Déli Hírlap, 1971. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-31 / 76. szám

Megnyugtató válasz Nincs szülői értekezlet, szakmai konferencia, vagy sajtó­tájékoztató, hogy a szakközépiskolák kérdése fel ne merül-, ne. És legyünk őszinték, nem valami oktalan türelmetlenség sarkallja a szülőket, pedagógusokat, közéleti embereket. Az utóbbi időben gombamódra szaporodó szakközépiskolák sok ezer tanulójának a sorsa társadalmi ügy. Nagyon fontos hát, hogy megnyugtató válaszokat tudjunk adni a felmerült kér­désekre. De. mit is kérdeztek, kérdeztünk elsősorban? A legtöbben — s ez nagyon érthető — arra kíváncsiak, hogy milyen munkakör ellátására képesít a szakközépiskola? Amíg erre a kérdésre csak egy (korábban e hasábokon is idézett) álta­lános utasítás válaszolt, addig sem a szülők, sem a tanulók, de még a majdani munkáltatók (vállalatok, üzemek) sem lehettek abban biztosak, hogy az iskolából kikerült fiatal szakemberekre milyen sors vár. A másik kérdés természetesen az érettségihez kapcsolódott. A tanárokat — mint ahogy ez a szakszervezeti küldöttgyű­léseken is elhangzott — módfelett nyugtalanította, hogy itt a tavasz, de még mindig nem jelent meg a szakközépiskolák vizsgaszabályzata. Az igazság az, .hogy oktatásügyünknek egyáltalán nem mostoha gyermeke a szakközépiskola: a sajátos iskolatípus tantervmódosításán, vizsgaszabályzatán stb. már régen dol­goznak a szakemberek. A vizsgaszabályzat azonban csak a tizenkettedik órában jelent meg. Mert most végre megjelent, mint ahogy erről a Magyar Távirati Iroda tudósított bennünket. A viszonylag szűkszavú tájékoztató (az érdekelt taninté­zetek a vizsgaszabályzatot április első felében kapják meg) máris eloszlathatja kételyeinket. Elsősorban a következő mondat idézését tartjuk szükségesnek: „Az új szakközép­iskolai érettségi bizonyítvány záradékában azt is feltüntetik, hogy milyen munkakör ellátására képesít, illetve jogosít az érettségi bizonyítvány.” (Az a tény, hogy középiskolai vég­zettséget kívánó munkaköröket betölthetnek a szakközép- iskolát végzettek, illetve bármely felsőoktatási intézménybe kérhetik felvételüket, már korábban ismert volt.) Az új szabályzat azonban néhány fontos engedményt is tesz. Ahol arra mód volt, csökkentették az érettségi tárgyak számát. Matematikából .például csak írásbeli dolgozatot kell a jelölteknek készíteniük. Továbbá azokban a szakközép- iskolákban, ahol történelmet és politikai gazdaságtant egy­aránt tanulnak, csak az egyik tárgyból kell vizsgázni, s a diákok maguk döntik el, hogy melyiket választják. Ügy érezzük, hogy az új vizsgaszabályzat nemcsak az érettségizőket érinti megnyugtatóan, hanem a beiskolázásra is jó hatással lesz. Gy— Marosi Gyula és Gábor Pál forgató- könyvéből készült a Horizont című új ma­gyar film, mely egy 16 éves fiú életének válaszútjáról szól, miközben egy egész sor égetően fontos problémát vet fel. Valóban az érettségi bizonyítvány, és később a hiva­tali íróasztal az, mely embert csinálhat egy fiatalemberből? Karesz, a film fiatal hőse határozottan nemleges választ ad anyjá­nak, a korán özvegyen maradt szövőgyári munkásnőnek erre az álmára. Nyomasztja anyja jót akaró, de mégis a múltban ra­gadt szemlélete. Otthagyja a gimnáziumot, és az élet hirtelen rászakadt terheivel, a felnőttek — pillanatnyi helyzetében nagyon ellenszenves — világával kell szembenéznie. Sok viszontagság után végül üzembe megy dolgozni, reméli, hogy így talán sikerül talpra állnia. A fiatalok, de elsősorban a pe­dagógusok és a szülők körében valószínű, ez a film is annyi vitát fog kiváltani, mint az író-rendező Gábor Pál Tiltott terület című első alkotása. A filmet holnaptól a Kossuth mozi vetíti. írását, A régi jó táblabíráket ugyancsak hét folytatásban láthatják a nézők. 99 ' .számomra a tündérváros 99 Szabó Lőrinc-emlékkiállítás Balassagyarmaton „Budapesten lettem ember, Debrecenben voltam diák, Balassa­gyarmaton kezdtem az elemit. Mindhárom városnak nagyon fontos a szerepe az életemben .. A balassagyarmati Mik­száth Kálmán Művelődési Központ Horváth Endre'Ga­lériája számtalan sikeres ki­állításnak adott már hajlé­kot. Szabó Lőrinc egyköri kedves városa most a ma­gyar irodalom egyik legna­gyobb költőjére emlékezik. A balassagyarmatiak dédelgetett vágya teljesült a Szabó Lő í'inc-emlékkiállítás megren­dezésével. A városban utca­név, emléktábla őrzi a Sza­bó Lőrinc hagyományokat, most pedig a gazdag anyagú kiállítás tiszteleg a város gyermekének” emléke előtt. A költő özvegyének és leá­nyának segítségével, vala­mint a budapesti Petőfi Iro­dalmi Múzeum közreműkö­Tavasz, forradalom, ifjúság Lesen lakodalmas a Uóm-téren A Magyar Állami Népi Együttes az idén hetedik al­kalommal vendégszerepei a szegedi szabadtéri játéko­kon. A fennállásának húsz­éves jubileumához érkezett együttes július 23-án, 25-én és 31-én. eddigi egyik leg­sikeresebb 'műsorösszeállítá­sával, az Ecseri lakodalmas­sal lép fel a Dóm téri szín­padon. Az előkészületek egyik fontos állomásaként a Székely László által terve­zett díszletek makettjét, raj­zait tegnap mutatták be a játékok igazgatóságán. Levéltárak, kiadott és ki­adatlan kéziratok, dokumem- tumkötetek és az emlékezet őrzik a régi tavaszok, régi forradalmi ünnepek emlékét. Es a költészet, az irodalom, mely az elmúlt időből, az el­jövendő időbe örökíti át a teremtő gondolatot. Minderre építenek a Köz­ponti Leánykollégium diák­jai, amikor ma délután 5 órakor ezeknek a nagyszerű tavaszoknak, 1919. március 21-nek és 1945. április 4-nek állítanak emléket műsoruk­kal. Fél évszázadot lép visz- sza a gondolat, hogy elhozza a mába az őszirózsás októ­bert, a vörös márciust, és a 26 év előtti tavaszra emlé­kezve, a lobogós, fellélegző áprilist. A dr. Fábián Zoltánná ta­es Bükki vázlatok Lassan tízesztendős lesz az Egri Szimfonikus Zenekar, mely egyre nagyobb szerepet vállal a város és Heves me­gye zenei életében. Ebben az esztendőben többet is áldoz rá fenntartó intézménye, a megyei művelődési központ. Negyedmilliós költségkeret­tel biztosította az együttes bázisát jelentő 20—25 kép­zett muzsikus félfüggetleni- tését, s gondoskodik felszere­lésének pótlásáról, a zenekar alkalmi utaztatásáról. Szinte alakulása óta patró- nusa az egri zenekarnak Kossuth-díjas komponistánk, Farkas Ferenc. Ennek tulaj­donítható, hogy a gyakori vendégszereplésen, vezénylé­sen kívül a mester ennek az együttesnek ajánlotta Mátrai táncok című kompozícióját, Eger város felszabadulásának 25. évfordulójára pedig Ün­nepi nyitányt szerzett. Most újabb szép bizonysá­ga következik a zeneszerző és az egri szimfonikusok ba­ráti kapcsolatának. Március 31-én, szerdán este a Gárdo­nyi Színházban kerül sor Farkas Ferenc szerzői estjé­re, a művész személyes köz­reműködésével. Ami országos érdeklődésre számítóvá avat­ja a hangversenyt: ősbemu­tató szerepel műsorában. Az egri együttes a szerző ve­zényletével ez alkalommal mutatja be első ízben a Bük­ki vázlatok című zenekari szvitet, melynek négy darab­ja a Tájkép. Kisvasút, Idill és a Csipkéskűti ménes címet viseli. (moldvay) námő által összeállított rendezett szép műsor lépés­ről lépésre kíséri végig az el­múlt öt évtized történéseit. Gábor Andor, Juhász Ferenc, Kassák Lajos, József Attila, Győri Dezső, Hollós Korvin Lajos és társaik megrázó szép soraikkal kalauzolnak a Tanácsköztársaság harcaiban, a Horthy-korszak nehéz éveiben. Szereplők és hallga­tók velük élik át a háborús évek borzalmait és a felsza­badulásnak a borzalmaktól megszabadító örömét. A szép verseket, és a dokumentu­moknak — korfestő erejük­ben rejlő — megrázó gondo­latait a kollégium legtehet­ségesebb diákjai tolmácsol­ják. Az ő ügyességüket dicsé­ri az illegális kommunista mozgalom nehézségeit meg­elevenítő tánc, és a kort il­lusztráló muzsika (összeállí­totta Deák Zsuzsa, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakis­kola harmadikos diákja) megszólaltatása. désével állt össze az anyag, mely a tablókon kicsi korá­tól megrendítő haláláig vé­gigkíséri a költő életét. Meg­ismerteti a kiállítás látoga­tóit azokkal az emberekkel, akiknek körében Szabó Lő­rinc élt és alkotott. — Mu­zeális gazdagságú otthonából — kölcsön kaptak a rende­zők számtalan személyes használati tárgyat is. Erede­ti rajzok, magánlevelek, de- dikációk, kedvenc képek so­rakoznak a vitrinekben l emlékplakettek és a Kos- suth-díj társaságában. Mint megnyitójában dr. Kabdebó Lóránt irodalom- történész is hangsúlyozta, az egyéni ízléssel és a költő em­lékének szóló, meleg szere­tettel készült kiállítás bizo­nyítja, hogy a mai város méltó akar lenni Szabó Lő­rinc ragaszkodására, bizal­mára. Sok balassagyarmati emléket kutattak fel a ren­dezők; kiállították az egy­kori tanítókisasszonyhoz írott levelet, dedikált könyveit, az egykori város fotóit. A kiállítás április 15-ig te­kinthető meg. Szonátaest A Bartók Béla Zenemű­vészeti Szakközépiskola mű­vésztanárainak szonátaestje ma este fél 8-kor kezdődik a Bartók-teremben. M űsoron: Doeillet Sonata g-moll kürt­re és zongorára, Beethoven Tavaszi Szonáta és Brahms Kürttrió szerepelnek. Közre­működik: Márffy Gabriella (hegedű), Váradi Emőke (zon­gora) és Friedrich Ádám (kjfct). éjféltől reggelig BEBÚJT A GÉPBE A Láng Gépgyár kazán­műhelyében Várhegyi József 31 éves géplakatos munka közben bebújt egy mezőgaz­dasági gép nyílásába. Mun­katársa, aki mit sem tudott erről, próbaüzemelésre be­kapcsolta a munkagépet, amelynek spirálkarjai olyan súlyosan megsebesítették a géplakatost, hogy az a hely­színen meghalt. HOMOKVIHAR Heves homokvihar tombol Kairó fölött és közvetlen környékén. A kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a forgalom elől lezárták a kai­rói nemzetközi repülőteret. MEGTÁMADTA A CÄPA Üj-Zéland déli partjainál 15 láb hosszú cápa megtá­madta a csónakázó 16 éves Barry Watkinst. A hatalmas cápa kettétörte a csónakot felsebezte a fiatalember lá­bát. A kórházban varrták össze sebeit. A BÍRÓSÁG ELÉ ÁLLÍTJÁK Roberto Levingston dan­dártábornokot, Argentína volt köztársasági elnökét becsü­letbíróság elé állítják amiatt, hogy rendelettel akarta le­mondatni tisztségéről Ale­jandro Lanusse tábornokot, a fegyveres erők főparancs­nokát. 157 ÖRA A FÖLD ALATT 157 órát töltött a föld alatt a világtól elzártan Alojz Piontek lengyel bányász, akit 800 méter mélységben élet­ben találtak a felső-sziléziai „Rokátnics” szénbányában az egy hét óta óriási erőfeszí­tésekkel dolgozó mentőcsapa­tok. 9 halottat már megtalál­tak. A megmenekültön kívül még egynek a sorsa ismeret­len. 11 BOMBA Az argentin fővárosban 11 bombát helyeztek el az ame­rikai kapcsolatokat fenntartó cégek székháza előtt. Tíz bomba felrobbant és jelen­tős anyagi károk keletkez­tek. BŐVÍTIK AZ ARANY BIKÁT összesen több mint bar-, mincezer négyzetméter alap- területű kiskereskedelmi és vendéglátó üzlet megépülését hagyta jóvá a Debreceni vá­rosi Tanács. A negyedik öt­éves tervben az Arany Bika bővítésével enyhítik a szál­lodai gondokat. Kétszázágyas új szállodai szárnyat kap Debrecen nevezetes épülete. ÚJABB TÄMADAS Amerikai vadászbombázók tegnap ismét bombáztak a demilitarizált övezet északi részében a VDK területén. REPÜLÖGÉP­RABLÄSOKAT TERVEZNEK t Egy szélsőséges Palesztinái gerillacsoport bejelentette, hogy ismét repülőgép-rablá­sokat tervez. Az erről szóló nyilatkozatot Khaled adta az A1 Amvar című bejrúti lap­nak. FELGYÚJTOTTAK A kelet-pakisztáni titkos rádióadó szerint nyugat-pa­kisztáni katonák felgyújtot­ták. Mudzsubur Rahman daccai otthonát, amelv le­égett. A sejk felesége ? ?á­nya egy daccai külföldi kon­zulátuson keresett menedé­ket. Regényhősök a képernyőn Elkészült Mikszáth Kál­mán Egy éj az Aranybogár­ban című elbeszélésének tv- filmváltozata. 1849-ben a szlovákiai hegyeikben egy vendégfogadóban játszódik a történet. A Bozó László által adaptált és rendezett alkotás két álruhás fiatal (Halász Judit és Tahi Tóth László játsszák! viszontagságos éj­szakájáról szól Ugyancsak befejeződtek a Rózsa Sándor­nak, a televízió eddigi leg­nagyobb és leglátványosabb produkciójának felvételei is. A 12 részes filfri rendezője Szinetár Miklós. Elkezdték egy hét folytatásból álló szí- ; nes film forgatását is. Mik- j száth Kálmán A fekete város című regényéből. Film készül Kosztolányi Dezső Esti Kor- nél-jából és Eötvös József nagyszabású regényéből, A falu jegyzőjéből. Jókai Mór

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom