Déli Hírlap, 1971. február (3. évfolyam, 26-49. szám)
1971-02-15 / 38. szám
a miskolciaké a szó „Méregdrága" a hóvirág Didergünk Némaságra ítéli rádiók és televíziók A GELKA gondjai + Ez is egy megoldás! (Jármay György rajza) Segített bajomban Ez év elején meghalt a férjem. Nagyon nehéz körülmények közé kerültem, hiszen betegsége 3 évig tartott, s nem kell részletezni, hogy anyagilag is megéreztük. A hosszas betegség ideje alatt megfeledkeztünk férjem korábban kötött biztosításának rendezéséről. A temetés után elmentem az Állami Biztosítóhoz, Nyíri Dénes fiókvezetőhöz. Abban a tudatban voltam, hogy az én családi biztosításom után, ez alkalommal kapok vagy négyszáz forint segélyt. Nem tudtam arról, hogy ilyen esetben a biztosítottnak nagyobb összeget fizetnek ki. Alig hitlem a szememnek, amikor kezembe adták az ötezer forintról kiállított utalványt, azután pedig a pénzt. A temetés hatezer forintba került, így a biztosítótól kapott összegből visszaadhattam a temetésre Egy árából — kettőt Két nagy fiam van, s most hogy itt a farsang, a bálok ideje, megkértek, vegyek nekik szép fehér, műszálas vagy nyloninget, mert mit tagadjam, a meglevők már elég régiek. Az újságból értesültem arról, hogy árleszállítás van, örvendeztem a hírnek, de nemsokára elszontyolodtam, mert egy másik cikkből meg arról értesültem, hogy fehér férfiinget nem kapni leszállított áron. mert farsang lévén, az kelendő áru. Azért mégis útnak eredtem, és kellemes meglepetés ért. Mindjárt az első üzletben — ahol máskor is szívesen vásárolok —, a Széchenyi utca 10. szám alatti Divatáru boltban kaptam a fiaim számára megfelelő ingeket. Az eredeti tervemet megváltoztatva, kettő helyett négyet vettem, olyan olcsón juthatunk hozzá — írja Pongrácz Istvánná, Kun Béla utca kapott kölcsönt. Nem akarok reklámot csinálni a biztosítónak, de most saját magam is meggyőződtem arról, érdemes az embernek biztosítást kötni, mert milyen jól jött nekem is a segítség bajomban. özv. Arnóczki Sándorné Kun Béla u. 115. a Termálban! Nem tudni, mi lehet az oka, de mostanában, a — nyáron korszerűsített — tapolcai Termálfürdőt egyre kevesebben keresik fel. Számos törzsvendég — főként olyan, aki valamilyen betegség gyógyítása miatt jár ki a fürdőbe — maradt távol. Még a legedzettebb látogatók is egykettőre „kint vannak a vízből”, mert hideg van a teremben, sőt a zuhanyozóban sem melegedhet fel a kedves vendég, mivel a radiátorok sem fűtő-, hanem inkább hütőtes- tek. A nemrégiben felszerelt hajszárító apparátusok egyenként elromlottak, pillanatnyilag pedig egyetlen egy sincs a helyén, bizonyára elvitték megjavítani, s még nem készültek el. Na nem baj, nemsokára itt a nyár — mondogatjuk vigasztalódás- képpen. Addig meg didergünk a Termálban. Vagy egyszerűbb, ha nem megyünk oda? I. M. Tapolca Sárkupacok az utcán A város egyik legforgalmasabb útszakaszán, a Kun Béla utcának azon a részén, amely a Zsolcai kaput és a Bajcsy-Zsilinszky utcát köti össze, úgy látszik, a Köztisztasági Vállalat jóvoltából „műemlékként” őrzik a lefagyott, jeges sarat, amely, ha egy kicsit enyhébb az idő, bokáig ér. Igaz, a minap — valószínűleg az egyik ház gondnoka — öntevékenyen hozzálátott az egyáltalán nem épületes látvány eltüntetéséhez. A legegyszerűbb módszerhez folyamodott: az úttest közepére szórta a csákánnyal meglazított kupacokat. Ha lucskos az út, legyen méginkább az! Pedig egyetlen teherautó néhány fuvarral eltüntethetné az időjárásnak ezt a maradékát, örömet okozva ezzel járművekkel és gyalogosan közlekedőknek egyaránt. F. I. Miskolc Baleset is történhetett volna Február 11-én, csütörtökön Felsőzsolcáról igyekeztem volna be Miskolcra. A 7-es busz a végállomáson, a Pokol csárda előtt állt. Hangsúlyozom, hogy állt, tehát a motorját még be sem indították. De amikor a buszhoz értem, a hátsó felszálló korlátját megfogtam és a fél lábammal már felléptem a lépcsőre, akkor hirtelen összezáródott az ajtó és a busz elindult. Hirtelenjében ki sem tudtam húzni sem a kezem, sem a lábam az összecsukott ajtók közül. A kalauznő. kinézve az ablakon, látta, milyen „szorult” helyzetben vagyok, lecsengette a buszt. Az lassított ugyan egy kicsit, de nem állt meg, sőt az ajtót sem nyitották ki. Nagy nehezen mégiscsak sikerült kiszabadítani beszorult testrészeimet. A kalauznő látva, hogy semmi bajom, és szerencsésen lemaradtam a buszról. — holott sietnem kellett volna — bizonyára azt gondolta magában: na. ezt is sikerült itt hagyni. (Persze, a buszban néhány utas volt.) Mire az ijedtségtől és a meglepetéstől magamhoz tértem, a busz már régen elrobogott, így rendszámát sem sikerült megjegyeznem. Annyi viszont biztos, hogy a pontosan déli 12 órakor Felsőzsolcáról, a Pokol csárda elől induló 7- es buszról van szó. Tudom, hogy a vezetők menetidőhöz vannak kötve, de azt hiszem, nem jelentett volna különösebb késést, ha hagynak nyugodtan felszállni. Azt hiszem, ez az eset már túlmegy az udvariatlanság határain is, arról nem is beszélve, hogy könnyen baleset is történhetett volna. Jó lenne az ilyesmire vigyázni! B. S. Miskolc. Havonta 4000 rádiót és televíziót javítanak meg Miskolcon és a miskolci járásban a GELKA szerelői. A 30 tagú szerelőgárdára nyomasztóan hat a néma televíziók és rádiók serege, mivel a munkakörülmények lassan már csaknem tarthatatlanná válnak. A Munkácsy utcában levő felvevőhelyen egyszerre három-négy ember fér el az átvételi asztalnál, és ha netán többen is egyidőben érkeznek, az utcán kénytelenek várakozni. Kormos László, a szerviz vezetője elmondta: a javítóhelyisegekben már alig lehet dolgozni a felhalmozódé készülékektől. Jó részük csak egyhetes némaságra van ítélve, egy-két százalékuk viszont tíz-tizenkét napig vár, amíg megjavítják. Az ilyen készülékekhez általában máshonnan kénytelenek beszerezni a szükséges alkatrészeket, ami több napos időveszteséggel jár. — Amikor csak lehet, a helyszínen javítjuk meg a rádiókat és tévéket. Ez a módszer nekünk is, a tulajdonosnak is kedvezőbb — tájékoztat a szerviz vezetője. — Ha viszont valamiben ok miatt túlságosan sokáig elhúzódik a javítás, kölcsönözünk a sajátunkból. összesen tíz tévé, rádió és hűtőgép áll rendelkezésre ilyen célra. A miskolciak nem nagyon kérik még akkor sem, ha netán — alkatrészre várva — huzamosabb ideig kell nélkülözniük a tévét vagy a rádiót. A GELKA szerelői 17 000- féle alkatrésszel dolgoznak. A hiány általában sohasem kevesebb 15 százaléknál. Ahogy a szakemberek mondják: ahány alkatrész, annyi gond. Sohasem tudni, mikor, melyik kerül — ha csak időlegesen is — a hiánycikkek listájára. Ráadásul a Szepesi utcai fióknál még telefon sincs, ami nemcsak azért bosszantó, mert itt nem lehet telefonon bejelenteni az igéSzép siker A Miskolci Közúti Építő Vállalat 40 millió forinttal teljesítette túl elmúlt évi tervét, és 26 százalékkal növelte a termelékenységet. Sötét a fülke... A szélrózsa minden irányából rengeteg ember utazik Miskolcra — munkába, s haza. Sokan úgy „ütik agyon” az utazással járó időt, hogy szunyókálnak egyet. Ezek nem is veszik zokon, ha olyan sötét a fülke, hogy a szomszéd ülésig alig látni. Vannak viszont olyan utasok is, akik szeretnének esetleg olvasni a vonaton. A kalauznak hiába tennének kifogást, „a fény hiánya miatt”, ő sem segíthetne, hiszen a lámpatest legtöbbjéből hiányzik az égő. Lehet, hogy az utasok is ludasak ebben, de abban már nem, hogy a pótlásról elfeledkeznek gondoskodni. S ha mind emellé még hideg is a kupé, csupán any- nyi az előnye, hogy a jótékony sötétben senki nem látja, hogy remeg, didereg a hidegtől a másik. D. J. Miskolc ROVATVEZETŐ: KOLTAI JÓZSEFNÉ Az orszá« legnagyobb panamistája 1912. június 4-én délelőtt fél tizenegy órakor gróf Tisza István házelnök megnyitotta a képviselőház ülését. Holló Lajos ellenzéki képviselő, az ob- strukció jól bevált technikája szerint, a házszabályokhoz kért szót. Arra készült, hogy hosszan beszél mell kés kérdésekről. s az időhúzással — ameddig lehet — megakadályozza, hogy a kormány által benyújtott törvényjavaslatok tárgyalásra, illetőleg elfogadásra kerüljenek. Ezúttal azonban Tisza — egyébként a házszabályokkal ellentétben — nem adta meg Holló képviselőnek a szót. S nem volt hajlandó elnöki kötelességének eleget tenni akkor sem, amikor Eitner Zsig- mond, Holló elvbarátja átadta neki azt a húsz aláírást tartalmazó ívet, amelyen az ellenzék zárt ülés elrendelését kérte. Tisza ehelyett beszélni kezdett. Egyre nagyobb zaj, felháborodás közepette mondott néhány — alig érthető — mondatot, aztán szavazásra tette fel a szóban forgó véderőről szóló törvényjavaslatot. A kormány- párti képviselők Tisza intésére a megfelelő pillanatban felálltak, s az elnök ki jelen-' tette, hogy a törvényjavaslat elfogadtatott, s azt a főrendiházhoz továbbítják. Tisza hiába utasította rendre egymásután az ellenzékieket, azok tovább tüntettek ellene. nyékét, hanem azért is, mert a szakemberek is csak úgy tudnak kapcsolatot tartani egymással, ha átgyalogolnak a Munkácsy utcából ide. A szervizhez tartozik a miskolci járás is, ami azt jelenti, hogy minden községbe, egy héten legalább egyszer ellátogatnak a szerelők, a nagyobb falvakba többször is. * — Lényeges változás a GLlKA által végzett szolgáltatásokban csak akkor várható. ha felépül az új központi telephely — sommázza az elmondottakat Kormos László. — Addig — sajnos — még nagyon sokat kell várni, hiszen az új telep átadására előreláthatólag csak 1974-ben kerül sor. Az viszont már most is elengedhetetlenül fontos, hogy még az idén legalább egy 200 négyzetméteres helyiséggel bővítsük á jelenlegi szervizállomást, különben rövidesen mozdulni sem tudunk a készülékektől, ami a munkát egyre inkább hátráltatja. Ennek a következménye pedig az lehet, hogy még tovább tart a vállalás ideje. NAGY JÓZSEF A fluktuáció felkiáltójelei A múlt esztendő baleseti statisztikája arról árulkodik, hogy tavaly nagyon sok halálos végű és sérüléses baleset volt Borsodban annak ellenére, hogy százezreket, milliókat költenek a vállalatok a munka- és szociális körülmények javí- 'ására, munkásvédelmi célokra. Tavaly 8756 sérüléses baleset volt a megyében. A kiesett munkanapok száma 205 074. Ha napi nyolcvan forintos átlagkeresetet veszünk, az összeg meghaladja a 16 millió forintot. Miután az SZTK térítésként átlagosan ennek a 75 százalékát fedezi, a balesetek miatt kiesett kereset mintegy négymillió forintra tehető. Tavaly 68 halálos kimenetelű baleset történt a megyében. Az idén az eltelt másfél hónap alatt pedig kettő. Különös módon mindkét halálos balesetet tolató mozdony okozta, üzemen belüli vasúti pályán Az egyik az LKM-ben, a másik a BVK-ban történt Évekkel ezelőtt, amikor a munkaerő-vándorlás még meg sem közelítette a jelenlegit, az újonnan felvett dolgozók a baleseteknek csupán a tíz százalékát okozták. A munkásvédelmi statisztikák új munkaerőként veszik számba azokat is, akik csak más vállalatnál helyezkednek el. jóllehet 10—20 éve dolgoznak. Tavaly a balesetek egvharmadát okozták az új dolgozók és a vándorlók. Egyáltalán nem szélsőséges esetekként tartják számon az olyan baleseteket, amelyek régi megbízhatóan jó szakmunkásokkal fordulnak elő, akik új környezetbe kerülnek és olyan gépen is baleset érheti őket. amilyenen korábban dolgoztak. A lassan csökkenő munkásvándorlás remélhetőleg a balesetek számának csökkenését is jelenti egyben. Felhívja a figyelmet az új belépők magas baleseti száma arra is, hogy sok helyen nem éri el még a munkásvédelmi oktatás a kívánt színvonalat. A negyedik ötéves terv ideje alatt a nagyobb borsodi vállalatok százmillió forintokat költenek majd a munkakörülmények javítására és munkásvédelmi céljaik megvalósítására. — Mindez csak úgv hozhatja meg a kívánt eredményt — adott tájékoztatót Csengeri Zoltán, az SZMT munkásvédelmi főfelügyelője —. ha minden munkahelyen következetesen ellenőrzik, betartják a szükséges rendelkezéseket és előírásokat. A munkásvédelem, a balesetek száma ugyanis a legszorosabb kapcsolatban a munkafegyelemmel van, mondhatni: függvénye a fegyelmezettségnek Jó időben szólunk, most, a kollektív szerződéstervezet ösz- szeállításának idején, hogy a szakszervezeti bizottágok mindenütt jelentőségének megfelelően foglalkozzanak a munkásvédelemmel. Hasonlóképpen nagy felelősségük van ebben a műszaki fejlesztéssel foglalkozó szakembereknek is. N. J. Válaszul délután a képviselőház elnöke rendőröket vezényelt a terembe. A rendőrök elállták az egész jobboldali folyosót, és az elnöki irodától az ülésteremig vezető utat is rendőrsorfal szegélyezte. Emiatt az ellenzék botrányt rendezett az ülésteremben, a Ház elnökének parancsára azonban a rendőrök berohantak, és kezdték ’ ituszkolni az ellenzékieket. Elsőnek Károlyi Mihályt vezették ki, majd Justh Jánost, Ábrahám Dezsőt és még másokat. Az egyik függetlenségi képviselő elájult az izgalomtól. A Justh-pár- tiak látva, hogy tehetetlenek az erőszakkal szemben, valamennyien kivonultak. Tisza István most már nyugodtan beszélhetett a helyreállt csendben, legfeljebb a kormánypárti képviselők tapsa és helyeslése állította meg néha. S hogy meg ne ismétlődhessenek olyan tüntetések, amelyek néhány nappal előbb, május 23-án zajlottak. Tisza rendőr-, csendőr- és katonai különítményeket ve- zényeltetett Budapest legfőbb pontjaira. Másnap, június 5-én délelőtt az ellenzéki képviselők az Országház kávéházában gyülekeztek, hogy együtt vonuljanak az Országházhoz. Ahogy Tisza megjelent az ülésteremben, a baloldalon megszólaltak a fütyülök, sípok, trombiták, csöngők. A rettenetes hangzavart is túlharsogta néhány ellenzéki képviselő: — Gazság! Gazemberek! Gróf Károlyi Mihály felugrott az első sorban egy székre, és öklét rázta Tisza felé: — Közönséges hitvány kutya! Aljas gazember! Nemcsak politikusnak, de embernek is gaz! Zlinszky István a miniszterelnöki bársonyszékhez futott és Lukács László miniszterelnök arcába kiáltotta: — Te vagy a nagyobb gazember! Huszár Károly, szintén a miniszterelnök felé: — Mi van az osztálysorsjáték tclvajlásaival? A miniszterelnök kínosan feszengve tűrte a sértéseket. Nemrégiben leplezte le ugyanis az ellenzék, hogy Lukács pénzügyminiszter korában különböző panamák részese volt. „Magyarország miniszterelnöke az ország legnagyobb panamistája” — állapították meg az ellenzéki lapok. S mivel a vád igaz volt. Lukács nem törölhette le a becsületén esett sötét foltot. PINTÉR ISTVÁN (Következik; Pisztolylövés az ülésteremben)
