Déli Hírlap, 1971. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-12 / 60. szám

felszámolták a bűnszövetkezetet és szikvízellátás Az utóbbi hónapokban nemcsak a fogyasztók, a kereske­delem és a vendéglátóipar is egyre többet panaszkodott az üdítőital- és szikvízellátásra: romlott a forgalomba kerülő szódavizek, jafíák, bambik, utasüdítők minősége, s az elő­állításukat végző Miskolci Ital- és Vcgyicikkgyártó Vállalat — minden reklamáció ellenére — szinte hétről hétre rend­szertelenebből szállította termékeit a megrendelőknek. Egyes városrészekbe kevés­bé, vág ' egyáltalán nem ju­tott el a szódavíz és az olcsó üdítő ital. A gyár sokáig az­zal védekezett, hogy partne­rei nem rendelnek eleget. A kereskedők viszont azt állí­tották, hogy a gyár megren­delt árut sem hajlandó le­szállítani. A hosszú vita eredményte­lenségét jelzi, hogy a keres­kedelem az utóbbi időben kénytelen volt más beszerzé­si forrás után nézni. A Mis­kolci Vendéglátóipari Válla­lat — a Szabolcs megyei De- mecserben üzembe helyezett üdítőital-gyár közreműködé­sével — tavaly már egymillió üveg cola-italt hozott forga­lomba a városban. Kétszer annyit, amennyit a szénsavas üdítő italokból sikerült besze­rezniük. Romlott az ellátás vidéken is. Sokan azzal érveltek, hogy a szikvíz gyártása nem kifi­zetődő, nem is szorgalmazzák a gyártó vállalatnál, ráadásul a szódásüveg is kevés. Kény­szerű helyzetében a Bükk­vidéki és a Borsodi Vendég­látóipari Vállalat már az áfé- szek segítségét is kérte, s en­nek hatására kapcsolódott be a szódavízgyártásba a Sajó- kazai Áfész. Az év elején mégis tovább fokozódtak az ellátási zavarok. Miskolcon akad olyan vendéglátóipari egység, amely egész január­ban egyetlen üveg szódavizet sem kapott. A panaszok hátterére csak február elején derült fény: ekkor közöltük tudósításun­kat a Miskolci Ital- és Ve- gyicikkgyárban leleplezett bűnszövetkezetről. A vállalat hat kocsikísérőjéből és há­rom művezetőjéből álló „tár­sulat” még „a buborékokat is kilopta a szikvízből (ugyanis szénsavat is loptak). Mint megírtuk, a sikkasztásban részt vevő személyeket letar­tóztatták (a nyomozás azóta is folyik), helyükre új embe­reket állítottak, s a vállalat türelmet kért. Elmondták, hogy időbe telik, amíg az új vezetők és kocsikísérők meg­ismerik a bolthálózatot és némi gyakorlatra tesznek szert új munkakörükben. Azóta eltelt néhány hét, s örömmel értesültünk róia, hogy az ellátás javult: a szál­lítások rendszeresebbé váltak és a megrendelők igényeit jobban figyelembe veszi a gyár. A munkások lakta pe­remkerületekben azonban változatlanul gondot jelent a rendszeres szállítás akadozá­sa. Nem ártana, ha a vállalat vezetői kicsit több gondot fordítanának a külterületek ellátására is. L. P. Tervezik Leninváros úf centrumát Megyénk egyik leggyor­sabb ütemben fejlődő telepü­lése, Leninváros, számos új létesítménnyel gazdagodik az elkövetkező években. A j\lis- kolci Tervező Vállalatnál a napokban megkezdték egy 200 ágyas szálloda, egy 200 férőhelyes diákszálló, egy 32 szakorvosi munkahelyből ál­ló rendelőintézet, töbo mint két és fél ezer lakás, vala­mint a városi- új párt- és ta- nácsház tervezését. A lakások építését — a tervek szerint — 1975-ig fe­jezik be. A közintézmények a jelenlegi városcentrum tói Miskolc felé eső területen, a város új főterén, előrelátha­tólag 1973 és 1976 között épülnek fel. Bővültek a nemzetközi kapcsolatok T avaly tartalékalapból is fizettek Az Állami Biztosító sajtótájékoztatód Az Állami Biztosító múlt évi munkáját, s idei terveit ismertette tegnapi sajtótájé­% Gyógyító gáz... így ismerik a Borsodi Vegyikombinátnak azt a termékét, amelyet a dimtrogénoxid-üzemben állítanak elő. A kórházakban nélkülözhetetlen feltétele a (lyógyító munkájukban ez az újfajta termék, amely iránt a kereslet országszerte állandó- ...» ..... cu.ua.ui mindent elkövet annak érdekében, hogy az igényeket mara­déktalanul kielégítse. (Ágotha Tibor felvétele) ü nők belyzetéiek javításáért A Szegedi Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat öt gyár­egységében folyamatosan megvalósul a több ezer nő­dolgozó helyzetének javításá­val kapcsolatban nemrég ki­dolgozott nagyszabású intéz­kedési terv. Legutóbb a még teljesen meg nem szüntethe­tő éjszakai műszak problé­máit vitatták meg a vezetők az asszonyokkal. A létszám- hiánnyal küzdő szegedi gyár­egységben úgy oldották meg Fürdő a parkban Bővítik a Paiotaszállót Az ország egyik legszebb és egyben legelhanyagoltabb üdülője a lillafüredi Palota­szálló: Európa-hírű üdülőhe­lyünk központi épülete évti­zedek óta eredeti formájában üzemel, s egyre kevésbé ké­pes megfelelni a követelmé­nyeknek. A Palotaszálló gaz­dája, a SZOT most az egész üdülő korszerűsítését, fel­újítását tervezi. Az elképzelések szerint az épület belsejét úgy kívánják átalakítani, hogy a szobák többsége állandó hideg-me- legvíz-szolgáltatással és für­dőszobákkal is rendelkezzen. A személyzet részére a park­ban külön épületszárny fel­építését tervezik. Téliesíteni akarják a kerti úszómeden­cét is: olyan nyitható épület- szerkezet felállítását terve­zik, amely télen a fűtést, nyáron a fürdőzők szabadban való napozását biztosítja a parkban. A Palotaszálló re­konstrukciójával párnuzamo- san rendezni kívánják a füg­gőkért sétányait és gondos­kodnak a támfalak helyreál­lításáról is. a kérdést, hogy teljes létszá­múra töltötték fel a nappali műszakokat, s így az éjszakai műszak minimálisra csök­kent. Ide is elsősorban ön­kéntes jelentkezőket osztot­tak be. Közülük sokan szíve­sen vállalták ezt, mert férjük is ugyanabban a műszakban dolgozik. Ugyanakkor a szo­kásos éjszakai pótlékot fel­emelték további havi 150 fo­rinttal, a bérfejlesztési alap felhasználásával. A fiatalok igényeit is igye­keznek kielégíteni: a 140 sze­mélyes új leányszállásra mag­netofonokat, rádiókat, lemez­játszókat vásároltak. A szál­lás udvarán „sport-parkot” alakítanak ki, amelyre most „szavaztak meg” 100 000 fo­rintot, s megkezdték a mun­kákat is. Elkészültek az újszegedi központi gyár óvoda-bővítési terveivel is. Erre 300 000 fo­rintot fordítanak. Adatok és ténvek a választásról A Kossuth Könyvkiadó Adatok és tények az ország­gyűlési képviselők és a taná­csok választásához 1971 cím­mel, hasznos segédanyagot jelentetett meg a választások előkészítéséhez. Ha íűz van, működjön A Tűzoltókészülékeket Kar­bantartó Ktsz negyedéven­ként, a tűzveszélyesebb he­lyeken pedig havonta ellen­őrzi a tűzoltókészülékeket. Városunkban körülbelül há­romezer készüléket kell rend­szeresen megvizsgálni, s ame­lyik hibás azt kicserélik. Amennyiben hasonló készü­lék nincs a raktáron. Buda­pestre küldik fel a hibás da­rabot. ahonnan cserekészü­lékeket kapnak helyette, az élet eredetét kutató híres specialista (Ames Research Center, Mottet Field. Califor­nia) jelentette be. koztatóján a MUOSZ-szék- házban Fehér Sándor, az Ál­lami Biztosító vezérigazgató­ja. Az Állami Biztosító 1970- ben 3 milliárd 413 millió forint kárt térített meg, így fennállása óta elő­ször zárta veszteséggel az évet. Természetesen a kockázati tartalékalapból az intézet ide­jében eleget tett minden fi­zetési kötelezettségének. A tájékoztatón szó volt még az intézet bővülő nem­zetközi kaDcsolatairól. El­mondták. hogy 1956-ban mindössze négy külföldi biz­tosítóval volt szerződésük, ma 20 ország 50 biztosítója vállal közvetlen részesedést viszontbiztosítási szerződé­seikből. Az Állami Biztosító tagja a Nemzetközi Légi- biztosítási Szövetségnek, a Nemzetközi Szállít­mánybiztosítási Szövet­ségnek, a Nemzetközi Biztosítási és Jogi Szö­vetségnek. Tekintélyének elismerését bi­zonyította, hogy a magyar delegátust jelölték abba a héttagú bizottságba, amely a fejlődő országok biztosítási rendszeréneik fejlesztésére dolgozott ki javaslatokat. A legnagyobb összegű kár­térítés minden esztendőben a mezőgazdasági nagyüzemek­nek jut. Tavaly például csak­nem 2 milliárd forintot fi­zettek ki a termelőszövetke­zeteknek. Ma már több mint két és fél millió életbiztosítással ren­delkező ügyfele van az ÁB- nak, s biztosításaik összege meghaladja az 50 milliárd fo­rintot. Jelenleg 2 millió 300 ezer dolgozó rendelkezik cso­portos élet- és baleset­biztosítással, csak az elmúlt évben újabb 200 ezerrel nőtt a csoportok tagsága. A harmadik ötéves terv idején a lakosság reál­jövedelme mintegy 30 száza­lékkal, az egy keresőre jutó reálbér 17 százalékkal emel­kedett. A termelőszövetkezeti parasztság jövedelmének színvonala országosan elérte a munkásosztályét, s ennek hatására 1970-ben a tsz-tagok közül 100 ezren választották a magasabb élet- és baleset- biztosítási összeget nyújtó módozatokat. A CSÉB-biztosításoK alap­ján halál- és balesetre tavaly 170 millió forintot fizetett ki a Biztosító. Évente 500 halálos vasúti baleset történik, azért váltott ki nagy érdeklődést az utas- baieset-biztosítás felemelt té­rítési összese. a korábbi 50 ezer forint­tal szemben 100 ezer fo­rintig terjedő rokkantsá­gi balesetbiztosítást ve­zettek be. Évről évre növekszik a la­kásbiztosítások száma. Jelen­leg kétmillióan éltek ezzel a lehetőséggel. 1970-ben 450 ezer káresetre 265 millió fo­rintot fizetett ki a Biztosító. Gyakran előfordul, hogy a vezetékből kiömlő víz. vagy éppen a gázrobbanás miatt a szomszéd lakásban is kár ke­letkezik. Megesik, hogy a gyermek kerékpárral elüt va­lakit, kárt okoz más vagyon­tárgyában. Nemégyszer a csa­lád kutyája is megharapja a vendéget, postást, díjbesze­dőt. Mindezekért a családfő anyagi felelősséggel tartozik. Az elmúlt évben 2240 ilyen alkalomra több mint három és tél millió forintot fizetett ügyfelei helyett az ÁB. Nagy jövő előtt áll, a la­kossági vagyonbiztosítás. A negyedik ötéves tervben arra törekszik a Biztosító, hogy a több mint hárommillió ott­hon 70—75 százaléka élvezze a biztosítás védettségét. Ezenkívül ismertették még a gépjárműbiztositások kü­lönböző feltételeit. Ezek kö­zül érdemes megemlíteni, hogy Franciaországban már ebben az évben érvényes lesz a külföldi CASCO-biziosítás. SZ. I. Ételzsüri dönt Éled a hajdani szaháeshagyomány A szegedi halászlé és az al­földi gulyás mellett a ven­déglátóipar „repertoárjából” Borsodban valahogy mindig hiányozták a helyi ételspe­cialitások. Pedig, kevesen tudják, a helyi szakácsmű­vészetnek is megvannak a maga hagyományai. Készül az új vasasotthon terve UJ Készül a diósgyőrvasgyári Vasas Művelődési Otthon beruházási programja. A tervek szerint — az LKM, a DIGÉP és a város összefo­gásával — a Marx tér észa­ki oldalán 1975-ig épül fel a nyugati városrész új művelő­dési intézménye. / . Az elképzelések szerint a várhatóan 74—30 millió fo­rintos költséggel épülő léte­sítményben — egy, az SZMT kultúrterméhez hasonló szín­vonalú — 600 férőhelyes mo­zi- és színháztermet alakíta­nak ki. Az épület emeleti ré­szén könyvtárak, klubok, különböző oktató- és szak­köri helyiségek, irodák lesz­nek. A város új művelődési házának terveit a Miskolci Tervező Vállalat készíti. A tájjellegű ételek fontos­ságára először a „Vendégül lát Borsod” rendezvénysoro­zat keretében hívták fel a közönség és a borsodi, mis­kolci szakemberek figyelmét. A dicsérendő kezdeménye­zésnek azonban folytatása is lesz: a Miskolci Vendéglátó­ipari Vállalatnál tovább sze­retnék fejleszteni és bővíteni a tájjellegű ételek hétköz­napi választékát. A napokban népes szak­embergárda ül össze a válla­latnál, hogy régi borsodi ét­lapok és házi receptek alap­ján javaslatokat terjesszenek elő a hagyományok ápolásá­ra. A vállalat szakácsai már összeállították sajátos étrend­ajánlatukat. Ez alkalommal külön szakmai zsűri bírálja felül a javaslatokat, hogy el­döntsék, melyik ételspeciali­tást rendszeresítsék a mis­kolci éttermekben. Az elkép­zelésiek szerint a város vala­mennyi jelentősebb éttermé­ben állandóan kaphatók lesznek a modernizált, régi borsodi ételek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom