Déli Hírlap, 1971. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-01 / 77. szám

\ Varga Miklós szobrászművész nemrég fejezte be a ma­gyarországi várakról, várromokról készített plakettsorozatát. A sorozat darabjai közül először a diósgyőri várat ábrázoló érmét mutatjuk be. Közművelődés 1971-75 A miskolci tanács művelődésügyi osztálya a közelmúltban jelentette meg az Oktatáspolitika és Közművelődés 1971—75. évi távlati programjáról, és az 1971. évi munkatervéről szóló kiadványát. A több mint 80 oldalas, nagy alakú, vaskos fü­zet tartalmazza a negyedik ötéves terv küszöbén az elmúlt évek mérlegét is. Művelődéspolitikánk mindkét területe jog­gal kíván részletes elemzést, elmélyült tanulmányozást. Ez­úttal a közművelődésről szólunk. „Miskolc művelődési otthon jellegű intézményeinek adottságai nem elegendőek a rájuk váró népművelési fel­adatok ellátására” — álla­pítja meg a tájékoztató. A közművelődés egyik legfon­tosabb bázisa tehát a hely­zet további enyhítésére és végső fokon megoldására vár. Csaknem ugyanez a Helyzet a könyvtárakkal is, melyek­nek adottságai nincsenek összhangban az itt folyó or­szágosan is kiemelkedő tar­talmi munkával. De szüksé­ges Miskolcon egy teljesen új mozihálózat kialakítása is, mert valamennyi filmszín­házunk több mint 25 éve épült. A „panaszlistára'’ kí­vánkozik a Herman Ottó Múzeum helyzete, a miskol­ci szimfonikus zenekar pró­balehetőségeinek megoldat­lansága. A Miskolci Nemzeti Színház az egyedüli műve­lődési intézmény, amely — apró nehézségektől eltekint­ve — nem küszködik mun­káját akadályozó nehéz ob­jektív feltételekkel. Mindezek a gondok — a '.élhetőségek adta ke: etek között — a lehető leggyor­sabban megszüntetésüket várják. Annál is inkább, mert a legkülönbfélébb lai- tájú és szintű, de egvre na­gyobb fokú művelődési igé­nyeket kell a közművelődés munkásainak jól kielégíteni. A politikai nevelés es isme­retterjesztés mellett a leg­differenciáltabb közönségnek kell művészi színvonalú pro­dukciókat nyújtani. A közeljövő tervei között szerepel a szép és okos könyvek ünnepeinek, a könyvheteknek és a könyv­hónapoknak összehangolása, anyagi támogatása. Talán jelentősen szól maid bele Miskolc irodalmi életébe az itt élő írók, irodalomtörténé­szek, költők patronálása, és az egyre szaporodó irodalmi rendezvények sora. A köz­ponti irányítás és a megva­lósítás nehéz munkáját vég­ző népművelők azonoan mindehhez, joggal várják el: a kulturált városért tegyenek a miskolciak is valamit! Ha mással nem, a városra fi­gyelő lokálpatriotizmusukkal segítsenek. (makai) A láthatatlan színészek rendező je Beszélgetés Varga Gézával Rádióműsorok címében gyakran olvashatjuk a ne­vét, munkájáról a kritika általában dicsérettel emléke­zik meg. Tizenkét esztendeje rendez, kutat, kísérletezik Egyetlen műsora sem bukott meg, „sikertelenségét” csupán önmagában jegyzi: folyton elégedetlen a saját munkájá­val. — Hogyan érzi magát a rá­diórendező a tévé-korszak­ban? — Szerintem a rádióren­dezőknek most az a dolguk, hogy még elmélyültebben használják fel az akusztikus eszközöket, éljenek azzal az egyedi specifikummal, amely a rádiózás kizárólagos sajá­tossága, keressék azokat a hatékony elemeket, amelyek a hallgatóban leginkább ké­pesek asszociációs készség felkeltésére. Arra törekszünk, hogy minden rádiós mű egy­értelmű, tiszta, hatásos le­gyen. A rádiórendező eszköze az emberi hang, a zene, a zörej. Ezekkel kell a lát­ványt helyettesítenie. Amennyire megnehezíti ez a feladatát, -annyira meg is könnyíti, hiszen a hangok skálája kimeríthetetlen. — Ez a széles skála az em­beri hangra is vonatkozik? Hiszen sokszor a kritikusok kifogásolják, hogy csaknem ugyanazokat hallhatják min­den alkalommal. — A hangjátékban döntő a szereposztás, a színész megfelelő rádiós hangja. Ezen belül a rendezőnek és a színésznek közös feladata, hogy „létrehozza” azt az em­bert, akit az író megálmo­dott. Nem csupán megjelení­tenie kell, de kifejezni az il­lető gondolatvilágát, akara­tát, cselekvőkészségét. Sűrí­tetten kell fogalmazni, min­den más művészeti ágnál fontosabb a pontos és tiszta kifejezés. A rendező minden alkalommal igyekszik a leg­megfelelőbb színészt kivá­lasztani. Olykor csak hosszas töprengés után sikerül, más esetben — mondjuk kénye­lemből — megelégszünk a rutinmegoldással is. Én nem Az iskolatábla alkonya? Nagy hatású oktatási-tech­nikai eszköz van elterjedő­ben hazánkban: s ez az írás­vetítő. Előnye' vitathatatla­nok, felhasználása az okta­tásban feltétlenül indokolt, alkalmazásával nagymérték­ben növekszik az oktatómun­ka szemléletessége, hatásfoka Az írásvetítő rövid idő alatt elfoglalja majd helyét a töb­bi segédeszköz — a falikép, a diavetítő, a magnetofon, a film — között. De mi is ez az írásvetítő? Mire. s hogyan használható a kicsinyek és nagyok oktatá­sában? ^ A „Hátsó ajtó y > Hogyan viselkedik egy köz­tiszteletben álló egyetemi professzor a szocializmus építésének 25. évében Buda­pesten, ha felvillan előtte a kaland lehetősége, s ha érzi, hogy ez a kaland lesz talán az utolsó? Ezt a kérdést veti fel Thurzó Gábor „Hátsó aj­tó” című darabjában, melyet a temesvári Állami Magyar Színház mutatott be megér­demelt sikerrel — írja a ma­rosvásárhelyi Űj Élet kriti­kusa. — A kérdés megnyug­tatóan megoldódik, a pro­fesszor visszatér családjához, nem lép ki a csalogató hátsó ajtón. Az előadás — amelynek bemutatóján a szerző is részt vett — sikerrel aknázta ki a darab igen színpadszerű je­leneteit. A rendező, Kosa Ilo­na, okosan tompította azokat a részeket, ahol a játéklehe­tőség könnyen gicosbe csap­hatott volna. Az írásvetítő lényegében vetítő készülék, amelyet az oktató maga elé helyez az asztalra vagy állványra, és a felső lapjára helyezett fóliá­ra írhat vagy rajzolhat. Az írás mintegy tízszeres nagyí­tásban látható az oktató mö­götti vetítővásznon. Az írásvetítő a hagyomá­nyos iskolai tábla minden feladatát képes betölteni, mégpedig a táblai munka hátrányai nélkül. De ezen túlmenően sok egyéb fel­használási lehetősége is adó­dik. Legszembetűnőbb előnye talán az, hogy a tanár nem fordít hátat a hallgatóság­nak, mint a táblaírás eseté­ben, hanem a diákokkal szembefordulva tud magya­rázni, írni, rajzolni egyszer­re, s munkája a vetítővász­non táblai méretekben jele­nik meg. így a tanárok és a diákok közötti közvetlen kapcsolat a tanítási órán mindvégig folyamatos. Az írásvetítővel változato­sabbá válik az iskolai órán a szemléltetés. Nemcsak az elő­adó kézírása olvasható „élő<- ben”, kivetíthető a segítsé­géve] előre elkészített rajz, vázlat, felragasztással ké­szült ábra, röntgenfilmek, kisebb méretű átlátszó ere­deti tárgyak, anyagok is. szeretek színészeket szere­pekre „skatulyázni”. — Kísérletezik egy új „mű­fajban”: a sztereorádiózásban is. Hol tartanak jelenleg? — Egy-két éven belül a sztereorádiózás rendszeressé válik. Most készülünk egy párizsi nemzetközi értekez­letre, ahol az eredményeink­kel nekünk sem kell szé­gyenkeznünk. Sztereó-zenei adásokban van még pótolni­valónk, de prózában a vilá­gon mindenütt a kísérlet stádiumában tartanak. Ez utóbbi bevezetése ugyanis nem csupán technikai, ha­nem dramaturgiai rendezői stílus kialakításának kérdése is. — Melyik munkájára em­lékszik szívesen, és min dolgozik most? — Csak a legutóbbi ren­dezéseimből néhány: Euripi­dész Elektrája, Németh Lász­ló II. József-e, Plautus két komédiája. Most a készülő Gorkij-ciklusban a Zikovék című drámát rendeztem, amely Magyarországon ősbe­mutató lesz. — Van-e kedves műfaja? — Újat kereső alkatnak érzem magam, minden mű­fajban szeretek „felfedezni”. Szeretek olyan műveket ren­dezni, amelyek a legtöbb akusztikai kifejezőeszköz al­kalmazását teszik lehetővé. SIMON EMIL |pl Horizont Nehéz lenne «»lőre megálla­pítani, hogy Gábor Pál új filmje közönségsiker lesz-e, vagy som, egy azonban bizo­nyos; közönyösen aligha le­het nézni az alkotást, s a film által felvetett problé­mákra sokan rákérdezünk majd. Tulajdonképpen szoci­ológiai-pszichológiai tanul­mányként is megállja a he­lyét a film, mely nem kisebb feladatot tűz maga elé, mint egy gyerek-ember tetteinek, indulatainak az ábrázolását, amelyekből aztán nekünk, nézőknek kell következhet­nünk ... Mennyire nem mindegy, hogy az ember honnan, s kinek a szemével nézi a vi­lágot! Karesz, a külvárosi bérház lakója, akinek a ház előtt dübörgő vonatok még álmában is visszatérnek (ak­kor persze sokkal szebb és biztatóbb a valóság, nem száll a korom és nem fojto­gat a füst), valahogy mást, többet, érdekesebbet, tartal­masabbat kíván az élettől, mint ami osztályrészéül ju­tott, a munkásanya oldalán. Az anya naív és korszerűt­len álmai, hogy a fiából, aki otthagyta a gimnáziumot, hi­vatalnokot neveljen, elked­vetlenítik a fiút. s ha egy kicsit szétnéz a világban, azt is hazugnak, vagy legalábbis képmutatónak látja. Gábor Pál főleg azokban a részek­ben remekel, mikor képes bemutatni, hogy látszólag milyen apróságok törik meg a gyerekek optimizmusát, hi­tét. A maszek autószerelő — aki a bécsi országúton még magabiztosan henceg pénzes szakmájával —, a gazdag paraszt előtt, akinek átadja a javított kocsit, már kész­ségesen és alázatosan haj­long. tüsténkedik. Ennek a falusi portának az ábrázolá­sa külön kis remekmű. A ha­talmas vaskapus új ház, a cigarettát kunyeráló nagy­apa, a mosásba feledkező fe­leség, s végül a „vastag ma­zsola”, aki, ha az ő üzletéről van szó, bizonyára úgy szu­szog és fújtat, és úgy körül­udvarolja ügyfelét, mint a szerelő. Karesz undorodva fordít hátat ennek a társaságnak, de az első teherautó, amely felveszi, már ismét olyan él­ményt „szállít” (a tsz-sofőr saját zsebére is árulja a szö­vetkezet terményeit), amely kiábrándítja a fiatalembert. Stabil pontként Karesz éle­tében egyedül a volt osztály­társ, Ágnes marad, aki visz- sza akarja vezetni az iskolá­ba, de ez a törekvés is elbu­kik az egyik tanár lekezelő nagyképűségén. A fiú elsza­kad Ágnestől, s a másik lány nem jelenthet igazi partnert számára. Pici, apró tragédiák ezek. Csali így együtt válnak sú­lyossá. A pszichológus sem érti a fiú illogikus válaszait, éppen úgy nem, mint az anya, az autószerelő, vagy p teherautó sofőrje. Ennek ' lenére Karesz mégsem lönleges, kivételes lény, tizenéves, akire jobbár lene figyelni. Nem az kell megvalósítan-’ reális lehetőségem ra ébreszteni. A film prec" 6ággal foga1' új arcokkal. 7.Ü1 a gimna Orosz Lujza gedűs Erzsi nésznő játék szívesen. Zs operatőr ezú gázott hanguj lemfestő, a 1 teret is ki tűn képsoraival. Konzervoíon Egy angol zenetanár és két diákja sajátos hangszert ké­szített, amelyet talán „kon- zervofon”-nak nevezhetnénk. A hangszer sípjai ugyanis különböző méretű konzerv­dobozokból 1 gyományos kedvelő mi szetesen ne* nősebb leli készüléket, fogástalanu Basilides Sándor kiá ÁpriUs 3-án 12 órakor í es tőművé nyitják meg a Miskolci Ga- kiállítása lóriéban Basilides Sándor mond ü A k J éjf éli :ől 1 reggelig KÉNYSZERMUNKÁRA ÍTÉLTÉK Életfogytiglani kényszer- munkára ítélték Calley ame­rikai hadnagyot, a My Lai-i tömeggyilkosság egyik része­sét. Az ítélet nem jog^fős. SZERENCSÉTLENSÉG A TENGEREN Március 30-án éjjel a szov­jet fekete-tengeri hajótársa­sághoz tartozó, Ernst Thäl- mannról elnevezett motoros hajó, úton Haiphong kikötő­je felé, a Tonkini-öbölben összeütközött egy kínai ha­lászhajóval, amely nem volt. kivilágítva. A halászhajó el­süllyedt, a szovjet tengeré­szek 34 halászt kimentettek. MEGÁRADT Több mint 48 órás szaka­datlan esőzés után megáradt a szerbiai Timok folyó és Zajecsar közelében kiöntött. 250 hektár termőföld került víz alá. * AJÁNDÉK APÓSOMNAK 3 millió rúpia értékű : rijuanát találtak a pakis ni Lahore vámtisztjei hindu istenszobrocska be’ jében. A szobrokat egy nadai polgárnak címf „ajándék apósomnak” irattal. FEGYVERREL KERESKEDTEK A düsseldorfi nemzetközi fegyvi bandát leplezett 1 NSZK területén fegyvereket C csempészték be nözőknek adta’ A VILA.G LAKCT Az F ciális ja sz 1970­volt. szá’ re F

Next

/
Oldalképek
Tartalom