Déli Hírlap, 1971. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-10 / 85. szám

Venni vagy javítani? Kevés a hűt A kereskedők még most is „borzongva” gondolnak azokra a tavaly nyári kánikulai napokra, amikor megesett, hogy a város élelmiszerboltjaiban levő hűtőgépek egyharmada állt üzemképtelenül. Soha annyi panasz nem volt a tejre, mint tavaly nyáron — bár ebben a tejipar is jócskán ludas —, sokan reklamáltak a hentesáruk kétes frissesége miatt. A hű­tőgépek sorozatos hibái, a hetekig húzódó javítások már-már a város ellátását veszélyeztették. — Ez így nem mehet to­vább — vonták le a követ­keztetést a Miskolci Élelmi­szer-kiskereskedelmi Válla­lat vezetői — és intézked­tek. Hogy milyen eredmény­nyel, az a meleg idő be­álltával kiderül. Túl nagy optimizmusra azonban — sajnos — nincs okunk. VOSZK helyett házi szerviz A tavalyi állapotot az idézte elő, hogy a hűtőgépe­ket javító VOSZK-szerviz — enyhén szólva — nem állt hivatása magaslatán. Lassan és sok hibával dolgoztak, al­katrészhiányra hivatkozva hónapokig „fektették” a lét- fontosságú gépeket. Ezért döntött úgy a vállalat, hogy — az országban elsőként — önálló hűtőgépjavító mű­helyt rendez be. Azt az évi másfél millió forintot, ame­lyet eddig a VOSZK-nak fi­zettek ki, ezentúl a házi szervizben költik el — re­mélhetőleg nagyobb ered­ménnyel, mint korábban. Azokban az üzletekben te­hát, ahol eddig a rossz hű­tőgépek okoatak a legtöbb gondot, nyugodtabbak lehet­nek a dolgozók, legalábbis a tej és a hentesáruk frisse­ségét illetően. Csakhogy a kisebb, zsúfolt külvárosi boltokban — és ebből van több — ma még az a na­gyobb baj, hogy kicsi a hű­tőkapacitás, a romlandó áru­kat sem tudják biztonságo­san tárolni. Rajtuk tehát nem sokat segít a házi szerviz. Ahogy a vevő látja Az évi másfél millió fo­rint, amelyet javításra költe­nek, már csak azért is el­gondolkoztató, mert az új hűtők vásárlására ennél jó­val kevesebb jut. A meg­levő négy és félszáz külön­féle típusú hűtőberendezés tekintélyes része olyannyira elhasználódott, hogy már csak a teljes felújítás segít rajta. Ez pedig a mai alkat­részhelyzet miatt drága mu­latság. Ésszerűbbnek látsza­na tehát az a megoldás, hogy a „lerobbant" gépek felújítása helyett újakat ve­gyenek, egyfelől növelve a megbízhatóságot, másfelől csökkentve a horribilis ja­vítási költséget. Ami azonban fogyasztói szemmel ésszerűnek látszik, az — úgy tűnik — nem minden esetben egyezik meg a vállalat gazdasági érdeké­vel. Sürgős feladat! A hűtőkapacitásnak az ed­diginél gyorsabb ütemű bő­vítése azonban, túl a válla­BÉRLŐK KISLEXIKONA A lakáshasználatbavételi díj felhasználása A negyedik ötéves terv időszakában — a lakáshiány csök­kentése, a lakásállomány nagyfokú elavultsága és a város belső szerkezetének korszerű kialakítása céljából — fokozzuk a lakásépítést. Gyorsítjuk Miskolc belvárosa, az összekötő városrész és Diósgyőr rekonstrukcióját. A tervezett 11900 állami, tanácsi és szövetkezeti lakás megépítése 4,1 milliárd forintba kerül. A harmadik ötéves terv időszakában az állami kezelésben levő mintegy 18 000 lakás fenntartására 211 millió forintot fordítottunk. A következő öt évben várhatóan 463 millió forint áll az ingatlanokat fenntartó és kezelő szerv rendelkezésére. Ezek a számok igen beszédesek. S egyben nagyságrendjük értéke utal arra is, hogy a lakáshoz jutó bérlőnek anyagilag közre kell működnie a lakásalap bővítésében. Ennek a közre­működésnek a jogi eszköze a lakásépítési hozzájárulás, ille­tőleg a lakáshasználatbavételi díj. Ez a két új jogintézmény azonban — érthető indokokra visszavezethetően — célvagyon jellegű. Ezért rendelkezik úgy a jogszabály, hogy a lakás­használatbavételi díj a városi tanács fejlesztési alapját illeti meg. Az új tanácsi bérlakások utáni bevételek felhasználását pedig külön jogszabály határozza meg. A megüresedett ta­nácsi bérlakások utáni bevételeket csak a lakásforgalommal kapcsolatos kiadásokra lehet felhasználni. A bérbeadó köteles a lakáshasználatbavételi díjból befolyt összegeket a városi tanács fejlesztési alapjába negyedévenként átutalni. A lakás­forgalommal és a lakásgazdálkodással kapcsolatos kiadások keretében csak a bérlőt megillető lakáshasználatbavételi díj térítésével kapcsolatos kiadások, továbbá a lakásforgalom lebonyolításával kapcsolatos költségek számolhatók el. Így képződik az a fejlesztési alap, amely csak lakások építésére fordítható. DR. TÍMÁR LÁSZLÓ Alapozás, közművesítés Építik a gyermekkórházat A Szentpéterí kapuban, a kórház területén megkezdő­dött az új gyermekgyógyá­szati komplexum építésének első szakasza. A mélyépítők jelenleg az előközművesít.é- sen, illetve a kórház pavi­lonjaihoz vezető korábbi víz- és távfűtő-vezetékek át­helyezésén dolgoznak. Az előközművesítéssel júliusra végeznek, s akkor látnak hozzá a hatalmas épület alapozásához. A magasépíté­si munkák a tervek szeri nt jövő év tavaszán kezdődnek. Az előközművesítéssel egy- időben a generálkivitelező, a BÁÉV dolgozói a nagy be­ruházás felvonulási épülete­it készítik. lati érdekeken, esetleg azok­kal ellentétben (?), egyre sürgetőbb országos feladat. A mélyhűtött félkész- és készételek mennyiségének s a baromfifogyasztás növe­kedésének, a tejtermékek és a hentesáruk választékának bővülése mind amellett szól, hogy lényegesen több hűtő- szekrényre, pultra és vitrin­re van szükség. PUSZTAI ÉVA Készül a modul barakk Júniusban százával jönnek az építők . terepet rendezik a HCM új gyárának helyén A Hejőcsabai Cementgyár­tól észak-nyugatra egymás után épülnek az új, előre­gyártott, úgynevezett modul rarakkok. A budapesti 31-es ;zámú Állami Építőipari Vál­lalat építésvezetőségén a kö­vetkezőket mondta el la­punknak Ádám János mun­kaügyi csoportvezető: A barakkok átadási ideje június elseje. A rendelkezé­sünkre álló másfél hónap után kétszer nyolcszáz sze­mélynek kell szállást bizto­sítanunk. Ahogy a munka halad, lehet, hogy ennél több szálláshelyet is átadhatunk. Ugyancsak június elseje az átadási határideje a készülő üzemi étkezdének és kony­hának is. Az étkezde kétszáz főre készül, így három tur­nusban ebédelhetnek az épí­tők. Az épület tartószerke­zete már elkészül, a panelek berakása is rövidesen kész. A régi gyár dél-keleti olda­lán lesz majd az új létesít­mény, a három és fél mil­liárd forintból épülő kombi­nát. A területen most végzik a tereprendezést és a helyki­jelöléseket. Június elseje után már több. mint ezer ember dolgozik a felvonulási terü­leten. A nagy éoítkezés — az alapok elkészítése — ősszel, vagy a kora tavasszal kezdő­dik. A munkaerőt főként Szabolcsból és Borsodból sze­retné biztosítani a Fővárosi Építő Vállalat, ami a HCM új gyárának énítői számára is kedvezőbb volna, mintha a fővárosból hoznának szak­munkásokat, segédmunkáso­kat a nagv beruházás több évet igénybe vevő munkála­taihoz. Jelenleg 110-en mun­kálkodnak a barakkok építé­sén, és a többi felvonulási épület elkészítésén a buda­pesti vállalat építésvezetősé­gének dolgozói.-Jf. Aprilis 12-én lesz tíz esztendeje, hogy a Szovjet­unióban föld körüli pályára bocsátották a Vosztok (Ke­let) szputnyik-űrhajót, amely a világon elsőként szállított embert az űrbe. Az űrhajó pilótája Jurij Gaggrin szov­jet repülő-őrnagy volt. Év­ezredek álma valósult meg az első űrutazással: az em­ber elhagyta a Földet és ki­tört a világűrbe. Gagarin neve. és mindazoké, : akik ennek a nagyszerű tettnek részesei voltak, rákerült az emberiség . történelmének legfényesebb lapjaira. Meg­kezdődött az ember űrrepü­lésének korszaka., (Képünkön Gagarin bronzszobra,, Jurij Csernov szobrászművész al­kotása, amélyet az első űr­hajósról elnevezett. téren. Moszkvában állítanak majd fel.) j)c Játszik a fény a tükörfényes ajtón. Egy szekrénysor tar­tozéka a képen is látható bútordarab, amelyen a nyílászáró szerkezeteket, vasalásokat, általában a munka minőségét el­lenőrzi az Avas Bútorgyár egyik dolgozója. Nemcsak Miskol­con és a megyében, de országosan is mind népszerűbbek a bútorgyár termékei. Mutatósak a lakásokba kényelmet, han­gulatot „varázsló’’ berendezési tárgyak, s a választék is mind­jobban bővül. A tervek szerint júliusban új típusú szoba­berendezéssel lepik meg a vásárlókat. Gyártásánál az a cél vezérelte az üzemet, hogy az általuk készített bútorok a kis­pénzű emberek számára is könnyen hozzáférhetővé váljanak. Már a boltokban kínálja magát a nemrégiben útjára bocsá­tott Tapolca elnevezésű bútorfajta, júliusban pedig újabb szekrénysor kerül forgalomba 10—11 ezer forintos .áron. Az adott lehetőségekhez képest a gyár jelentős összegeket fordít 'ejlesztésre is. A jelenleg 45 millió forintra tehető termelési értéket a IV. ötéves terv végére 100 millió forintban szab­ták meg, ami azt is jelenti, hogy minden tekintetben igye­keznek kielégíteni a vásárlók igényeit (Ágotha Tibor felv.) A Hegyköz, a Hegyalja és a Bodrogköz sok-sok kedves népszokás őrzője, — bőven jut belőlük húsvétra is. A hegyközi Kishutában a ányok már nagypénteken hozzálátnak a hímesek fes­téséhez. Ehhez a tojásokat azoktól gyűjtik össze, akiK húsvétkor majd öntözködő- be mennek hozzájuk. Ilyen­kor minden legénynek más­más színezéssel, virággal te­leírt filmeseket adnak aján­A DH telexszolgálata jelenti: A piackutatás tuÉmányáról 1961-ben a Magyar Kereske­delmi Kamara piac- és kon­junktúrakutató osztályából megalakult a Magyar Kon­junktúra- és Piackutató In­tézet. Az intézet munkájáról Rédei Jenő igazgató tájékoz­tatta lapunkat. Fő feladatunk — nyilat­kozta« —, a magyar külke­reskedelem szempontjából fontos világgazdasági jelen­ségek tanulmányozása. a magyar exportpotenciával és iinportsziikséglettel össze­függő belső gazdasági kér­dések termelési és fogyasz­tási hátterének - vizsgálata: Rendszeresen készítünk rö­vid-, . közép- és hosszútáyú előrebecsléseket külkereske­delmünk várható alakulásá­ról. — Vajon a konjunktúra- es piackutató tevékenység mennyiben tekinthető tudo­mánynak? —- Az intézet tevékenysé­gének egy része, így a köz- gazdasági elemzések, a kon­junktúrakutatás és a kül­kereskedelmi modellek ké> szításé alapvetően tudomá­nyos jellegű, más részlege­ink munkája azonban in­kább informatív. Marketing- tanulmányaink készítése már közvetlenebbül a gyakorlati munkához fonódik. A kon­junktúrakutatás és a világ- gazdaság kutatása nemzet - közileg is — mind a szoci­alista, mind a tőkés orszá­gokban — tudományos te­vékenység. A piackütatás és a marketing pétiig tudomá­nyos metodikával dolgozó operatív munka. — Jelenleg milyen feladaton dolgoznak? — A következtető kutatá- si részlegek fontos feladata a prognózisok továbbfejlesz­tése. Ez a munka a KGST integrációs programjának is — különösen ami a hosszú­távú prognózisokat illeti — szerves része. Foglalkozunk a szocialista országok gazda­ságkutatásával és szocialista kereskedelmi partnereink közötti gazdasági kapcsola­tok fejlesztési lehetőségei­vel. Az intézet egyéb tevé­kenységei közül kiemelem a külkereskedelmi és világ- gazdasági információs köz­pont kialakításának jelenleg folyó munkáit, amelynek fontos célja, hogy a külke­reskedelemben érdekelt vál­lalatokat — üzleti szempont­ból is hasznosítható — nem­zetközi kereskedelmi infor­mációkkal lássuk el. E. A. dékba. A tojásfestésnek nagy hagyománya van a Bodrog­közben és Telkibánya, Hol­lóháza környékén. Többnyi­re azok a levél- és virág­minták kerülnek a hintések­re, amelyekkel régen a tel­kibányai tányérokat, ma pe­dig a hoiióházi ét- és mok- káskészleteket díszítik. A húsvéti szokások igazi ideje az ünnep másodnapja. Reggelre ébredve megindul a községekben az öntözkö- dők hada. A húsvéti köszön­tők közül a kevésbé ismer­tek egyike az alábbi rigmus: Gyere kislány a vízre, Hadd öntsek a fejedre. Ha adsz nékem pár hímest, Megölellek érte. Egy másik helyen — ilyet különben másutt még nem is hallottunk — a húsvéti verselésnek egy nyersebb változatával találkoztunk: Hömbörödök, gömbörödök, Ha betérek, hímest kérek, Ha nem adtok, majd meghaltok, S rám marad a házatok. Déltájban a kislegények befejezik az öntözködést, s utánuk a nagyobbak, házas­emberek indulnak köszöntő­be. Természetesen ők csak rokonokhoz, jó barátokhoz látogatnak el. Előbb az. ud­varon friss kútvízzel kezdik a locsolkodást, majd benn az ünnepi szobában követ­kezik a kiengesztelés — parfümmel. Gazdag ilyenkor a vendég­látás: sonka tojással, hideg sültek, sütemény kerülnek az asztalra, s zamatos bor a pincéből. Érdekes szokás Végardón, hogy az öntözkö- dők egy-egy utcasoron min­dig alulról felfelé mennek* mert — szerintük — csakis így járnak szeren csévél:

Next

/
Oldalképek
Tartalom