Déli Hírlap, 1971. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-03 / 102. szám
^ Borsodi Vegyikombinát. Kiss Attila olajfestménye A második vendégjáték On írta meg az én regén yemet ? hangverseny Amikor megjelent a dobogón, lelkes taps köszöntötte; tisztelők, barátok, kollégák és növendékek ünnepelték Konti Izidórust 75. születésnapja alkalmából rendezett hangversenyén. Városunk népszerű Dóri bácsija — fogalom. A lelkes, lelkiismeretes, kiemelkedő eredményre vezető pedagógusmunka testesül meg alakjában. Legjobb növendékei mint kürtművészek, kürttanárok zenei életünk megbecsült tagjai. Szólójátekáról legendák keringenek; biztos hangmagassága, puha, szép indítása, muzikális játéka évtizedekig megbecsült értékmérő volt a „szakmában”. Több muzsikus így sóhajtott fel a szünetben: „Hol leszek én 75 éves koromban, nem hogy még így fújni!” —• A fúvósok 25 év szolgálat után nyugdíjba mehetnek, Dóri bácsi kétszeresen is megérdemli a nyugdíjas pihenőéveket — mégis aktív; a munka élteti. Az, hogy szükség van pedagógiai és zenekari tapasztalatára, melyet életelemként ad át a fiatalabb nemzedéknek. A hangversenyt kedvenc számával, Erehse Andante című művével kezdte, majd Mozart Esz-dúr kürtverse- nyévert'olytatta. És aztán ráadásokat adott, Mendelssohn Paulus oratóriumának kürtszólóját, Schumann Álmodozását. Azok a pianók, azok még A szaréjevói Kamaraszínház ’55 második miskolci produkciója, melyre a Játékszín intim környezetében került sor április utolsó napján, megfelelt a várakozásnak. (Már elöljáróban megjegyzem, hogy ebben nagy része volt a kitűnő Vujicsics Sztojának, aki jó magyarsággal és remek dinamizmussal fordított számunkra.) Jugoszláv barátaink tehetséges és bátran kísérletező művészek. Hogy ezek a kísérleteit mennyi értéket tárnak fel a modern színművészet számára, arról külön tanulmányt lehetne írni. (Josip Leste, a színház rendezője, ezt a tanulmányt valószínűleg meg is írja.) Más kérdés, hogy a végleges és maradandó eredmény csak a kísérletek befejezésével (ha egyáltalán be lehel ezt színházban fejezni) jelentkeznek. Az „ön írta meg az én regényemet” című dráma is magán viseli a kísérlet nyomait. Zoran M. Jovanovic műve persze éppen elég intellektuális izgalmat hordoz ahhoz, hogy feszült figyelemmel kövessük a két szereplő minden rezdülését. Az író divatos témát választ. Az ember magányossága, egyedül maradása (ha úgy tetszik elidegenedése) számos műnek vált már alapgondolatává. Zorán M. Jovanovic egy sajátos „kísérleti laboratóriumban”, zárt térben vizsgálja, hogyan viselkedik a két alany. Vajon tényleg a börtönök — védelmet is nyújtó — zártsága, vagy a szanatóriumok magánya késztetne bennünket önvizsgálatra, számvetésre? És fel lehet-e mérni ilyen steril körülmények között azt az igazi okot, amely elidegenített bennünket? Mert a jugoszláv író „beoltja” ugyan hőseit különböző traumákat okozó injekciókkal melyek a pszichológiai elemzés során (a darabot végignézve) mind Nyolcvan évvel ezelőtt, 1891. május 3-án tartotta alakuló közgyűlését a munkás kulturális tömegmozgalom egyik értékes hajtása, a több évtizedig tevékenykedő Budapesti Munkás Dalegylet. A munkásdalárdák Magyar- országon is szinte a munkás- mozgalommal együtt születtek. azzal nőttek föl, vele együtt izmosodtak meg. Akárcsak a munkásság szervezeteinek, e dalárdáknak is sok üldöztetésben volt részük, de ez sem riasztotta el kedvenc dalegyleteiktől a szervezett kitünően elemezhetők, csak éppen az marad mindvégig titok, hogy voltaképpen milyen társadalmi talajból kerülnek ezek a vírusok az emberi szervezetbe? (A „vendég-munkás” probléma mélyebb elemzése például nagyon érdekelt volna bennünket.) És ide kívánkozik még a következő kérdés is: miért menekülnek (mert menekülnek!) Zoran M. Jovanovic hősei a valóságos, vagy akár csak a saját egyéniségük börtönébe, mikor annyira kínzó számunkra mindenféle egyedüllét, mikor náluk senki nem óhajtja jobban a társ, a másik ember közelségét? Szenvedélyeik, általános emberi gyengeségeik kovácsolnák számukra a rácsokat? Ezekre a kérdésekre válaszolni kellene a szerzőnek ... De nézzük az előadást. Ez a kísérlet kétségtelenül jobban sikerült. Pedig a rendezőnek nem volt könnyű dolga. Már csak azért sem, mert Zoran M. Jovanovic műve eredetileg rádiójátéknak munkásokat, a kultúrára vágyó fiatalokat. A Budapesti Munkás Dal- egyletből és társaiból alakult meg 1907-ben a Magyarországi Munkásdalegyletek Szövetsége, amelyhez az 1920-as, 30-as években 70—75 dalárda tartozott, háromezer taggal. Külön méltatást érdemelne az a rendkívül értékes tevékenység, amelyet a fehérterror éveiben a kommunista vezetés alatt álló Szál más - kórus, majd később a Van dor-kórui fejtett ki. I készült, s a szövegkönyvön aligha hajtottak végre lényeges változtatásokat. Josip Lesicnek meg kellett komponálnia azt a teret, s megtalálni azt a koreográfiát, mely visszafogottságában is jól segíti a belső történéseket. így született meg az a sajátos játék, melyet szinte premier plánban produkált előttünk Uros Kravljaca és Hranislav Rasic. Mindkét színész, (de különsen Uros Kravljaca,) páratlan mozgás- kultúrával rendelkezik. Eszköztáruk kimeríthetetlennek tűnik. S a precíz koreográfia olyan indulatok közepette születik, hogy formai bravúrra nem is gondolunk. Ügy hiszem ezt a játékstílust, melyet a magyar közönség láthatóan élvezett, behatóbban kellene tanulmányoznunk .... GYARMATI BÉLA Soha nem dicsekedtem azzal, hogy Rábai Miklós tanítványa voltam, annál is inkább, mert nem táncra, hanem természetrajzra tanított. A békéscsabai gimnáziumban szép és jól felszerelt előadó termében oktatta a természetrajzot és a kémiát. Rábai tanár úr lobogó, fehér köpenyben állt a csigán mozgó táblaóriás előtt, s nekünk, kisdiákoknak mindig rajzolt. Ügy emlékszem kitűnő rajzkészsége és nagy mesélőkedve volt. És nem úgy feleltetett, mint a híres iskola félelmetes, kicsit vaskalapos professzorai. (Akik persze, ennek ellenére, jó néhány okos generációt felneveltek.) Nos, a fiatalabb tanárok öltözködésben, viselkedésben egy ilyen patinás intézetben mindig igyekeztek idősebb kollégáikat utánozni. Rábai Miklós sortban fejelt a srácokkal az iskoia udvarán, bírája volt a jéghoki csapatnak (rajta kívül talán senki nem is ismerte még ekkor Csabán ezt a sportágat), és mikor bevitt bennünket a szertárba a sok kitömött ma is a régiek, de a nagyhírű muzsikust idézte szinte valamennyi előadott darab. Hadd emeljem ki ezúttal példának az első ráadásszámot, a Mendelssohn-kürtszólól, mely korrektségével, eszményi, lágy előadásmódjával — megható volt. A hangversenyt L. Pekker Zsuzsa művészi átéltséggel megszólaló Schubert-inter- pretáciöi (A szép molnárlány dalciklus befejező harmadát adta elő), Röczey Ferenc muzikális, alkalmazkodó zongorakísérete, a Zeneművészeti Szakközépiskola növendékzenekarának közreműködése Gombás Ferenc tanár vezetésével, tette még emlékezetesebbé, teljesebbé. (baria) állat közé, teljesen elfelejtettük, hogy ez tulajdonképpen tanítási óra. Huszonöt év után is kapásból tudom idézni, hogy melyik tanárt milyen csúf- névvel illetett a diákok bösz- szúja és találékonysága. Ezeket a neveket generációról, generációra adták tovább. Mi kicsik az első latin szavakkal egyidőben, már a csúfneveket is tudtuk. De Rábai tanár úrnak nem volt csúfneve .. . A kollégái is szerették, becsülték. Az idősebbek büszkék voltak rá, mert hiszen az ő diákjuk volt, a csabai gimnázium neveltje (ezt többször el is mondták nekünk), a fiatalabbak pedig legfeljebb csak titokban irigyelhették nagy népszerűségéért ... Hogy miért próbálom ösz- szeszedegetni ezeket az emlékforgácsokat ? Mert az alatt az egy óra alatt, amit a tévétől kaptunk „csak” a koreográfusról tudtunk meg egyet- mást. Petiig az Állami Népi Együttesnek nemcsak koreográfusra volt és van szüksége ... (gyarmati) M un kásdalárdák Rábai tanár úr HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.20: Ki nyel ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Rádióreklám. — 13.18: Verbunkosok, népdalok. — 13.46: Válaszolunk hallgatóinknak! — 14.01: Édes anyanyelvűnk. — 14.06: Az 'új magyar zene hónapja. — '14.28: Az ember a puskák mögött. Protest song összeállítás. — 14.40: A Csehszlovák Kultúra Hete. Szlovák népballadák — 15.10: Harsan a kürtszó! — 15.45: Népművészek a mikrofon előtt. (Ism.) — 15.55: A világgazdaság hírei. — 16.00: Szálloda a Gondviseléshez. Rádiójáték. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Brahms: Szerelmi dalkeringők. — 17.46: Van úi a Nap alatt! — 18.00: Április 4-én hallották. — Epizódok a Játék és muzsika műsorzárásig című műsorból. — 19.40: Pódium. Arab népek irodalma. — 21.20: A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye. — 23.00: Hírlapolvasó. — 23.15: Nótacsokor. — 0.10: Jessonda. Két.részlet Spohr operájából. Petőfi rádió: 12.00: Szimfonikus zene. — 13.03: Vendégkönyv. — 13.20: Francia kamarazene. — 14.00: Kettőtől hatig. Kívánság- műsor. — 18.10: Közkívánatra! — 20.25: Új könyvek. — 20.28: A Csehszlovák Kultúra Hete. — 21.17: A kisipari szövetkezetek Erkel Ferenc művészegyüttesének népi zenekara játszik. — 21.39: Magyarok a párizsi kommünben. — 21.59: Az új magyar zene hónapja. — 22.20: Európai slágerszemle. — 23.15: A hét zeneműve: Liszt: h-moll szonáta. — 23.45: Toronyzene. Miskolci rádió: A hét első napján. — Az újítási hónap eredményei a Diósgyőri Gépgyárban. — Érdekek és érdekellentétek. — Kórusmuzsika. — Magatartás, ízlés. közvélemény. — Kulturális élet a Lenin Kohászati Művekben. — Beszélgetés a Miskolc városi Tanács propaganda- és műsorirodáján. — Megyei sporteredmények. — Slágerkoktél. Bratislavai televízió: 16.00: Hírek. — 16.03: Orosz nyelvtanfolyam. — 17.05; Ifjúsági magazin. — 17.45: Pályaválasztási tanácsok. — 19.00: Tv-híradó. —19.30: Szükségben ismered meg a barátot! Dokumentumfilm. — 20.18: Adolf Branald: Kenyér és dalok. Tv-játék. 1. rész. — 21.30: A Vág mentén. — 22.00: Tv-híradó. — 22.20: A labdarúgás hírei. Miskolci Nemzeti Színház (f8) : Hangverseny Gluck, Sárközi, Penderecki, Ravel müveiből. Vezényel: Sándor János.. Közreműködik: Dittrich Tibor. Filmszínházak: Béke (f4. hn6, 8): A bostoni fojtogató (Színes amerikai film. 18 éven felülieknek. Felemelt helyárral!). — Kossuth (f3, f5. 17): Zabriskie Point (Színes amerikai film, 16 éven felülieknek!). — Filmklub (0): Ordasok között (Szovjet film). — Fáklya (f5, ti): Mr. Zéró három élete (Magyarul beszélő színes amerikai film). — Petőfi (f5. 17): Dr. Sommer (NDK film). — Ságvári (f5, hn7): Effi Briesí (Színes NDK film).- Szikra (5,7): Staféta (Magyar film). — Táncsics (f6): Idegen a cowboyok között I—II. rész (Színes amerikai film. dupla helyárral!). — Ady (7): A filao1ista halála (Szoviet film). KEDD Kossuth rádió: 8.2ü: phopin- zongoramüvek. — 8.58: Harsan a kürtszó! — 9.33: Édes anyanyelvűnk. — 9.43: Mezők, falvak éne- vke. — 10.05: Magyar Parnasszus. ,,A természet leghívebb gyermeke.” Életrajzi játék Vajda Péterről. — 10.53: Zenekart muzsika. Petőfi rádió: 8.05: Népdalcsokor. — P.43: Külpolitikai figyelő. (Ism.) — 8^58: Feledhetetlen operaesték. II. rész. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.30: Rádióreklám — 11.40: A Csehszlo- yák Kultúra Hete. Jaroslav Ha- sek műveiből, vallomásaiból. Televízió: 8.05: Iskolatévé: Számtan-m értan. — 8.30: Célok, eredmények. A Tv politikai tanfolyamának adása a honvédség részére. (Ism.) — 9.00: Iskolatévé: Környezetismeret. — 9.55: Fizika. 16 évet betöltött lányokat szövőnek felvesz a Pamuttextil müvek Jacquard Szövőgyára. A betanulási idő 12 hét: ezen idő alatt havi 1050 Ft bruttó fizetést és napi 1 Ft-ért ebédet biztosítunk. Lakást minimális térítés mellett leányotthonszerű elhelyezésben adunk. Jelentkezés: írásban a PTM Jacquard Szövőgyár munkaerő-gazdálkodási osztályán, Budapest, XIII., Szekszárdi u. 19—25. A Gép- és Felvonószerelő Vállalat azonnali belépésre keres budapesti és vidéki munkahelyekre hegesztő, ács-állványozó, lakatos, csőszerelő szakmunkásokat és segédmunkásokat. Jelentkezés: Sa- jóbábonv* Északmagyarországi Vegyiművek, Gép- és Felvonó- szerelő Vállalat kirendeltségén, Nagy Károly elvtársnál. . Borsod megye területén szervizvezetöi állás betelésére pályázatot hirdet híradásipari és elektromos szolgáltató vállalat Pályázati feltételek. technikusi vagy annál magasabb képzettség, vezetői munkakör betöltéséhez szükséges gyakorlat Pályázatokat részletes eddigi működési leírással „Szolgáltatás ’71” jeligére kérjük a kiadóba A Miskolci Női Szabó Szövetkezet Miskolc, Széchenyi u. 29. pályázatot hirdet r ff l ■» i ff ■ főkönyvelői munkakör / betöltésére Fizetés megállapodás szerint (44 órás munkahét). A pályázatot a szövetkezet elnökéhez lehet benyújtani személyesen vagy írásban, amely tartalmazza: iskolai végzettséget, szakképzettséget, az eddig beoltott munkaköröket.
