Déli Hírlap, 1971. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-03 / 52. szám

BkltLŐK KISLEXIKONA Mikor nem kell lakás-használatbavételi díjat fizetni? Nem kell lakáshasználatba vételi díjat fizetni, ha az új ta­nácsi bérlakást műszaki megosztás, toldaléképítés útján, vagy más módon a bérlő létesítette; vagy ha a lakásügyi hatóság a tanácsi bérlakást a bérlő részére lakáscsereszerződés alap­ján utalja ki Ugyancsak mellőzni kell a lakáshasználatbavételi díj ki­vetését, ha a lakásügyi hatóság a bérlő tanácsi bérlakását — kérelmére — olyan személy részére utalja ki, aki a bérlő tu­lajdonában álló lakásban lakott, és a lakást a tulajdonos fel­mondása alapján cserelakásként utalják ki. Ugyancsak mél­tánytalan teheráthárítás lenne a lakáshasználatbavételi díj kivetése akkor, amikor a lakásügyi hatóság a tanácsi bérla­kást o kisajátított ingatlanban lakó volt tulajdonos részére, cserelakásként utalja ki. Nem lehet igénye a tanácsnak a lakáshasználatbavételi díjra akkor, amikor a lákásügyi hatóság a bérlő részére a tanácsi bérlakást nem határozatlan, hanem meghatározott időre, vagy pedig valamely jeltétel bekövetkezéséig utalja ki. Nem kell a tanács részére lakáshasználatbavételi díjat fi­zetni akkor sem, ha a lakásügyi hatóság a tanácsi bérlakást olyan személy részére utalja ki, akit bérlőül közületi szerv választott ki. Ilyen esetben azért nem kell lakáshasználatba­vételi díjat fizetni, mert a közületi szerv bérlőkiválasztási jogának gyakorlásához az szükséges, hogy a tanács végrehaj­tó bizottságával kötött megállapodás alapján a létesítési költ­séget vagy annak meghatározott hányadát a tanács fejlesz­tési alapjába a közület befizesse. Ilyen esetben a lakáshasz­nálatbavételi díj megfizetésére a vállalati bérlakásokra vo­natkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. DR. TÍMÁR LÁSZLÓ Jk A harisnyanadrág-korszak után... Tina Mac Leód, a híres londoni próbakisasz- szony segítségével üzent ha­dat egy londoni divatcég a harisnyanadrág egyeduralmá­nak, amikor Tina útján be­mutatta legújabb harisnya­tartó és harisnyakötő (!) kre­ációját. ADH városfejlesztési / • Toronyház a belvárosban I Q • Függőkért és bazársor UlllCl • Játszótér az emeleten Nap nap után kíváncsian állunk meg a főutca és a Kos­suth utca sarkán. Arra járva, a villamosból és autóbuszokból is figyelemmel kísérjük, mi történik a hajdani Béke étterem helyén. Az építkezés már megkezdődött: a napokban föld­gépek jelentek meg a telken, hogy előkészítsék a terepet az alapozáshoz. Kevesen tudják, hogy pon­tosan azon a helyen épül fel a város több mint 70 méter magas első függőkertes to­ronyháza, ahol most az ala­pokat ássák. A tervek sze­rint e köré a 600 négyzet- méter alapterületű magasház köré kétszintes, belső sétáló- udvarokkal ellátott, fedett üzletlabdrintot építenek. A Széchenyi utcának ezen a nyolcvananéteres — a volt Állami Áruháztól az Avas­szállóig terjedő — szakaszán a hagyományos üzletsorok­hoz viszonyítva tízszer annyi kirakat és hat-hétszer na­gyobb eladóiterületet magá­ban foglaló kereskedelmi egységek épülnek. A tervezett üzletek, ven­déglátó helyiségek, sé­táló utcák, bemutatóter­mek keletről és nyugat­ról „H” alakban fogják közre a toronyházat. kötik össze az árkádos belső udvar főutcai peremével. Itt, az emelet a toronyháztól a Kossuth utoa felé eső olda­lán divatcikk-üzletház, nagy­méretű papír-írószerbolt és Filatélia-irodaház, illetve klub kap helyet. Az üzlet­szint a toronyháztól az Avas­szálló felé eső oldalán — közvetlenül a főutcai fron­ton — fedett, teraszos esz­presszó és boxokkal beren­dezett, éjjel-nappali ivóbár épül. Tőlük északra egy ki­sebb divatcikküzlet és egy 600 négyzetméter alapterüle­tű városi bemutatóterem szá­mára biztosítanak helyei. Az építkezés érdekessége, hogy az üzletblokk tetején — Miskolcon először — négy és fél ezer négyzet­méter nagyságú füves, növényekkel telepített függőkertet alakítanak ki, ahol a toronyházban lakó gyermekek és felnőttele szá­mára külön játszótér és pi­henőkért lesz. Az alapozási munkák után elsőként a toronyház váz- szerkezetét építik meg. A la­kóház belső munkáival egy- időben, előreláthatólag már a jövő év második felében, a BÁÉV dolgozói hozzálát­nak az üzletblokk építéséhez is. Az épületegyüttes teljes átadása 1974-ben várható. 55 percenként egy autóbusz Vita a közlekedésről (II.) Veszélyes centrum A magasház első lakószintje is tulaj bonképpen csak a ha­gyományos lakóépületek ne­gyedik emeletének magassá­gában helyezkedik majd el. Alatta a toronyház alsó szint­jén bazárok és exkluzív kis- üzletek lesznek. A magasház köré épülő üzletlepény földszinti részén kilenc üzlethelyiséget alakí­tanak ki. A telek Kossuth Minden délután valóságos emberáradat hömpölyög a Szé­chenyi utcán. Időnként hosszú autókaravánok rekednek meg a Kazinczy—Szemere kereszteződésben. Hiába áll ott a rend­őr. hiába a közlekedési jelzőlámpa, a keskeny járdákról az utóbbi időben egyre gyakrabban szorulnak az úttestre a gya­logosok: ez a belváros legbalesetveszélyesebb pontja. Gyakran szóvátesziik: ha valahol igen, itt igazán in­dokolt lenne egy aluljáró építése, vagy legalábbis a legrövidebb időn belül te­hermentesíteni kellene a Széchenyi utcát. ■ Fenyegető valóság * Az utóbbi régi terv. És majdnem ilyen régi a körü­lötte tartó vita. Egyes szak­emberek azt mondják, nem vagyunk olyan gazdagok, hagy sok-sok ház lebontásá­val nyissuk meg a Zsolcai kapu—Tanácsház tér között a belváros összekötő útját. Pedig a legilletékesebbek — az UVATERV és az Űtügyi Kutató Intézet mérnökei — Miskolc általános városren­dezési tervének elkészítése­kor, már évekkel ezelőtt ki­mondták, hogy ez elkerülhe­tetlen. Szerepel is a tervekben, de a nyolcvanas évek előtt aligha lesz belőle valami. Ma még kevés biztosat tu­dunk. A gondok azonban dosítani túlságosan költséges lenne. Az is igaz, hogy a bányász-székház felől érkező járművek vezetői csak ak­kor látnak ki a főutcára, ha a zebrán állnak meg. Az a gondolat, hogy esetleg le kellene bontani a keleti ol­dalon levő saroképületet, túlzottan merész. Az IBUSZ után ide költözött az Állami Biztosító és így már nekik is új helyiségről kellene gondoskodni. De ha árkádo- sítanúnk vagy bontanánk is. a baleseti források közül csak a legkisebbeket szün­tetnénk meg... Mit is mondhatnánk? Van­nak teljesen megoldhatatlan­nak látszó gondok. Pedig egyszerű az egész: a szak­emberek már régen kimond­ták: minden intézkedés, min­den javaslat végrehajtása — legyen bármilyen ötletes is — csak átmenetileg enyhít­heti a gondokat. A végső megoldást csak a Széchenyi. Szemere és Kazinczy utca teljes tehermentesítése hoz­za mee. ■ Az első „lépés” mának levezetésére — kez­dik meg jövőre az északi te­hermentesítő út első szaka­szának építését. 1975 után a meghosszabbított Beloiannisz utca már a Petőfi térig ki­épül. A tervek szerint ez ve­szi át a Szemere—Kazinczy utca teljes forgalmát és ide helyezik át a 12-es, 14-es autóbuszok útvonalát is. A tanács és a tervezők már a Hunyadi utca—Zsolcai ka­pu között kiépülő belvárosi összekötő útra is gondolnak: ennek figyelembevételével folyik a Pece rendezése és ehhez igazítva épül meg a következő években a Búza téri óriás áfész-ABC is. LAHUCSKY PÉTER KÖVETKEZIK: „SZÉPSÉG- HIBÄS” FORGALOMTECH­NIKA. utcai frontján virágbolt, ká­vé-tea, csemege szaküzlet, gyógyszertár és Patyolat-fiók elhelyezését tervezik. A Szé­chenyi utcai fronton — a Kossuth utcától az Avas- szálló felé — dohány-, aján­dék, óra-ékszer- és finom- konfekció-üzlet épül. A Széchenyi utca felől ér­kezőiket az épülettömb köze­pén tágas belső udvar fogad­ja majd. Innen lehet megkö­zelíteni a toronyház tövében felépülő, több mint ezer négyzetméter alapterületű csemegeáru házat és a tejipari vállalat bemutató mintabolt­ját. A toronyház kapuján ki­lépő lakók — a buda­pesti Párizsi udvarhoz hasonlóan — rögtön ki­rakatokkal találják szem­ben magukat. A „lepényszint” emeleti részét nyitott betorrtépcsök egyre fenyegetőbben növe­kednek: az elkövetkező négy­öt év alatt megduplázódik a város gépkocsiparkja és nyaranta egyre több idegen autós turistát kell vendégül látnunk. Volt rá példa, hogy a külföldi rendszámú sze­mélyautók — minden tila­lom ellenére — valóságos sorfalat álltak a főutca jár­dái mentén. Ezen persze nemigen csodálkozhatunk, mert ugye, a parkolóhelyek­nek szűkében vagyunk. ■ Csak az ö$$xekötö segít Tataroztuk a Kazinczy utcai könyvesbolt épületét is. Most a sarokházat árká­Az új tervek már eszerint készülnek. Csupán idő és pénz kérdése, hogy mikor lesz sétáló-bevásárló negyed a város legforgalmasabb ut­cáján, az új Centrum Áruház és a Tanácsház tér között. Az első „lépés” mindenesetre nagyon közel van. Néhány hét múlva meg­kezdik a Beloiannisz utca torkolatával szemben levő Széchenyi utcai zöldség-gyü- mölcsbolt épületének bontá­sát, hogy utat nyissanak a meghosszabbított Beloiannisz utca számára. Ezzel a terv- koncepcióval összhangban — a belváros kelet—nyugat irá­nyú átmenő és teherforgal­„l-es lista, A törvény értelmében, minden pártnak az Or­szágos Nemzeti Bizottságtól kellett engedélyt kérnie, hogy a választásokon indulhasson. Akár csak 1945 őszén, 1947 nyarán sem utasították el egyetlen párt indulási kérel­mét sem. Az augusztus 31-re készült szavazócédulákon tiz üres kocka várta, hogy a vá­lasztópolgár melyikbe teszi a keresztet. Az első négy lis­tán a Magyar Nemzeti Füg­getlenségi Front Választási Szövetségében részt vevő pár­tok indultak. 1-es lista: Ma­gyar Kommunista Párt. 2-es: Független Kisgazda-, Föld­munkás- és Polgári Párt, első párt’* amelyben most már a balol­daliak játszották a vezető szerepet. 3-as: a Szociálde­mokrata Pórt. Peyer Károly nélkül. 4-es: Nemzeti Pa­rasztpárt. Azután következ­tek az ellenzéki pártok. 5-ös lista: Keresztény Női Tábor (vágyás Schlachtáék), a 6-os lista: a Demokrata Néppárt (ugyancsak klerikális párt, pártvezére Barankovics Ist­ván). 7-es lista: Magyar Füg­getlenségi Párt (ide lépett az időközben külföldre szökött Sulyok legtöbb híve, pártve­zér: Pfeiffer Zoltán), 8-as lis­ta: Magyar Radikális Párt (listáján Peyer Károllyal), 9- es lista: Független Magyar Az IKARUS gyár termé­kei az egész világon ismer­tek. Az egykori kovács és karosszériagyártó műhelyből világszínvonalon termelő és dolgozó óriás lett, A kora­beli tulajdonos, Uhri Imre, igencsak elcsodálkozna azon a tempón, ami itt fogadja a látogatót. Az IKARUS-ban 55 percenként készül el egy autóbusz, és a gyárnak 450 bedolgozó üzem szállít. A kezdetben lovas kocsikat gyártó üzemben (akkor ez volt a sláger) 1915-ben ké­szült el az első magyar autó­busz. 1948-ban már napi egy autóbusz gördült ki a sze­relőcsarnokból. 1951-ben a genfi nemzetközi autóbusz- szalon kiállításán az első IKARUS—30-as típusú, ön­hordozó-vázas autóbuszt küldték ki a hires vetélke­dőire. A siker éve 1954. Meg­született az IKARUS—55 far­motoros önhordozó-vázas tí­pus. Áramvonalas formája, korszerű karosszériája, ki­váló műszaki tulajdonságai forradalmi változást jelentet­tek a magyar autóbuszgyár­tás történetében. 1959-ben évenként már több mint ezer autóbuszt exportált a gyár, és elkészült a 10 ezredik autóbusz is. Nem sokkal ké­sőbb az IKARUS 2-es gyár­Demokrata Párt (Balogh pá­ter pártja, amelynek időköz­ben tagja lett Kovács Imre). 10-es lista: Polgári Demokra­ta Párt. A választások előtti napon ezt írta a Szabad Nép vezér­cikke: „Ezúttal nem 17 szá­zalékot akarunk kapni! Igaz, eddig is messze arányszámo­kon túl vettük ki részünket a munkából és a felelősség­ből. És ez hasznára vált né­pünknek. Mégis volt ben­ne bizonyos rendellenesség, hogy a szavazóknak csupán 17 százaléka állt mellénk, míg súlyunk, szavunk, befo­lyásunk az ország ügyeinek intézésénél sokszor e szám duplájának felelt meg. Ezt az aránytalanságot valóban meg kell szüntetni. De nern úgy, hogy súlyunkat, szavun­kat, befolyásunkat csökkent­jük a 17 százaléknak megfe­lelő színvonalra, hanem úgy, hogy a 17 százalékot növel­jük súlyunknak, szavunknak, befolyásunknak megfelelő színvonalra.” A választásokon valóra vált az MKP választási jelszava: ..1-es lista, első párt: Magyar Kommunista Párt.” 1 113 050 szavazatot kapott az MKP. 100 képviselője jutott a par­lamentbe, s ezzel a kommu­nisták pártja nemcsak az or­szág vezető pártjává, hanem a legnagyobb parlamenti képviselettel rendelkező pári­telepének felépítésével nem­csak a hírnév, de a megren­delések száma is növekedett. Tetőzött az export is. Az autóbuszok 80 százaléka már külföldre került. És három év múlva megszületik a leg­korszerűbb technika és gyár­tástechnológia segítségével a 200-as típuscsalád, amely összesen 11 féle autóbuszt foglal magába. A negyedik ötéves tervben 41 ezer 800 darab autóbuszt szeretnének és akarnak gyár­tani az IKARUS dolgozói ha­zai és külföldi piacra egy­aránt. mégpedig úgy, hogy a termelékenységet 60—70 szá­zalékra növeljék. E terv rea­litásokra és arra a munka­szeretetre épül. ami jellemző az IKARUS dolgozóira. Halásztanfolyam A Borsod megyei Halászati Felügyelőség szakmai tanfo­lyamot szervezett, melyre a megyéből hetvenkilencen je­lentkeztek. A szakmai kép­zés végéhez ért, szombaton vizsgáznak a halászok. tá is vált. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front választá­si szövetségében részt vevő pártok közül a Kisgazdapárt 769 763 (68 mandátum), a Szo­ciáldemokrata Párt 744 641 (67 képviselő), a Nemzeti Pa­rasztpárt 415 465 (36 képvi­selő) szavazatot kapott. A választási szövetség megsze­rezte a szavazatok 60,8 szá­zalékát, ezzel 271 mandátu­mot, a mandátumok 66 szá­zalékát. Most a kommunisták ve­zette demokratikus koalíció­nak volt abszolút többsége, a szélsőjobboldal részekre sza­kadt. A reakció azonban a szociáldemokrata jobboldal révén, újabb támadást indí­tott. Az SZDP-nek a válasz­tások utáni napon megtartott választmányi ülésén nyíltan előhozakodtak tervükkel: a part vonuljon ellenzékbe. Ez azt jelentette volna, hogy a színfalak mögötti politikai praktikák révén, a nép aka­ratát semmibe véve. ismét a jobboldal kerül többségbe. A Szociáldemokrata Párt balol­dali. a kommunistákkal együttműködő erői azonban visszautasították ezt a pró­bálkozást. A Pfeiffer párt mö­gött tömörült fasiszták tün­tetései sem értek célt. °'NTER ISTVÁN (Következik: Az ellenzéki pártvezérek Nyugatra távoznak.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom