Déli Hírlap, 1971. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-27 / 98. szám

A Herszon alatti sztyeppén, ahonnan a polgárháború éveiben Bugyonnij lovashad- seregének támadásai indultak, emlékművet emeltek a legendás hírű tacsankának. A mű terve 1964-ben született meg, s megva­lósításán 1966-tól kezdve együtt dolgozott Jurij Lohovinyin, Leonyid Mihajlenko és Lev Rogyionov leningrádi szobrászművész, valamint Jevgenyij Poltorackij építész. Az emlékművet a következő évben leplezték le, s alkotóikat két évvel ezelőtt Állami Díjjal tüntették ki. Új vizsgaszabályzat A szöveg a hivatali nyelv kicsit körülményes stílusában fogalmaztatott, idézni azon­ban feltétlenül érdemes: „Ez az építőipari szakközépiskolai érettségi bizonyítvány (vonat­kozó törvényerejű rendeleti általános irányú középiskolai végzettséghez kötött munka­körök betöltésére a magas- építési (vagy mélyépítési) kö­zépfokú szakmai végzettséget igénylő építéselőkészítési, ki­vitelezési, ellenőrzési és épü­letfenntartást munkák végzé­sére képesít, továbbá vala­mennyi felsőfokú oktatási in­tézményben felvételi vizsgára jelentkezésre jogosít. E bizo­nyítvány tulajdonosa (vonat­kozókormányrendelet) a kép­zés irányának megfelelő szak­területen műszaki rajzolóként és szakmunkásként is alkal­mazható.” A bizonyítvány Az építőipari szakközép- iskola első végzett növendé­kei ilyen tartalmú érettségi bizonyítvánnyal hagyják majd el az iskolát. A sok találga­tás, mende-monda, bizonyta­lanság, a szakközépiskolák érettségi szabályzatának meg­jelenésével egycsapásra meg­szűnt. A kormány törvény- erejű rendelete nem keveseb­bet mond, mint azt, hogy a szakközépiskolákban végzett tanulókat ..középkáderként’' lehet foglalkoztatni a külön­böző munkahelyeken. A negyedik osztály tanulói természetesnek tartják, az érettségi bizonyítvány imént idézett záradékát. S ha netán kételkednének a jövőjükben. elég az iskola folyosóján levő hirdetőtáblára pillantaniok, ahol számos nagyvállalat kí­nál technikusi munkakört a most végzőknek. Ésszerű tanterv Szántó László. Magyar Jó­zsef, Petrovics Ernő és Zilahi István nagyon jó propagan­distái lennének a szakközép- iskolának. (Igaz, az Építőipa­ri Szakközépiskolát felesle­ges népszerűsíteni, hiszen a harminc egynéhány helyre most is százhúszan jelentkez­tek.) A negyedikes fiúkat azonban mégis érdemes meg­hallgatni, hiszen az iskolában eltöltött évek után ma már bizonyos értelemben kívülről szemlélhetik az intézetben fn_ lyó oktató-nevelő munkát, öl; négyen az egész osztály vé­leményét tolmácsolva, mond­ják, hogy a szakközépiskola semmivel sem nyújt keveseb­bet, mint az építőipari tech­nikum. Sőt, a racionálisabb tanterv és az olyan közis­mereti tárgyak beiktatása, mint az élővilág, vagy a föld­rajz, alaposabb általános mű­veltséget nyújt, mint amit a technikum tanulói kaptak. Vita Két fontos dologban azon­ban heves vita alakult ki a fiúk között. Az egyik a mó­dosított érettségi szabályzat, mely szerint matematikából nem kell szóbeli érettségit tenni. Érdekes, hogy a több­ség általában nem örül ennek a kedvezménynek. Főleg a továbbtanulók nem, hiszen a mérnökképző felsőoktatási in­tézményekben éppen ebből a tárgyból vizsgáztatják a fel­vételre jelentkezőket. Az sem helyes, — mondják többen —. hogy a másik felvételi tárgy­tól, a fizikától már a harma­dik évben elbúcsúznak a szak­középiskolások. Világos, hogy a továbbtanulásra éppúgy fel kell készíteni a fiatalokat, mint a gyakorlati munkára. Harmadik alkalommal ta­lálkoztak tegnap este a Mis­kolci Galériában a Napjaink írói és olvasói. Az est ven­dége két Borsodból elkerült író és Papp Lajos Miskolcon élő költő volt. Fekete Gyula, aki az Egy, korty tenger című sorozatá­val jelentkezik immár két éve rendszeresen Észak-Ma- gyarország irodalmi folyóira­tában, a földosztás minisz­teri biztosa volt megyénkben. Gergely Mihály, Varbó szü­lötte. az országban elsőként meginduló üzemi lapot, a Szén és Acél-t szerkesz­tette a felszabadulás utáni években. A házigazda, Gulyás Mi­hály, a Napjaink főszerkesz­tője a szépírók közírói te­vékenységét állította a be­szélgetés fókuszába. Erről vallott mindkét, fővárosban De szívesen dolgoznának-c szakmunkásként az Építőipari Szakközépiskolában érettségi­zettek? A négy fiú egymás szavába vágva meséli, hogy dolgoztak ők a sportcsarnok, korábban a sajtóház, sőt, az árvíz sújtotta Fehérgyarmat építkezésén is, nem beszélve a Centrum Áruházról. Ennek ellenére szánalmasan keveset tudunk — jegyzi meg közü­lük valaki. — Nincs műhe­lyünk, mint például a szegedi szakközépiskolásoknak, az építkezések teljesítménybér­ben dolgozó szakmunkásainak pedig inkább csak láb alatt vagyunk. A BÁÉV, ha több energiát fordítana a leendő kádereinek gyakorlati okta­tására, később sok hasznát látná ennek. * A négy fiú közül hárman tovább akarnak tanulni. De ha netán nem sikerül, akkor is harminc szakma várja őket az építőiparban a tetőfedőtől az alapozó szakmunkásig. S ha húzódoznának a nehezebb fizikai munkától, műszaki rajzolóként is elhelyezkedhet­nek. élő alkotó. Fekete Gyula 13 év óta fogyó nemzetünk egyik legkomolyabb társadal­mi gondjáról, a népesedés problémáiról beszélt. Mi az oka, hogy a demográfiai mu­latók nálunk a legalacso­nyabbak a világon? — tette fel a kérdést. Gergely Mihály egy közel­jövőben megjelenő tanulmá­nyának készítése közben szerzett tapasztalatairól szólt. Az urbanizáció és a neurózis összefüggéseit taglalva is­mertette egy felmérés ada­tait is, miszerint hazánk la­kosságának min‘egy egyne­gyede szenved idegi bántál- inakban. Testvérlapunk munkatársa, Papp Lajos költő, verseiből olvasott fel néhányat, majd egy kérdésre válaszolva ar­ról beszélt, mi vonzotta az alföldi költőt Miskolcra. Dürer emlékkiállítás Dürer születésének öOO. évfordulóját a világ művé­szeti múzeumai a nagy né­met reneszánsz mester mű­veinek bemutatásával ün­nepük. Ezekhez csatlakozik a Szépművészeti Múzeum tárlata, amely a grafikai osztály gazdag anyagából több mint 180 fa- és réz­metszetet mutat be. A tároló­ban kiemelt helyen állítot­ták ki a mester öt saját ke­zű rajzát. Bemutatja a tárlat a mes- . tér által felfedezett grafikai j eljárásokkal, a hidegtű és a > vasmaratás technikájával I készített műveket, többek között a Szent Jeromos és a Persephone elrablása című munkáit. Eszperantista A szirmabesenyői általános iskola eszperantista úttörői egyre szebb eredményeket érnek el: világkongresszuson és külföldön is sikerrel mu­tatták be saját maguk rende­zésében a műsoraikat, amiért a szorgalmuk mellett három pedagógusuké, Busái Máriáé, Olajos Károlynéé, valamint Bossányi Gyuláé a fő érdem. Elismerés illeti a helybeli tanács vb-elnökét, Szalontai Jánost is, aki az elmúlt év decemberében ezer forint ju­talmat adott a kis eszperan- tistáknak. Akik aztán azzal hálálták meg a támogatást, hogy az Eszperantó Területi Bizottság által nemrég Mis­kolcon megrendezett tanul­mányi versenyen kitűnően szerepéitek: Kocsán Ilona, Bossányi Márta, s Szakos Er­zsébet első lett, — a közép- iskolások versenyében pedig a szintén szirmabesenyői Csík Terézia és Kináczi Katalin győzött. Dal- és táncvásár A folklór elevenségének egyik érdekes bizonyítéka Lengyelországban az úgyne­vezett Dal- és Táncvásár óriási sikere. Ez az ünnepség vezette be a minap Mielec- ben a szakszervezetek által rendezett ünnepi játékokat. Az országban 23 000 amatőr népi együttes működik; ezek — a folklór együttesekkel párhuzamosan — egy-egy vidék hagyományos dalait és táncait mutatják be. A nép- művészeti hagyományok any- nyira élők ma is, hogy a né­pi táncegyüttesek, kórusok és zenekarok még díszletekben is az eredeti folklór-elemeket használják fel és semmikép­pen sem alkalmazzák a stili­zált, megmásított formákat. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az Élő Napjaink kezd elevenné válni. Bár az írók és a hallgatóság közötti dialógus fogaskerekei még meglehetősen akadoznak, mindenesetre elmondhatjuk, hogy a Napjaink munkatár­sai ezzel a formával az író— olvasó találkozó olyan új út­ját találták meg, amely pezs­gésével a résztvevőket ál­landó figyelemre készteti, s ténylegesen az írói alkotó- műhelybe próbál elkalauzol­ni. Az Élő Napjaink tegnap: száma azért is feltétlenül hasznos volt. mert olyan tár­sadalmi problémáinkra hívta fel ismételten a figyelmet, melyek nem engedik, hogy bármelyikünk is közömbösen menjen el mellettük. L A. GYARMATI BÉLA Élő Napjaink Kezd elevenné válni KEDD Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Melódiakoktél. — 13.45: Mandátum és megbízólevél. RiportműF.or. — 14.00: Fúvósmü­vek. — 14.15: Irodalmi önképző­kör. — 14.49: Éneklő ifjúság. — 15.10: Händel: h-moll concerto grosso. — 15.25: Rádióiskola. — 16.U5: Három a kislány. Részle­tek Schubert operettjéből. — 16.31: Énekkari müvek. — 17.20: Népdalok. — 17.35: A munkaerő- mozgás és tervezés konfliktusa. Riport. — 18.00: Könnyűzenei hír­adó. — 18.30: A Szabó család. — 19.25: Népdalcsokor. — 20.13: Koz­mosz. Tudományos híradó. — 20.38: Verdi: A végzet hatalma. Operaközvetítés. — 23.17: Szabó Lőrinc és Illyés Gyula versel. — 0.10: Filmzene. Petőfi rádió: 12.00: A Kamara beat-együttes játszik. — 32.20: Operaáriák. — 13.03: Hangverseny fiataloknak. — 13.33: Iliev: Zöld felhők. Kórusszvit. — 14.00: Ket­tőtől hatig. — 18.10: Riporter ke­restetik. — 19.10: Ifjú zenebará­tok híradója. — 19.38: Művelődés­politikai műsor. — 20.28: Szerb Antal: Szerelem a palackban. Rádióváltozat. 20.54: Nótacsokor. — 21.45: ABC. Riportműsor. — 22.00: Hanglemezgyűjtők húsz perce. — 22.20: Esztrádzene. — 23.15: Slágerek. Miskolci rádió: A riportereké a szó. — Kiváló vállalat lett a Le­nin Kohászati Művek. — A vá­lasztásokról tanácskoztak. — Szólóhangszer: a kürt. Részlet Varsányi Miklós és Vincze Ist­ván művésztanárok hangverse­nyéből. — A lehetőségek és a módszerek tükrében a termelő­szövetkezet ,.szanálásának” kér­déseiről — Termelőszövetkezeti fiatalok a stúdióban. — Az ,,élö” Napjaink. — Sanzonok. Televízió: 13.10: Iskolatévé. (Ism.) — 17.28: Hírek. — 17.35: Telemagazin. — 13.15: Harminc perc a porondon. Román kisfilm. — 18.45: Reklámmüsor. — 18.50: Esti mese. — 19.05: Parabola. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Mozart: Figaro házassága. Tv-operafilm. — 22.50: Tv-Mrndó. Bratislava*! televízió: 16.50: Hí­rek. — 16.55: Orosz nyelvtanfo­lyam. — 17.25: Francia nyelvtan- folyam. — 17.45: Bizalmas leve­lek. — 18.40: Esti mese. — 19.00: Tv-híradó. 19.25: A Tv-hiradó jegyzete. — 19.30: A párt zászlaja alatt. Dokumentumfilm. — 20.00: Párbaj az emlékezettel. Vetélke­dősorozat. — 20.25: Jégkorong liga. — 21.40: Kis hit-parádé. — 22.30: Tv-híradó. Filmszínházak: Béke (Í4, hn6): Ezópus (Színes bolgár—csehszl. film, 16 éven felülieknek; 8): Égi bárány (Színes magyar film, 16 éven felülieknek!). — Kossuth (3): Idegen a cowboyok között I—II. rész (Színes amerikai film, dup­la helyárral!; f7): Bűntény a via Venetón (Magyarul beszélő szí­nes olasz film. 16 éven felüliek­nek!). — Filmklub (6): A hulla­égető (Csehszlovák film. 18 éven felülieknek!). — Fáklya íf5): Felszabadítás I—II. rész (Színes szovjet film. másfel hely árral!). — Ságvári (f5, hn7). A bostoni fojtogató (Színes amerikai film, csak 18 éven felülieknek!). — Szikra (5. 7): Sárika, drágám! (Magyar film). — Táncsics (f5, f 7): Dl sen b^d1'’? ,c:7(no' dán film'. Miskolci Nemzeti Színház (7): Hawai rózsája (Csortos bérlet). — Játékszín (7): Három egyfel- vonásos. Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18 óra között): Kiállítás a város képzőművészeti gyűjtemé­nyeiből. — Libresszó (13—20 óra között): Agotha Tibor riport- es zsánerfotói. SZERDA Kossuth rádió: 8.20: Adriana Lecouvreur. Részletek Cilea ope­rájából. — 9.00: Puszták népe. — 9.17: Rádióreklám. — 9.20: Gül Baba. Operettrészletek. — 10.05: Iskolarádio. — 10.40: Bécsi klas­szikus zongoraszonáták. — 11.30: A Szabó család. Petőfi rádió: 8.05: Századunk kórusmüveiből. — 8.20: Népda­lok. — 8.45: Tallózás a világsajtó­ban. (Ism.) — 9.00: Három Vival­di concerto grosso. — 9.40: Lakás- helyzet 1971-ben. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.55: Néhány perc tudomány. Televízió: 8.05* Iskolatévé: Ma­gyar irodalom. — 9.01: A Forsyte Saga. 16. rész: A családi esküvő. (Ism.) — 0.50: Vajúdó falvak. Ri­portfilm. (Ism.) FIATALOK! Lósport Vállalat keres 14. életévet betöltött és 8 általános iskolát elvégzett olyan fiatalokat versenylóápolói mun­kára, akik szeretik ezt a szép sportot. 3 éves szakmunkáskép­ző iskola elvégzése esetén ló­tenyésztő szakmunkás-bizonyít­ványt biztosítunk. Kezdő felvéte­li fizetés havi 1000 Ft. Vidékiek­nek korszerű munkásszállás. Je­lentkezés: Lósport Vállalat mun­kaügyi csoportjánál, Budapest, vni., Kerepesi út 9. i Fiatalok! ▼ Jelentkezzetek tanulónak a C^őszerelőiparí Vállalathoz! Beiskoláz! nk még csőhálózat- és berendezés-szerelő, vízvezeték- és hálózatszerelő szakmákban Emelt «zintű oktatás, harmadik évtől kezdve havi -f- 25C forintos társadalmi ösztöndíj; utolsó félévben -(- 700—800 forint kereset (teljesítménybérben való dolgozás). Felszabadulás után magas kereseti lehető­ség; munkahelyek az ország minden pontján JELENTKEZÉS: Miskolc, 114. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet (III., Gagarin u. 54.), a vállalat megjelölésével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom