Déli Hírlap, 1971. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-09 / 84. szám

Basilides Sándor kiállítása Vászonra, merevedett, de a képkeretet szétfeszíteni igyek­vő mozdulatok, egy portré, vagy ezer mással behelyette­síthető arc, a nyár és a tél, a természet, az ember, — Basilides Sándor világa. Egy életmű teljesedett kerekké, mig régenvolt, de ma is ele­ven stílusok hatására formá­lódó és sajátjává váló kife­jezőeszközeivel mindezt lét­rehozta. Születésének 70. évforduló­jára rendezett gyűjteményes kiállításán a hosszú pálya állomásait kísérhetjük nyo­mon. Stílus- és témaváltások láthatók a Miskolci Galéria falain anélkül, hogy a gazdag életműben bárhol törést vagy diszharmóniát fedezhetnénk fel. A művész a természetet és az embert festi. A Balaton környékének ismerős, szelíd tájai, a falvak fehér falú kis házai mindig újak, de titkok hordozói és megismeri! etette- nek. Az egyszerű emberek irán­ti fokozott érdeklődés Basili- desnek már — az első kor­szakára jellemző. Közvetle­nül, spontán közelít a témá­hoz. A németalföldi festők­kel való ismerkedésnek és annak, hogy Rembrandt és Velazquez a példaképei, ta­lán legkimagaslóbb alkotása, a Rőzseszedők az eredménye. De a németalföldi festők vi­lágát idéző kifejezőeszközei is az egyetemes emberiről vallanak. Éppúgy, mint az egyes alkotásaiban fellelhető drámaiság, vagy a leheletfi­Napjaink legfontosabb kér­déseitől szól Bodnár Ferenc­nek, a lapot indító írása: ho­gyan fejlődött Borsod megye a IX. és X. kongresszus kö­zött? Varga Gáborné cikké­ben az egységes Borsod- Abaúj-Zemiplén kialákulásá­nam festőiség és a „napfény mindent átformáló színessé­gé’. Aki változatos, művészi érettségre valló kifejezőesz­közeivel így ábrázolja a min­dig közel álló embert, az őt rejtő, sejtető, vagy gyönyör­ködtető természetet, az em­ber örömét és szenvedését, azt a művészt megértik. Mű­vészetének ez ad mindenkori aktualitást. (ma kai) ról szól. Gazdasági életünk egy-egy részterületéről ír Lengyel Béla és Magyar Sán­dor; hiszen a termelőszövet­kezeti parasztság jövedelmé­nek alakulása, a niegye de­mográfiai és munkaerő-hely­zete sokakat érdeklő téma. Több mint ötven évet lép­nek vissza a történelemben a Történelmünk című rovat mostani cikkírói, amikor az északi iparvidék munkásai­ról, az itteni háborúellenes megmozdulásokról és az 1919- es magyar Vörös Hadsereg­ről írnak. A Borsodi Szemle legújabb száma Nagyság — érték Dayka Gábor életéről, munkásságáról Kabdebó Ló­ránt tanulmányát közli a fo­lyóirat, A monográfia cím­mel pedig Rátki András ír a Borsod-Abaúj Zemplén me­gye története és legújabb kori adattára című monog­ráfiáról, mely Borsod megye felszabadulást követő törté­netének összefoglalója. AZ ÁPRILISI ÚJ ÍRÁS Irodalmi, művészeti és kri­tikai folyóiratunk áprilisi száma hűen tükrözi korunk­nak, a tudományos-technikai forradalom, a vietnami há­ború, a Holdra szállás korá­nak időszerű problémáit. Mérleg rovatában Miklós Pál és Ágh Attila írása a tu­dományos-technikai forrada­lom kérdéseire marxista módszerrel próbál választ adni. A két tanulmányhoz Juhász Ferenc fűzött utószót. A folyóirat közli M. Voro- nyinnak, a Literaturnaja Ga­zéta szaktudósítójának a Lu­na—17 automatikus űrállo­más helyettes főtervezőjé­vel készített interjúját. Az Üj írás e számában folytatja a márciusban kez­dett ankétot anyanyelvűnk­ről. A szerkesztőség kérdé­seire Devecseri Gábor, Fodor József, Juhász Ferenc, Ka­rinthy Ferenc, Somlyó György, Szentkúti Miklós, Vas István és Zelk Zoltán válaszolnak. A Pitypang múlt hónapban tartott miskolci ősbemutatója után olvasmánynak is érde­kes Darvas József vígjátéka, melynek első részét szintén közli a folyóirat. Róbert László, a televízió riportere vietnami élményei­ről ír Egy ország a sok kö­zül címmel. A Körkép rovatban B. Nagy László a 70 éves Németh László indulásáról ír, Garai Gábor Váci Mihály posztu­musz-kötetét elemzi, Abody Béla pedig hat fiatal próza­írót mutat be. A folyóirat borítóján és mellékletén grafikákat és fényképeket láthatunk nz egykori és a mai technika világából. Kiállítás, vetélkedő Az irodalom hete Leninvárosban Az idén negyedszer ren­dezik meg a hagyományossá vált művelődési heteket Le­ninvárosban. Ennek a ren­dezvény-sorozatnak egyik eseménye az április 11. és 18. között tartandó irodalom he­te. Könyvkióllítást rendeznek, vetélkedő, ügyességi- és iro­dalmi társasjátékok, író— olvasó találkozók várják a gyermek és felnőtt irodalom­barátokat. Fellép a Gyermek- könyvtár irodalmi színpada is a Derkovits Gyula Műve­lődési Központban. Bari Ká­roly versei vallanak a fiatal költőről, a Kun Béla Gimná­zium és Szakközépiskolában pedig Jókai Anna vesz részt egy „rendhagyó Irodalom­órán”. Vendégül látják gyer­mek- és felnőttolvasói Jam- kovszky Éva írónőt. Az iro­dalom hete utolsó rendezvé­nye egy irodalmi vetélkedő lesz, melyet a XX. század gazdag magyar irodalmából a Kun Béla Gimnázium és Szákközériskola és a Szak­munkástanuló Intézet diák­jainak közreműködésével tar­tanak. összetévesztjük a nagysá­got az értékkel. Jó dolog, hogy ez kimondatott, s még jobb, hogy éppen Illyés Gyula mondta tó. Ez az egyetlen mondat — mely a Pécsi Nemzeti Színház jubileumán hangzott el — bizonyára so­kakban keltett visszhangot. hogy a „szellemi decentrali­záció” valamiféle közigazga­tási vagy adminisztratív módszerekkel megoldható. (Néhány szellemi központ persze „telepíthető” is, ha itt vagy ott megfelelő a talaj”. De, ha Illyés Pécsire, Darvas József Miskolcra viszi el mű­Utazás Japánban (3.) Hogyisne, amikor sokan még ma is úgy beszélnek a ma­gyar vidékről (többek között a nagy anyagi és szellemi ja­vakkal bíró városokról is) mint a millennium idején. veit színpadot kérve, ha az ország grafikusai Miskolcra hozzák el alkotásaikat, ha ugyancsak ez a város ad ott­hont a kisfilmeknek, ha Pé­csett sikerül megteremteni a Buddhák, pagodák Vagy akkor nem is volt ennyire vidék a vidék? Ha a híres nyomdákra, színházak­ra, iskolákra, napilapokra, egyszóval a szellem sok és sokféle alkotóműhelyeire gondolunk Pápától Patakig. Pécstől Debrecenig — bizonv nem. Bizonyságul tán oé1 dó­kat sem kell felhozni, elég ha gondolatban visszaforgat­juk kultúrtörténetünk lap­jait. Hogy hogyan vált ennyire egycentrumú országgá ha­zánk. arról ugyancsak sokan szóltak, írtak. Tévedünk azonban, ha azt hisszük, modern balett alkotóműhe­lyét, ha Debrecenben gyűl­nek össze Európa legjobb kó­rusai — s nemcsak fesztivá­lok. biennálék, hanem folya­matos műhelymunka is jelzi a „vidékiek” fogékonyságát, alkotó tehetségét, s kedvét — akkor nem a nagyságra fi­gyelnek majd itthon és kül­földön, hanem az értékek­re .. Aranyfedezet nélkül nem nőhet az árfolyam. Az ara­nyat pedig nekünk kell kibá­nyászni. De hisz’ gazdag lelő­helyeink vannak, s akadnak bányászok is... Gy— Baudelaire A múlt század egyik leg­nagyobb hatású szimbolista költője, Charles Baudelaire világhírű francia költő 150 évvel ezelőtt, 1821. április 9- én született. Bár előkelő csa­ládból származott, életében mégis sokat nyomorgott. Ifjú korában nagy tengeri utazást tett, s a déli tengerek vidéke nekkel. Művészi eszközökkel mutatta meg az ember ma­gányosságát a kapitalista tár­sadalomban. Költeményei a hangok, a színek, s illatok nyomán támadt érzéseket és hangulatokat nagy lírai erő­vel, páratlan zeneiséggel fe­jezik ki. Prózai költeményei és kritikái is jelentősek. + A narai óriás Buddha. Narában, Japán nyolcadik századbeli fővárosában a To- daiji templom őrzi a világ legnagyobb bronzszobrát. Ha­talmas lótuszvirágon ül Buddha 22 méter magas, 551 tonna súlyú alakja. Több mint ezer éve zarándokolnak ide az emberek. A templom egyik oszlopába rést vágtak: azt tartja a legenda, hogy aki itt átpréseli magát, biztosan bejut a paradicsomba. A ka- makurai Buddha ..csak” 12.7 méter magas és 1252-ből való. A házak, városok fölé min­denütt ott magaslanak az öt­emeletes pagodák, tetejükön Buddha átváltozásaira emlé­keztető és az öt lételemet — az eget. földet, tüzet, szelet és az embert — jelképező ki­lenc gyűrűvel. A shinto kapukat, templo­mokat pirosra festették. Kő­lámpások sora jelzi az utat a szentélyhez. A feljárat előtt kút, ivóedényekkel —, csak szájöblffcés. kézmosás után il­lik az istenek elé járulni. A Nap istennőjének komor fe­hér fa templomában fehér ru­hás nők celebrálnak. Az első sorban ülők előtt megállnak, kezükkel intenek. Áldást osz­tanak? Még néhány táncmoz­dulat — és eltűnnek a kiiá- raton. A hívők pedig föláll­taik —. s alig néhány perc alatt kiürül a terem. iránt később is romantikus vonzódás élt benne. Az 1857-ben kiadott egyet­len verseskötetében, A rom­lás virágai-ban a modern nagyvárosi élet ziláltságát, tragikus züllöttség rajzolta meg keserű és markáns szí­Baudelaire művészete ha­zánkban is régóta népszerű. Verseskötetét Babits Mihály. Tóth Árpád és Szabó Lőrinc fordította magyarra. Regé­nyes életrajzát Az elátkozott címmel Murányi Gyula írta meg, s 1957-ben adták ki. Buddhák aranyból, fából, bronzból, pagodákban és ker­tekben — egész Japánban. Bár a japánok már nem vallásosak — az iskolákban nincs vallásoktatás —, a szer­tartásokat komolyan veszik. A két legnépszerűbb vallás a buddha és a shinto. Kyotó­ban. az ősi fővárosban 1600 buddhista templom, s 250 shinto szentély van. A budd­hista templomok nem hival- kodók —, egyszerű, festetten fából, szögek nélkül össze­ácsolt pagodák; csak faragá­sok díszítik a nemes anya­got. Ugyanazok a hívők, akdk a puritán egyszerűségű terem­ben a természeti elemeket és az ősöket imádiák, holnan buddhista pagodában imád­koznak, elmélkednek. KADAR MARTA (Folytatjuk) SZÍVROHAMA VOLT Egy Tupamaro gerilla te­lefonon közölte a montevideói angol nagykövetséggel, hogy a három hónappal ezelőtt elrabolt Jacksonnak a közel­múltban szívrohama volt. Az angol kormány arra kéri a brit nagykövet elrablóit, hogy bocsássák szabadon a diplo­matát. NEM TALÁLT JOGI ALAPOT A Pentagon közölte, hogy az amerikai kormány nem talált jogi alapot, hogy eljá­rást indítson a My Lai-ban 1968. március 16-án elköve­tett tömegvéren gzésben részt vett amerikai katonák ellen, akik azóta leszerelték. Nők és gyermekek meggyilkolása maradt tehát büntetlenül. ELÜTÖTT HÁROM GYERMEKET Tegnap Budapesten a XI. kerület Gellert alsó rakpar­ton, a Szabadság-híd alatti részen egy francia rendszá­mú Simca személygépkocsi elütött az úttesten áthaladó három kiskorú gyermeket. Egy a helyszínen meghalt, a másik kettőt súlyos és élet- veszélyes sérülésekkel kór­házba vitték. A vizsgálat megindult. SZERENCSÉTLENSÉG A BÁNYÁBAN A hrasztniki bányában — Szlovéniában — súlyos bá­nyaszerencsétlenség történt. Oka egyelőre ismeretlen. Az első jelentések szerint kilenc bányász életét vesztette. TÖMEGSÍRRA BUKKANTAK Tömegsírra, a hitleristák bűntetteinek újabb nyomára bukkantak Varsó közelében, Natilinban. A sírba 1939 őszén a varsói ..Pawiak” bör­tönben kivégzett áldozataikat temették el a náci megszál­lók. 25 ÉVI BÖRTÖNRE ÍTÉLTÉK A katowicei vajdasági bí­róság 25 évi börtönre ítélte Rudolf Ólma lengyel állam­polgárt. aki tavaly megkísé­relt erőszakkal eltéríteni út­vonaláról egy lengyel repülő­gépet. Ólma kezében felrob­bant a kézigránát, többen megsebesültek. Csak a vélet­lenen múlt a légi katasztrófa. KEZDJEN TÁRGYALÁST Az olasz képviselőház nagy szótöbbséggel elfogadta art á javaslatot, amely felszólítja a _ kormányt, hogy kezdjen kétoldalú tárgyalást a Vati­kánnal az 1929-ben az állam és az egyház viszonyáról alá­írt konkordátum felülvizsgá­latáról . ILLEGÁLIS PÁRTOT ALAKÍTOTTAK Katonai bíróság előtt áll­nak azok az egyiptomi vád­lottak, akik illegális politikai pártot alakítottak az iraki Baath-párt Kairóban élő néhány tagjával együtt. A vád: titkos politikai gyűlése­ket tartottak, röpiratokat ter­jesztettek. MÉRGEZŐ GÁZT HASZNÁLNAK A portugál büntetőoszta­gok egyre több mérgező gázt és vegyianyagot vetnek be Angola felszabadított körze­teiben. A termés kétharmada elpusztult, több száz ember mérgezést szenvedett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom