Déli Hírlap, 1971. február (3. évfolyam, 26-49. szám)
1971-02-18 / 41. szám
Ajándékműsor öregeknek A Bartók Béla Művelődési Központnak immár négyéves szép hagyománya, hogy iyen- kor, a tél végén ajándékműsort adnak a kisgyőri öregeknek. (Ugyanis a Lenin Kohászati Művek a kisgyőri termelőszövetkezet patronáló üzeme.) Minden évben zárszámadás után a művelődési központ tánckara, zenekara és szólistái önálló műsorral indulnak Kisgyőrbe mint most szombaton, február 20- án. Szívesen teszik, mert ezek a fellépések újabb, és nagyon értékes sikert, szere- tetet „írnak a számlájukra”. „— Miskolc legfeljebb születési helyeként szerepel egy-két jelentős írónknak; pár éves korában .került el innét Szabó Lőrinc véglegesen. Itt szeretnénk néhányan irodalmi életet szervezni.” Kabdebó Lórántnak, a Szabó Lőrinc lázadó évtizede című tanulmánya elé írt „széljegyzetéből” vettem az idézetet. Utolsó mondata jellemző napjainkban Miskolc irodalmi életére. Nem akarok játszani a szavakkal, de így van; a Napjaink című irodalmi újság, a benne megjelenő kortárs-írók, költők művei azok, amelyek itt a helyi és a mai irodalmat jelentik. Hivatott művelői, és a lap olvasói régen eldöntötték. mit jelent mindez, mit nyújt az újság, mit ad ez a miskolci és Borsod megyei „irodalmi sajtó”. Sokat, keveset, éppen jól van így? — legyen ez most mindegy. A lapban írások vannak és nevek, amelyek útjukat kereső, újat kereső írókat, költőket rejtenek. Nem mindig ismerjük őket, és nem ismerjük eléggé. így is elhisz- szük, hogy amiről írnak az napjainkban van és így van. De még inkább elhinnénk ha (az ország valamennyi az újságnak dolgozó írójáról, költőjéről van szó) nevüket hallván, látván nem kellene fellapozni az irodalmi lexikont. De bajban is vagyunk, mert ott nem szerepel a legfiatalabbak neve. és egy-két. három, de több írás alapján nem sokat tudunk még. A lap szerkesztői szeretnék „emberközelbe” hozni a másik embert, aki ír és általában jól. így született meg a gondolat, hogy minden hónapban találkozzanak az újságban publikáló írók és költők olvasóikkal. Még egyszer tehát: minden hónapban, rendszeresen. Hogy „kelljen életre” a Napjaink, lássuk az embert, halljuk a gondolatait, amelyeket még nem írt le. de amelyek kulcsot adnak a nyomtatott betűhöz. Egy kis épülethez elegendő téglából nem lesz tornyos kastély (csak legyen minél előbb épület!). Ne kételkedés fogadja tehát az alakuló Napjaink-kluhot (most a Művészklub. szeptembertől a Kossuth Művelődési Ház ad neki otthont), hanem érdeklődő. felfigyelő kíváncsiság. Meg annak a biztos tudata, hogy ez kell: továbblépésnek ha így tetszik, indulásnak. ha úgy. A Hetek, a Kilencek sokak által ismert harmincon inneni és alig túli fiataljait, a Naponta más című antológia prózaíróit, a határon túli magyar írókat hívja a Napjaink. nekik szervez (most még) közönséget a Kossuth Művelődési Ház. Biztosan érdemes, mert sokan szeretik — aktívan is — a „fiatal” magyar irodalmat. Legyenek ők többen, mint azok, akik bizalmatlanul figyelnek: lesz ebből valami? (makai) Kinek van joga kísérletezni? Horváth Adám nyilatkozata a DH-nak Tizennegyedik éve televíziós rendező, nevét a szakma élvonalában „jegyzik”. Itt kezdte pélváját, dolgozott minden olyan produkcióiban és munkakörben, amely a mesterségbeli tudás tökéletes elsajátításához szükséges. Emlékezetes sikereit a nagy- közönség is nyilvántartja. — Véleménye szerint mi a különbség a színházi, a film- és a tévérendező munkája között? — A televíziós rendezés a kettő összefoglalása, amelyben ezek a formák elemeikben megtalálhatók. De egységében mindkettőnél sokrétűbb. Az elektronikus technikával élő produktumot hozunk létre, a színháztól a folyamatos játék feszültségét, a filmtől a látásmódot átvéve. — A televíziós rendező — a műfaj sajátosságainál fogva — sokat alko*. Nem jelenthet-e ez engedményt a színvonalban? — A színházi rendező folyamatos előadást álmodik meg, a filmrendező az örökkévalósággal jegyzi el művét, a tévérendező egyszeri-kétszeri előadásra számíthat. Ahhoz tehát, hogy önmagát, művészi mondanivalóját kifejezhesse, sokat kell alkotnia. Ez a körülmény természetesen nem jelenthet felületesebb felkészülést. Fontos, hogy a rendező csak olyan művet vállaljon amelynek egésze összecseng a saját művészi hitvallásával. Fontos az is, hogy a mesterséget alaposan megtanulja, kisujjában legyen a technika, s ezt a minden ízében megismert eszközt használja fel a művészi mondanivaló minél tökéletesebb kifejezése érdekében. A nélkülözhetetlen mesterségbeli tudás szempontjából hasznos is, hogy sokat kell csinálni. — Milyennek tartja a tévé művészeti produkcióit általában? — Egyenetlennek — ha erre a kérdésre egyáltalán lebet röviden válaszolni. — ön szerint mi határozhatja meg a bemutathatóság „minimumát”? — Alsó határ az ízléstelenség. Persze, ezt sem könnyű meghatározni, mert esetleg mást ért ezen a közönség, és mást a rendező. Kialakult azonban a társadalmilag elfogadott norma, amelyet semmiképpen sem szabad megsérteni. Ezért vitatkoznék azzal a néha tapasztalható felfogással, amely az ízléstelent a szórakoztatóval téveszti össze. — Mi a véleménye a rendezők kísérletezési jogáról? — Kísérletezni, újat keresni szükséges, elengedhetetlen. De kísérletezésre csak az jogosult. aki a mesterségbeli tudást teljesen elsajátította. Művészeti és gondolati kísérletezésnek a képernyőn is helye van, mesterségbeli, alapvető tudatlanságból fakadó próbálkozások meg nem engedhetők. Éppen úgy a tudatlanság a sikertelenségre sem lehet mentség. — Melyik munkáját tartja a legsikeresebbnek? — Pillanatnyilag egyik „lefutott” produkciómmal sem vagyok elégedett, biztos, hogy ma már valamennyit lírásként csinálnám meg. Szerettem A fából faragott királyfit, a Sírigtartó barátságot, a szilveszteri műsort. Ebből is látható, hogy érdeklődési köröm megoszlik, s nincs bennem alapvető idegenkedés valamilyen műfajjal szemben. Elvem, hogy minden produkciót. érthetően kell megoldani, jó értelemben vett egyszerűséggel. s kerülni kell a bonyolult kifejezési formákat. — Felhasználja-e a kritikusok észrevételeit? — A kritikára rendszerint azonnali indulattal reagálok, akár kedvezően nyilatkozik a munkámról, akár sikertelenségre figyelmeztet. Aztán leülepszik bennem, s amit lehel, igyekszem hasznosítani. — Amikor alkot, gondol-e a közönségre? — Konkrétan talán nem, de mindig szorongat a felelősség: azt, amit csinálok. 6— 8 millió ember figyeli vagy fogja figyelni. — Nevét gyakran olvashatjuk rádióműsorok rendezőjeként is. Szereti a változatosságot? — Csak azt nem szabad elvállalni, amiről tudom, hogy tőlem idegen. Ezért nem mentem színházba rendezni, bár nagyon sokszor hívtak ... SIMON EMIL Jugoszláv hegedűművész, Ljubljanában született 1931- ben. ötéves korában kezdett hegedülni tanulni, majd Londonban Max Rostálnál tanult tovább. 1951-ben és 1953-ban nemzetközi versenyeken első díjat nyert. Európai hangversenykörút- jain kívül Ausztráliában, Űj- Zéiandban és Japánban is hangversenyezett. A hegedű- irodalom klasszikusain kívüi a mai jugoszláv szerzők műveit is rendszeresen játssza, számos ilyen művet mutatott be. Tegnap esti Bartók-termi hangversenyének műsorán Beethoven F-dúr (Tavaszi) szonátája, Bach d-moll partitája, Debussy Szonátája, Paganini két szonátája és Mózes-fantéziája szerepelt. Igazságtalanság lenne egy- értelműleg elmarasztalólag Magyar tudós bulgáriai tatárok között Dr. Henkey Gyula kecskeméti muzeológus, aki két hetet töltött Bulgáriában, előadást tartott útiélményeiről és kutatásairól Bács megye székhelyének művelődési központjában, Részletesen szólt az ottani tatárok gazdasági- társadalmi helyzetéről, szokásairól, hagyományairól, embertani sajátosságairól. Elmondta, hogy a tatárok általában közepes termetűek: a férfiak 168,3, a nők pedig 156,3 centiméter magasak. A Duna-Tisza közén általa eddig vizsgált tízezer felnőtt emberhez képest a tatár férfiak átlagosan mintegy fél centiméterrel magasabbak, a nők termete viszont teljesen megegyezik a hazaiakéval. Minden tatár nő barira és fekete hajú, s ugyanolyan a férfiak 99 százaléka is. Érdekes eredményeket mutatnak a szemszín-vizsgálatok is. Megállapította; leggyakoribb tatár embertípus az úgynevezett turanid. pa- míri és a mongoloid. Figyelemre méltó, hogy az első kettő a Duna-Tisza közén is jelentős számarányban fordul elő, s hogy a honfoglaló magyarokat is elsősorban e két típus jellemezte. Az összehasonlítások szerint a vizsgált tatárok lényegesen közelebb állnak a zömmel kun eredetű szabad- szállási lakossághoz, mint a középázsiai kazahokhoz. A kutató 50 színes diával illusztrálta témáját, s a részvevőikre 'meglepetésként hatott a tatár és a Duna-Tisza közi nép hasonlósága. szólni jugoszláv vendégművészünk játékáról, hiszen jó néhány olyan erénnyel rendelkezik, amit kevés hegedűs mondhat magáénak. Kitűnő technikai készsége van és tisztán hegedül. Formai elképzelései is általában jók voltak, mégis hiányérzetünk támadt, különösen a Beethoven- és a Bach-mű interpretálásakor. Dinamikus lénye nehezen tűrte a ritmus és a kulturált kifejezés korlátáit. A Tavaszi szonátában még leginkább a költői hangvételű lassú tételben tudta Ozim megéreztetni a mű találó elnevezését, a beethoveni életmű e gyengéd tavaszi virágát. A többi tétel szenvedélyes. de egyúttal erőszakos megoldását éppen ez a Bee- thoven-mű tűri a legkevésbé. A mai bachi hangzásideál — még az igen nehéz d-moll szólópartitában is — őszintébb, nemesebb, bensőségesebb előadást igényel, mint amit ebben a műben Ozim nyújtott. Koncertjének második felében kitűnő kamarapartnerével. Petri Endrével — bizonyított a szólista. Debussy kései g-moll hegedű-zongora szonátáját oldottan, lírai hangvétellel formálta; ebben a műben az első tétel dinamikus fokozásai épp oly szép hangon szólaltak meg, mint , a középső rész vagy a záró' tétel légies sunanása. A Pa- ganini-darabokat bravúros technikával. hangulatosan játszotta. A Bar tők j terein közönsége lelkes ünneplésben részesítette Igor Ozimot, kinek hegedűjátéka. ha nem is a mai, korszerű irányt képviseli, de látványos és tetszetős. BARTA PÉTER Hangverseny a Bartók-teremben A barokk zene legnagyobbjainak legszebb versenymű- veit szólaltatja meg február 19-én pénteken este fél 8-kor a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola miskolci tagozatának hat művésztanára, Rö- czey Ferenc (zongora), Gál Károly (hegedű), Bákonyi Tamás (oboa), Nemes Ferenc (fagott), Simon Attila (trombita) és Kováts Boldizsár (trombita). Műsoron Vivaldi; a-moll fagottverseny, Bach; d-moll kettősverseny, Man- ferdini: Versenymű két trombitára, Bach; f-moll zongoraverseny és Vivaldi: B- dúr kettős verseny szerepelnek. Az intézet közreműködő kamarazenekarát Mura Péter dirigálja. BETILTOTTA A barcelonai rendőrség három hónapra betiltotta a helyi UNESCO baráti társaság tevékenységét, mert helyiségében gyűléseken tiltakoztak a burgosi per ellen. SÚLYOS BALESET Súlyos közúti baleset történt a nyugatnémet Paderborn közelében. Egy holland rendszámú személyautó egy betonkeverőnek rohant, amely felborult és maga alá temette a gépkocsit. Az autó öt utasa — köztük három kisgyerek életét vesztette. RABSZOLGAKERESKEDÉS Brazíliában a Mato Grosso és a Goiás államok határán, az őserdőben levő ültetvény valóságos koncentrációs tábor volt, ahonnan az éhezőket és a munkanélkülieket szállás és koszt fejében fizetség nélkül a nagybirtokosoknak eladták vagy bérbeadták. A rendőrség tárta fel .a botrányos esetet. BETÖRTEK A FEGYVERÜZLETBE Két fiatalember — feltehetően diákok — tört be hajnalban az egyik tokiói fegyverüzletbe, ahonnan 10 vadászpuskát, egy légpuskát és 500 darab lőszert zsákmányolt. A tokiói rendőrség a nyomozást megkezdte a fegyver tol vaj ók kézre kerítésére. AZ ÉPÜLET TETEJE BEOMLOTT Pokolgép robbant az észak- írországi Bél fast Hollywood nevű külvárosában egy ivóban, amelyet angol katonák sűrűn látogatnak. A robbanás következtében a kétemeletes épület teteje beomlott, maga alá temetve a vendégeket és a pincéreket. Hét ember megsebesült. A BÖRTÖNBE KERÜLTEK Egy bécsi bíróság egy évtől egy év három hónapig terjedő börtönbüntetésre ítélt három csehszlovák géprablót, akik tavaly augusztusban az osztrák fővárosba térítettek egy csehszlovák belföldi járatot. NYÍLT TITOK Az uruguayi kormány betiltotta a független baloldali Ya című lapot, amely olyan jelentéseket közölt, hogy a kormány a peso leértékelését tervezd. A Ya szerint nyílt titok, hogy áprilisiban 20,4 százalékos leértékelést hajtanak végre, ami a peso dollárparitását 250-ről 350-re emeli. NEM HAJLANDÓK Az NSZK-ban növekszik azoknak a száma, akik nem hajlandók a Bundeswehrben katonai szolgálatot teljesíteni. 1970-ben 19 ezer ember tagadta meg a katonai szolgálatot, 32 százalékkal több, mint a múlt évben. AGYONLŐTTEK EGY DIÁKOT A Fülöp-szigetek déli részén fekvő Mindanao egyetemén a rendőrség agyonlőtt egy diákot egy tüntetés során. A fiatalok kövekkel dobálták a rendőröket, mire azok puskatűzzel válaszoltak, az egyik ifjú életét vesztette. FELFORGATÓ Kétévi börtönre Ítélt egy Rio de Janeiró-i hadbíróság egy belga származású egyetemi tanárt, akit azzal vádoltak, hogy „felforgató tevékenységet” folytatott a brazil diákok körében. Élő Nap jaink Igor Ozim heged üestje ★ A mohácsi farsang országszerte jól ismert alakjai — a busók. (Bohanek Miklós felv.)
