Déli Hírlap, 1971. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-19 / 91. szám

Szavalóverseny

versenyzők író—olvasó találTavasz

a Művészk Iubbah

Április, utolsó hetében egymást váltják az érdekesebbnél érdekesebb események, művészeti programok a Miskolci Galéria épületében elhelyezett Müvészklubban. Huszonhatodikén — mint erről mór korábban hírt adtunk — a Napjaink szerzői és szerkesztői találkoznak az olvasókkal. Huszonnyolcadikén Berek Katit látja vendégül a klub. Kiváló előadóművésznőnk József Attila műsorával mutatkozik be a miskolciaknak. Huszonki- lencedikén a szarajevói kis- színház művészeti vezetői találkoznak a klubban a sajtó képviselőivel. (Nemrég közöltük, hogy a szarajevói együttes a miskolci játékszín jugoszláviai vendégszereplését viszonozva érkezik hozzánk a hónap végén.)

Már május első napjai is bővelkednek művészeti eseményekben. Május 4-én szimfonikus zenekarunk néhány tagja kamarahangversenyt ad a klubban. Ez alkalommal tekintheti meg a klub tagsága az április 30-án nyíló Rajzok című kiállítást, mely a borsodi, miskolci képzőművészek munkájába enged betekintést.

Május 6-án a Játékszín ’71 legújabb produkciójával. Wittlivger: Ismeri a tejulat? című drámájával mutakozik be a Művészklub tagságának. Az előadás utóm — a hagyományokhoz híven — a színházbarátok megvitatják a mű és az előadás tanulságait, a szereplőkkel és a rendezővel.

Néhánv nappal ezután már a XII. miskolci filmfesztivál egy-egy rendezvényének ad helyet a klub, azután pedig az I. miskolci vígjátékfeszti- vál résztvevői találkozhatnak esténként a kellemes környezetben.

Tegnap a Gárdonyi Géza Művelődési Házban tartották meg a KISZÖV X. országos szavalóversenyének területi döntőjét; Hajdú, Borsod, Szabolcs és Heves megye hét-hét fős csapatai mérték össze erejüket.

Dzbreczer.i Tibor, a Népművelési Intézet munkatársa, a zsűri tagja elmondta, hogy ezen a szavalóversenyen próbáltak először a vetélkedőbe egy kis játékot is belopni. Tcbb játékos feladatot kaptak a kollektívák, fel kellett ismerniük egy-egy versrészletből a költőt, vagy egy ze- nex'észlet néhánv taktusához kellett hangulatban odaillő verset keresniük.

Serfőző Simon költővel a

közön vettek részt, mely egyben feladatot is adott a csapatoknak, a zsűri ugyanis a hozzá intézett kérdések milyenségét is pontozta.

Az öttagú bíráló bizottság elnöke Bihari Sándor költő, a televízió kultúrpolitikai rovatának munkatársa volt.

— Számára — mint mondotta — ez a verseny a munkán, azaz a zsűrizés feladatán túl szép élményt is jelentett. Minden versből egészséges társadalmi hangvétel érződött ki. A fiatalok vers- választása arról tanúskodott, hogy nem mennek el szenv- telenül problémáink mellett és szeretnének ők is beleszólni közös dolgainkba. Megkapó volt, mennyire a mához tudtak szólni egy József At- tila-verssel és milyen érzékenységgel jelenítettek meg egv Illyés-verset. A verseny színvonalára jellemző, hogy a zsűri a szabályoktól eltérően erről a területi döntőről nem három, hanem négy fiatalt juttatott tovább.

*

A KISZÖV X. szavalóvei'- senyónek területi döntőjéről

Moszkvában az „Egérút”

A magyar dramal'esztivál keretében szombaton a moszkvai Szatíra színház bemutatta Gyárfás Miklós „Egérút” című színművét. A közönség nagy tetszéssel fogadta a magyar szerző mai témájú darabját. Az előadáson dr. Simó Jenő, művelődésügyi miniszterhelyettes vezetésével jelen voltak a magyar színházművészeti küldöttség tagjai.

Tegnap volt hetven éve, hogy 1901. április 18-án Nagybányán megszületett Németh László Kossuth- díjas író, esszéista, a XX. századi magyar prózairodalom egyik legkiemelkedőbb '-épviselője.

Apja tanár volt; családja Nagybányáról (itt született) rövid szolnoki tartózkodás után Budapestre költözött, s az ifjú Németh László itt végezte középiskolai tanulmányait. Előbb a budapesti egyetem bölcsészkarára iratkozott be. majd az orvosi egyetemre, ahol diplomát is szerzett.

Első irodalmi sikerét Hor- váthné meghalt című elbeszélésével aratta, amellyel 1925-ben elnyerte a Nyugat pályázatát. A harmincas évek elején Tanú címmel lapot indított s .néhány évig maga írta tele minden számát. Életművének talán legértékesebb részét a nyugat- európai nagy realista regény technikájával’ megírt művei alkotják. Legelső ezek sorában a Gyász (1936); ugyanekkor jelenik meg a Bűn is. 1947-ben megjelentetett Iszony című. mesteri szigorúsággal szerkesztett regényét 1956-ban az Égető Eszter követte, 1965-ben pedig az Irgalom. Jelentősek drámái, tanulmányai is. Válogatott műveinek kiadásában egymás után jelennek meg legjelentősebb írásai.

Jelzőtábla

— Mi ott vagyunk minden kilométerkőnél, és akkor is győzünk, ha . . . — kiáltja a tévé műsorának legújabb, a ..Minden kilométerkőnél" című bolgár filmsorozata bevezetőjében a mű egyik hőse. Nem fejezheti be mondanivalóját. mert halált isz- tö géppuskatűz zúdul rá, s a néző mátis tudja, mi maradt el a ,.ha" után.

A bolgár kommunisták fasizmus elleni áldozatos, s végül is győztes harcának epizódjait tartalmazza a 13 részes sorozat, — s akik az azelőtti valamint az" elmúlt hét csütörtökén este látták az „ első két részletet, bizonyára érdeklődéssel várják a többit is Mert vérlázitóan érdekfeszítő „Az uszály” című első epizód, amely a képernyőn megelevenítette, hogy 1923-ban a bolgár fasiszták hatalmuk megdom- hetetlenségének hamis tudatában szinte kéjelegve, az egyszerű emberek tömegének megfélemlítésére nyíltan, s vandál módon kényszeri tették a biztos halált jelentő meglékelt uszályba a lebukott kommunistákat. (A módszer kísértetiesen azonos a Magyar Tanácsköztársaság leveréséit követő fehérterror brigantijaiéval, akik Siófokon kalodába zárva süllyesztették a víz mélyébe a proletárdiktatúra számos hősét.)

Betekintést nyerhetett a néző az illegálisan tevékenykedő kommunisták leleményes konspirációjának gyakorlásába, s a jövőt szolgáló terveikbe is, amikor például megfelelő neveltetése céljából a Szovjetunióba szöktetik az egyik meggyilkolt- kisfiát. Akit a 14 évvel később játszódó cselekményben, „A gitár” című epizódban már felnőtt fiatalemberként láthattunk újra. Ez a részlet is „premier plán"- ban mutatja a nemzetközi jogot is semmibe vevő né- S met fasizmus teljes arcula- l lát. — s a spanyol szabad- J ságharcba induló kommunis- i ták bátorságát, találékonyságát. {

Az eddig látott két filmrészletből is kitűnik, hogy a fasizmus, legyen német, avagy bolgár, végeredményben egy. — de a származásuktól függetlenül egyazon

— persze, ellenkező előjelű

— jellemvonásaik vannak a kommunistáknak is. Ami pedig a film cselekményének hatását illeti, elsősorban nem a néhány váratlan fordulat kelt izgalmat, hanem az igazságért küzdők meg nem alkuvása, elszánt harca. Mert lehet-e izgalmasabb bármi is. mint a kizsákmányolás nélküli társadalomért az életüket is kockára tevők megismerése? Ami természetesen akkor sikerül, ha reálisan ábrázolják őket, elevenítik meg a cselekedeteiket. Véleményünk szerint, a filmsorozat alkotói így teszik.

S óhatatlanul eszünkbe jut a mi Borsunk, aki bizony ihol-néhol olyan irreális körülmények közt izeg-mozog, hogy végül már semmit sem hiszünk el a ténykedéséből. És megfogalmazódik bennünk egy kérdés is; nem lehetne a küzdelmekben igen gazdag, a hősök, mártírok ezreit felsorakoztatni tudó magyar munkásmozgalomról is készíteni a szóban levő bolgárhoz hasonló filmsorozatot? Űgv véljük, lehetne.

— ha az illetékesek számára

a „Minden kilométerkőnél” egyszersmind jelzőtábla is lenne. T. I.

Hajdú megye csapata jutott tovább a májusban megrendezésre kerülő szolnoki döntőre. Megyénk versenyző kollektívája második helyezést ért el. Az egyéni teljesítmények alapján első Virágh Tibor, Hajdú megye versenyzője lett. A további helyezéseket Bakóczi Katalin Heves, Koncz Károly Borsod és Ka- marási Valéria Szabolcs megyei szavalok szerezték meg.

E. Á.

Az ország egyik legszebb szurdokának, a rudabányai hegyvidékhez tartozó Tele- kes-völgynek történelmi múltjáról érdekes és értékes adatokat derített fel dr. Dénes György, a neves barlangkutató, Nemrégiben egy 1298-ban kelt latin nyelvű oklevélre bukkant, amely a völgy határában fekvő földbirtok adás-vételéről készült. A régi oklevélben a helyneveket magyarul, illetve lati- nosított magyarsággal írták, így többi közt a „fluvius thelekus”, vagyis a Telekes patak nevét, és itt olvashatjuk az „Urdunggata”, vagyis az ördög-gát nevét is.

Az oklevélben szereplő ..Urdunggata” környéke festői táj. Sűrű erdők között, mészkősziklákba, vájta be meredek falú völgyét a kis Telekes patak. Hogy az ÁrVándorgvűlés

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság az idén várossá nyilvánításának 700. évfordulóját ünneplő Győrött rendezte meg vándorgyűlését, amelynek harmadik napján, vasárnap a városi tanács dísztermében „Irodalom és tömegkommunikáció” címmel folytattak vitát, az orpád-kori magyarság otthonos volt ebben a völgyben, azt egy érdekes sziklacsoport ősi magyar neve ’s igazolja, az amelyre a nemrégiben előkerült okirat utal. A patait folyását egy helyütt ugyanis sziklafal zárja el. Mintha egy óriás — vagy éppen az ördög — gátat épített volna a patak útjába. A. víz az évszázadok alatt áttörte a kősziklákat, s ma már a gáton átbukva, egy kis vizezést alkotva, zuhog alá a patak.

Ezt, a völgyet keresztező szikláéit ma is ördög-gátnak nevezi a környék népe, az okirat tanúsága szerint úgy, ahogy honfoglaló őseink találóan elkeresztelték annak idején. Legfeljebb az „ur- dug" — ördöggé ,,magyarosodon”. '

szag minden részéből össze- sereglett irodalmároknak.

„ Urdunggata'

a 7 elekes-völgy

A jubiláló Eötvöskollégium

Néhány héttel ezelőtt kicsit elkésett riportműsor mutatta be a televízióban hazánk egyik legrangosabb, nagy múltú felsőoktatási intézményéit, az Eötvös-kollé- giumot. A kollégium tavaly ünnepelte fennállásának het- venötődik évfordulóját.

Eötvös Luránd már 1875- ben levélben fordult az akkori kultuszminiszterhez, Tre- forthoz, amelyben e kollégium tervét felvázolta. Amíg a terv valóság lett, két. évtized is eltelt: 1895. szeptember 22- én a Csillag utcában, a mai Gönczy Pál utca 2. számú házban nyitotta meg először kapuit a nagy íróról és politikusról, Eötvös Józsefről elnevezett kollégium. A mai. Ménesi úti épület a Kerká- poly miniszter által adományozott telken 1911-re épült fel.

Kommunista sejt

A kollégium az Ecola Normale Superieure, a több mint 150 éves. a nagy francia forradalom idején alapított francia intézményt vette példájául. És ez a hagyomány védte meg tanárait és diákjait attól. hogy részt vegyenek a világháborús uszításban, és segítette, hogy szemben álljanak a fasiszta szellemi és politikai terjeszkedéssel. De a kollégium hagyományai nemcsak e polgári , humanista szimpátiában nyilvánultak meg, hanem a harmincas években jelentős kommunista sejt"'is szerveződött. Fontos akciók központja Volt' a kollégium. és szoros kapcsolatban állott az egyetemi komHÉTFÖ

Kossuth rádió: 12.20: Ki nyúlnia? — 12.30: Tánczenei koktél.

— 13.18: Népek zenéjéből. —

13.45: Válaszolunk hallgatóinknak! — 14.00: A Magyar Nyelv Hete. — 14.05: Pol-beat. — 14,14: Barlay Zsuzsa és Ilosfalvy Róbert operettdalokat énekel. — 14.40: Thury Zoltán: A Feketelányok. Szép magyar novella. — 15.10: Harsan a kürtszó! — 15.45: Wagner: Lohengrin. Szerelmi

kettős a III. felv.-ból. — 16.05: A Budapesti Koncert Fúvószenekar kisegyüttese látszik. — 16.13: Uj felvételeinkből. — 17.20: Bemutatjuk a Skaido wie-együttes úi lemezét. — 17.39: Van új a Nap alatt! — 17.55: Sajtókonferencia a közlekedésről. — 19.40: Dzsessz-hangverseny. — Közben kb. 20.36: A Magyar Nyelv Hete.'

— Kb, 20.53: A dzsessz-hangver- seny folytatása. — 22.20: Gounod : Faust. Templomjelenet. — 22.31: Meditáció. — 22.41: A Parrenin vonósnégyes hangversenye a Chatrtres-i zenei napokon. —

0.10: Csárdások.

Petőfi rádió: 12.00: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik. 12.30: :Dózsa György. Részletek Erkel operájából — 13.03: ABC. Riport. — 13.20: Kórusok, hangversenyszólók. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.10: Közkívánatra!—10.20: Az élő sejt titkai. — 20.25: Üj könyvek. (Ism.) — 20.28: Soszt.akovics: I. szimfónia. — 21.00: Karnyöné. avagy a vénasszony szerelme. Csokonai víg- játékának rádióváltozata. — 22.00: A hét zenemüve. (Ism.) — 22.30: Ifj. Magyari Imre népi zenekara játszik. — 23.15: Pajkos diákok. Operettrészletek.

Miskolci rádió: A hét első napján. — Készülődés a miskolci helyiipari kiállításra — sátoraljaújhelyi tervek, a város fejlesztésére. — A ' sátoraljaújhelyi Művelődési Központ kamarakórusa énekel. Vezényel: Csehi Ferenc. — Magatartás. ízlés, közvélemény. — A Német Demokratikus Köztársaságban dolgoznak. — Megyei soorteredmé- nyek. — Slágerkoktél.

Bratistavai televízió: 16.20: Hírek, — 16.25: Pedagógusok műsora. — 17.00: Orosz nyelvtani o- lyam. — 17.30: Fair play. Sportmunista mozgalommal,

melynek diákvezetője abban az időben Rajk László volt.

A tanítványok

Hogy kik voltak a kollégium tagjai? Tóth Gábor, az 1958-ban újra szerveződő kollégium igazgatója egyben a hagyományok gyűjtője is. Vastag füzetnyi névsort vesz elő, és csak záporoznak a nevek, a jól ismert nevek, a magyar tudományos és kulturális élet legbecsültebb nevei. Az első oktatók közt Pé- terffy Jenőt említi, legkiemelkedőbb igazgatója a nagy nyelvész Gombocz Zoltán volt. Tanult ott Kodály Zoltán és Szabó Dezső, Balázs Béla és Keresztury Dezső, Fé- ja Géza és Balogh Edgár, a Fekete kolostor lakói: Kuncz Aladár és Bárczy Géza; és Jankovic’n Ferenc, akinek halála előtti utolsó interjúja volt e tv-műsorban való szereplése. És itt voltak diáikok vagy tanárok a mai- tudományos élet vezető személyiségei: Szauder József. Országú László, Köpeczy Béla, Király István, Pándi Pál és Sőtér István, alá Fellegjárás című regényében állított emléket a régi Eötvös-kollégiumnak.

Tóth Gábor igazgató büszkén sorolja azokat a publikációkat, könyveket, melyeket az űi tanítványok produkáltak. És még egy miskolci vonatkozású kapcsolat; a kollégiumban működő kritika- írói gyakorlatokon részt vevők nem égy írása éppen a NAPJAINK hasábjain került publikálásra.

K. L.

magazin. — 18.15: Egészségügyi tanácsok. — 18.40: Vásári pillanatok — 19.00: Tv-hiradó. —

19.30: „R"-expedíció. 5. rész. — 20.00: A bolgár televízió estje. — 21.00. Kék-zöld. Dokumentumfilm. — 21.20: Borisz Godzsunov lincdalokat énekel. — 22.00: Tv- híradó. — 22.20: Néprajzi műsor.

Filmszínházak: Béke (f4, hn6, S): Ha kedd van, akkor ez Belgium (színes amerikai). — Kossuth (f3): A filatelista halála (magyarul beszélő szovjet: fö, hn7i . A hét mesterlövész (színes amerikai, felemelt helyárral!). — Filmklub (6): A nagy korall-zá- tony (színes belga). — Fáklya (f5. 17): Gyula vitéz télen-nyáron (színes magyar). — Petőfi (£5. t'7).: Szegény vagyok, de dühös! (színes jugoszláv. 16 éven felülieknek!), — Ságvári (fő. hn7): Kitörés (színes magyar. 16 éven felülieknek!). — Szikra (5. 7): Családi fészek (magyarul beszélő színes francia—olasz). — Táncsics (15. 17): Medveember (színes lengyel). — Ady (7): Családi fészek (magyarul beszélő, színes francia—olasz)

Miskolci Nemzeti Színház (18):

A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye. (Tavaszi A 2-es bérlel.)

Kiállítások: Libresszó (13—20

m a között) : Ágotha Tibor riportfotói. *

KEDD

Kossuth rádió: 8.20: A bűvös szekrény. Részletek Farkas Ferenc operájából. — 9.00: Harsan a kürtszó! (Ism.) — 9.33: Mezők, falvak éneke. — 10.03: A Magyar Nyelv Hete. — 10.10: Zenekari muzsika.

Petőfi rádió: 8.03: Ritmus és melódia. — 8.45: Külpolitikai figyelő. (Ism.) — 9.00: Göngy Pál operettjeiből — 9.20: Ezt még gyakorolni kell... — 11.45: A Magyar Nyelv Hete.

Televízió: 3.05: Iskola-tévé:

Számtan-mértan. — 9.00: Környezetismeret. — 9.25: Célok,

eredmények. A Tv politikai tanfolyamának adása a honvédség számára. (Ism.' — 9.55* Történelem. — 11.05: Kémia. — 11.55: Számtan-mértan,