Déli Hírlap, 1971. március (3. évfolyam, 50-76. szám)
1971-03-08 / 56. szám
Nők a termelésben Ma. a nemzetközi nőnapon a férfiak szívesen vállalják a munkahelyükön, hogy megkülönböztetett figyelemmel kedveskedjenek kolléganőiknek. Az év többi napján azonban még nemegyszer szót kell emelni a másfajta megkülönböztetés ellen. Hazánkban a keresők 40 százaléka, a fizikai dolgozók egy- harmada, a szellemi dolgozók több mint a fele nő. Ha ez a hatalmas munkássereg hirtelen otthon maradna, megállna az élet. Az iskolák, kórházak, közlekedés, hírközlés, kereskedelem nem képzelhető el nők nélkül. A termelés ott is megállna, ahol közvetlenül nincsenek jelen, vagy a munka természeténél fogva kevés nő dolgozik: a bányákban, a nehézipar termelőüzemeiben. A női iparágak — textilipar, élelmiszer- ipar — elnéptelenednének, és a nemzeti jövedelem 25—35 százalékkal akkor is csökkenne, ha a termelést egyéb ágazatokban sikerülne megindítani. Nyugodtan mondhatjuk tehát, hogy a nő, mint munkaerő, nemcsak egyenrangú, de egyenértékű is a férfival. Hogy sokszor és sok helyen nem tekintik egyenértékűnek a nőket a férfiakkal, ennek oka főként a rossz beidegződés. Ha ugyanis orvosként, vagy tanárként egyenértékű lehet a férfival a nő, akkor nem a szellemi képességekben kell a hibát keresni, ha a mérnöknő nem tud hasonló eredményt felmutatni! A műszaki területeken egyelőre nem nyert teljes polgárjogot a nő, mint munkaerő. Ez elsősorban szemlélet kérdése, aminek gyorsabb ütemű megváltozására csak akkor számíthatunk, ha sikerül néhány nőnek jelentős sikert elérni ezen a területen. Ehhez azonban egész évben március 8-i hangulatnak kellene lennie. A női munkaerő hallgatólagosan elfogadott leértékeléséhez hozzájárul az is, hogy döntő többségben vannak. olyan területeken — adminisztrációs munkakörökben —, amelyeket mindenestől leértékel a közvélemény. Ez a múlt gyakorlatának torz megnyilvánulása, amikor — különösen termelő vállalatoknál — egyes munkaterületek felértékelődtek, mások elvesztették vonzásukat. Ezzel természetesen együtt jár az anyagi megkülönböztetés. A harmadik ok — véleményem szerint — az, hogy a munkahelyi és népgazdasági érdekek nehezen azonosíthatók. Ami népgazdasági szempontból a nők legnagyobb érdeme, — hogy anyák és a népesség reprodukcióját teszik lehetővé —, munkahelyi érdekből nézve a legnagyobb hátrány. Gyakran még a női vezetők sem értik meg a nőket, amikor teljesen váratlanul nem jelennek meg reggel a hivatalban, és délelőtt az orvostól telefonálnak, ahová a hirtelen megbetegedett gyerekkel szaladtak. Ahol sok nő dolgozik, ott a váratlan kimaradások is gyakoribbak lehetnek. Kifejezetten női munkaterület például a bérelszámolás, könyvvitel, ahol a munka nem várhatja meg a kimaradót. A bentlévők dolgoznak a hiányzó helyett. És ez a „ma nekem, holnap neked” alapon mindenkivel előfordulhat, tehát vállalják egymás problémáinak megoldását. Ott azonban, ahol férfiak között egy-két nő hasonló beosztásban dolgozik és előfordul a fenti eset, a férfiak gyakran nagyon kelletlenül vállalják a munkájukat. A nők erkölcsi és anyagi elismerése gyérebben csörgedez még akkor is, ha szakmailag felülmúlják férfikollégáikat. A második műszakot nem érintettem, pedig a dolgozó nők teljesítményét nagymértékben befolyásolja. Egy férfinál elnézően tudomásul vesszük, ha inkább pihen, mint dolgozik a munkahelyén, mert odahaza, a kertjében rendkívüli munka volt. Talán a nőknél azért várjuk el az egyenletes teljesítményt, mert a második műszak nem rendkívüli. Abban napról napra helyt kell állniuk. DR. TAPASZTÓ GYÖRGY Előadás az Autóklubban Mit kell tudni a biztosításokról? Ma este hat órakor az Autó-' klub Szemere utcai helyiségében dr. Fövenyessi József. az Állami Biztosító megyei igazgatója tart előadást. Az érdeklődők részletes tájékoztatást kapnak a gépjárműbizlositásokkal kapcsolatos új rendelkezésekről, a gyakorlati tudnivalókról. Az előadás után Paray Ágoston főiskolai tanár színes diavetítéssel kísért útibeszámolóját hallgathatják meg a klubtagok. Termelélienven dolgozik Lyukóbánya Újpajzsos frontot nyitnak y Ozdon megkezdték a több mint 30 millió forintos költség gél készülő köztisztasági fürdő és korszerű fedett uszoda építését. Az elmillt évben vontatottan haladt az alapozás és a cölöpözés. Az idén nagyobb lendülettel kezdtek munkához az építők. (Képünkön: állványozáson dolgoznak az ácsok.) (Strohmayer László felvétele) Nehezen múlik az idei tél, így még mindig sok szenet várnak a háztartások a bányáktól. A Miskolci Bányaüzemben is szükség volt egy •zombat-vasárnapi műszakra. Januárban 110, februárban 111 százalékra teljesítette tervét Lyukóbánya. A 4/4-es front jobb oldalán levő fleA locsolókocsin még hóeke van Késik a tavaszi nagytakarítás Normális körülmények között ebben az időszakban mái' a tavaszi nagytakarítással foglalkozna a Miskolci Köztisztasági Vállalat, de az idén a rendkívüli időjárás még márciusban is „hógondokat” hozott. Mintha megsejtették volna a vállalat vezetői ezt, mert a locsolókocsikról még nem szerelték le a 120 millió forintba kerül A győri első városközpont „fépcsőfe1 IT (Tudósítónk jelenti.) Győr az idén ünnepli várossá nyilvánításának 100. évfordulóját. A gazdag tudományos és kulturális rendezvénysorozat március 28-án Győr felszabadulásának napján kezdődik és az alkotmány születésnapján, augusztus 20-án fejeződik be. A záróaktus egyik legnagyszerűbb eseménye lesz a városközpont rekonstrukciós tervében szereplő első „lépcső”, a hatalmas, nyolc- és kilencemeletes irodaház átadása. Az építkezés százhúsz millió forintba kerül. A mai városi tanácsházzal szemközti épülettömböt még három évvel ezelőtt lebontották. így a Szabadság teret — amelyet kettészel az E— 5-ös számú nemzetközi főútvonal — megnövelték. A hatalmas tér északnyugati oldalán befejezéshez közeledik az irodaház építése. A létesítmény közös beruházás: a kilencemeletes épület a Győr- Sopron megyei Tanács új székháza lesz, a nyolcemeletes az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóságé. A földszinten és az első emeleten a tanácstermekkel összekötött épületben több, mint 350 kisebb-nagyobb szoba és tárgyalóterem lesz. Az épület annak ellenére, hogy magas és hatalmas — légiesnek tűnik. A győriek „üvegpalotának” becézik. A megye központjában rendkívül nagy jelentősége Mennyit költünk kölcsönzésre? A Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat miskolci üzlete az utóbbi években jelentősen bővítette szolgáltatásainak körét: ma már több mint százféle gépet, felszerelést adnak kölcsönbe. Az üzlet forgalma egyenletesen emelkedik; míg 1969-hen 771 000 forint volt, addig tavaly már az első három negyedév végén csaknem elérték ezt az összeget. van az irodaház elkészültének. Mégpedig azért, mert nagyban összefügg a győriek régi kívánságával: a színház építésével. Győrött ugyanis nincs igazi színházépület. Ahol a Kisfaludy Színház művészei 26 év óta játszanak, valamikor gabonaraktárnak épült. A felújítására 26 év alatt milliókat költöttek, de az épületet nem lehetett korszerűvé tenni. Ha az új irodaház elkészül, a régi megyei tanács épületébe költöznek azok a tanácsi intézmények, amelyek 26 év óta egy volt laktanyában, a Gorkij utcában székelnek. Ha ez a régi laktanyaépület kiürül, megkezdődhet a szanálás, és röviddel utána a korszerű színházépület földmunkái. Az új városközpont hatalmas épülettömbjének krónikájához tartozik még az az érdekesség is, hogy a hatalmas teret alápincézik, s ott fűtött parkolóhelyet, garázsokat és szervizállomást létesítenek. A korszerű parkoló létesítése több mint 8 millió forintba kerül. Megéri a költséget és Győr város kényszerítve is van rá, mert utcái keskenyek, s a közlekedés rendkívül körülményes. hóekéket. Mindannyiunk szerencséjére, hiszen könnyen meglehet, hogy néhány napos munkája akad még a várva várt tavasz beköszönte előtt a hótoló gépeknek. Az építkezések környékén De akármilyen rossz tréfát is űz velünk a márcips, nem tarthat már sokéig tél-király uralma, s a fagy, hó helyén megjelenik majd a latyak. Nemrégiben lapunk hasábjain is foglalkoztunk azzal, hogy különösen az építkezések környékén uralkodnak tűrhetetlen állapotok. Olvadás idején a nehéz járművek felhordják az úttestre a sarat, és ez nemcsak azért kellemetlen, mert bokáig beszennyezi a buszhoz, villamoshoz igyekvőket, hanem azért is, mert csúszóssá, balesetveszélyessé teszi a betont. A városi tanács végrehajtó bizottsága a múlt évben született határozatában utasította az építési és közlekedési osztály vezetőjét, hogy járjon el a köztisztasági vállalatnál. tegye meg a szükséges intézkedésieket az utak tisztántartása érdekében. Kicsit furcsa már az is, hoay ilyen határozatnak kellett születnie, hiszen a köztisztaság: vállalat jelentős összeget kap évről évre a takarításért. Tulajdonképpen szerződésben rögzített kötelességére kell tehát ismételten figyelmeztetni. Aki a közutat beszennyezi De ne legyünk igazságtalanok. A latyakkal borított úttest miatt nemcsak a köz- tisztasági vállalatot kell elmarasztalni. Mint korábban említettük, az építkezéseken dolgozó járműveket kellene rendre szoktatni mielőbb. Hadd idézzük emlékeztetőül az idevonatkozó jogszabályt: „Közúton szennyező anyagot : csak oly módon szabad szál- i lítani, hogy az út ne szeny- • nyeződjék. Aki a közutat beszennyezi, köteles a szennyeződóst elszállítani.” A törvény ellen vétőkkel szemben szabálysértési eljárást lehet indítani. Elsősorban rendőreinktől várjuk, hogy a „körmére koppintsanak” a gondatlan járművezetőknek. Csakhogy ahhoz nincs elég rendőr, hogy minden építkezés környékét állandóan ellenőrizni lehessen. Helyes lenne tehát, ha a köztisztasági vállalat dolgozói is figyelemmel kísérnék a „sár- forrásokat”. Nem kampányfeladat Néhány szabálysértési eljárás bizonyára jobb belátásra bírná azokat a házmestereket, lakóháztulajdonoso- kat is, akik sajátos módon értelmezik a járdatisztítást: egyszerűen leseprik az úttestre a szemetet. Sokszor néhány perccel azután teszik ezt, miután elhalad előttük a köztisztasági vállalat út- seprő gépe. Ennyit előzetesképpen a mostoha időjárás miatt késő, de előbb-utóbb mégiscsak elkövetkező tavaszi nagytakarításról. Illetve még valamit: az utak. járdák tisztántartása nem kampányfeladat, a köztisztasági vállalattal kötött szerződés is egész évi rendszeres munkát követel! B. D. tcheres homlokzatot azóta megszüntették, mert kifogyott a gazdag .szénfal. Emiatt egy szomszédos pásztába kezdtek, ahol a széntömeg magassága ugyancsak 2,5, illetve 2,8 méter magas. A bevált, tavaly június óta dolgozó berendezés továbbra is napi 4 méter 47 centiméteres sebességgel halad előre. Egyetlen műszak alatt több mint 16 és fél tonna szenet ad. A front másik oldalán balról pajzsos berendezés dolgozik Lyukóbányán. Áprilisban ezt is egy másik szénmezőbe állítják, amelynek a vágatai már készen vannak. Örömmel újságolták a lyukói bányaüzemnél, hogy az új, pajzsos fronton az eddigieknél lényegesen kevesebb geológiai nehézséggel kell számolniok, ugyanis vető nem gátolja a munkát. A szomszédos pásztákba való átállás egyben azt is jelenti, hogy az elhagyott frontokon befejeződnek az omlasztások, ami a fokozott biztonság érdekében elengedhetetlen. Az üzem egyetlen pajzsos berendezése áprilistól optimális körülmények között dolgozhat, aminek következtében növekszik majd a kitermelt szénmennyiség is. A naponta 3 méter 73 centiméteres előrehaladási sebességgel a páncélpajzsos berendezés egyetlen műszak alatt megközelítőleg 13 tonna szenet ad. Ehhez hasonló szén- jövesztők a dunántúli bányákban dolgoznak. Szépít márciusi hó...? Akik azt tartják, hogy „szépít a márciusi hó” — azoknak bőven jutott belőle Borsodban. Tegnap több mint tíz órán keresztül, szinte megszakítás nélkül hullott a hó, s nemcsak a bükki és zempléni hegyvidéket, de a Tisza és Bodrog menti részeken a szántóföldeket is fehérbe öltöztette. A téli sportok kedvelői „éltek az ajándékkal”. A síelők valósággal megszállták a Bükk- szentkereszt és Bánkút, valamint a Sátoraljaújhely határában levő sípályákat, s a sífelvonók szinte megállás nélkül működtek Mozaiklapok Bodrog keresztúrról A Bodrogkeresztúri Kerámiaüzem négyzet és sokszög alakú falburkoló mozaiklapok gyártását kezdte meg. Az üzem a Tokaj-Hegyalján bányászott ásványi anyagok felhasználásával állítja elő ezeket a ragasztható, színtartó és a fagyot is jól álló lapocskákat. A fejlődő építészeti és lakáskultúra alig nélkülözhető termékeinek megjelenésére türelmetlenül várunk, csak egyet nem sikerült megtudnunk: hol és mikor találkozhatunk mint érdeklődők vagy mint vásárlók a bodrogkeresztúriak kerámiakockáival ?
