban A biztonságos autóvezetés A Magyar Autóklub Bor­sod megyei Szervezete ren­dezésében május 7-én, pén­teken délután 6 órakor dr. Szászvári József, az Igazság­ügyi Minisztérium műszaki szakértője „Biztonságos autó­vezetés” címmel tart előadást a Szemere utcai székházban. Hamburg egyik idegenfor­galmi nevezetessége a város közepén álló, csaknem 300 méter magas tévétorony. A kilátó legfelső emeletére öt­ven másodperc alatt ér fel a lift... S hogy, hogy nem, a vá­rosba látogató turisták több­sége mégis először Hamburg másik — kevésbé dicsekedni való — látványosságára kí­váncsi. Ez a kuriózum a ki­kötő melletti utcákban talál­ható, ahová a több hónapos útjukról hazatérő mord ten­geri medvék első útja is vezet. Rózsaszín kirakatok Nappal nem sokban kü­lönbözik a város többi su- gárútjától, viszont mihelyt besötétedik, az itteni házak homlokzatán megjelennek a hatalmas forgó, villogó, tűz- okádó, foszforeszkáló fény­reklámok: a bárok, játék- kaszinók, s bordélyházak reklámjai. Vendéglátómmal végigjár­tuk a sugárutat, és az azt körülvevő mellékutcákat. Eközben óriási erőfeszíté­sünkbe került lerázni ma­gunkról a bárajtókban lesel­kedő csalogató embereket, akik azt hajtogatták, hogy mindössze egy márka az egész műsor, s n látvány en­nél sokkal töBbet ér. Az igaaság azonban az, hogy egy-egy ilyen intim bárból fizetés után a kedves vendég — képletesen szólva — alsónadrágban távozhat! A sugárút egyik mellék­utcájában hatalmas, zöldre mázolt vasfüggöny állta utunkat. Szigorúan 18 éven felülieknek! — feliratú tábla csalogatott a függöny mögé, ahová a belépés díjtalan. Egy körülbelül háromszáz méter hosszú macskaköves utcában találtuk magunkat. A közvilágítás meglehetősen gyér volt. A halványrózsa­színben tündöklő kirakatok­ban hiányos öltözékű utca­lányok kínálták magukat. A választék hihetetlenül széles skálájú volt. Láthattam mo- lett, sovány, szőke és barna, orvosi papírokkal igazolt „érintetlen” lányokat. Az árak egyébként nem voltak feltüntetve a kirakatban! Szex-üzlet Szex-üzlet. Ezek a „kegy­szer tárgyakat” árusító bol­tok elmaradhatatlan vele­járói az utca hangulatának. Itt a pornográf Irodalom színe-java mellett a sláger: a felfújható guminő. Ennek a vásárlása igen különös mó­don történik, miután a sze­mérem még az ilyen üzlete­ket látogató úriemberekből sem halt ki. Az önkiszolgáló rendszerű üzletekben egy­szerűen zsebre lehet vágni a vásárolt árut, csupán a pénz­tárnál kell bediktálni a ki- -álasztott tárgy árát. Ez ám a tapintat! Egyébként egy ilyen fel­fújható gumibaba 55 nyugat­német márka. (Egy márka = 8 forint.) Egy valódi pedig csupán ennek a fele. A gazdátlan táska Malmöben csaknem hat órát várakoztam a nyugat­németországi Travemündébe induló hajóra. A váróterem két forgóajtaja között, a föl­dön egy kitömött gazdátlan aktatáskát pillantottam meg. Más szórakozásom nem lé­vén, alkalmam volt meg­figyelni a magára hagyott aktatáska sorsát. Mielőtt az NSZK-ba induló hajóra fel­szálltak volna a matrózok, egyenként a táskához járul­tak, s számomra még isme­retlen papírkötegeket emel­tek ki belőle. Ezt követően a váróteremben a táskától csaknem 30 méterre bóbis­koló öregúrhoz mentek, ahogy megfigyelhettem, né­hány koronát számoltak le a kezébe. Kíváncsiságom nem hagyott nyugodni, próbakép­pen én is a táskához léptem, s ahogy láttam, „megszokott mozdulattal” én is kiemel­tem egy füzetecskét. Zsebre- vágtam, majd megindultam az öregúr felé, s megkérdez­tem tőle, ezért mennyit kell fizetnem. Ekkor azonban már ismertem a táska tartal­mát. A leggusztustalanabb Pornográf füzetecskékkel volt tele. Így lehettem szemtanúja annak a szennyes üzletnek, hogyan csempészik be az NSZK-ba a svéd porno- „irodalmat”. SZÁNTÓ ISTVÁN Vége a gyors és nagy áteresztő képességű M—3-as autó­pálya kiépítése segít. Az új út Mezőkövesd északi határától Bükkábrány, Ti- bolddaróc, Harsány és Bükk­aranyos megközelítésével Má- lyiig, a mai főút északi olda­lán épül ki. Mályitól pedig Kistokaj és Felsőzsolca vona­lát követve kerüli el a vá­rost, hogy 1985 után a Sajó medrétől keletre — Sajóecseg, Szuhakálló, Sajógalgóc, Dubí- csány és Putnok mentén — a bánrévei országhatárig foly­tassák a megye új autóút- jának építését. A tervek szerint — a pol­gár—debreceni út teljes át­építésével — Debrecennel együtt Miskolcot is bekapcsolják a román—csehszlovák tranzitforgalomba. Ezt a lehetőséget — Szikszó —Encs—Tornyosnémeti vona­lán — a Kassa irányába, 1985 után kiépülő újabb autóút el­készítésével tovább bővítik. Jelentős település-szerkeze­ti változások várhatók a vá­ros közvetlen körzetében is ■ a Miskolcot övező, úgy­nevezett alvó települések egyre inkább „összenő­nek” a megyeszékhellyel. Felsőzsolcáról és Szirmabese- nyőről 1985-re már a lakos* ság csaknem fele naponta né­hány perces ingázással, helyi autóbuszjáratokon utazik egyik-másik közeli „foglal­koztatási központba”. Sajóbá- bony és Alsózsolca pedig egy­re inkább jellegzetesen ipari település-alközpontjává válik Miskolcnak. A város vonzó hatása 2000- re már Szirmabesenyőt, Sajó- keresztúrt, Sajóbábonyt, Fel­ső- és Alsózsolcat, Kistokaj t, Mályit és Bükkszentlászlót, Bükkszentkeresztet is teljesen „bekebelezi”. De a szakembe­rek szerint az ezredfordulón már városkörnyéknek számít majd Arnót, Hernádnémeti, Nyékládháza és Sajópetri is. Az említett települések fejlő­dése szerves összhangban tör­ténik az ipar, városon kívüli fejlesztésével. A város körül kialakult és egyre bővülő Ipa­ri övezet rendkívül dinamikus fejlődésen megy keresztül. A Miskolc környéki telepü­lések közül Nyékládháza és Alsózsol­ca már 1985-re központi szerephez jut. A városhálózat kifejlődése után a mai 260 ezer lakossal szemben Miskolcon és szü­kebb vonzáskörzetében 15 év múlva is már több mint 310 —320 ezer ember él majd. L. P. Holnap délelőtt és délután újabb fontos konferenciák­kal és ankétokkal folytatódik a IX. borsodi műszaki hetek rendezvénysorozata. A MTESZ miskolci szék­házában délelőtt 10 órakor dr. Pásztor Pál, a MTESZ Borsod megyei Szervezeté­nek elnöke nyitja meg a GTE és a KTE miskolci szer­vezete, valamint a Neumann János Számítógép Tudo­mányi Társaság „A számítás- technika Borsod megye üze­meiben és intézményeiben” című konferenciáját, össze­sen öt, a témakörrel foglal­kozó előadás hangzik el. Az egyik legérdekesebbnek dr. Obádovics J. Gyula, az Or­szágos Vezetőképző Központ Számítástechnikai Intézete vezetőjének előadása ígérke­zik, amelyben a számítás- technika magyarországi hely­zetéről és fejlődéséről szá­mol be. A hat felkért hozzá­szóló között ott találjuk Ko­vács Sándort, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának osztályvezetőjét és Bárczi Bélát, a megyei tanács vb- elnökhelyettesét is. Ugyancsak a MTESZ mis­kolci székházában rendez konferenciát délelőtt 9 órai kezdettel a Szilikátipari Tu­dományos Egyesület Borsod megyei Csoportja. Az egye­sület rendezvényeinek érde­kessége, hogy ahhoz egy, á- székház földszinti kiállítóter­mében megnyílt kiállítás is kapcsolódik. A Nehézipari Műszaki Egyetemen 10 óra 30-kor kéz* dődik az az ankét, amely a gépiparban alkalmazott poli- gon-kötésekkel foglalkozik. Az elhangzó öt előadást kö­vetően a gépgyártástechnoló­giai tanszék laboratóriumá­ban Gellért Károly immáron világhírű sokszögesztergájá­val sokszögmegmunkálási be­mutatót tartanak. S végül holnap kezdődnek, s május 8-ig tartanak a Va- létanapok ’71 rendezvényei, amelyek lebonyolításában tíz borsodi tudományos egyesü­let működik közre. Délelőtt 1) órakor dr. Szabó János rektorhelyettes nyitja meg az országos tudományos diákköri konferenciát. Az el­nöki megnyitót dr. Borbély Samu egyetemi tanár elő- a lása követi. Délután 14 órakor kerül sor az OTDK plenáris ülésére, majd este 19 órakor a Silány Kínpacl előadására. A Valétanapok ’71 első napja az „a la carte” helyiségeiben rendezendő fo­gadással zárul. Különleges térképek Franciaországban, az újonnan alakult természet, és környezet- védelmi minisztérium (elkérésére a geológiai és bányaügyi kutatá­sokkal foglalkozó intézet elkészítette a „föld alatti rétegvizek szennyeződésre való érzékenységének” első térképeit. Jelen pillanatban nyolc Ilyen térkép van készen, de ebből mind­össze egy került üzleti forgalomba, a többi hét csak próbaképpen készült. A hidrogeológiai térképek, valamint a geológiai és bányád syl kutatásokkal foglalkozó intézet tájékoztató jellegű kiadványai alap­ján készített térképek segítségével felmérhető a föld alatti réteg­vizek szennyeződésre való érzékenysége, a földfelszín és a víz­tartalmú réteg közötti talaj függvényében. Ezek a térképek igen nagy szolgálatot tehetnek a talajmcgmun- kálások során. IX. borsodi műszaki hetek Számitásteclmika, sokszögeszterga, valétanapok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom