Déli Hírlap, 1971. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-02 / 78. szám
Választási találkozók Véget értek az országgyűlési képviselői és a tanácstagi jelölőgyűlések, s ezzel le is zárult a választások első szakasza. A jövő héttől kezdődően kerülnek sorra azok a szűkebb körű összejövetelek, amelyeken a jelöltek találkoznak majd újra és újra jelölőikkel, leendő választóikkal. Ez jó alkalom lesz majd arra, hogy még közelebb kerüljön egymáshoz a jelölő s jelöltje, hogy még jobban megismerkedjenek egymás problémáival, feladataival, s azokkal az elvárásokkal, melyeket a másikkal szemben támasztanak a felek. A Hazafias Népfront szervezi ezeket a találkozókat, s a választópolgárok, meghívót kapnak majd lakásukon, munkahelyükön egy-egy ilyen gyűlésre, rétegtalálkozóra. Három hónap múlva: Miskolci KIS Már csak három hónap van hátra a miskolci kalauz nélküli közlekedés bevezetéséig. Mint ismeretes, a városi tanács végrehajtó bizottsága július elsejére tűzte ki az átállás időpontját, de a KN bevezetéséhez szükséges jegylyukasztó berendezések beszerzése körül támadt nehézségek néhány héttel ezelőtt még bizonytalanná tették a határidő betartását. Az elmúlt napok azonban újabb lendületet adtak az előkészületeknek. villamosokra és autóbuszokra. Az említett berendezések már sorozatban készülnek a vállalat műhelyeiben és mint az MKV vezetői elmondották — az előkészületek jelenlegi állása szerint — biztosítottnak látják a KN július elsejével történő bevezetését. Készül az ünnepi dekoráció a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat üveg- és porcelánboltjának kirakatában. Az LKM minden támogatást megad Miért van orvosíiiány a kohászatban? Egészségvédelem az üzemekben Miskolc közlekedési helyzetének javítása érdekében a fővárosi közlekedési vállalat sietett segítségünkre. Saját raktári készletéből ezer darab jegylyukasztót ajánlott fel az MKV-nak. Közülük négyszáz darab már meg is érkezett, a többit pedig napokon belül leszállítják. A Miskolci Közlekedési Vállalat vezetői már intézkedtek az új villamos- és autóbuszjegyekhez szükséges' papír beszerzéséről is: május végéig a Közlekedési Nyomda elkészíti az új miskolci jegyeket. Rövidesen a Borsodi Nyomdában is megkezdik az utasok tájékoztatását szolgáló hirdetmények, feliratok készítését. A kalauz nélküli közlekedés helyi bevezetéséhez szükséges forgalmi intézkedések végrehajtását szintén megkezdték a vállalatnál. A nagyobb létszámú ellenőrgárda és a járműkísérők kiképzése, továbbá a jegyárusítás szervezése az intézkedési terv szerint történik. A járművek KN-rendszerű közlekedtetéséhez előírt fény- és hangjelző berendezések mintapéldányait az MKV telepén felszerelték az első Kapunyitás a diósgyőri várban Április 4-én nyit a látogatók előtt az idén először kaput a diósgyőri vár, s október harmincegyig mindennap fogadja az odazarándokoló érdeklődőket. A sok évi tapasztalat alapján a látogatók igényeihez igazítják a nyitva tartás idejét. Így április 4-től május 1-ig 8—16 óra 30-ig, május 1-től június 20-ig 8—18 óráig, június 20-tól augusztus 20-ig 8—19 óráig tart nyitva. Ez évben is az idelátogatók szakképzett idegenvezető kalauzolásával tekinthetik meg a műemlékegyüttest. A várban jelenleg is kisebb építkezés folyik. Most alakítják ki a délkeleti torony földszintjén és pincéjében annak a tanulmányi raktárnak a helyiségét amelyben közel negyed- millió leletet tárolnak majd a kutatók, mely leletek mindegyike a várból, vagy annak környékéről került elő. (Folytatás az 1. oldalról.) A vb elé terjesztett jelentés is kitért rá, de a vita során is hangsúlyt kapott, hogy a dolgozók szívesen és bizalommal keresik fel üzemorvosukat. Különösen ott, ahol táppénzelési joggal is rendelkeznek. Hiszen az üzemorvos ismeri munkakörülményeiket, egészségi állapotukat, ezért teljes tárgyilagossággal tudja megítélni, hogy mikor szükséges táppénzre venni, de azt is tudja, hogy mikor elegendő csupán a rendszeres, gyógyszeres kezelés számukra. Jó példát szolgáltatott erre a Diósgyőri Gépgyár üzemorvosi kollektívája. De hasonlóan dicséretes példaként említették —■ bár nem tartozik a vb hatáskörébe — a MÁV Igazgatóság üzemegészségügyi szolgálatát is. Megvonták a táppénzelési jogot Ellenpólusukként vetették fel a vita során felszólalók a Lenin Kohászati Művekben folyó üzemegészségügyi munkát. Az LKM üzemegészségügyi hálózatától — sajnos! — 1969-ben meg kellett vonni a táppénzelési jogot. Legnagyobb — több mint 20 ezer dolgozót foglalkoztató — nehézipari üzemünkben ugyanis évek óta orvoshiánnyal küzdenek. Már-már úgy látszik, hogy valósággal menekülnek innen az üzemorvosok és az egészségügyi középkáderek. Jellemző, hogy például az elmúlt öt esztendőben 35 orvos és asszisztens kérte elhelyezését az LKM- tőf. S már az idén is újabb három orvos jelentette be, hogy el akar menni. Sok a vidékről beiáró Az egész városban példátlan helyzet fölött a vb egyik tagja, aki maga is az LKM- ben dolgozik, csodálkozását fejezte ki: érthetetlen, hiszen az üzemegészségügyi hálózat a kohászatban a legmesszebbmenő támogatást kapja a vállalat vezetőitől — mondotta. Ugyanakkor a dolgozók is szeretik, tisztelik és becsülik az üzemek rendelőibe kihelyezett orvosokat. Annál fájlalhatóhb ez a helyzet, mivel az LKM-nél a legtöbb a vidékről bejáró dolgozó, akiknek többnyire nincs lehetőségük a körzeti orvosi rendelőket felkeresni, hiszen — miire haza érnek—, vége a rendelési időnek, vagy éppen csupán a harmadik faluban találnak körzeti orvost. Ellentétek, rossz léskör! Mindazok, akik az LKM üzemegészségügyi szolgálatánál uralkodó állapotokat ismerik, szóvá tették: a nagyfokú orvos-fluktuáció oka az üzemorvosi rendelőintézet vezető főorvosának helytelen vezetési módszere, s az ebből fakadó ellentétek, a rossz légkör. Éppen ezért szükségesnek tartották a vb tagjai, hogy határozatba foglalják: az LKM üzemegészségügyi szolgálatán belül, uralkodó, az előrehaladást gátló, rossz munkahelyi légkör okát ki kell deríteni, s legnagyobb ipari üzemünkben a táppénzelési jogot visszaállítani. A tarthatatlan helyzetet már csak azért is szükséges megoldani, mivel a negyedik ötéves terv feladatai között szerepel: 1975-ig csaknem duplájára kell növelni az üzemorvosi rendelések óraszámát, s nem megengedhető, hogy az egyébként sem csábító üzemegészségügyi munkától elriasszák az orvosokat, egészségügyi középkádereket. RADVÁNYI ÉVA A gyermek Oxigént könyörgő dülledt szemükkel, néma szemrehányást tátogó szájukkal, az akváriumot majd szétfeszítő zsúfoltságukkal engem mindig taszított a halak látványa az üzlet kirakatában. Az utóbbi időben mégis meg-meg- állok előttük, ha kislányommal arrafelé sétálok. Nem volt rá példa, hogy ne jelentett volna Tündének szenzációt a halálgörcsökben vonagló potykák népe. Eleinte igyekeztem róluk elterelni két és fél éves figyelmét, de találkozása a halakkal olyan elemi erejű ujjongást váltott ki belőle, hogy nem tudtam nem-et mondani. Így hát időről időre megálltam vele a halak előtt, s közben szorongva kutattam emlékezetemben: vajon kire üthetett ez a kínlódó állatok látványát élvező gyermek. Rám nem — ebben biztos voltam —, hiszen soha nem leltem gyönyörűséget a madarak lelövésé’ en, kutyák agyonveré- sében, eleven macskák nyúzásában, jóllehet az ismerős fiúk közül nem egy művelt hasonlókat előszeretettel. Feleségem szelíd teremtés, s ha ezt egy férj mondja, akkor el is hihetik neki. A nagyszülőknél szintén hiába keresnénk a hibát. Akkor talán a neveléssel ronthattuk el valahol a dolgot?! 1 Nem jutván messzire a fenti önemésztő töprengésekkel, egy idő után kutatni kezdtem, mi lehet az, ami ennyire rabul ejti e látványból kislányom képzeletét. Rá kellett jönnöm, hogy a titok nyitja nem a látványban, hanem a gyermeki képzelet gyanút' nságában rejlik. A kisgyermek számára minden, amivel megismerkedik, csodálatos és egyben természetes is. Ha otthon kiabálnak vele, nem babájával éli ki gyengéd hajlamait, hanem ő is rá fog kiáltani arra a babára... A mindennapok ismétlőÁ • r • rr A jo cipó sarka is kopik „Majd megírom én ezt az egész ügyet a Déli Hírlapnak” — harsogta dühödten a középkorú férfi és elviharzott. A Centrum Áruház cipőosztályán először bosszankodtak az. eset miatt, aztán csak nevetni tudtak rajta. Nem is csodáljuk. A vevő dühét az váltotta ki, hogy az áruházban nem voltak hajlandók helyt adni reklamációjának, nem akarták visz- szavenni az általa három hete vásárolt gyermekcipőt, arpely szerinte nemhogy százhúsz, de még húsz forintot sem* ér. A reklamáció jogosságát igazolandó a vevő diadalmasan mutatta: alig három hétig viselte a gyerek a cipőt és máris — megkopott a sarka. Igen, jól tetszettek érteni, azért hozta vissza a cipőt a papa, mert megkopott a sarka. Vártuk három napig, hogy majd eljön és amint ígérte, „megírja a Déli Hírlapnak az egész ügyet” —, de nem jött, így nyilvánosság előtt mondjuk el véleményünket a „felháborító” esetről. Először is, ha a kedves vevő egy kicsit megerőlteti az emlékezetét, akkor felidézheti azt az időt, amikor még „divat” volt megsarkaltatni a cipőt, egyáltalán természetes volt, hogy időnként megjavíttatják a lábbeliket. Sajnos, ez a szokás ma egyre kevésbé szokás, miközben gyermekeink — a kedves vevő csemetéje is — legalább olyan intenzitással rúgják, koptatják, nyüstölik a cipőt, mint harminc évvel ezelőtt. Ebben az esetben tehát — ahelyett hogy fűvel-fával fenyegetőzött és követelte a cipő kicserélését — a lakásához legközelebb levő cipőjavító -észleget kellett volna felkeresnie és tizenvalahány forintért egy sarkat kellett volna üttetni a lábbelire. Továbbá: a cipőreklamációkkal kapcsolatos rendelkezések világosan kimondják, hogy csak gyártási, gyári hiba esetén jogos a panasz, így a sarok kopása — mivelhogy nem vasból, hanem bőrből készülnek a cipők — természetes, és mint már említettük, nem a Centrumra, hanem a cipőjavítóra tar. tozik. A sajnos nagyszámú indokolt reklamáció tehát senkit nem jogosíthat fel arra, hogy ilyen teljesen átlátszó trükkel háromhetente cserélje a cipőit. És végül: a kedves vevőt arra kérjük, hogy velünk ne fenyegetőzzön, mert mi újság és nem a Centrum felettesei vagyunk. A panaszokat természetesen meghallgatjuk, s ha megalapozottak, akkor ki is állunk a panaszosok mellett, de nem ..intézzük el” az ilyen és ehhez hasonló ügyeket. Ha pedig ezek után is méltatlannak érzi a Centrum eljárását, akkor forduljon a KERMI-hez, ott szakemberek fogják megállapítani, kit terhel a felelősség, ha használat közben megkopik egy cipő sarka. (pusztai) Jó ütemben halad a tavaszi útjavítás Megyeszerte jó ütemben halad a tél folyamán megrongálódott utak karbantartása, helyreállítása. A Miskolci Közúti Igazgatóság a 3-as számú főközlekedési útvonalon — a még korszerűsítés alatt álló útszakaszok kivételével — befejezte a karbantartási munkákat. A megyehatártól Miskolcig terjedő útvonal mentén mindenütt átfestették a szélességjelző vezetőoszlopokat, rendbe hozták az útpadkát és az út teljes hosszában minden vezetőoszlopra felragasztották a fényvisszaverő üveggyöngy-fóliákat. Többségében az országos főútvonalak karbantartási munkái is befejeződtek. Eddig a két számjegyű útvonalak 70 százalékán végezték el a durva kátyúzást. A 35- ös főútvonal Sa jószöged— Nagycsécs közötti szakaszán — csaknem 7 kilométer hosz- szúságban — a KÉV is megkezdte az új aszfaltszőnyeg terítését. Helyenként öntött aszfaltburkolatot kap a lillafüredi út is. Elsőként az 5-ös busz lillafüredi végállomásától a Szinva-forrásig terjedő útszakaszt látják el összefüggő aszfaltburkolattal. Az alsóbb rendű úthálózaton szintén megyeszerte megkezdődött a téli rongálódások javítása. A belvárosban pedig a Miskolci Mélyépítő Vállalat dolgozói folyamatosan végzik a kátyúzást. A tervek szerint a Miskolci Közúti Igazgatóság az év végéig csaknem 140 millió forintot fordít a megye útjainak karbantartására. és a kirakat désével élményei mind természetesebbekké válnak, s el sem tudja képzelni, hogy máshogyan is lehet, mint ahogyan éppen van. Ha mégis néha eltérővel találkozik, akkor az a furcsa a számára, a természetellenes. Itt van például a halak esete. Gondoljuk csak el, mit fog jelenteni ezek után a kislánynak ez a közmondás: Él, mint hal a vízben...! Az ő logikája szerint tehát tülekedve, csapkodva, görcsösen. De még csak el sem fog gondolkozni rajta, hiszen ez olyan természetes. Nem sejtve a szörnyű tartalmat, a formát már elfogadta. És ettől csak egy lépés az, hogy a felháborító tartalmat is természetesnek tekintse. A logika pofonegyszerű, és még nem is csupán gyermekek estek áldozatául a történelem során: milliók fogadták el vagy törődtek bele a valóba, természetes létformának kezdték tekinteni az alávetettséget, a kizsákmányolást, a hivatalnak packázásait, az ember embernek farkasa tételt, és nem is kívánták változtatni rajta. Egyetlen törekvésük az volt, hogy lehetőleg ne kizsákmányoltak, hanem kizsákmányolok, ne ügyfelek, hanem a hivatal, ne bárányok, hanem farkasok legyenek. Ez várna az én kislányomra is? — Néni! Nem fogom szó nélkül kalauzolni élete első két évtizedében a világ dolgai között. Nemcsak kirakatüvegen keresztül fogja szemlélni a valóságot, legyen az akár a halak életének egy darabja, hanem le fogunk menni a folyók partjára, s megnézzük a „másik oldalt” is. Nemcsak a VAN-ra, hanem a VOLT-ra és a LESZ-re fogom irányítani figyelmét, hagy ne csupán a kirakat kösse le a figyelmét, nevelje, hanem ami innen van az üvegen: a teljes élet. (nyakas)
