Déli Hírlap, 1971. március (3. évfolyam, 50-76. szám)
1971-03-09 / 57. szám
PÉLDAKÉP NELK UL Nemrég megírtuk, hogy az egyik általános iskolánk 26 tízéves tanulója közül egyik sem az apját nevezte meg a példaképének. Ugyanabban az iskolában írásos tesztvizsgálat fényt derített arra is, hogy csaknem húsz tizenhároméves kisdiák egyikének sincs példakepe. És ez baj. A példakép — akar történelmi személy, akár a környezetben élő valaki — cél, amelyet a nevelődő gyermekeknek, s a felnőtteknek is ei kellene érniük, helyesebben, akit követniük illenék. A történelem nagyjai mindegyikének volt példaképe, de még a tömegem bérré is ösztönző-vonzó hatást gyakorol valakinek az átlagon felüli jelleme, példás magatartása. Mennyivel inkább vonzani a fogékony gyermeket, ifjút a példakép — ha volna. De miért nincs? Ennek okát iskolai oktatásunk és a köznevelésünk hiányosságai közt kell keresnünk — amihez a családon belüli nevelés jó néhány helyütt fellelhető fogyatékossága (például az apák nemtörődömsége) is járul. Elhangzott már az a vélemény is, hogy a mai ifjúnak nem konkrét, hanem komplex példaképre van szüksége. Vagyis úgy kellene „összeszedegetnie” kiváló emberek legpozitívabb tulajdonságait, hogy ezek mozaikszerű összerakásával alkosson magának olyan példaképet, amilyen még nincs, de amilyennek neki lennie kellene. Nem beszélve arról, hogy ily módon is konkrét — ám több — személy alkotná a példakép-komplexumot, jogosan kérdezhetjük: rendelkezik-e a kisvagy akár a középiskolás diák, s a hasonló korú más fiatal olyan képességgel, amelynek birtokában megrajzolhatná az iiyen, önmagának megfelelő példaképet? Véleményem szerint a tizenéveseknek nincs ilyen képességük — de még az idősebbek közül is az átlagosnál jóval műveltebbek tudnák csak a mozaik-példaképet megalkotni. A konkrét példakép ellenzői valószínűleg ott tévednek, hogy a követendő elődöknek vagy kortársaknak nem a magatartását, jellemét, pozitív tulajdonságait, hanem formálisan csupán a cselekedeteit veszik szemügyre. Ha ennek meg- feieiően választották volna példaképüknek ifjú 1 orukban a mai felnőttek netán Zrínyi Miklóst, a szigetvári hőst, akkor nyilván azt szívlelték volna meg, hogy miként kell a törökre rohanni, nem pedig azt, a lényeget, hogy egy szent ügy, a haza érdekében életünk feláldozásától sem szabad visszariadni. A korábbi századok hősei érthetően távolabb esnek a mai ifjúság érzelemvilágától, hogy úgy mondjam, nem „modernek” számára — ám történelmünk két-három évtizeddel ezelőtti időszaka is számos olyan példaképet felmutat, akinek a népünk boldogulásáért végbevitt tetteit, a jelenünkért vívott küzdelemben tanúsított helytállását könnyebben megértenék, követésre méltónak találnák a mai fiatalok, ha e hősök életét, ténykedését behatóan ismertetnék velük. Gondolok itt elsősorban a harmincas-negyvenes évek ifjúmunkás mozgalmának példamutató harcosaira. Amíg ez az ismertető-nevelő munka hiányzik, vagy nem mélyreható, addig a fiataljaink leginkább nemleges választ adnak a példaképüket firtató kérdésre. Azt viszont már felesleges kérdeznünk, hogy az effajta nemlegesség — és semlegesség — hasznára válik-e a közeljövő felnőttjeivé növő ifjúságunknak, társadalmunknak. Az UNESCO közvélemény-kutatása Milyen művészet tetszik ? 1967 ószén Toronío 567 lakóját titokzatos „látogató” kereste fel. Az UNESCO megbízásából közvélemény-kutatást folytatott, aminek az volt a rendeltetése, hogy kiderítse: miért fogadja közönyösen vagy ellenségesen a nagyközönA lodzi nagyszínház nemrég három látványos balettet mutatott be. A képen: mesehuszár üget meselovacskán — Moniuszko zenéjére. Recenzió helyett... Gulyás Mihály: Szélfúvás Nem tudtam — igaz, meg sem kíséreltem — ezt a regényt a kívülállók objektivitásával olvasni. Kritikáját majd megírják mások. Nekem ugyan nem jutott osztályrészemül a Kovács Micuk éhsége, nyomora és megaláztatása (talán ezért is hiányzik belőlem a lázadók szelleme), de azért ültem egy vadba velük, kanalaztunk egy tányérból, s legeltettünk együtt jószágot. Közelről ismerhetem az írót is, aki mesélő kedvében nem egy epizódját elmondta ennek a 'egénynek — az életének. ség a kortársi művészétét Tanulságos megismerkedni a minden rendű és rangú kanadaiak reagálásaival, amint éppen eljátszogatnak azzal, hogy tetszésük szerint sorrendbe sorolják a rendelkezésükre bocsátott tíz-tíz reprodukciót. 78 százalékuk elvetette Dubbufet-t, 51 százalékuk viszont nagyra értékelte Millet ,.Angelus”-áí, Általános következtetések: a nagyközönség lobban kedveli a kék tónusú képeket a piros tónusúaknái; a kiegyensúlyozottságot és a formák stabilitását a dinamizmusnál, vagy az elmosódó kontúroknál. Nem szereti, ha eltorzítják a női testet, és ezért többre tartja Gauguin aktjait, mint Modigliainét, vagy akár Manet-ét. Picasso aktja elfogadhatóbb számára, ha afrikai szoborra emlékeztet, mint ha „szétveti a formát” és nehezen felismerhetővé válik. Egyszóval, a festő tehetségének legismertebb bizonyítéka még mindig, minden szinten, a realizmus, vagy — legrosszabb esetben — a modell, a tárgy hűséges ábrázolása. Listavezetők: Cé- Xanne, Courbet. Renoir, Mo- Wet; sereghajtók: Léger, Mi- fo, Klee. Természetesen minden egyes reprodukció-garnitúrának más-más témája volt: női akt, tájkép, portré, állatok ... Ugyanaz a lestő első helyre kerülhetett az egyik műfajban és az utolsóra egy másikban: ez történt Pieas- sóval, aki első lett a „Magányos alakok” sorozatban 1902-ben festett öreg gitárosával, s tizedik a „Tájkép alakokkal” sorozatban az 1920-ban festett Fürdőző nővel. A kommentátorok egyike erre a következtetésre jut: „Sokatmondó tény, hogy bármilyen volt is az egyes sorozatokban szereplő stílusok és kifejezésmódok választéka, a választás csalhatatlanul a legkevésbé radikális, a konzervatívizmushoz legközelebb álló képekre esett.” A Lengyel Tudományos Akadémia Történelmi Intézetének munkatársai kutatásaik során több olyan leletre bukkantak, amelyek Lengyel- ország korai történelmére vonatkoznak. A kutatások során, amelyeket a szlávok származásával kapcsolatban folytattak, 11 000 éves leleteket hoztak nap v" ágra. A Wlodowa járásban fekvő LuMikor a könyv elkészült, így vélekedett róla Gulyás Mihály: „nincs benne semmi szívderítő, egy mosolynyi fény nem süt át a történelem borongás egén.. Ebben mintha nem értenénk egészen egyet. Vagy nem szívderítő az, ahogy ez a legényke fölemeli a fejét és szembenéz a világgal?! Az apjával, aki arra oktatja, hogy miként válhat belőle tisztes szegényember. A gazdával, aki a kepé- sek alázatát követelné tőle, a jómódú parasztfiúval, akinek egyetlen sértő szaváért a gyomrába gázol. Szívderítő az is, ahogyan tud és szeret dolgozni. Igaz, a nagy társadalmi robbanás önmagában még nem elegendő (ez tényleg tragikus), hogy az élet derűTéli tájak címmel 25 magyar, kortárs festőművész alkotásaiból nyílik bemutató tárlat a Szőnyi István teremben. A kiállítást március A Kansas állambeli Topeka városában egy inkognitóba burkolózó műgyűjtő 500 dollárt fizetett a Tornádó cítában a korai kőkorszakból eredő 400 darab kovakő-szerszámra találtak. Először bukkantak Lengyelországban olyan szerszámokra, amelyek az őskőkori agyagkultúrával állnak összefüggésben. A ,'é- sőbbi leletek a finn-ugor törzsekkel való rokonságra utalnak — ezek a törzsek jelenj tős mértékben hozzájárultak a szláv népközösség nyelvének kifejlesztéséhez. sebb partjaira vesse. Olyan mélyről és messziről ' indul, hogy — mint a mesék fiának — kezét, lábát, csaknem az életét kell feláldoznia, hogy cserébe megkaphassa a szólás és a tett jogát. Gulyás Mihály hőse súlyos sebeket leap, de ezek árán tanul meg maga is gyógyítani. (Hogy hogyan, ezt talán majd egy következő kötet mondja el.) Bizonyára idő kell ahhoz is, mint ahogy a Szélfúvás is csak negyedszázaddal az események után született meg. Nemcsak az írónak, az olvasónak is kell ez a távolság. A történelemkönyvek és az ünnepi beszédek sablonokká koptatták a felszabadulás utáni első évek megrendítő- en nehéz és szép harcait. Föl kell fedeznünk ezt az idősza12-én. pénteken délután 5 órakor Marcziniák Sándorné, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitja meg. mű íestm érvért, amelynek alkotója Djakarta Jim, a to- pekai állatkert díjnyertes festője. Djakarta Jim, egy orangután, nemrégiben nyerte el az első díjat a Kansas államban rendezett egyik gyermekraj zversenyen, amelynek zsűrije nem ismerte személyazonosságát. Az állatkert igazgatója közölte, hogy a festményért kapott pénzt annak az összegnek a kiegészítésére fordítják, amelyet Jim párjáért, Daisyért fizettek. Az igazgató szerint a „művészre” nem gyakorolt hatást, hogy eladták egyik alkotását. Jim banánt majszolt, miközben átkarolta Daisvt. Ez volt minden válasz, amit kaptak tőle. kot, ezt a közelmúltat, hogy becsülni tudjuk a jelent. A földosztásnak s az első választások hősednek szava lassan elhal, a könyvek azonban — mindannyiunk tanulságára — meghosszabbíthatják apáink, nagyapáink életét. Erre törekedett Gulyás Mihály is, s mert képes volt legyőzni a „megszépítő messzeség” csábításait, könyve izgalmas olvasmány. (Hiszem, hogy azok is így vélekednek róla. akiket nem fűznek szoros kötelékek a korabeli falu társadalmi valóságához). De nemcsak a tények izgalma olvastatja ezt a könyvet. A legmegragadóbb talán az a precíz lélekrajz (ehhez a szívesen mesélő, s olykor hosszan meditáló írónak nagy visszafogottságra van szüksége), ahogyan alakjainak minden rezdülését követi, s közben feltárja a falu társadalmának osztály- és rétegtagozódósából eredő ellentmondásait. Szereplői olyan régi ismerőseim, akiket mindig nevükön tudok nevezni. A jegyző, a földosztó bizottság tagjai, az apa mind-mind közöttünk éltek. De Micu, a főhős sem idegen a maga sajátos sorséval. Még emlékezhetünk ezeknek a lázas és rebellis kamaszoknak az indulójára: „holnapra megforgatjuk az egész világot.. .” A Kovács Miklósok sebeket kaptak és osztogattak is időközben. Közülük többen elfelejtették már a régi indulót. tán olyanok is vannak, akik nem szívesen gondolnak vissza az alvéei házra, az öreg tanyára vagy a közös pitvarra. De a legjobbak közülük történelmet tanítanak, önismeretre, önbecsülésre nevelnek. Ez is szívderítő . .. GYARMATI BÉLA Silány Kínpad bemutató Az országos diákszínpadok fesztiválján nagy sikerrel szerepelt miskolci egyetemi Silány Kínpad várva-várt bemutatójára március 10-én este 6 órakor kerül sor. Azok a miskolci fiatalok, akik valamelyest is ismerik az egyetem belső életét és szeretik a diákhumort, nyilván ott lesznek azon az estén, az egyetem 1-es előadójában, a bemutató színhelyén. HADBÍRÓSÁG ELÉ ÁLLÍTJÁK Hadbíróság elé állítják Ernest Medina századost, aki az 1968. évi Mv Lai-i tömegmészárlás idején a szándékos emberöléssel vádolt Calley hadnagynak felettese volt — közölték amerikai katonai forrásból. BEOMLÄS TÖRTÉNT A majna-frankfurti földalatti építkezés egyik szakaszán beortilás történt. A szerencsétlenség következtében három munkás súlyos, hét további pedig könnyebb sérüléseket szenvedett. SÁRTENGERRÉ VÁLTOZTATTA Az olvadás sártengerré változtatta Hollandiát, ahol a hideghullám után szinte ta- vaszias idő köszöntött be tegnap reggelre. REKORD A bajor Alpokban „európai rekordot” mértek: 35 fok hideget mutatott a hőmérő. PARALÍZIS Az idén 152 gyerek betegedett meg paralizisben Argentínában. 12-en nem éltél: túl a betegséget. A gyakori bénulásos megbetegedések a rendkívül elmaradt szociális viszonyokkal magyarázható. SZABADON BOCSÁTOTTÁK Enrique Daot, a Venezuelában elrabolt bankárt és orvost szabadon bocsátották, miután családja az elrablóknak kifizette a 440 000 dollár váltságdíjat. MEGGYILKOLTAK Szélsőjobboldali terroristák meggyilkolták Delgado Villegas ezredest, a guatemalai rendőrség volt főparancsnokát. A terroristák azóta pályáznak életére, amióta letartóztatta a Manó szervezet egyik vezetőjét. MEGLÁTOGATTA A BÖRTÖNBEN Jane Fonda amerikai színésznő meglátogatta a börtönben Angela Davis amerikai polgárjogi harcost. A színésznő kijelentette, hogy tömegtüntetést kíván szervezni a polgárjogi korlátozások elleni tiltakozás jegyében Washingtonban és San Franciscóban. ÁRTALMATLANNÁ TETTÉK A GENGSZTERT Tűzharcot vívott New Yorkban egy fegyveres bandita és egy renőrjárőr. A harcban öt rendőr megsebesült, végül is sikerült ártalmatlanná tenni a gengsztert. IDEGESEK A KUTYÁK A kutyák is idegeskednek a zavargások sújtotta Belfastban. Az ottani állatvédelmi liga észrevétele szerint gyakori eset, hogy a négylábú háziállatok idegösszeomlást kapnak. A városból kivándorlók kutyáikat a szélnek eresztik. Tavaly a városban tizenegyezer kóbor kutyát szedtek össze. Régészeti emlékek a szlávok származásáról Kiállítás a Szónyi-teremben iz orangután festménye
