Déli Hírlap, 1971. március (3. évfolyam, 50-76. szám)
1971-03-06 / 55. szám
3ÉRLŐK KISLEXIKONA Készenlétben a jégtörőflotta Még nem fagyott be a Tisza és a Bodrog m A lakásjog új szabályai megengedik, hogy bizonyos — alább részletezendő — feltételek mellett állami (közületi) szervek bérlőkiválasztási joggal élhessenek. Így bérlőkiválasztási jog illeti meg az állami (közületi) szervet — a tanáccsal kötött megállapodás alapján — azokra a tanácsi bérlakásokra, amelyek létesítési költségét vagy annak egy hányadat az állami szerv a tanács lakásfejlesztési alapjába befizette. Ez a kiválasztási jog az átutalt összeg nagyságától, illetve a megállapodás tartalmától függően lehet egyszeri vagy többszöri, és kiterjedhet a kiválasztott bérlő által kiürített tanácsi bérlakásra is. Ugyanezzel a bérlőkiválasztási joggal élhet az állami szerv akkor is, ha saját erőforrásaiból állami lakást épít, helyreállít, vagy átalakít, és a lakás nem válik átmeneti, vállalati bér- vagy szolgálati lakássá. Az állami szerv e most említett kiválasztási joga arra a tanácsi bérlakásra is kiterjed, amelyet á vállalati bér- vagy szolgálati lakáshoz juttatott személy korábban lakott és most kiürít. Ez a jog csak egyszer gyakorolható. Ha közületi szerv a kisajátítási vagy közületi elhelyezési eljárás során állami lakást létesít, erre a lakásra az első bérlőt ő jelölheti ki. Ha pedig fegyveres testület hivatásos állományú tisztje vagy tiszthelyettese által bérelt tanácsi bérlakás üresedik meg, a lakás újabb bérlőjét a fegyveres testület jogosult kijelölni. Az állami (közületi) szerv csak olyan személyt jelölhet ki< bérlőül, áld vele munka- szolgálati vagy tagsági viszonyban áll, illetve akinek a szerv rendelkezése alatt álló lakásból ki kell költöznie. (R. 7. § Vhr. 16. 5 /1' bek.) DR. NOVAK ISTVÁN Vita a közlekedésről (V.) Mindannyiunk érdeke Az új Beloiannisz utca teljes kiépítéséig a forgalom gyorsítása hasonló megállóátszervezést igényel a — főutcára keresztirányban közlekedő — 12-es és Í4-es autóbuszjáratok belvárosi megállóinál is. Az SZMT-székház felöl érkező autóbuszok számára, feltétlenül új megállót kell kialakítani a Kazinczy utca Drink bárral szemközt levő szakaszán. A jelenlegi megálló kettőssé való átalakítása az Arany János utca közelsége miatt lehetetlen. A korábban említetteken kívül, ez a körülmény ugyancsak sürgeti a központi útkereszteződés északkeleti sarkán álló épület és a Kazinczy utcai fronton hozzá csatlakozó házak mielőbbi lebontását. A Petőfi tér felől érkező autóbuszok esetében azonban ennél is kritikusabb a helyzet. ■ Utasok az úttesten teremt. A város település- szerkezeti sajátosságai miatt mindig is lesznek ilyen gondjaink. Egyiket-másikat az el képzelhető legrövidebb időn belül meg lehet és meg kell oldani. De sajnos, vannak olyan problémáink is, amelyek felszámolása sok-sok pénzbe kerül, és egyelőre meghaladja a város anyagi lehetőségeit. A lakáshelyzet enyhítésére kidolgozott fokozott ütemű lakásépítési program mellett, nagyon is meg kell fontolnunk, hogy más ágazaMárcius elején meglehetősen szokatlan a mostani hideg időjárás. S a meteorológiai állomások távprognózisai sem ígérnek a közeljövőben melegebbet. Befagytak-e ismét a megyénk folyói. Nem okoz-e problémát a zajló jég? Olvadáskor számíthatunk-c áradásra? — ezekkel a kérdésekkel kerestük meg Ve- zse Sándort, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság vezetőjét. — A korábbi magas hőmérséklet miatt, megyénk két legnagyobb folyójának vize még nem hűlt le any- nyira, hogy befagyjon, bár a Tisza felső szakaszáról a vízügyi figyelőszolgálatok már jelentettek kisebb jégtáblákat. A kisebb vízfolyások befagytak, de ezeken is megkezdődött a zajlás. Ösz- szefüggő jégréteg borítja a belvízcsatornákat, bár a jég vastagsága csupán néihány centiméter. A Hernádon is megfigyeltek kisebb zajló jégtáblákat, s hasonló a helyzet Borsod megye többi folyóján is. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság négy hatokban mire és mennyi, pénzt használunk fel. Ma még ezek közé a „másodlagos” feladatok közé kell sorolnunk a tömegközlekedést: a járműpark fejlesztését és a gyorsabb, biztonságosabb közlekedés útjában álló épületek szanálását is. Az ilyen témákban több türelemre és nagyobb megértésre lesz szükség az elkövetkező években. A város lakosságának, valamennyiünknek az érdeke kívánja ezt így. Mert utazni akkor is tudunk, ha hamarabb kelünk fel és korábban indulunk munkahelyünkre. De fedél nélkül lakni aligha leheit!.. LAHUCSKY PÉTER (VÉGE) jóból álló jégtörőflottája a Keleti főcsatornán vár a „bevetésre”. Erre persze csak akkor kerül sor, ha a hideg tovább tart, s a nagyesésű folyók is befagynak. Remélhetőleg, az olvadás nem okoz majd problémát, nem kell ismét árvíztől tartaniuk. A figyelőszolgálatok egyébként azonnal jelzik, ha sürgős intézkedésre van szükség. Á Van aki hidegben is szereti ... (4gotha felv.) Nőnapi ajándékcsomagok A Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat édességüzleteiben 8—10 ezer nőnapi ajándékcsomagot állítottak össze. A vállalatok és egyéb közületek megrendelésére készült ajándékcsomagok zöme 10—20 forint értékű. A Szemere utcai Mackó büfével szemközt levő járda olyan keskeny, hogy a várakozó utasoktól időnként az úttestre kényszerülnek a gyalogosok. Csúcsforgalomban pedig már maguk az utasok sem férnek el a járdán. Az avasi lakótelep elkészültével viszont naponta minimálisan 5—6 ezer újabb utassal kell számolni. Ilyen hatalmas méretű utasforgalom lebonyolítására a Szemere utcai autóbuszmegálló már ideiglenesen sem alkal - más. ■ Bontani kell! Megodásként mindössze egyetlen lehetőség kínálkozik: az autóbuszmegállókat át kell helyezni a Szamuely utcába. Ehhez azonban szabaddá kell tenni a Rudas László utca Szemere utcai torkolatát, vagyis elkerülhetetlen a Rudas László utca északi oldalán, a Szinva közvetlen közelében álló két lakóház szanálása. Éneikül a Szemere utcai forgalom teljes csőd előtt ál1 ti Türelemre v*»n szükség A közlekedés — a felsorolt példákból is láttuk — újabb és újabb kényszerhelyzeteket ‘ pártversengés nélkül kerül sorra. Az 1949-es választások után, legközelebb 1953. május 17-én tartottak választásokat. Ezen részt vettek mái a 18—20 éves fiatalok is. E? az országgyűlés — az ellen forradalmi támadás következményei felszámolásána' időszakában másra kellett ;r erő, nem a választásokra - 1957. május 9-én megkezdeti történelmi jelentőségű ülés szakán meghosszabbította megbízatását. A meghosszabbított parlament aztán 1958 szeptember 26-i ülésén tűzte napirendre az országgyűlési képviselők és a tanácstagok hoztak az 1958-as Jll-as törvényt. Ugyanezen a parlamenti ülésen mondták ki az országgyűlés felaszlatását és tűzték ki november 16-ra a választást. Október 2-án kezdődtek meg a jelölőgyűlések az ezúttal első ízben közösen megtartott országgyűlési és tanácsi választásokra. Három hét alatt több mint százezer ielölőgyűlést tartottak meg. 1958. november 16-án 6 600 686 választási jogosult 98,4 százaléka járult az urnákhoz. A 1460 483 érvényes szavazat közül a Hazafias Népfrontra jutott 99.6 százalék. A 89 192 községi, s egyéb tanácsi jelölt közül csupán 91 jelöltet nem választottak meg. A jelölőgyűlések egyre fontosabb szerepet játszottak a választásokban, a szocialista állámélet fejlesztésében. 1963 januárjában már több mint 3 400 000-en vettek részt a különböző jelölőgyűléseken és 370 000-en szólaltak fel. A különböző választási szervekben több mint 412 000 választó működött. 250 450-nel többen szavaztak, mint 1958-ban A választásra jogosultak száma 7 144 850, s ennek 97,2 százaléka élt szavazati jogával. Az érvényes szavazatok száma 6 880 830 volt, s a voksok 98,9 százaléka a Hazafias Népfront jelöltjeire jutott, 340 országgyűlési képviselő és több mint 105 680 tanácstag kapott megbízatást. Az állampolgárok a szavazással kifejezésre juttatták, hogy helyeslik hazánk fejlődését, a szocializmus alapjainak lerakását, s a szocializmus teljes felépítését saját törekvésének, egyéni és közös tevékenységünk alapjának tekintik. Jelentős lépést jelentett a szocialista demokrácia és a parlament munkájának továbbfejlesztésében az 1936 novemberében elfogadott új választójogi törvény. Ez az ország addigi fejlődését tükrözve szabályozta az ország- gyűlési képviselők és tanácstagok megválasztását. Ez a Ez a bolt „minta”? Nagy hírverés előzte meg az állami gazdaságok Búza téri mintaboltjának megnyitását. Lesz itt minden, mi szemnek, szájnak ingere — ígérte annak idején a Nagymiskolci Állami Gazdaság —, friss zöldség, ízletes gyümölcs, házi készítésű hentesáru. Aztán nagy hallgatás következett. Pár nappal ezelőtt a szokatlanul kihalt piacon jártam, s betértem a mintaboltba. Bizony alaposan megváltozott. A polcokon vég nélküli sorokban borosüvegek; néhol pálinkásfiaskók tarkítják a bemutatót. Az üzlet végében — mintegy „jelzésképpen” — néhány zöldséges láda, fonnyadt káposzta- és répamaradványokkal. Itt nem is igen látni vevőket, annál inkább az üzlet másik végében, ahol az időközben beállított presszógép előtt tizen-tizenöten várakoznak a feketére. (A KÖJÁL, ki tudja miért, nagyon elnéző volt, amikor engedélyezte a kávéfőzést, hiszen a poharakat egy kézmosó csap alatt öblíti és tárolja a kávéskisasszony.) Nem kellett túl nagy fantázia ahhoz, hogy kitaláljam, miféle apró üvegeket szorongatnak kezükben a vendégek. A féldecis rumos- és konyakosüvegek tartalmát az eladók szeme láttára töltik a feketébe, de olyan vevő is akad. aki csak úgy, kávé nélkül hajtja fel a pálinkát. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a Nagymiskolci Állami Gazdaság saját húsüzemének termékei is kaphatók az üzletben, a meleg sült kolbász árusítását azonban — állítólag vevők híján — már régen megszüntették. Az állami gazdaság igazgatója a kis forgalomra hivatkozott, amikor az iránt érdeklődtünk, miért kellett a mintaboltból fűszerüzletet, erősebben fogalmazva: italboltot csinálni? Elmondta, hogy elfogyott a gazdaság téli zöldségkészlete, így még ha akarnák sem tudnák az eredeti rendeltetésének megfelelően ellátni üzletüket. Nem mondjuk el még egyszer, mit ígértek a bolt nyitásakor. Azt inban érdemes felidézni, mit ír a Kereskedelmi Értesítő 1971. február 4-én megjelent száma: az I. fokú hatóság indokolt esetben — szaküzletek hiánya miatt — más áruk, így palackozott borok értékesítését is engedélyezheti a zöldség-gyümölcs üzleteknek, de csak akkor, ha ezek nem zavarják az üzlet alapvető tevékenységét, nem változtatják meg szakmai jellegét. A Búza téri „mintabolt” környéke pedig szeszes itallal igen jól el van látva. (pusztai) Zenéről -fiataloknak SZERKESZTI: VARSÁNYI ZSUZSA Megvolt a megyei döntő, amelynek részvevőiről a múlt szombaton részletesen beszámoltam. Most csupán azt szeretném elmondani, kik kaptak aranydiplomát, azaz a 4 énekes szólista és a 13 zenekar közül kik vehetnek részt a területi döntőn. Továbbjutott két ózdi énekes, Makranczi Ágnes és Berki István, akik a területi döntőn már nem a saját zenekarukkal, az Izzó Acéllal törvény továbbfejlesztette a’ választás demokratizmusát és az addigi lajstromos szavazás helyett bevezette az egyéni, választókerületek szerinti szavazást. Ennek értelmében minden választó négy szavazólappal szavazott. Eggyel a községi, eggyel a járási, egy- gyel a megyei tanácstagra, eggyel pedig az országgyűlési képviselőkre. Ez a törvény már lehetővé tette, hogy egy- egy mandátumra több jelöltet is lehessen állítani. Az új törvény alapján lezajlott 1967-es választásokon a közösen jelöltekre, a közösen megvitatott programra mondott igent országunk lakossága. Az így megválasztott országgyűlés sok jelentős törvényt alkotott az elmúlt négy évben. Az új Munka Törvénykönyve, a termelőszövetkezeti törvény, a földtörvény a negyedik ötéves tervről, valamint a tanácsokról megalkotott törvények jelzik azt a jelentős társadalmi, gazdasági haladást, amelyet a szocializmus teljes felépítésének útján hazánk az elmúlt parlamenti ciklus időszakában elért, PINTÉR ISTVÁN (Következik: A legalkalmasabb személyeket.) versenyeznek mivel ez az együttes kiesett. Ök választották kísérőiket a négy aranydiplomás együttes közül; a Héliosz zenekarral Makranczi Ágnes, a Szinkronnal pedig Berki István fog fellépni. Dicséretére válik mindkét zenekarnak, hogy a nagy vereenylázban arra is szakítanak időt. hogy foglalkozzanak versenyprog- ramukban nem szereplő zeneszámokkal is. Az említett két zenekaron kívül, aranydiplomát kaptak még: a Ludvig folk-beat együttes, valamint a Pelikán és a LUW beat-zenekar. A március 21-i, ózdi területi döntőn most már nekik izgulhatunk. Reméljük, jól sikerül szereplésük, és Salgótarjánban az idén, az V. amatőr könnyűzenei fesztiválon talán Borsod megyének is szereznek babért. Ebben a rovatban a salgótarjáni fesztiválra készülő és továbbjutott együttesek közül már írtam a Pelikánról és a Hélioszról. Ma — csak az egyszerű bemutatkozás keretei között — a LUW-va! ismerkedünk. Egy éve játszanak együtt. A sajószentpéteri Petőfi Művelődési Házban találtak pat- rónust, tőlük kaptak felszerelést. Ezért kéthetenként koncertet adnak a művelődési házban. Négyen vannak: Fekete István — ének. Sla- movits Tibor — szólógitár. Slamovits István — basszus- gitár és a dobos — Kovács Zoltán. A versenyben saiát dalaikkal szerepeltek — ugyanúgy', mint a többi együttes. — A Fehér éjszaka, a Köváros és a Dal egy hosz- szú hajú fiúról című dalok szerzőpárja a Slamovits testvérek és Fekete István. Aki szeretne velük jobban megismerkedni, az U-én, jövő csütörtökön meghallgathatni koncertjüket, amelyet a Szinkron zenekarral közösön, a Bartók Béla M’"> ~'h' i Házban rendeznek. Fél hitkor kezdődik.
