Déli Hírlap, 1971. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-04 / 53. szám

Anyegin és a cu láger Tegnapelőtt volt Bérczy Károly születésének a 150. évfor­dulója. Irodalmunk ismerői tudják, hogy az újságíró, író, korának egyik legjelesebb műfordítója volt: anyanyelvűn­kön ő tolmácsolta először Puskin Anyegin-jét is. Műfordítása tette népszerűvé a halhatatlan orosz költőt a magyar olvasó- közönség körében, s jelentős mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a múlt század ■ harmadik negyedétől kedveltté vált irodalmunkban a verses regény és az elbeszélés műfaja. Amikor a középiskolában, majd az egyetemen erről tanul­tam, mindig büszkeség töltött el, mert a sajátoménak tud­hattam a Bérczy által lefordított Anyegin első kiadásának egyik példányát. Ám nem is annyira a könyv birtoklásának tudata tett büszkévé, hanem inkább az, ahogy hozzá jutot­tam. A harmincas évek derekán egy esztendőre félbe kellett szakítanom középiskolai tanulmányaimat, mert géplakatos édesapám feketelistára került, még alkalmi munkát is alig kapott; súlyos gondot okozott a puszta létfenntartásunk is, nemhogy az iskoláztatásomra tellett volna. Továbbtanulásom költségeinek az előteremtése végett beálltam hát a kőmű­vesekhez segédmunkásnak, ahogy akkoriban nevezték, culá- gernek. A nálam két ével idősebb B. Andrással (ma néphadsere­günk ezredese) csekély órabérért reggel hattól este hatig a trepnin is futólépésben hordtuk a maltert, téglát, s közben csak az egyórás ebédszünetben pihenhettünk, miután elfo­gyasztottuk szegényes étkünket. Egy alkalommal Andris egy kemény fedelű könyvecskét vett elő az elemózsiáját tartalmazó tarisznyájából. — Gyö­nyörű elbeszélés, már kétszer elolvastam — mondta. A Bér­czy Károly fordításában megjelentetett Anyegin volt a mű. S nemcsak elolvasásra adta nekem, hanem örökbe. — Te ismét diák leszel, jobban szükséged lesz rá, mint nekem — toldotta meg az ajándékozás gesztusát. Elmesélte azt is, hogy a könyvet egy jómódú polgár házá­nak padlásán, a limlomok közé hajítva találta, amikor ko­rábban ott valamit renováltak. S engem, a pislákoló értelmű, származásom révén érzel­mileg is a munkásokhoz kötődő fiatalembert később az tett büszkévé, hogy íme: egy culáger mennyire felismerte a vi­lágirodalmi remekmű értékét, s az azt tartalmazó könyvet megóvta az enyészettől, amelynek martalékául a polgár szánta. Keresve sem találhatnék szebb példát annak igazolására, hogy az örökbecsű kulturális alkotások legigazibb értői és megőrzői a munkások. TARJÁN ISTVÁN A Kunszentmiklós melletti Bábony ha­tárában páratlan értékű, ritka kincsleletre bukkantak a kubikosok. Értesítették a kecs­keméti Katona József Múzeum régészeit, akik a homokgödör mélyéről először 60 tár­gyat emeltek ki: ékszereket, dísztárgyakat. Aztán sírhelyeket is találtak, vaskoporsó­„Az embereket érdekli a Elméleti kapcsokkal, csonttöredékekkel, s 300 darab különböző kinccsel. Megállapították, hogy egy 6—7. századi avar fefedeleik síi }ára ta­láltak. Mindezideig ez az egyetlen, épség­ben előkerült avar fejedelmi sír hazánkban. Képünkön a rendkívül értékes aranylelet egy része. (Esztergáig Keve felvétele) ) modern fizika'9 fizikus, A neves < magyar elméleti fizikus ott ül az utolsó pad- ban, s hallgatja az órát. Ta­nulni jött ide, ebbe a gim­náziumi osztályba, a fizika­órára. Tanulni vagy óvato­sabb kifejezéssel élve: tapasz­talatot cserélni. Akivel esz­mét cserél a fizikaóra befe­jeztével, az Bagoly Lajos, a Kilián György Gimnázium fi­atal fizikatanára. Színhely a fenti intézmény fizikaelőadó­ja, benne a IV. A. osztállyal. A tapasztalatok gyűjtésére érkezett tudós pedig nem más, mint Jánossy Lajos, Kossuth-díjas fizikus. tett kísérleti tankönyvből. „Célom a helyes fizikus­szemlélet kialakítása. Nem arról van szó, hogy itt most a legújabb fizikai kísérletek eredményeivel ismertessük meg a tanulókat. A legfon­tosabbat szeretnénk kollégá­inkkal együtt elvégezni: a klasszikus fizikának, mint alapnak a minél tökéletesebb elsajátítására rávezetni a fia­talságot. Átlátni, s nem elveszni benne Korunkban számos fizikus fáradozik azon, hogyan lehet­ne minél pontosabban eljut­tatni emberi célpontokra hid_ rogénbombafejjel ellátott ra­kétákat. Jánossy Lajos cél­pontjai is az emberek, de az ő tudása nem gyilkos szerke­zet formájában száll feléjük, hanem a tankönyvek lapjain, olykor szelíd élőszó kíséreté­ben új és lényegi ismeretek formájában, hogy azok segít­ségével többé váljék a felnö­vő nemzedék, s önmaga je­lölje ki helyét a világban. NYAKAS SZILÁRD Petőfi feljegyzését már megtalálták „Emlékkönyv” a sziklafalon Az aggteleki barlangóriás titkait kutató régészek, geo­lógusok, biológusok népes tá­borához az utóbbi években újabb „szakág” képviselői társultak. „Felirat-vadászok” lelkes csoportja vizsgálja át módszeresen a sziklafalakat, és igyekszik eligazodni a sziklába vésett nevek, dátu­mok szövevényében. A cseppkő világában ugyan­is az 1700-as évek végétől napjainkig sokasodtak a lá­togatók sziklafelületekre rótt feljegyzései. A nevüket, fel­fedező útjuk dátumát meg­örökítő látogatók között szá­mos hazai és külföldi híres­ség, történelmi személyiség akad. Közülük például Petőfi Sándor és Vass Imre, a bar­lang legnevesebb múlt szá­zadbeli kutatója falra írt feljegyzéseit megtalálták már. Hiányzik azonban Csokonai Vitéz Mihályé, több neves hazai és külföldi természet- tudósé, akik a hagyomány szerint megörökítették nevü­ket. A „felirat-vadászok” fel­adata nem könnyű, mert a leggazdagabb lelőhelyeken több száz egymást átfedő, egymásra vésett, karcolt vagy faszénnel rajzolt név és év­szám kusza szövevénye alkot kaotikus együttest. A szikla­falakra lerakódó cseppkőré­teg, a hajdani fáklyák kor­ma is nehezíti az írásjelek szétválasztását megfejtését. A feliratok kutatói ezért a legkorszerűbb technikai eljá­rás alkalmazását tervezik. A freskók restaurálásánál be­vált módszert, az ultraibolya sugárzás mellett exponált fo­tózást próbálják ki a közel­jövőben. A freskóknál ugyan­is a besugárzás hatására „föl­döntúli” fényben jelenik meg a régebben festett ábra a ké­sőbb felvitt rétegek alatt, s ezt jól rögzíti a fotó. A ku­tatók remélik, hogy a besu- gárzásos-fotós módszerrel si­kerül életre kelteni az elhal­ványult, eltakart régi, esetleg több száz éves feliratokat. Pály Elek színész, opera­énekes és műfordító, a ma­gyar opera úttörője, megala­pítója 125 évvel ezelőtt, 1846 március 4-én halt meg, 4P éves korában. Először 1822-ben Bécsben lépett fel, majd Kolozsvárra szerződött és végigutazta társulatával Erdélyt. Három évig (1830—1833) Kassán sze­repelt, s ezt követően Budá­ra ment, ahonnan két év múlva ismét visszatért Er­délybe. 1842-ben társulatával nagy sikerrel szerepelt Bu­karestben. Az élő fizikáért Arcát, gesztusait az egész ország ismeri. A tévében lát­hattuk előadássorozatát a re­lativitáselméletről. „Hévízről jövök — jegyzi meg —, lép- ten-nyomon, szárazföldön és vízben egyaránt megszólít- gattak az ott üdülők: hogyan is van azzal a relativitás- elmélettel?! Az embereket ér­dekli a modern fizika.” Já­nossy professzort pedig az emberek és a fizika kapcso­lata. Ez ízig-vérig pedagógus alkatot sejtet. Mostani mis­kolci útja mögött sem húzó­dik más, mint a középiskolás fizikatanítás megreformálá­sának szándéka. Az ország­ban mindössze öt olyan fizi- katagozatoS gimnáziumi osz­tály van, amely az elmúlt tanévben kezdte el a tanulást a professzor által szerkesz­Az operaszínpad megte­remtése érdekében komoly műfordítói munkát is vég­zett. Jellemző érdemes mun­kásságára, hogy összesen 25 opera és színdarab szöve­gét ültette át magyar nyelv­re. Ezek hazai ősbemutatói is az ő nevéhez fűződnek, ő volt az első Mozart-operák magyarországi bemutatójá­nak rendezője. Zeneszerzés­sel is eredményesen foglal­kozott, sok színpadi betét­zenét stb. komponált Jánossy professzor szerint a fizika eredményeit tekintve közel áll a ma emberéhez, de értelmileg is közelebb kelle­ne hozni. „Nem az Orion űr­hajó-féle filmsorozatokra gondolok. Azok a közelebb hozás munkáját el nem vég­zik, sőt méginkább misztifi­kálják a fizikát. Pedig a fi­zika ezt nem tűri. Korunk embere sok esetben úgyis csak csavar egy-egy hatal­mas gépezetben. Nem sza­bad méginkább emberentúli- vá tenni azt a gépezetet. Ép­pen ellenkezőleg. Rá kell ve­zetni az embereket, igyekez­zenek átlátni azt a munkafo­lyamatot, azt a tudományos kultúrát, amelyben élnek és dolgoznak. Hogy megszerez­hessék az ehhez szükséges tu­dást, az alapoknál kell kez­deni. Az iskolákban.” A tudás célpontja A tanóra utáni megbeszélé­sen a magyar fizikusok mos­tanában felnőtt nemzedéké­nek tanítója szerény tanuló­vá vált. Azt kutatta a fiatal tanítvány, Bagoly Lajos ta­nár szavaiban, melyik lenne az általa írt fizikatankönyv legoptimálisabb, leghatéko­nyabb szerkesztési módja. Az elkövetkezendő nyáron a miskolci egyetem diákjai Kazahsztán, Lengyelország, Bulgária és az NDK ifjúság' építőtáboraiban dolgozhat nak majd. A külföldi építő táborozásnak előfeltétele a hazai építőtáborokban való I részvétel. Üj kezdeményezés >k Kisebb hiányosságokkal ugyan, de azért sikerrel mu­tatkozott be a Telegroteszk — olvashattuk az egyik leg- frisebb televíziós műsor-so­rozat első adásairól. Kedvenc karikaturistáinkkal a képer­nyőn is szívesen találkozunk. Mikes György „műsorvezeté­sével” ma este Balázs-Piri Balázs szól művészetéről, az ő rajzait, karikatúráit mu­tatja be Káplár Ferenc ope­ratőr kamerája. (Képünkön: Balázs-Piri Balázs.) egyetemi építőtáborokban részt vevő hallgatók cseréje. A hazai és a szocialista or- szágokbeli építőtáborokon túl néhány hallgató előtt lehe­tőség nyílik nyugati diák­építőtáborozáson való rész­vételre is. A magyar opera úttörője Építőtáborokba készülnek az egyetemisták a hazai egyetemek között az éjféltől reggelig FELMARKOLTÁK A PÉNZES- BORÍTÉKOKAT Húszezer fontot rabolt el öt fegyveres a BBC televí­ziós központjának pénztárá­ból. Először riasztólövéseket adtak le a levegőbe, majd felmarkolták a pénzesboríté­kokat, végül egy kék teher­kocsiban elszáguldottak. KILENC ÉVET KAPOTT Becsben 9 évi börtönbün­tetésre ítélték Franz Grünt, a krakkói koncentrációs tá­bor egykori SS-őrét, aki a második világháború folya­mán 19 zsidó fogoly meggyil­kolásában vett részt. AZ ÜTKÖZŐ KÖZÉ SZORULT A Rákosrendező pályaud­varon két tehervagon össze­kapcsolása közben a havas talajon megcsúszott Vígh Sándor, 39 éves kocsirendező és a tehervagonok ütközői közé szorult. A szerencsétlen ember a helyszínen meghalt. VISSZAADTÁK SZABADSÁGÁT A lousianai Lake Charles­ban szabadon bocsátották a 70 éves Jesse Reyont, aki élete utolsó 50 évét börtön­ben töltötte. 1921-ben ítélték halálra, mert megölt egy hi­vatalnokot. Az ítélet végre­hajtását háromszor elhalasz­tották, 1923-ban megkegyel­meztek neki. Ekkor elme­gyógyintézetbe utalták. Majd 48 év után 1971 februárjában visszaadták szabadságát. KÉNYSZER­VAKÁCIÓN A barcelonai tudomány- egyetem hatóságai a kémiai fakultást is bezárták. Ezt megelőzően az irodalmi, a jogi és az orvosi fakultás ju­tott hasonló sorsra. így 9000 barcelonai diák van kény­szervakáción. Az ok: tör­vényellenes agitáció. INCIDENS Egy benzines palackot dob­tak az este az iraki ENSZ- misszió New York-i épüle­tére. A palack felrobbant, nagy füst keletkezett, ember­életben nem esett kár. A rendőrség egy lenyitható te­tejű vörös sportkocsit és egy vörös hajú férfit köröz az in­cidenssel kapcsolatban. TAXIVAL MENT BANKOT RABOLNI Egy választékosán öltözött nottinghami férfi taxit ren­delt és azzal ment bankot rabolni. Míg a kocsi kint vá­rakozott, az ismeretlen utas pisztolyt szegezett a Barcalay bank tisztviselőjre, „össze­gyűjtött” vagy 500 fontot, visszaült a taxiba és angolo­san távozott. KÜLÖNÖS TÖRTÉNET Egy 25 éves egyiptomi lányt az apja egy temetőben — mert állítólag szégyent ho­zott a család nevére —, késé­vel többször megszúrt és egy sírgödörbe lökte, kevés földet is szórt rá. Az eszméletlen lányt később kórházba vit­ték. A kegyetlen atyát letar- l tóztatták. Saud pedig tucat- 1 számra kapja a házassági j ajánlatokat a romantikus I fiatalemberektől.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom